Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)
1996-12-10 / 288. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 10. KOMMENTÁR Centralizáció SIDÓ H. ZOLTÁN Az éjszaka leple alatt fogadták el az 1997-re szóló állami költségvetést. Már-már pánikszerű sebességgel szavazták meg, kimondatlanul is számolva azzal, hogy az államfő újratárgyalásra visszaadja a parlamentnek. Erre minden oka megvan, ugyanis évről évre rosszabb konstrukciójú költségvetést tákol össze a kormány. Ezt leginkább éppen az államfő irodája érzi meg, Michal Kováčot a pénzügyi keretek szűkítésével szeretnék egyre nehezebb helyzetbe hozni. A már amúgy is torz szerkezetű büdzsén szombaton éjszaka tovább rontottak: a Szlovák Nemzeti Banktól, az eredeti koncepciótól eltérően, többletbevételként 1,1 milliárd korona nagyságú nyereségelvonást várnak, a bevételi oldalon megjelenő összeg túlnyomó része a Munkásszövetség zsarolásának köszönhetően a hadseregnek jutott, míg az önkormányzatoknak e forrásból csak filléreket vetettek oda. Az önkormányzatok hiába érveltek azzal, hogy a nekik szánt összegnek köszönhetően jövőre akár 200-300 önkormányzat is csődbejuthat, ez nem hatotta meg a koalíciós pártok képviselőit. Mint ahogy az sem, hogy a költségvetésről szóló törvény a lakásépítési takarékpénztárak további működését lehetetleníti el. Érzéketlenségükre jellemző: e takarékossági formában egymillió polgár érdekelt, ennek ellenére az Általános Hitelbank és a Szlovák Takarékpénztár által a nyugati partnereikkel működtetett takarékoskodási forma alól kirántották a szőnyeget. Ez is részben a Munkásszövetség bűne, ugyanis az általa működtetett építési minisztérium a lakásépítések terén gyakorlatilag semmilyen eredményt nem tud felmutatni, míg a lakásépítési takarékpénztárak annál inkább. Nosza, akkor tönkre kell tenni a jól működő rendszert is. A rekordhiánnyal sújtott költségvetés a Szociáis Biztosító és az Általános Egészségbiztosító működésének anyagi feltételeit sem teremti meg; a dolog bökkenője, hogy éppen a kormány által kidolgozott törvényeket rúgja fel az állam. A közberuházások, főleg az autópálya-program erőltetése hatalmas pénzforrásokat szív el a magánszektortól. Az 1997-re szóló költségvetés szinte minden sorából kiviláglik az állami dirigizmusra, a centralizációra történő törekvés. Hogy valami kedvezőt is mondjunk, tény, az éjszakai „műszakban" az oktatási tárcának is odaítéltek egy nagyobb falatot; ennek köszönhetően május elsejétől emelik a pedagógusok bérét. Ez azonban édeskevés. A büdzsé világosan jelzi: a kormány már csak hatalmas hiány felhalmozása és a még működő területekről való pénzelszívás révén tudja garantálni az állam működését. JEGYZET Ilyen a boksz... KERTÉSZ GÁBOR Érdekes tudósításra leltem az egyik hazai napilap sportrovatát böngészve, mely szerint nagyszabású és a maga nemében különleges sportesemény színhelye lesz december 29-én a pozsonyi Istropolis, ahol is a szlovák klubok színeiben versenyző roma származású bokszolok mérkőznek meg a magyar válogatott öklözőivel. Ez így már magában is jópofa meccsnek ígérkezik - jópofán verik majd egymást a fiúk, de engem inkább a hír további része fogott meg. A Box Club Róm Slovakia elnöke és egyben a rendezvény főszervezője, Štefan A. Sárközi ugyanis nagy show-t jósol, melyre politikai életünk jeles személyiségeit is