Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-18 / 7. szám
B. A. dunaszerdahelyi olvasónk szeretne a tél folyamán minél többet megtudni a krizantém termesztéséről. Az e heti számunkban kezdődő sorozatban igyekszünk összefoglalni e fontos kerti virág termesztésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint közöljük az idevágó szakirodalmat. A Fészkesvirágzatúak (Compositae vagy Asteraceae) családjába tartozó kerti krizantém (Chrysanthemum hortorum) formagazdagságának köszönhetően, valamint annak, hogy tipikus rövidnappalos növény (ezért ősszel kezd virágozni) egyike a legjelentősebb kerti virágunknak. Nemesítését, a különféle változatok előállítását már a kínaiak Krisztus születése előtt megkezdték. Kr. e. : , -» A teltvirágú Ginger krizantémfajta augusztus-szeptember folyamán virágzik. 500-ban Konfucius is megemlékezik róla. Onnan a Kr. sz. u. 8. században Japánba kerül, ahol viszonylag rövid időn belül az egész országra kiterjedő kultusza alakul ki. A tavaszi cseresznyevirágzás ünnepéhez hasonlóan a Felkelő Nap Országában ősszel krizantémünnepélyeket tartanak. Európába a francia forradalom idején kerül, mégpedig egy francia jezsuita jóvoltából. Nálunk korábban a temetők virága volt, szerencsére azonban az utóbbi években kerti és vágottvirágként is népszerűvé vált. A növény nevelése, szaporítása egyszerű. Tápanyagdús földet és bő öntözést igényel, s ha ez megvan, akkor ősszel egy-egy tövön sok virágra számíthatunk. A speciális szakismeretekkel nem rendelkező kertész- kedőknek az apró és a középnagy virágú fajták nevelését ajánljuk. A nagy virágú fajták sokkal érzékenyebbek a különféle kórokozókra, s a lehűléseket is nehezen viselik el. Vegetatív úton tőosztással és dugványozással tavasszal és ősszel szaporíthatjuk. A tőosztást legkorábban márciusban kezdhetjük el, s május végéig végezhetjük. A tavalyi töveket ilyenkor felszedjük, részekre osztjuk (minden szárrészen legyen gyökér), s érett istállótrágyával ősszel dúsított talajba elültetjük. Egy négyzetméternyi területre - 30x30 cm-es kötésben - úgy 10 növény kerüljön. Igaz, hogy az öregebb tövek is szépen virágoznak, de igazán jó minőségű virágokat csak fiatal növényekről nyerhetünk. A kiültetett krizantémok mellé ajánlatos támasztókarót ütni. Nagybani termesztésénél használjunk hálót. A dugványokkal történő szaporítás jóval több figyelmet igényel, s körülményesebb is; csak május második felében, a fagyveszély elmúltával végezzük. A tőosztásnál, az esetleges •, átültetésnél : ügyeljünk rá, hogy a gyökereket fény ne érje, mert ezek hamar megszikkadnak, s így a növény nem ered meg. Az ültetés után alaposan öntözzük meg a növényeket. A kiültetett krizantémok bokrosodását úgy segíthetjük elő, hogy májusban, júniusban a 4-6 levél felett visszavágjuk. I Ugyanazon a termőhelyen több éven át is megmarad a növény. Ilyenkor azonban dolgozzunk be a gyökérzónába érett(!) istállótrágyát. A friss tárgyát és a túlöntözést (pangó vizet) a krizantém nem bírja, s ettől elpusztulhat. A kerti, kis virágú fajtákat nem kell tömi, metszeni. Hagyjuk, hogy jellegüknek megfelelően fejlődjenek. Az öntözés mellett rendszeresen por- hanyítsuk körülöttük a talajt. Az elvi- rágzott virágszárakat pedig vágjuk le. Növényeinket a lisztharmat, botri- tisz, az ízeltlábúak és a fonálférgek károsíthatják. Kór- és kárképükkel, az ellenük való védekezéssel egy későbbi számunkban foglalkozunk. A krizantém nemcsak a kertünk dísze, de vágott virágként a lakásban is hetekig viríthat. A hazai piacon a 90- es évek elején mintegy 30 vágott virágnak ajánlott fajtát kínáltak. Közülük főleg a citromsárga Citrus (70-90 cm), a krémszínű Edelweiss (70 cm- es) és az élénkrózsaszín középkésői Clara Curtis (60 cm) hálásak. A vázába szánt virágok szárának végét - úgy 5 cm-t - zúzzuk szét, így megnöveljük a vízfelvevő felületet. Az alsó leveleket tépjük le a szárról, s a vízbe tegyünk Flortisyn nevű készítményt, ezzel a virágok élettartamát megnöveljük. Átlagos szobahőmérsékleten fajtától függően a virágok 2-3 hétig, esetleg valamivel tovább is