Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-04-07 / 14. szám
Af050Z,F0GJt/ATjRr KALÓZBÁNAT- Sajnos fiúk, nem tudunk útra kelni! Összevesztem a feleségemmel és eldugta a vitorlákat. TESZT Egyedül magát? Ha életünk során problémák merülnek fel, tanácsra van szükségünk, különösen hiányzik egy igazi barát. De a barátságok nagy része felületes, nem nevezhető igazi barátságnak. Érdekes, hogy vannak emberek, akiknek nagyon kevés, mondhatni egykét barátjuk van csak, mégsem ismerik az egyedüllétet. Viszont kiterjedt baráti körrel rendelkező emberek, akik sokat járnak társaságba, emberek közé, mégis elhagyatottak és egyedül érzik magukat. Igaz a közmondás: Bajban ismered meg a barátot. Már a koráért is?- Képzeld, tegnap az országúton megállított egy rendőr és megbüntetett.- És miért?- Azért, mert túlléptem a hatvanat.- Hát már a koráért is büntetik az embert?! Ügy döntött- Miért nem jött el tegnap a presszóba, szomszéd?- Mert a feleségem úgy döntött, hogy nem akarok elmenni. Statiszták- Mama, az újságban olvastam, hogy a színház statisztákat szerződtet. Mondd, mit csinálnak a statiszták?- Ott vannak a színpadon, de nem szólalnak meg.- Ugye, akkor a papa is jelentkezhetne? Szerencse Két skót beszélget:- Képzeld, tegnap egy utcai verekedésbe keveredtem, s szerencsére kiütötték egy fogamat.- ???- Éppen fogorvoshoz készültem. Dehogy véletlen!- Az én feleségem születésnapja éppen karácsonyra esik - meséli a skót.- Micsoda véletlen!- Dehogy véletlen! Ezért vettem el! Szállodában- Mondja kérem, miért lóg egy kötél a szobám ablaka előtt?- Kérem, ha tűz ütne ki, ezen a kötélen lejuthat a földszintre.- És minek van a biblia az éjjeliszekrényemen?- Arra az esetre, ha a kötél is tüzet fogna. Most én vezetek Feritől megkérdi a papája a zongoraóra után:- No. hogy megy a zongo- Remekül, papa. A múlt héten, amikor négykezest játszottam a tanárral, mindig lemaradtam, most meg én vezetek pár taktussal! Négytől ötig- Mennyit ad a tehén?- Négytől ötig - mondja az eladó. Egy hét múlva a vevő szemrehányással fogadja a régi tulajdonost:- Nem ad az a tehén, csak egy liter tejet.- Megmondtam én, hogy négytől ötig ad. Márpedig az épp egy liter! Érdemes volt- Mondd Rezső! Érdemes volt a lányodat annyi pénzért énekelni taníttatni?- De még mennyire! Mind a két szomszédom házát nevetségesen olcsón tudtam megvenni. Azonos a véleménye Osztályfőnöki órán a tanár úr megkérdezi a gyerekeket, mit gondolnak, mi a legnagyobb élvezet a világon? Van aki a mozira szavaz, van aki a csokoládéra, akad aki a tévénézésre, mások az autózásra. Végül feláll Móricka és ezt mondja:;- Tanár úr, a legnagyobb élvezet egy nővel lefeküdni. Az osztályfőnök beír Móricka ellenőrzőjébe, berendeli az apját. A megadott időpontban azonban újból csak Móricka jelenik meg:- Tanár úr, apám azt üzeni, hogy erről a kérdésről ugyanaz a véleménye, mint nekem. Azt is mondta, hogy amennyiben a tanár úr másként gondolja, akkor sürgősen kérjem át magam egy másik osztályba. Nem ismeri- Móricka, ha az édesapádtól kölcsönkérek egy évre százezer koronát és az év leteltével ötezerrel többet fizetek vissza, hány százalékos a kamat?- 15.- Móricka, te nem ismered a számtani alapműveleteket!- Az lehet, de a tanár úr viszont nem ismeri az apámat! Miért éppen maga? Pistike kilesi a nővérét, amint az éppen egy fiatalemberrel szerelmeskedik. A fiatalember ad egy százast Pistikének.- Aztán nem láttál semmit, rendben van?- Rendben - mondja Pistike, s visszaad ötven koronát.- Hát ezt most miért adtad vissza?- Miért éppen maga fizessen többet, mint a többiek? Kereskedelmi etika Lajoskáékat az iskolában a kereskedelmi etikára oktatják.- Na, ki tudja megmondani, mit jelent a kereskedelmi etika? - kérdezi a tanár. Lajoska azonnal jelentkezik:- A legegyszerűbben talán egy példával tudnám elmagyarázni - kezdi. - Mondjuk, vásárol valaki hatszáz koronáért és egy ezressel fizet. Látom rajta, hogy elfelejtette a visszajáró pénzt. Itt jön az etikai kérdés: eltegyem-e a négyszáz koronát, vagy osszam meg a társaimmal? Hogy áll Ön a baráti körével? 