meghívják, mint pl. Mečiar kormányfőt és csapattársait, Gašparovič és Hudec, az ellenlábas kesztyűsök közül pedig Kňažko, Černák és Dzurinda sporttársakat. És itt kezdődik számomra igazán a hír. Az, hogy némely mélynemzeti lelkületű politikus számára perverz öröm, ha roma püföli a magyart és viszont, az több mint sejthető - eddig tart a szeretetük. De ne terelődjünk nemzetiségi síkra, sőt kerüljük a tömegverekedéseket és a háborúkat. Még zsenge gyermekkoromban mint a békesség kicsiny hírnöke - hol volt akkor még az Erőszakkal a Nyilvánosság Ellen című bársonyos mocorgás - mindig, ha háborúról, elesett közkatonákról hallottam, föltettem a költői kérdést: miért nem a tábornokok csépelik egymást, miért a baka hullatja vérét, hiszen a közkatona nem tehet semmiről, mégis ő szenvedi meg a nagyok mániáit. Valami ilyesmit kéne nálunk is bevezetni. Egy barátságos bokszmeccsen megoldani a vitás kérdéseket. Aki nem bírja a verést, az legyőzetett, mehet pofozózsáknak a konditerembe, hogy edződjék, s közben a polgár nyugodtan élhet. Hogy Mečiarral szemben senkinek nincs esélye a ringben, hiszen híres övön aluli ütéseiről? Ez, sajna, igaz. Nála már csak ilyen a boksz... Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Teijesztí a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 81381 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 v - Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Gašparovič: - Én nem láttam, hogy övön alul ütött volna. (Szűcs Béla karikatúrája) Három hete egyfolytában tartanak az ellenzéki tüntetések Jugoszláviában Világgá sétált szégyen A választások meghamisítása miatti tüntetési hullám tovább tart Jugoszlávia-szerte, a demokráciát követelő polgárok mellett mind több egyetemista menetel a kilométeres sorokban. Milosevics rezsimje egyelőre elzárkózik mindenféle kompromisszumos javaslattól. SINKOVITS PÉTER Igencsak hosszúra sikeredtek az idei választások Kis-Jugoszláviában, s e pillanatban nem tudni, mikor érnek véget. Még kevésbé világos, hogy igazából mi történik az országban, hiszen teljesnek mondható a hírzárlat: a központi lapok a megmozdulásokról alig ejtenek szót, az állami televízió az eseményeket az időjárásjelentés előtt méltatja egy-két mondat erejéig, a két független belgrádi rádióadót kikapcsolták. A parlamenti választásokon fölényesen a szocialisták vezette baloldali koalíció győzött. A helyhatósági választásokon szintén, de már kevésbé meggyőzően, s a nyilvánvaló manipulációk ellenére az Együtt (Zajedno) ellenzéki tömörülés diadalmaskodott a fővárosban, aztán Újvidéken, valamint számos szerbiai nagyvárosban (Nis, Kragujevac, Draskovicsék aznap éjjel örömünnepre gyűltek össze. Csacsak, Kraljevo, Uzsice stb.). Draskovicsék aznap éjjel örömünnepre gyűltek össze Belgrád főterén, másnap a Szerbiai Szocialista Párt sajtószóvivője elismerte: a számukra nagyon fontos jó néhány helyen vereséget szenvedtek. Aztán jött a hír - s ezt a megfélemlített bíróságok szánalmas módon igazolták -, hogy a válaszOLVASÓI LEVELEK A polgárok védelméért Azt hiszem, minden magyar lakta faluban megszervezik a hagyományos Katalin-bált. A falunkban működő Rózsa vendéglő tulajdonosnője is megszervezte, ami nem kis bátorságra utal. Ugyanis léteznek bűnbandák, ezek ilyen alkalmakkor megjelennek a helyszínen, és mindenki futhat, ki merre lát. Ez történt most