Vasárnap - családi magazin, 1996. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1996-02-18 / 7. szám
Uasämap 1996. február 18. GYERMEKVILÁG Be tegen feküdt barlangjában az állatok királya. Elsőnek Mackó koma ment hozzá látogatóba.- Hogy van felséged? Hogy szolgál az egészsége? - kérdezte Mackó koma alázatosan.- Rosszul, nagyon rosszul — nyögött az oroszlán. - S ez nem elég: még rossz szagú is a barlangom. Nem érzed, Medve koma ?- De bizony érzem. Rettentő rossz szag van itt, felség.- Mit?! - ordított az oroszlán. - Hogy mered ezt mondani? - Felugrott fektéből, s szétszaggatta Mackó komát. Nemsokára jött a nyúl is. Egész testében reszketett, amint belépett. De hát az illendőség azt kívánta, hogy lássa: hogy s mint szolgál az egészsége az állatok királyának.- Nem érzel rossz szagot? - kérdezte az oroszlán.- Dehogy, felséges királyom - dadogta a nyúl. - Pompás illat van itt!- Hazudsz! - ordított az oroszlán.- Bizony rossz szag van itt. Szétszaggatta a nyulat is. Harmadiknak jött Farkas koma. Ettcíl is kérdezte az oroszlán:- Nem érzel itt rossz szagot? Farkas koma ümgetett, s azt mondta:- Nincs itt, felséges uram, sem rossz, se jó szag.- Hazudsz! - ordított az oroszlán.- Az nem lehet, hogy se rossz, se jó ne legyen. Bezzeg hogy szétszaggatta Farkas komát is. No, de pórul járt a szajkó is, mikor a barlang fölé telepedett, és ott fecsegett.- Azt mondd meg - mordult rá az oroszlán -, miféle szag van itt!- Rossz is, jó is - felelte gondolkodás nélkül, szajkó módjára a madár.- Hiábavaló fecsegés - morgott az oroszlán, s kitekerte a szajkó nyakát. „Ez sem fog többé összevissza hordani hetet-havat” - gondolta a haragos király. Lehet, hogy éppen a madárra vadászott a macska, mert akkor dugta ki a fejét a lombok közül. Alázatosan földig hajolt, mikor nagy rémületére észrevette, hogy miféle hatalmas úr színe elé került.- Nem érzel rossz szagot? - kérdezte tőle a király. Ahol felséged van, a rossz szag is rózsaillat - felelte hízelegve a cirmos.-Arcátlan hízelgő! -fakadt ki a király, s agyoncsapta a macskát. A kutya is arra kóborolt. Ezt is megszólította az oroszlán:- Nem érzel itt rossz szagot?- Mit kíván felséged? Rossz szagot vagy jó szagot érezzék? - kérdezte felelet helyett a szolgalelkű kutya. Az oroszlán ezt is leütötte. Ő feleletet várt, nem kérdést.- Hitvány tányérnyaló! - morogta bosszankodva. Végezetül jött a Róka komám- asszony. Mélyen meghajtotta magát, alázatosan hajbókolt:- Csókolom mind a négy lábát, * felséges királyom!- Mondjad: rossz vagy jó szag van itt? - kérdezte az oroszlán. Róka komámasszony ravaszul hunyorított, s azt mondta:- Felséges királyom, életem- halálom kezedbe ajánlom, bocsáss meg, de olyan erős náthám van, hogy nem tudom megkülönböztetni a rossz szagot a jó szagtól.- Na, köszönd a náthádnak - mondotta az oroszlán, s kegyelmesen elbocsátotta Róka komám- asszonyt. ____________(KAUKÁZUSI NÉPMESE)____________ EG YSZER egy gazdag ember elvitt a sapkakészítőhöz egy báránybőrt, hogy a mester varrjon neki belőle sapkát. A sapkakészítő megnézte a bőrt, és elismerően simogatta a finom szőrmét.