Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-04-14 / 15. szám

Vasárnap 1996. április 14. hétről hétre Va sárnap 1996. április 14. A NAP kel 06.05 - nyugszik 19.40 órakor A HOLD kel 04.14 - nyugszik 15.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TIBOR - JUSTÍNA valamint Bene, Euszták, Lavínia, Maxim, Radó nevű kedves olvasóinkat Tibor - A Tiborc névből rövidült. Ez viszont a latin Tiburtius névből. Je­lentése: a Róma melletti Tibur (ma: Tivoli) városból való férfi. április 15. Anasztázia április 16. Csongor április 17. Rudolf április 18. Andrea,Ilma április 19. Emma április 20. Tivadar A macska, ha egyszer ráült a forró kályhalapra, soha többé nem fog forró kály­halapra ülni. De hideg kály­halapra sem. Mark Twain Uasűrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (® 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (® 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona (•a'52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (n 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komá­romi Nyomda Kft. Szerkesz­tőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyek­nek: 820 06 Bratislava, Prie­vozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgá­lat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megren­delések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladá­sát engedélyezte: RPP Bratis­lava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a köz­lendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. Igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 Kislány, ül a pádon... (Prikler László felvétele) HOLOCAUST-EMLÉKNAP április 16-a Az ún. Jóm Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izrael­ben. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitö­résének évfordulója alkalmából az izraeli kor­mány 1951-es döntése alapján minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Iz­rael határain és világszerte a kegyetlen fájdalom napja lett. TÓTH ÁRPÁD Született: 1886. április 14-én, Aradon Meghalt: 1928. november 7-én, Budapesten 110 éve született a huszadik századi magyar köl­tészet kimagasló alakja. 1907-től a Vasárnapi Új­ság és a Hét közölte a verseit, majd 1908-tól a Nyugat munkatársa, a lap első nemzedékének tagja volt. Líráját bámulatos formakészség és fáj­dalmas rezignáció jellemzi. Négy verskötetet je­lentetett meg: a Hajnali szerenád 1913-ban, a Lomha gályán 1917-ben, Az öröm illan 1922- ben, a Lélektől lélekig 1928-ban jelent meg. Ő volt az egyik legkiválóbb magyar műfordító is, Milton, Baudelaire, Shelley, Keats, Wilde költé­szetét fordította. Babits Mihály szerint az őáltala fordított Shelley: Óda a nyugati szélhez című költeménye „a legszebb magyar vers.” Iroda- lomkritkusként és publicistaként is jelentősét al­kotott. TŰZ TAMÁS Született: 1916. április 18-án, Győrben Meghalt: 1992. április 7-én, Hamiltonban 80 éve született a Kanadában élt költő. 1939- ben, a Hittudományi Főiskola elvégzése után pappá szentelték. Ezt követően egy ideig lelki- pásztor és hitoktató, majd 1943-tól a keleti fronton tábori lelkész volt. 1944-ben orosz fogságba esett. 1947-ben tért haza, és falusi lelkész lett. Első verseit családi nevén, Makkó Lajosként publikálta. Később a Vigíliában, a Magyar Csillagban, a Hídban jelentek meg művei. Magyarországot 1956-ban hagyta el, s 1963-ig Kanadában lakott. Éveket töltött Kali­forniában és Rómában is, 1971-től Torontóban élt. Publikációi többek között az Irodalmi Új­ságban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szem­lében, a Nemzetőrben és a Szivárványban je­lentek meg. II. ERZSÉBET Született: 1926. április 21-én, Londonban 70 éve született az angol királynő, VI. György ki­rály leánya. 1952-ben lépett a trónra. Nagy-Bri- tannia és Észak-lrország uralkodói címén kívül Ausztrália, a Bahama-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Jamaica, Grenada, Kanada, Mauritius, Paápua- Új-Guinea, a Salamon-szigetek, Saint-Lucia, Tu- valu és Új-Zéland államfője is. I. JÓZSEF Született: 1678. július 26-án, Bécsben Meghalt: 1711. április 17-én, Bécsben 285 éve halt meg a német-római császár, Habs- burg-házi magyar király. 1705-ben lépett a trónra, de már apja, I. Lipót életében, 1687-ben megko­ronázták. Uralkodása alatt tovább folyt a spanyol örökösödési háború. Hogy a birodalom teljes ka­tonai erejét a franciák ellen fordíthassa, 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a kurucokkal. A Rá- kóczi-szabadságharc befejezése érdekében közbo­csánatot, vallásszabadságot, a rendi alkotmány visszaállítását ígérte. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert I. József nem volt haj­landó elismerni az önálló erdélyi fejedelemséget. Végül 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a király és a Habsburg-ház trónfosztását. 