is Apácaszakállason, a Katalin-bálon. A nagymegyeri „nehézfiúk" egy csoportja zavarta meg a szóratásokat egyes körzetekben meg kell ismételni. Ez annak „rendjemódja" szerint megtörtént, s bizonyára nem különösebben nehéz eltalálni: az újabb „megmérettetés" a baloldal elsöprő fölényét „legitimálta". Majd három hete volt az első békés felvonulás, megbízható források szerint 20-30 ezer embet tett sétát Belgrád utcám, elöl Vuk Draskovics, Zorán Djindjícs és Veszna Pesics, az ellenzéki koalíció vezetői. Még előttük diáklányok, virágokkal. A rendőrkordon számára. 1968 ismétlődik, vagy éppen a prágai '89. A következő napon már ötvenezren vannak, a rákövetkezőn százezren. Pirulnom kell e bíróság becstelen határozatai miatt. Azóta is, minden nap. A tömeg fegyelmezett, kilengésekről szó sincs. Hacsak a tojásdobálást nem nevezhetjük annak, a tüntetők ugyanis nap mint nap tojások ezreit vágták az állami televízió, valamint a Politika lapkiadóház falához, ablakaihoz. S amikor a rendőrség neheztelni kezdett, lisztet szórtak ugyanoda, mert az ugyebár már végképp nem tör bejárati ajtót vagy üveget. A rendőrség kezdetben toleráns volt, majd bejelentette, a jövőben már nem lesz elnéző. Napi húszharminc letartóztatás, másra még nem vetemedtek. Milosevics közben mozgósította a katonaságot is, minden készen áll, ha „komolyabbra" fordulna a dolog. Munkába lépett az ellenpropaganda, amely - negédesen cinikus módon - a fővárosi polgárok személyi és vagyoni biztonsága miatt mutatott fokozott aggodalmat, majd ennek sikertelensége nyomán a szerbiai köztársasági parlament elnöke ragadtatta el magát, aki a polgárok törvényes tiltakozását egyszerűen fasiszta tüntetésnek minősítette. Ennek kozókat. Ezért kérdem: miért fizetjük mi, lakosok a fekete seriffeket? Hol vannak ők ilyenkor? Egy aggódó szülő Ekecs „Derékfájós" emberek A Magyar Népi Mozgalom a Jólétért és ki tudja még miért részéről megjelent egy felhívás az Új Szó hasábjain, amelyben a mozgalom nekünk, szlovákiai magyaroknak tudtunkra adja, hogy hét éwel az úgynevezett bársonyos forradalom után ismét megtalálták számunkra a jólét receptjét. Ez nem is volna az lett az eredménye, hogy az egyetemisták szinte teljes létszámmal csatlakoztak a felvonulókhoz, megmozdultak a szerbiai városok, s az utóbbi napokban rendszeressé váltak Újvidéken is a tízezres tömegek napi sétái. A rezsim abban bízott, hogy a hideg, szeles, esős-havas időben a tüntetési kedv elapad, ám a választási szégyen most már országvilág előtt nyilvánvalóvá vált. Az Egyesült Államok kilátásba helyezte a büntető szankciók felújítását, mire a szocialisták szóvivője kijelentette: a választások belügyként kezelendőek. Az ellenzéknek volt időközben egy áthidaló javaslata: a kérdéses körzetekben közös bizottság vizsgálja felül, történt-e szabálysértés, tehát indokolt volt-e az újabb forduló, vagy a korábban közzétett eredmények kitelesíthetőek - erre azonban nem érkezett válasz. Megszólalt viszont a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság bírája, aki nyílt levelét a következő mondattal zárja: „Nem fogadom el, hogy elhallgassam az igazságszolgáltatás szégyenét, ha már szégyenemben pirulnom kell e bíróság becstelen határozatai miatt". Tárgyilagosan szemlélve: a szocialistákat rendkívül érzékenyen érintette, hogy a helyhatósági választások során elveszítették