1/ Barátaimmal (barátnőimmel) megegyezik az érdeklődési körünk. Igen - A Nem - B 2/ Ha barátaimmal együtt vagyok, úgy érzem, nem értenek meg. Igen - B Nem - A 3/ A szabadidőmet csak akkor tölthetem velük, ha ők is akarják. Igen - A Nem - B 4/ Az az érzésem, csak nagyon kevés ember ismer engem igazán. Igen - B Nem - A 5/ Ha nem jól érzem magam a bőrömben és rosszul megy a sorom, csak a barátok tudnak felrázni. Igen - A Nem - B 6/ Problémáim vannak a kapcsolatteremtéssel. Igen - B Nem - A 7/ Pontosan tudom, kire számíthatok, ha válságban vagyok. Igen - A Nem - B 8/ Több időt szeretnék. Igen - B Nem - A 9/ Úgy érzem, megbízható, odaadó barátnak tartanak. Igen - A Nem - B 10/ Néha úgy érzem magam, mintha mindenki ellenem fordulna. Igen - B Nem - A Számolja össze az összes B jelzésű választ. Több mint 8 B: Ön nagyon egyedül érzi magát. Szüksége van arra, hogy új kapcsolatokat teremtsen. Figyelje maga körül az embereket és ne féljen új ismeretségeket kötni, de vigyázzon: csak azzal kössön barátságot, aki igazán rokonszenves Önnek. 5-7 B: Ön sokszor érzi magát egyedül. Meglepődött? Talán az az oka ennek, hogy barátságai felületesek! Igyekezzen baráti kapcsolatait elmélyíteni, vagy keressen új barátokat. 3-5 B: Többször előfordul, hogy elszigetelve érzi magát, de egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy egyedül érzi magát. Azt hiszi, nem tesz jó benyomást az emberekre. Szorgalmazza a meghitt, őszinte beszélgetéseket, mert ezek mélyítik a barátságokat. 2 B vagy ennél kevesebb: Ön nem ismeri az egyedüllét érzését. Az emberekkel való kapcsolatteremtés a vérében van. Igazi társas lény. rázás? GYŰJTŐ — Ismételje el még egyszer, jóember! Ezt a kifejezést még nem hallottam... Árulkodó kézírás Jelige: „Nari” Stresszhatások érzékelhetők a kézíráson. A betűkihagyások, a átírások szerint úgy érzi magát, mint aki „csapdába” esett és kiutat keres. Valahol hallottam a következő idézetet: „Csapdába estem, a csapda én vagyok Kiútért esdem, a kiút is én vagyok ” Aki a Tibeti Tanítók Titkos Tanításaiból idézi a „Csönd Hangja” című részt, az megérti a fenti idézetet. Sértve érzi magát. A szűkítet „p” betűje azt mutatja, hogy kisebbségi érzésekkel küzd. Az „M” betűi alapján az ego-ját képes kordában tartani, bár ezt titkolja, de mégis mindenütt, mindenben szeretné előtérbe helyezni önmagát, és így próbál felfelé, a szellemi régió felé törni. Bűntudattal küzd, és bizony az igazi Csönd Hangja még meg sem érintette Önt, de nem is érheti el addig, amíg az igazi „ÖNMAGÁT” meg nem találja. Ebben próbálok segíteni önnek, hogy a küldött idézetet kielemezem Önnek. Tudom, az igazi mester soha nem akatja kizökkenteni sorsából a tanítványát, mert megélni a sorsot más helyett nem lehet. A mester együttműködik tanítványával, ismerve annak énjét és szándékát, de ugyanakkor olyan, mint egy jó kertész: tudja, mikor kell öntözni a növényt, mert szomjas. Az igazi mester tudja, hogy tanítványait nem lehet egy kaptafára húzni, mert mindegyik külön-külön sajátos lelki szerkezetű, és mindegyikhez egy-egy speciális kulcsot kell találnia. A jó mester ezt meg is találja. Ezzel szemben az álruhát öltött mester nem érzi át, hogy minden embernek külön sorsa van, amit meg kell élnie, és bajai a sorsának buktatóiból erednek. így aztán nem szembesül saját problémáival a tanítvány, hanem érzéketlenné válik, és azt hiszi, ezzel minden megoldódott. Sem Ön, sem én nem vagyunk képesek tibeti körülményeket teremteni. Tibet csak egy van! A tibeti lámák bölcsessége világszerte ismert, de ez a fajta bölcsesség, tudás csak ott, Tibetben, a tibeti kolostor falai között jöhetett létre, a sajátos körülményeik mellett, a külvilágtól elzárva. Az ő tanításaik maximálisan ott érvényesülnek. A külvilágban ezek a tanítások paradoxonokkal, ellentmondásokkal találják szemben magukat. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem érdemes foglalkozni a tibeti tanításokkal! Sőt! De a Csönd Hangja nem a külvilágban, nem a nyitott világban keresendő, hanem önmagunkban... „A tanítvány újra meg újra ismerje meg a gyermekkor állapotát, mert enélkúl a csönd egyetlen hangja sem juthat el a fülébe. ” Nem a gyermekkor naivságára és kiszolgáltatottságára gondol a tanítás, hanem a gyermeki tisztaságra és őszinteségre. A külvilág könnyen kiszolgáltatott helyzetbe hozhatja az embert. „Irtsd ki a múlt emlékeit, vissza ne tekints, mert ez pusztulásodat jelentené. ” Hogyan is van akkor a reinkamációs visszatekintéssel? Hogyan irtsam ki a múlt emlékeit, hogy ne tekintsek vissza? Akkor a gyermekkorom állapotát se ismerjem meg? Mert az is a múltam! - ez merül föl a külvilági emberben. „Bárcsak minden ember birtokába jutna a soha el nem múlónak... ” Erre azt tudom mondani, hogy minden emberben benne van, ha még nem is ismerte fel, a soha el nem múló: a szellem, a lélek, az önvaló, az Isten. „...bárcsak eggyé válna a Nagy Lélekkel. ” Előbb-utóbb eggyé fog válni. Lehet, hogy még néhányszor visszatér, ismétel, mert valahol, valamilyen szinten elbukik a próbatételek sokaságában, de meg kell tanulnia a helyes választást, és az igazi útra fog lépni akkor. „ Tenni vagy nem tenni - adott esetben mindkettő helyénvaló, tested mozdítsd, csöndesítsd el szellemed, lelked, mint a hegyi tó, tiszta legyen. ” Ritka az olyan ember - bár egyre többet ismerek -, aki százszázalékosan tiszta szellemiekben, lelkiekben. Mégis tudják, hogy e „tisztaságért” tenniük kellett és tenniük kell, hogy tiszták maradhassanak. Mindennek ára van a külvilágban. Meg kell fizetnünk azért, ha teszünk, de azért is, ha nem teszünk. Mikor helyénvaló a tenni vagy nem tenni? Amikor valaki ezen meditál, eljut a semlegesség állapotához, ami egyfajta vegetációs pillanat. Aki válaszút előtt áll, ezt a vegetatív időszakot éli át, ami addig tart, amíg rá nem lép az általa választott útra. Ha a test mozdul, a szellem és a lélek elcsöndesül. Ha a szellem mozdul, akkor a test és a lélek csöndesül el. Ha a lélek mozdul, akkor megmozdít mindent: a testet és a szellemet is! Előfordul, hogy a szellem és a lélek együtt mozdul és elsöpör az útjából mindent, hogy a test hatalomra kerüljön! Nem sorolom az összes variációt, mert Ön is tudja folytatni. „Az emberek javára élni, ez az első lépés... ” A huszadik század végén a Földön élek. Először saját magam legyek rendben, érezzem magam jól, legyek testileg, szellemileg, lelkileg egészséges, mert csak így tudok az emberek javára élni, így tudok másokat szolgálni. Másképp nem! Amíg valamilyen bajom van, csak nyűg vagyok a körülöttem lévők, még a szűkebb környezetem számára is. „A hat dicsérendő erényt gyakorolni, ez a második" - idézi Ön. A beavatottak erényességének hét próbája van: megszabadulni az érzékiségtől, a befolyásolhatóságtól, a hiúságtól, a haragtól, a kapzsiságtól, az irigységtől és az érzékenységtől. A külvilágban ebből egyet is megvalósítani nagyon nehéz. Képzelheti, milyen nehéz megvalósítani mind a hetet. „Ha Nap lehetnél, úgy legyél szerény bolygó. A végcél mindenki részére azonos, az odavezető ösvényt a zarándok maga választja. ” Csak akkor van baj, ha az ember - szabad akaratában - ide-oda ugrál, egyik ösvényről a másikra, s nem jön rá, hogy a választásnak, az ösvény megválasztásának is megvan a maga „csöndes rituáléja”, a benső út: az önvaló útja. Megvannak az eszközeink hozzá, hogy a szeretet és a pozitív cselekvés révén megtanuljuk a leckénket és enyhítsük szenvedéseinket. De sajnos úgy tűnik: inkább fájdalmasan tanulunk, cselekedeteink következményeinek közvetlen tapasztalásán keresztül. Végül megfelelő számú felbomlott kapcsolat után - ebben az életben vagy egy jövőbeli életben - intuitív úton meg fogjuk érteni, hogy mindenkit olyannak kell elfogadni, amilyen, nem pedig olyanná formálni, amilyennek mi szeretnénk. Gondoljuk át ezeket a választásokat életünk minden területén, s meditáljunk el azon, hogy a bölcs cselekedetek mennyiben vonatkoznak erre a kérdésre. Mivel a segítségemet kérte, a fenti idézetet szíves figyelmébe ajánlom, amit a Rezgő Világ 1955 októberi számából vettem át. Köszönöm, hogy megtisztelt a bizalmával. '4U ÜZENETEK-HUMOR 1996. április 7. l/BSámap