kibírják. -r(Folytatjuk) A gyümölcsfák tavaszi fürdője CSAK AZ ALMÁSGYÜMÖLCSŰEKNÉL ÉS A SZŐLŐBEN! A téli fatisztogatás után a lemosó permetezéssel tovább csökkenthetjük az áttelelt kártevők számát. Közvetlenül rügyfakadás előtt használjunk Novendát (sárgaméreg), aminek a hatóanyaga maró hatású. Ha később permetezzük fáinkra, akkor az éledező rügyek is sérülést szenvednek. A túl korai alkalmazás az élősködők nyugalmi állapota miatt alacsony hatékonyságú. A készítményt csak almás gyümölcsűekben és a szőlőben használjuk! A sárgaméreg helyett egyre inkább terjed a növénykímélő Ágról, illetve Nevikén. A kettő között az a különbség, hogy az előbbi csak finomított vazelinolajat, az utóbbi pedig ként is tartalmaz. Előnyük, hogy a rügyeket, valamint a kifakadt kis levélkéket nem károsítják, de a kártevők ellen hatásosak. A kozmetikai vazelinolaj növénykímélő, ezért minden évben alkalmas a gyümölcsfák, valamint a szőlő lemosására. K.Sz. C'/"\l/''zöldségféle magját helybe vethetjük (pl. sárgarépa, petrezselyem), de másokkal (pl. paradicsom, paprika, káposztafélék) ezt nem tehetjük. A dinnyét, az uborkát, a salátát helybe vetve, vagy előnevelt palántaként egyaránt szaporíthatjuk. A mástól vásárolt palánták fajta szempontjából nem mindig megbízhatóak. Előfordulhat, hogy a tölteni valónak vásárolt paprikatő kicsi és csípős termést hoz, vagy a „karfiolpalántából” karalábé fejlődik. A legbiztosabb, de persze munkaigényes, ha a szakboltokban vásárolt ellenőrzött vetőmagból magunk neveljük a palántákat. Kisebb mennyiségű palántát meleg lakásban, világos helyen is kinevelhetünk. Egy négytagú család ellátásához 1 m2-nyi területen megtermelhető a szükséges mennyiségű káposzta-, paradicsom-, paprika-, fejessaláta-, uborka- és dinnyepalánta-szükséglet. A magvetést a kiültetés előtt 4-8 héttel (zeller esetében 8-10 héttel) kezdjük meg - figyelembe véve a csírázási időt is. A legegyszerűbb és legolcsóbb palántanevelő berendezés a biofűtéses melegágy. Az 50 cm mély és 150 cm széles árokba szétrázva NE KÉNYEZTESSÜK! szórjuk be a „fűtést” biztosító istállótrágyát, amelyet a melegedés kezdetén 30 cm vastagságúra kell letaposnunk. Erre 20 cm vastag finom komposzt és tőzeg keveréke kerüljön. A trágyát a betakarás után azonnal fedjük le fóliával. Ez azonban csak ideiglenes takarásul szolgáljon addig, míg a szükséges keretet és fedelet el nem készítjük. A talaj átmelegedése után várjuk meg a gyomok kelését, ezeket távolítsuk el, majd egyengessük és tömörítsük a földet; ezután kerüljön sor a vetésre. Sorbavetés után komposzttal takarjuk be a magot, tömörítsük a talajt és 3-5 liter vízzel egyenletesen öntözzük be. Kelésig a vetést tartsuk sötétben - náddal, szalmával, fekete fóliával takarjuk be. Így a talaj nehezebben szárad ki, csökken a párolgási veszteség. Szikleveles korban a palántákat tartsuk néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten, mint amilyet a későbbiekben igényelnek, így erősebbek és zöldebbek lesznek. A lakásban nevelt palántákat tegyük világos helyre, oda, ahol néhány fokkal A PALÁNTÁZÁS ALAPJAI hűvösebb van (pl. az ablakszárnyak között vagy zárt balkonon) mint a fűtött helyiségben, és ott gondozzuk lombleveles korig. Nagyon fontos a palánták fokozatos edzése: verőfényes, fagymentes időben naponta vigyük őket ki a szabadba, s hagyjuk kint egyre hosszabb ideig; 3-4 nap után - ha már éjszakai fagyok sem fenyegetnek - éjjel is kinn maradhatnak. Az így kezelt palánták fűtetlen fóliasátorba, -ágyba tűzdelhetők. Ha ezekkel nem rendelkezünk, akkor a palántákat tűzdeljük át virágcserépbe, műanyag (pl. tejfölös) poharakba, lá- dikákba. A tőzegcserépben nevelt palántát „cserepestől” kiültethetjük végleges helyére. A műanyagpoharakból - előzetes belocso- lás után - a növény a földlabdával együtt kivehető. A földlabdás palánták előnye', hogy a gyökérzetük az átültetésnél nem sérül meg, s a kiültetés után így erőteljesebben fejlődnek. A dinnye- és az ubórkamagokat közvetlenül tőzegcserepekbe vagy műanyagpoharakba vethetjük. A magágyak földje mindig tiszta, egészséges - vírusoktól, kórokozó