Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-14 / 2. szám
Nem mindegy, mi van a tányéron Mottó: Nem azért élünk, hogy együnk. Azért eszünk, hogy éljünk. A táplálkozás és az egészség összefüggését már az ókorban felismerték. „Ételed legyen az orvosságod!” - intette kortársait Hippokratész. Ma a táplálkozástudománnyal szakemberek tömege foglalkozik szerte a világon, ennek ellenére még mindig sokan halnak meg infarktusban, rákban, agyvérzésben. Szlovákia ezen a téren a világ „élvonalába” tartozik. Szomorú helyzet. Hazánkban a férfiak átlag 67 évig élnek, a nők valamivel tovább, 75 évig. A fejlettebb országokban ennél 5-6 évvel hosszabb az átlagos élettartam. Az emberi élet hosszúságát kétharmad részben örökletes tényezők, a környezet, az egészségügyi ellátás színvonala, egyharmad részben pedig a táplálkozás befolyásolja. Ezen tényzők közül egyértelműen a táplálkozás az a terület, amit az ember leginkább képes befolyásolni. Jó és rossz irányban egyaránt. Szlovákiában mintha inkább az utóbbi tendencia érvényesülne. S az eredmény: minden második ember infarktusban vagy agyvérzésben hal meg, minden harmadik pedig rákban - ami az elhalálozások mintegy 80%-a. Évente mintegy 20 000 ember! Holott e betegségek megelőzése lehetséges, hiszen elég lenne változtatni helytelen táplálkozási szokásainkon. Csakhogy a népesség egészségi állapota ott a legrosszabb, ahol az életkörülmények, főleg a szociális, gazdasági viszonyok is a legelmaradottabbak. Mert ahol a lakosság több mint a fele a létminimum határán, vagy az alatt él, ahol az emberek jövedelmük nagy részét kénytelenek élelemre fordítani, mert annyira magasak az élelmiszerárak, ott nehéz az egészséges táplálkozási szokások elsajátítását várni. Észak-Szlovákiában, Árva és Kiszuca környékén, illetve délen, a Csallóközben és a Rimaszombati járásban a legaggasztóbb a helyzet. Az ún. civilizációs betegségek aránya is épp ezekben a régiókban a legmagasabb. Változtatni kellene táplálkozási szokásainkon. De hogyan? Mit együnk és mennyit? A kérdésre paradox módon több válasz is létezik. Mit együnk?- nyers zöldséget, gyümölcsöt- aszalt gyümölcsöt, diót, mogyorót, olajos magvakat- hüvelyeseket, szóját- teljes őrlésű kenyeret, péksüteményt- kölest, árpakorpát, zabpelyhet, hántolatlan rizst- növényi zsírokat, olajokat- alacsony zsírtartalmú tejtermékeket- fehér húst (baromfi, hal)- gyógynövény és gyümölcsteát-fehér- és zöldfűszereket Mit ne együnk?- sötét és zsíros húsokat- füstölt húsokat, sajtokat- konzerveket- túlfőzött, sütött ételeket- túl sok tojást- fehér kenyeret, péksüteményt- teljes zsírtartalmú tejet, tejtermékeket- majonézt- fehér cukrot- sót, ecetet, erős paprikát, fekete borsot Több zöldséget! Gyakran elhangzik az az érv, hogy a zöldség, a gyümölcs - mely a vegetáriánusok fő tápláléka - éppúgy tartalmaz káros anyagokat, a szennyezett környezet, a növényvédő szerek révén, mint az általuk annyit kárhoztatott hús. A vegetáriánusok ezzel szemben azzal érvelnek, hogy semmilyen növényi eredetű táplálék nem tartalmaz koleszterolt, antibiotikumokat vagy hormonokat, melyekkel a vágóállatokat, a húsbaromfi- kat tömik. A pesztici- deket a növényekből el lehet távolítani, de a húsban ezek az anyagok a zsírszövetekben, zsírsejtekben rakódnak le, ahonnan már nem lehet azokat eltávolítani. Csak húst ne! Az egészséges táplálkozással kapcsolatban gyakran esik szó a vegetariánizmusról, annak különböző változatairól. Hívei esküsznek rá, hogy a legtöbb ún. civilizációs betegség megelőzhető és bizonyos mértékben gyógyítható is a hús és az egyéb állati eredtű táplálék elhagyásával. Ezt vallják az Egészséges Táplálkozás Fóruma nevet viselő szervezet tagjai, köztük a 83 esztendős ár. Barta Ferdi- nánd is.