- Jó minőségű bőr - dicsérte az anyagot. - Szép sapka lesz belőle. De a megrendelő csak nem indult kifelé. Arra gondolt ugyanis, hogy hibát követne el, ha ilyen szép nagy bőrből csupán egy sapkát akarna. Persze, gondolta magában, varrna nekem egy sapkát, a maradékból meg akár kettőt is saját magának. így szólt tehát:- Tulajdonképpen, mester uram, azt akartam mondani, hogy készítsen nekem ebből a bőrből három sapkát. A mester elcsodálkozott, de hát a megrendelő szava parancs. Biztosan tudja, minek neki a három sapka, talán egészen kis gyermekei vannak.- Kérem, ha hármat parancsol, hármat készítek - bólintott készségesen. A gazdag ember tétovázott. Bántotta őt, hogy csak három sapkát rendelt, hiszen a bőr igen nagy. A sapkakészítő megkérdezte:- Óhajt még valamit?- Mester úr, tudja mit, meggondoltam. Négy sapkára van szükségem.- Négyre? - meresztgette a szemeit a mester. „No lám, a jómadár az én káromra akart meggazdagodni, de most láthatja, hogy nem hagyom” - gondolta a gazdag ember, majd így szólt:- Nem jól hallotta, mester uram! Ötre! Öt sapkát mondtam.- Komolyan gondolja?- Hát persze - felelte a gazdag ember. - Sőt, úgy vélem, hogy hat sapka is kitelne a bőrből. A sapkakészítő ismét megnézte a bőrt, majd kételkedve kérdezte:- Hogy ebből a bőrből telne hat sapkára?- Hetet mondtam - felelte a gazdag ember. - Maga hetet is játszva elkészít.- Nekem teljesen mindegy, annyi sapkát varrók, amennyit parancsol - mondta a sapkakészítő. - Az ön kívánsága számomra parancs.- Örülök, mester uram, hogy megegyeztünk - mondta a gazdag ember. Nagyon elégedett volt önmagával. Annyi báránybőr sapkája lesz, mint senki másnak.- Akkor nyolc sapkában megegyeztünk. Egy hét múlva értük jövök. Ég áldja! A sapkakészítő tátott szájjal nézett utána. Eltelt egy hét, s a gazdag ember eljött a sapkákért.- Készen vannak a sapkák? - kérdezte.- Persze - felelte a mester, s már rakta is a pultra a parányi sapkákat, egyiket a másik után. A gazdag ember arca megnyúlt. Nézte, nézte az apró sapkákat, s hirtelen elhomályosodott a szeme. Tétován kézbe vette az egyiket, de az bizony annyira kicsi volt, hogy még az öklén sem tudta volna viselni.- Hát ez mi lenne, mester uram? - kérdezte. Miért, uram? Nem tetszik talán? Hiszen mindent az ön kívánsága szerint csináltam - mondta a mester. - Vagy nem nyolc sapkát akart a báránybőrből? A gazdag ember dúlt-fúlt a méregtől, de így válaszolt:- De igen, nyolc sapkát akartam. AZTÁN kifizette a mesternek, ami járt a munkájáért, s paprikavörösen a méregtől vitte haza kapzsisága bizonyítékát: a nyolc teljesen hasznavehetetlen parányi sapkát... Sági Tóth Tibor fordítása Gondolkodom, tehát... LABDAPÁROK RADNÓTI MIKLÓS ~7ét *&*&€*, fagyott tévéiét <*- esette-, Mt&tíZ tele jedé.m telié- <* {eléé. 'TtitcáeH- cdttetef-, tz ¿dé 0?eéetéél& t&tfze áoitttl* “Tftepfc.¿e. ‘Kéejdl te <z odlppée « ¿¿vtéaz. Készítette: Miroslav Motycík KEDVES GYEREKEK! A megfejtést immár új, megváltozott címünkre küldjétek: Redakcia Új Szó 820 06 Bratislava Prievozská 14/A P. O. BOX: 49. A borítékra vagy levelezőlapra, kérjük, írjátok rá: Gondolkodom, tehát... Az idomár a különféle mintázatú és színű labdákból egy-egy párt, vagyis kettőt vásárolt, hogy pingvinünk, mutatványa közben, az egyiket mindig odadobhassa a közönségnek. Vajon hány pár labdával ajándékozhatja meg nézőit, vagyis hány labdának van párja? MEGFEJTÉS A január 21-ei számunkban közölt feladat megfejtése: Amszterdam. Nyertesek: Bakó Marika, Gömörhorka; Taric Tivadar, Párkány; Öllé Anita és Melinda, Nagymegyer; Décsy Diana, Vágsellye; Tatár Tamás. Ipolyság. Szerkeszti: TALLÓSI BÉLA