1711- ben az ő meghatalmazásával kezdődtek a szatmári békével végződő béketárgyalások, ám ő maga a békekötés előtt pár nappal meghalt. A békét en­nek ellenére aláírták. BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngé­szésére invitáljuk önöket. Múlt heti, 14. szá­munkban olvashatták Miklósi Péter interjúját Rudolf Báláz besztercebányai megyés püspök­kel. Kérdésünk: Milyen foglalkozást volt kény­telen űzni a püspök a husáki normalizációs évek idejében? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szer­kesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősé­ge, Prievozská 14/A,6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó április 17-i szá­mában közöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: 300 millió dollárt. a nemzetállami offenzíváról Európa megkönnyebbült - ratifikálták a szlovák-magyar alapszerződést. Egy konflik­tusokkal fenyegető gócot az optimisták kitö­rölnek vén földrészünk megannyi problémái közül. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb nyerte­sek a nagyhatalmak, mivel ígérgetésekkel, demarsokkal, személyes ösztönzésekkel még­is elérték egyik céljukat. Magyarország felsóhajtott: létezik leg­alább valamilyen egyezmény, okmány, amely alapján „más országok belügyeibe való bea­vatkozás” vádja nélkül lehetséges pártját fogni a a határon túl élő kisebbségnek és lé­teznek olyan demokratikus alapelvek, ame­lyeket Európa teljes mértékben támogat. A hivatalos Budapest, úgy tűnik, bizonyos fo­kig elégedett az alkuval. Szlovákia büszkén veri a mellét: „csaka- zértis odabiggyesztettük a szerződéshez a mi alapelveinket”. Még akkor is, ha ez nemzet­közileg semmit sem jelent, megmutatták, hogy „nemzeti érdekeiket” nem hagyják koc­kára tenni holmi 1201-es ajánlásokkal. A magyar kisebbség pedig kapott (nem fo­gadta el!) egy alapszerződést, amelyről hama­rosan kiderülhet, hogy kijátszható, megkerül­hető, mellőzhető, ignorálható. Azért nem árt feltenni magunkban a kérdést: Szerződés nél­kül talán jobb lett volna? Az lenne az ideális, ha úgy lesnénk a megegyezést, mint a romá­niai magyarok? így talán közelebb kerülnénk az általunk elképzelt rendezéshez? Ugyan melyik magyar politikusunk hisz abban, hogy a jelenlegi szlovák kormány hajlandó lett vol­na egy nekünk megfelelő, ideális megegye­zésre, autonómiával, állami támogatással, a magyar iskolák fejlesztésével, stb.? A reálpo­litikusok nem hihetnek ilyesmiben, nem ker­gethetnek illúziókat. Átrágtam magam az alapszerződésről megjelent szlovák hírmagyarázatokon és ar­ra a határozott megállapításra jutottam, hogy a nemzetállam kísérteié hatalmába ke­rítette a szlovák politikusok és a társadalom igen jelentős részét. Ugyanis a jelenlegi rendszer, zászlóvivőjük, a nemzeti párt nél­kül is elfogadta volna a nyelvtörvényt, az al­ternatív oktatás bevezetését, a területi átszer­vezést, a büntető törvénykönyv módosítását és még az ezután következő kisebbségellenes törvényeket. A legtöbb méltató úgy tesz, mintha ezek a törvények, intézkedések való­ban a szlovák-magyar alapszerződés feltéte­leiként kerültek volna elfogadásra. Ez azon­ban csak csalóka látszat. Valóban a nemze­tállami politika természetes szüleményei. Az egyéves ratifikálási huzavona legszo­morúbb tanulsága, hogy közben nem sikerült elmélyíteni a két ország közötti sokoldalú kapcsolatokat, nem tudták lerakni az igazi barátság alapjait. Az egész tizenkét hónapot végigkísérte a kisebbség gyanúsítgatása, a konkrétumokat mellőző irredentizmus min­dennapos felhánytorgatása, az ezeréves el­nyomás ismételgetése, egészen az ízléstelen­ségig. Mikor kezdődik végre egy európai szintű kibékülés? Ha a franciák örökké csak a hitleristák bűneit hánytorgatnák, nem tar­tana ott a két nép barátsága, amelyet elismer a világ. A szlovák nacionalisták olyan otrom­ba módon varrják a bodrogközi és csallóközi mai generáció nyakába 1938-at, mintha ők verték volna szét Csehszlovákiát és nem az a Hitler, aki függetlenséget” ajándékozott Szlovákiának is. Mi történne, ha a mai szlovák politikai ve­zetés megpróbálná elégedetté, igazi baráttá tenni az itt élő magyarságot? Mert ki bolond uszítani, szervezkedni egy olyan kormány el­len, amely biztosítja szabadságát, identitásá­nak megőrzését, kultúrájának fejlődését? A magyarok túlnyomó többsége évtizedek alatt bebizonyította lojalitását, de ezt egyetlen szlovák dokumentum sem emlegeti, pedig ez az együttélésnek az elemi alapja. Az ország szétverésének réme csupán azoknak az agyá­ban kísért, akik csak a magyarok beolvasztá­sával tudják elképzelni ifjú országuk jövőjét. Erre azonban hiába várnak. Hiszünk benne, hogy túléljük a nacionalisták háborgásét. Ha a szlovák-magyar szerződés valóravál- tását az igazi barátság megteremtésével kezd­jük, feleslegessé válik minden lábjegyzet és kölcsönös kétkedés. Ez a szerződés, akár tetszik, akár nem, a mienk is. SZŰCS BÉLA

Next

/
Thumbnails
Contents