- Egész életemben betegeskedtem, súlyos reumám volt, amit az orvoskollégák sem tudtak gyógyítani. Aztán véletlenül kezembe került Emst Günter könyve a természetes táplálkozásról, amely egy csapásra megváltoztatta az életemet. 1984 szilveszterének éjszakáján vettem utoljára húst a számba. Azóta eltelt 12 év, és elmondhatom, 83 évesen egészségesebbnek érzem magam, mint hatvanévesen voltam. Dr. Barta Ferdinánd szerint minden állati eredetű táplálék idegen, ennélfova káros is az emberi szervezet számára, ez okozza a különböző betegségeket, és a korai halált.- Az egyik ok a kizárólag állati eredetű táplálékokban megtalálható koleszterin és telített zsírsavak. A másik, hogy az emberi szervezet, mely a növényevőkével mutat rokonságot, eredendően nem képes a hús feldolgozására. Sajnos, az ember eltért ősei életmódjától, ennek következménye a rengeteg betegség, s hogy csak ritkán éri meg a biológiai életkor végső határát. Az ember természetes immunrendszerrel születik, ami védi a különböző betegségektől egészen addig, amíg anyatejjel táplálkozik. Ám mihelyt áttér a „normális” étrendre, immunrendszere felbomlik és védtelen lesz. Az orvosok gyógyszerekkel próbálják „gyógyítani” a betegeket, ám ezáltal csak a tüneteket szüntetik meg, az okokat nem. Ráadásul minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, melyek további betegségeket okoznak. Így a kör bezárul. Ebből a körből csak az egészséges táplálkozásra való áttéréssel lehet kiszabadulni. Az állati eredetű táplálék kiiktatásának nincsenek káros következményei, hiszen a növényi eredetű táplálékokban megvan minden olyan fontos tápanyag, mely az emberi szervezetnek kell. Csak az étrend helyes összeállítására kell ügyelni. A nyers zöldség, gyümölcs, a gabonafélék, hüvelyesek, az olajos magvak elegendő energiát és tápanyagot nyújtanak a megerőltető fizikai munkához éppúgy, mint a kimagasló sportteljesítményhez. (Lásd Lendl, Navratilová, Johnson és többi vegetáriánus élsportoló eredményeit.) Attól sem kell félni, hogy a kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztó gyermek fejlődő szervezete valamiben hiányt szenvedne. Sőt. Sokkal ós” betegségek aránya és olyan alacsony a várható életkor. S mint azt dr. Alzbeta Béderová- tól, a kutatóintézet munkatársától megtudtuk, az utóbbi háromnégy évben egyértelműen rosszabbodott a helyzet: kritikus mértékben csökkent a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, csakúgy, mint a tej, tejtermékek fogyasztása, tovább csökkent a jobban tudja hasznosítani a szervezet az ily módon természetes formájában bevitt tápanyagokat, vitaminokat, ásványi sókat, mint a különböző táplálékkiegészítőkben anorganikus formában megtalálható anyagokat. Persze, vegetáriánus sem lehet mindenki egyik napról a másikra. Nagy akaraterő kell hozzá, mert az evés, és ezt kevesen tudják, szintén egyfajta