baktériumoktól, gombáktól mentes - legyen; legjobb a humuszban gazdag, de tápanyagokban szegény, könnyű talaj. A palántákat már legalább 1 héttel a kiültetés előtt olyan körülmények között tartsuk, mint amilyenek közé később kerülnek; ne kényeztessük őket, mert az ilyenek a kiültetés után vontatottan fejlődnek. A felszedett palánták műanyag zacskóban vagy nedves ruhában 4-5 napig is kibírják károsodás nélkül, persze minél hamarább a földbe kerülnek, annál jobb az eredésük! A palántázásra nagyon jól megfelel a 3—4 cm vastag, 20-30 cm hosszú, tompa Ul- tetőfa. A vele készített lyuk ne legyen mélyebb a növény földbe kerülő részének hosszánál. Általános szabály, hogy a végleges helyre kerülő palánta ne kerüljön mélyebbre, mint amilyen mélyen korábban volt. Ez alól a szabály alól csak a paradicsompalánta kivétel - ez mélyebbre ültethető. JAKAB ANDRÁS Új telepítésű szólok gondozása A fiatal szőlők kezelése nem sok munkát igényel, de azt a legnagyobb gonddal kell elvégezni, mert a növények ilyenkor még könnyen elpusztulhatnak. Az ősszel betakart (csirkézett) vesszők, vagy oltványok tavasszal könnyedén előtörnek, hacsak a kupacolásnál nem raktunk túl sok földet a vesszőre, vagy ha a talaj nem cserepeseden meg túlságosan. Az erősen kicserepesedett részeket eső után a legkönnyebb eltávolítani vagy porhanyósítani. Ott, ahol túlságosan elszaporodtak a mezei nyulak, a hajtásokat sűrű fonású kerítésdróttal (csirkedrót) vagy műanyag fóliával kell megvédeni. Ha a nyár száraz, akkor jó, ha a fiatal ültetvényeket rendszeresen és kiadósán öntözzük. A vizet közvetlenül a fiatal tőke köré, a kialakított árokba juttassuk. Az öntözést - főleg júniusban és júliusban - hetente néhányszor ismételjük meg. A fiatal szőlőkben az első években termés még nem várható, ezért általában elegendő a peronoszpóra ellen védekezni. Más kártevő és kórokozó ellen csak fellépésük esetén indokolt a védekezés. Peronoszpóra ellen a hajtásokat kéthetente, csapadékos, meleg időjárás esetén hetente permetezzük meg felszívódó, nem perzselő gombaölő szerekkel. Réztartalmú anyagokkal csak járványos fertőzések esetén indokolt az állomány kezelése, ugyanis ezek a gyenge hajtásokon perzselést okoznak, s azok fejlődését is gátolják. Nem így van ez a hajtások érésekor, mert a szeptemberben kijuttatott réztartalmú készítmények elősegítik a hajtások beérését. A védekezést szeptember közepéig ajánlatos folytatni. A tőkéket már az első évben lássuk el támasszal, mert a karóhoz kötött hajtások szebben és gyorsabban fejlődnek. Az első 3-4 évben lehetőleg ne végezzünk zöldmunkát, hagyjuk, hogy a hajtások minél bujábban fejlődjenek, így erősebb lesz a tőke. Ha a hajtások elérték a 10-15 cm-t, akkor a kupacot fokozatosan, több részletben távolítsuk el, a harmatgyökereket pedig tőből vágjuk le. A hajtásokat mindig csak a világoszöld részig szabad kitakarni. Ősszel a kis tőkék vesszőit 5-6 rügy magasságáig por- hanyós földdel takarjuk be, csirkézzük fel, hogy az erős téli fagyoktól védve legyenek. A második év tavaszán nem kell különösebb gondot fordítani a tőkék nyitására, mert a metszéssel egyidejűleg óvatosan, kézzel is kibonthatjuk a tőkéket. A metszést - a tőke erőnlététől függően - egy vagy két rügyes csonkra végezzük. Nagyon erős fejlődés esetén hagyhatunk 3-4 rügyet is, de törzsrésznek csak egy-két hajtást neveljünk. Az esetleg fejlődő fürtöket távolítsuk el, mert legyengíti a tőkéket. A metszéssel egyidejűleg végezzük el a harmatgyökerezést is. Az elpusztult tőkéket a második évben mindenképpen pótolni kell. Rendszeresen végezzük el a talaj porhanyó- sítását és gyomtalanítást. A vegyszeres védekezést úgy végezzük, mint az előző évben. Ha tavasszal sok hajtás törne elő, végezzünk hajtásválogatást; a tőke erősségétől függően, valamint a kialakítandó műveléshez alkalmazkodva kettőt-négyet hagyjunk meg. Ősszel, lombhullás után újra be kell tartani - 5-6 rügy magasságáig - a tőkéket. A kupacolásnál számoljunk a talaj ülepedésével is. JAKAB ANDRÁS Szerkeszti: POMICHAL RICHARD HÁZUNK TÁJA 1996. február 18. ilBSimap
