Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-14 / 15. szám
Vasárnap 1996. április 14. hétről hétre Va sárnap 1996. április 14. A NAP kel 06.05 - nyugszik 19.40 órakor A HOLD kel 04.14 - nyugszik 15.50 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük TIBOR - JUSTÍNA valamint Bene, Euszták, Lavínia, Maxim, Radó nevű kedves olvasóinkat Tibor - A Tiborc névből rövidült. Ez viszont a latin Tiburtius névből. Jelentése: a Róma melletti Tibur (ma: Tivoli) városból való férfi. április 15. Anasztázia április 16. Csongor április 17. Rudolf április 18. Andrea,Ilma április 19. Emma április 20. Tivadar A macska, ha egyszer ráült a forró kályhalapra, soha többé nem fog forró kályhalapra ülni. De hideg kályhalapra sem. Mark Twain Uasűrnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 52-38-318) Megbízott főszerkesztő-helyettes: (a Vasárnap vezető szerkesztője): Kövesdi Károly (® 52-38-316, 52-38-317) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (® 52-38-341) A Hang-Kép szerkesztője: Kovács Ilona (•a'52-38-315) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (n 52-38-333) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Telefax: 52-38-343. Szedés és képfeldolgozás: Vox Nova Rt. Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közüle- teknek és magánszemélyeknek: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 52-38-332, 52-38-262. Irodavezető: telefon 52-38-329, 52-38-330. Telefax: 52-38-331. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace; Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12, 1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. A nem megrendelt kéziratokat, fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza; a közlendő írások szerkesztésének jogát fenntartjuk. Előfizetési díj negyed évre 130 korona. A HANG-KÉP műsormellékletének nyomdakész előállítása: MTI Kiadó Kft Felelős vezető: Kohut Tibor ügyv. Igazgató. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 820 06 Bratislava Prievozská 14/A Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (* 52-38-322; fax: 52-38-321) Index 480 201 Kislány, ül a pádon... (Prikler László felvétele) HOLOCAUST-EMLÉKNAP április 16-a Az ún. Jóm Hásoá, a pusztítás gyásznapja Izraelben. A varsói gettólázadás (1943. április 19.) kitörésének évfordulója alkalmából az izraeli kormány 1951-es döntése alapján minden évben megemlékeznek a második világháború 6 millió zsidó áldozatáról. Az emlékezés már túllépett Izrael határain és világszerte a kegyetlen fájdalom napja lett. TÓTH ÁRPÁD Született: 1886. április 14-én, Aradon Meghalt: 1928. november 7-én, Budapesten 110 éve született a huszadik századi magyar költészet kimagasló alakja. 1907-től a Vasárnapi Újság és a Hét közölte a verseit, majd 1908-tól a Nyugat munkatársa, a lap első nemzedékének tagja volt. Líráját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. Négy verskötetet jelentetett meg: a Hajnali szerenád 1913-ban, a Lomha gályán 1917-ben, Az öröm illan 1922- ben, a Lélektől lélekig 1928-ban jelent meg. Ő volt az egyik legkiválóbb magyar műfordító is, Milton, Baudelaire, Shelley, Keats, Wilde költészetét fordította. Babits Mihály szerint az őáltala fordított Shelley: Óda a nyugati szélhez című költeménye „a legszebb magyar vers.” Iroda- lomkritkusként és publicistaként is jelentősét alkotott. TŰZ TAMÁS Született: 1916. április 18-án, Győrben Meghalt: 1992. április 7-én, Hamiltonban 80 éve született a Kanadában élt költő. 1939- ben, a Hittudományi Főiskola elvégzése után pappá szentelték. Ezt követően egy ideig lelki- pásztor és hitoktató, majd 1943-tól a keleti fronton tábori lelkész volt. 1944-ben orosz fogságba esett. 1947-ben tért haza, és falusi lelkész lett. Első verseit családi nevén, Makkó Lajosként publikálta. Később a Vigíliában, a Magyar Csillagban, a Hídban jelentek meg művei. Magyarországot 1956-ban hagyta el, s 1963-ig Kanadában lakott. Éveket töltött Kaliforniában és Rómában is, 1971-től Torontóban élt. Publikációi többek között az Irodalmi Újságban, az Új Látóhatárban, a Katolikus Szemlében, a Nemzetőrben és a Szivárványban jelentek meg. II. ERZSÉBET Született: 1926. április 21-én, Londonban 70 éve született az angol királynő, VI. György király leánya. 1952-ben lépett a trónra. Nagy-Bri- tannia és Észak-lrország uralkodói címén kívül Ausztrália, a Bahama-szigetek, a Fidzsi-szigetek, Jamaica, Grenada, Kanada, Mauritius, Paápua- Új-Guinea, a Salamon-szigetek, Saint-Lucia, Tu- valu és Új-Zéland államfője is. I. JÓZSEF Született: 1678. július 26-án, Bécsben Meghalt: 1711. április 17-én, Bécsben 285 éve halt meg a német-római császár, Habs- burg-házi magyar király. 1705-ben lépett a trónra, de már apja, I. Lipót életében, 1687-ben megkoronázták. Uralkodása alatt tovább folyt a spanyol örökösödési háború. Hogy a birodalom teljes katonai erejét a franciák ellen fordíthassa, 1706-ban béketárgyalásokat kezdett a kurucokkal. A Rá- kóczi-szabadságharc befejezése érdekében közbocsánatot, vallásszabadságot, a rendi alkotmány visszaállítását ígérte. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, mert I. József nem volt hajlandó elismerni az önálló erdélyi fejedelemséget. Végül 1707-ben az ónodi országgyűlés kimondta a király és a Habsburg-ház trónfosztását. 1711- ben az ő meghatalmazásával kezdődtek a szatmári békével végződő béketárgyalások, ám ő maga a békekötés előtt pár nappal meghalt. A békét ennek ellenére aláírták. BÖNGÉSZŐ Kedves Olvasóink. Ismét a Vasárnap böngészésére invitáljuk önöket. Múlt heti, 14. számunkban olvashatták Miklósi Péter interjúját Rudolf Báláz besztercebányai megyés püspökkel. Kérdésünk: Milyen foglalkozást volt kénytelen űzni a püspök a husáki normalizációs évek idejében? Megfejtéseiket levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére: Vasárnap szerkesztősége, Prievozská 14/A,6. emelet, P.O.BOX 49, 820 06 Bratislava. A beküldők közül kisorsolt szerencsés tippelő ismét 1500 korona jutalmat kap. A nyertes nevét az Új Szó április 17-i számában közöljük. A múlt heti böngésző helyes megfejtése: 300 millió dollárt. a nemzetállami offenzíváról Európa megkönnyebbült - ratifikálták a szlovák-magyar alapszerződést. Egy konfliktusokkal fenyegető gócot az optimisták kitörölnek vén földrészünk megannyi problémái közül. Úgy tűnik, hogy a legnagyobb nyertesek a nagyhatalmak, mivel ígérgetésekkel, demarsokkal, személyes ösztönzésekkel mégis elérték egyik céljukat. Magyarország felsóhajtott: létezik legalább valamilyen egyezmény, okmány, amely alapján „más országok belügyeibe való beavatkozás” vádja nélkül lehetséges pártját fogni a a határon túl élő kisebbségnek és léteznek olyan demokratikus alapelvek, amelyeket Európa teljes mértékben támogat. A hivatalos Budapest, úgy tűnik, bizonyos fokig elégedett az alkuval. Szlovákia büszkén veri a mellét: „csaka- zértis odabiggyesztettük a szerződéshez a mi alapelveinket”. Még akkor is, ha ez nemzetközileg semmit sem jelent, megmutatták, hogy „nemzeti érdekeiket” nem hagyják kockára tenni holmi 1201-es ajánlásokkal. A magyar kisebbség pedig kapott (nem fogadta el!) egy alapszerződést, amelyről hamarosan kiderülhet, hogy kijátszható, megkerülhető, mellőzhető, ignorálható. Azért nem árt feltenni magunkban a kérdést: Szerződés nélkül talán jobb lett volna? Az lenne az ideális, ha úgy lesnénk a megegyezést, mint a romániai magyarok? így talán közelebb kerülnénk az általunk elképzelt rendezéshez? Ugyan melyik magyar politikusunk hisz abban, hogy a jelenlegi szlovák kormány hajlandó lett volna egy nekünk megfelelő, ideális megegyezésre, autonómiával, állami támogatással, a magyar iskolák fejlesztésével, stb.? A reálpolitikusok nem hihetnek ilyesmiben, nem kergethetnek illúziókat. Átrágtam magam az alapszerződésről megjelent szlovák hírmagyarázatokon és arra a határozott megállapításra jutottam, hogy a nemzetállam kísérteié hatalmába kerítette a szlovák politikusok és a társadalom igen jelentős részét. Ugyanis a jelenlegi rendszer, zászlóvivőjük, a nemzeti párt nélkül is elfogadta volna a nyelvtörvényt, az alternatív oktatás bevezetését, a területi átszervezést, a büntető törvénykönyv módosítását és még az ezután következő kisebbségellenes törvényeket. A legtöbb méltató úgy tesz, mintha ezek a törvények, intézkedések valóban a szlovák-magyar alapszerződés feltételeiként kerültek volna elfogadásra. Ez azonban csak csalóka látszat. Valóban a nemzetállami politika természetes szüleményei. Az egyéves ratifikálási huzavona legszomorúbb tanulsága, hogy közben nem sikerült elmélyíteni a két ország közötti sokoldalú kapcsolatokat, nem tudták lerakni az igazi barátság alapjait. Az egész tizenkét hónapot végigkísérte a kisebbség gyanúsítgatása, a konkrétumokat mellőző irredentizmus mindennapos felhánytorgatása, az ezeréves elnyomás ismételgetése, egészen az ízléstelenségig. Mikor kezdődik végre egy európai szintű kibékülés? Ha a franciák örökké csak a hitleristák bűneit hánytorgatnák, nem tartana ott a két nép barátsága, amelyet elismer a világ. A szlovák nacionalisták olyan otromba módon varrják a bodrogközi és csallóközi mai generáció nyakába 1938-at, mintha ők verték volna szét Csehszlovákiát és nem az a Hitler, aki függetlenséget” ajándékozott Szlovákiának is. Mi történne, ha a mai szlovák politikai vezetés megpróbálná elégedetté, igazi baráttá tenni az itt élő magyarságot? Mert ki bolond uszítani, szervezkedni egy olyan kormány ellen, amely biztosítja szabadságát, identitásának megőrzését, kultúrájának fejlődését? A magyarok túlnyomó többsége évtizedek alatt bebizonyította lojalitását, de ezt egyetlen szlovák dokumentum sem emlegeti, pedig ez az együttélésnek az elemi alapja. Az ország szétverésének réme csupán azoknak az agyában kísért, akik csak a magyarok beolvasztásával tudják elképzelni ifjú országuk jövőjét. Erre azonban hiába várnak. Hiszünk benne, hogy túléljük a nacionalisták háborgásét. Ha a szlovák-magyar szerződés valóravál- tását az igazi barátság megteremtésével kezdjük, feleslegessé válik minden lábjegyzet és kölcsönös kétkedés. Ez a szerződés, akár tetszik, akár nem, a mienk is. SZŰCS BÉLA