narkománia. Függő viszonyba kerül az ember, mert nem tud lemondani azokról az ételekről, amelyeket szeret. Még akkor sem, ha tudja, hogy ártanak. Ezen csak a széleskörű felvilágosító munka változtathat. Az egészséges táplálkozási szokások kialakítása hosszú-folyamat, de aki nem akar időnap előtt meghalni, annak nincs más választása. Első lépésként elég, ha a húsról lemondunk. Néhány hónap múlva érezhetően frissebbek, egészségesebbek leszünk. Ne essünk végletekbe! A Táplálkozástudományi Kutatóintézet már évtizedek óta vizsgálja a lakosság táplálkozási szokásai és egészségi állapota közti összefüggéseket. E kutatások egyértelműen bebizonyították, milyen nagy mértékben felelős az egészségtelen táplálkozásmód azért, hogy Szlovákiában olyan magas a „civilizácihal, a krumpli és a hüvelyesek fogyasztása is, nőtt viszont a zsíros húsok, elsősorban a disznóhús, a tojás, a cukor fogyasztása. Mind a gyermekek, mind a felnőttek körében kimutathatóan magas a lipidek aránya a vérben, ezzel szemben megfigyelhető a kalcium hiánya, melynek oka egyértelműen a tejtermékek fogyasztásának csökkenése. Kimutatható a C-vitamin hiánya, mely nemcsak a fertőző betegségek, hanem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet játszik, csakúgy, mint az E vitamin, az A- vitamin, a Béta-karotén, de hiányzik a vas és a szelén is. Aggasztóan sok viszont az elhízott ember. A férfiak 67-77, a nők 54-68 %-a túlsúlyos. Az eredmények azonban azt is megmutatták, hogy a helytelen táplálkozási szokások, illetve a lakosság egészségi állapota nagymértékben függ a szociális, gazdasági helyzettől. Ha az embereknek nincs elég pénzük a jó minőségű, ám drágább élelmiszerek megvételére, nem várhatjuk, hogy egészségesebben táplákozzanak. Persze nagy szerepük van a régi beidegződéseknek, a hagyományoknak is. Bizony, nehéz lemondani a jó disznótoros kolbászról, hurkáról...- Hogyan kellene táplálkoznunk ahhoz, hogy egészségesebben éljünk?- Nem győzzük eleget hangsúlyozni: csökkenteni kell a zsíros húsok, hústermékek foAz oldalt írta és összeállította: S. Forgon Szilvia gyasztását, különösen a disznóhúsét, s természetesen a disznózsírét is. Használjunk helyette növényi olajokat, margarinokat. Ellenben több halat kellene fogyasztanunk. A tej és tejtermékek közül különösen az alacsony zsírtartalmúakat részesítsük előnyben. Több zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyeseket, gabonaféléket fogyasszunk. A bennük lévő rostanyag nélkülözhetetlen az emésztés és a vér koleszterinszintjének normában tartásá- h o z Együnk teljes őrlésű lisztből készült kenyeret, péksüteményeket, s kerüljük az édességek mértéktelen fogyasztását.- Mi a véleménye a vegetariánizmusról?- A vegetariánizmus nem csupán táplálkozási mód, hanem egy életforma. A vegetáriánusok alapvetően másképp viszonyulnak az élethez, annak értékeihez. Közöttük is vannak azonban különbségek: a lakto- ovo vegetáriánusok a zöldség és gyümölcsfélék mellett tejet, tejtermékeket, tojást is fogyasztanak; a vegánok viszont kizárólag zöldségeken, magvakon élnek. Vannak, akik a táplálékukat főve, sütve fogyasztják, mások kirárólag nyers koszton élnek. Ez sem egészen veszélytelen. Tény, hogy a vegetáriánusok között alacsonyabb a civilizációs betegségek előfordulási aránya, de ezzel szemben azáltal, hogy húst