Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-14 / 2. szám

32 oldalas színes _____ MA GAZIN Heti tévé és rádió­műsor C*yéx j i áíi -¡: •• v£ú <é y-o 1 .íí ^vlclla'cá 11i í' f i HmUilfkmééflé Kménmkmi Riportunk a 9. oldalon Családi magazin 1996. január 14. XXIX. évfolyam Ára 10 korona Hunmagyarok - hunszlovákok ermekkori barátom jó 1 -w nevű nyelvtanár. Ki- %j lencven elején magán nyelviskolát nyitott az egyik dél­szlovákiai kisvárosban, angolra és németre oktatja elsősorban a gyerkőcöket. Amikor újév után talál­koztunk, falfehér arccal kezdte, az­tán belemelegedett. És belevörösö- dött.- Tudod, hogy egyre több a hun Szlovákiában?- Pajtás, te még mindig nem józa- nodtál ki a szilveszteri dáridózásból...- Nagyon is kijózanodtam. Nem is szilveszterkor. Tudod, kik azok a hu­nok? Hát akik hol magyarok, főleg otthon meg haverok között, piálás közben, hol meg szlovákok, amikor ez a jobb megoldás. Hun ilyenek, hun olyanok. Pipaéműveltségűek. Mielőtt pszichiáterhez rohan­tam volna, kiöntötte a lelkét.- Ebben a tanévben több olyan magyar negyedikes-ötödikes jár hozzám németre, aki szlovák is­kolába jár. Kínkeservesen jutunk előre a tananyaggal. Ezeknek a gyermekeknek ugyanis rendkí­vül szegényes a magyar és a szlovák szókincsük. Nem tudom hát sem a szlovák, sem pedig a magyar nyelvi bázisukra építeni a németet vagy az angolt. A la­kás és lakberendezések volt az egyik legutóbbi téma. Nem tud­ták szlovákul azt sem, mi az, hogy hálószoba, vízvezeték. Ün­nepek előtt a virágokról volt szó. A rózsát megismerték a képről, a pipacsot is, de azt megint nem tudták szlovákul. Rendben, ak­kor felár nélkül három nyelven oktatok. És diktálni kezdtem: Dér Klatschmohn, vléí mák, pi­pacs. Tudod, hogy írta le az egyik ötödikes fiú magyarul? Ügy, hogy pipac... Barátom tovább kesereg:- Mondtam a szülőknek, hogy így képtelenek vagyunk előre ha­ladni, mert az ötödikes fiúk szlo­vák fogalomvilága óvodás szintnek fe­lel meg. Pedig három évig egyest ka­pott szlovákból, azóta meg kettest, hangzott a felelet. Én azt feleltem a kedves szülőnek, hogy vagy nagyon rossz iskolába jár a fia, vagy tudatosan jobb jegyet adnak a gyermekének, hadd tűnjék úgy, milyen jól érvénye­sül a magyar legényke a szlovák isko­lában. Látod, így születnek a hunma­gyarok. A pipaéműveltségűek... Amíg barátom kifakadását hallot­tam, eszembe villant, hogy tulajdon­képpen nem is lenne rossz ötlet in­nen egyenesen a pszichiáterhez men­ni. Ők ugyanis megdöbbentően sok és szomorú adattal tanúsítanák, hány gyermek lelki sérülését, különböző más betegségét, szellemi lemaradá­sát okozta az, hogy magyar létükre szlovák óvodába, alapiskolába írat­ták be őket. Nincs a világon olyan szülő, aki ne azt szeretné, hogy gyermeke sokol­dalúan művelt, okos legyen, s boldo­guljon az életben. Sajnos, a szlováki­ai magyarok között is sokszor előfor­dul, hogy a jó szándékot rossz döntés SZILVÁSSY JÓZSEF~ követi. így aztán nem használnak, hanem kimondottan ártanak a gyer­meküknek. Valamirevaló mesterember nem kezd a ház építéséhez kellő alap nélkül. A szülő jó alapok nélkül veszé­lyezteti, sőt elronthatja gyermeke jövőjét. Kiváló szakemberek Come- nius óta egybehangzóan állítják, hogy a gyermek egészséges fejlődé­sének, művelődésének és kreativitá­sának legmegbízhatóbb alapja az anyanyelv, az anyanyelvi oktatás, amelyre kellő pedagógiai szaktudás­sal jövőt, egyéniséget lehet építeni. Több ezer példát, szlovákiai magyar egyetemi professzorok, orvosok, mérnökök, más kiváló szakemberek eddigi életútját sorolhatnám fel. Akik magyar iskolában kezdték, ma­gyar érettségivel folytatták, szlovák, cseh és más egyetemeken végeztek kitűnő eredménnyel, mára ismert egyéniségek idehaza, néhányan kül­földön is. Gyermekeik ugyancsak magyar iskolába járnak. Sok szlovákiai magyar szülő kéte­lyeit, őszinte aggodalmait ezek a pél­dák sem oszlatják el.- Nekem sok bajom volt abból, hogy nem tudtam jól szlovákul, gyer­mekeimet ettől meg akarom kímélni - ez a leggyakoribb érvük. Ezek a tisztelt szülők legalább két dologról feledkeznek meg. Egyrészt manapság a gyermekük nemcsak az iskolában, hanem az utcán, a televí­zióban, videón naponta hallja a szlo­vák nyelvet, következésképpen könnyebben megtanulja. Másrészt a magyar tanítási nyelvű alapiskolák a Szkabella-Bóna módszer és más kor­szerű eszközök bevezetésével kiváló eredményeket érnek el a szlovák nyelv és a szlovák szakkifejezések oktatásában.- Csak az tud itt érvényesülni, aki jól tud szlovákul - halljuk szinte na­ponta. Ez legfeljebb féligazság. Termé­szetes, hogy Szlovákiában meg kell tanulni és lehetőleg jól kell beszélni szlovákul. Ezt ép ésszel vitatni nem lehet. De csak szlovákul tudni - ön­magában kevés. Tessék átlépni a határt, s kiderül, mennyit ér az, ha csak szlovákul, vagy csak magyarul tud az ember. Szlovák nacionalisták hőzöngései elle­nére érvényesülni már most is, és a jövőben még inkább csak az tud, aki kiváló szakember, és több nyelven beszél. S ilyen egyéniségek érvényesülését csak a korszerű anyanyelvi oktatás alapozhatja meg. Ezekben az is­kolákban nem félművelt hunma­gyarokat, hunszlovákokat, ha­nem olyan kreatív személyisé­geket nevelnek, akik jó tudása­lappal és ezért jó eséllyel lép­hetnek a következő évezredbe. A kertész késő ősszel alapo­san megvizsgálja, milyen talajba ültesse a facsemetét, hogy az évek múltán szép gyümölcsöt érleljen. E zekben a napokban sok fiatal szülő kerül ilyen felelősségteljes feladat elé. Meggyőződésem, hogy ugyanúgy, mint az utóbbi évek­ben, mind többen döntenek úgy, hogy csemetéjük jövőjének leg­jobb talaja a magyar iskola. Fotó: Vlado Gloss

Next

/
Thumbnails
Contents