nem fogyasztanak, szervezetük nem kap meg minden fontos tápanyagot, mely anomáliákhoz vezethet. A vegetáriánusoknál (főleg, ha a táplálkozásuk nem eléggé kiegyensúlyozott) leggyakrabban a vas hiánya szokott jelentkezni, de előfordul a kalciumé, a B és D vitaminé is. Ez utóbbi főleg a gyerekeknél lehet veszélyes, mivel az ő fejlődő szervezetüknek ezekre a vitaminokra, a különböző ásványi anyagokra, nyomelemekre fokozottabb szüksége van. Ezért nem ajánlott, hogy a gyerekek étrendjéből kiktassuk a húst és a tejtermékeket. A felnőttek vegeta- riánussága, ha az helyesen összeállított étrenden alapul, nem megy az egészség rovására, de akkor is ajánlott bizonyos vitaminkészítményekkel pótolni az esetleges hiányokat. Ám semmiképpen sem egészséges, ha minden állati eredetű terméket kizárnak az étrendjükből. Nem kell végletekbe esni, de igyekezzünk racionálisabban táplálkozni. RECEPTEK Búzafasírozott 30 dkg búza, 2 tojás, 2 zsemle, kevés élesztő, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, fűszer ízlés szerint A búzát puhára főzzük, majd húsdarálón ledaráljuk. A zsemléket zöldségleves levébe áztatjuk, majd összedolgozzuk a búzával, a nyers tojásokkal, a kevés tejben feloldott élesztővel, megfűszerezzük, hozzáadjuk a felaprított vöröshagymát és fokhagymát. A masszát pogácsákká formázzuk, durva zsemlemorzsában megforgatjuk és forró olajban kisütjük. Zöldségsalátával fogyasztjuk Babpástétom 1 reszelt sárgarépa, 1 apróra vágott zöldpaprika, 2 evőkanál apróra vágott petrezselyemzöld, 1 kis fej apróra vágott hagyma, 2 evőkanál szójamártás, 1 evőkanál szójaolaj, két csésze főtt bab. . A babon kívül a többi nyersanyagot kis lángon 3 percig főzzük. Húsdarálón ledaráljuk a babot, majd a zöldségeket és összekeverjük. Hűtőszekrényben tartjuk. (Bab helyett lencsét is használhatunk, tehetünk bele köményt és csombort is.) Gombás burgonyalepény 800 gramm burgonya, 1 fej vöröshagyma, 150 gramm friss gomba, 150 gramm natúrliszt, tengeri só, 10 evőkanál szójaolaj, 1 tojás A burgonyát lereszeljük és fokozatosan hozzáadjuk a sót, a lisztet, a tojást, a hagymát, a szeletelt gombát, az olajat, majd jól összedolgozzuk. Vékony lepénykéket formázunk és kisütjük. Szójababgulyás 300 gramm szójabab, 300 gramm krumpli, 1 fej vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma, 1 szál sárgarépa, 1 szál petrezselyem, kevés zeller, 3 evőkanál szójaolaj, tengeri só, édes paprika, majoránna Az olajon átfuttatjuk az apróra vágott hagymát, paprikával meghintjük, kevés vízzel felengedjük, rátesszük az előző este beáztatott szójababot, felöntjük 1 liter vízzel, kissé megsózzuk, és hagyjuk főni. Mikor már majdnem puha, beletesszük a feldarabolt zöldséget, a szétnyomott fokhagymát, után- na, fűszerezzük és készre főzzük. Gyümölcstorta 300 gramm aszalt szilva, 300 gramm reszelt alma, 100 gramm áztatott mazsola, 100 gramm dió, 100 gramm mandula, 100 gramm méz, 50 gramm kókusz, 50 gramm darált mák, 50 gramm lekvár, kevés őrölt fahéj, fél citrom leve Az összes hozzávalót feldaraboljuk, összekeverjük és egy kókusszal kihintett tortaformában egy éjszakára a hűtőbe tesszük. Másnap a tortaformából kivesszük, tetejét megkenjük lekvárral és tortaformára szeletel- jük.(Aki szereti, díszítheti tejszínhabbal is.) P TÁPLÁLKOZÁS 1996. január 14. l/SSfrnsp