a fővárost és Szerbia legfontosabb ipari városait. A háború óta első alkalommal nyílt lehetőség arra, hogy az ellenzék komolyan megvesse a lábát, s már nem csak ellenfélként, hanem tényleges partnerként lépjen fel. A hatalom abban bízott, hogy a Nyugat szemet huny a választási csalások ténye feíett, ez azonban most már nehezen hihető. Megoldásként három változat rajzolódik ki. Az első a kényszerű kompromisszum. A második a rendkívüli állapot bevezetése, a harmadik a polgárháború. A séta pedig tart tovább... A szerző az újvidéki Magyar Szó munkatársa baj a mai szűkös időkben. Baj csak ott van, hogy a receptet, vagyis annak tartalmát titokban tartják, csak azoknak hajlandók elárulni, akik hajlandók újra felsorakozni a zászlók alá. Előre hát újra, szlovákiai magyarok! Pénz lesz elég, hiszen a nagy Vezér is megígérte. Csak jusson belőle mindenkinek, főleg nekünk, derékfájásban szenvedő embereknek! Ennek következtében testtartásunk sem egyenes, néha hajlongani kényszerülünk, főleg akkor, amikor jelenlegi barátainkkal találkozunk, akik a pénzt adják nekünk. Gyertek hát, „derékfájós" emberek, tömörüljetek újra mozgalmunk soraiba, mi majd SME A politikai pártokról és mozgalmakról szóló törvény kimondja, hogy azok a pártok, amelyek megsértik az alkotmányt és a törvényeket, amelyek tevékenysége veszélyezteti az emberi és szabadságjogokat, betilthatok, illetve feloszlathatok. Jogi szakértők szerint a kormánypártok több tekintetben is „eleget tettek" a törvény idézett kitételének, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom többek között azzal, hogy a választások előtt kényszerszerződést kötött képviselőjelöltjeivel. A pártokat a legfőbb ügyész ja-' vaslata alapján a legfelsőbb bíróság oszlathatja fel. NOVÝ ČAS November 25-én este egy nagyszombatijárókelő egy vélhetően sebesült férfit vett észre a Trnávka folyócskában. Az illető azonnal értesítette a rendőrséget, valamint a mentőket, de miután fél óráig senki sem érkezett a helyszínre, ő maga szaladt el a városi rendőrségre. Mire velük visszatért, már a helyszínen tartózkodtak a zöldek is, azonban ók a tűzoltókat várták, akik majd kihúzzák a férfit a vízből. Végül elunván a várakozást a rendőrök közel egy óra múltán mentették ki a férfit, mivel a tűzoltók nem jöttek ki a helyszínre. A férfit kórházba szállították, ahol az erős lehűlés és fejsérülése következtében másnap elhunyt. NÁRODNÁ OBRODA A Kelet-szlovákiai Vasmű és a belga SBI-BMI cég ez év júliusában közös vállalatot hozott létre Tornaiján, az üzem bádogvágó ollókat és bádogmegmunkáló eszközöket gyárt majd. Az eredeti tervek szerint már egy hónapja üzembe kellett volna helyezni az LVD UNI céget, a késést adminisztrációs akadályok okozzák. Á régióban 30 százalékos a munkanélküliség, munkalehetőségetjóformán csak az Ozeta Trenčín helyi leányvállalata biztosít. A kereslet visszaesése miatt azonban már az Ozeta is csak 200 embert foglalkoztat az eredeti 650-ből, a többiek év végi kényszerszabadságukat töltik. PRÁCA A turócszentmártoni nehézgépipari üzem nehéz helyzetben van, például ez évi termelése csupán 21 százalékát tette ki az 1987. évi össztermelésnek, a cég évek óta veszteséges. Októbertől csak bérük 60 százalékát kapják meg a dolgozók, december 20-tól pedig üzemi szabadságot hirdetett a vezetőség. Jövőre 784 alkalmazottját bocsátja el a ZŤS. Az üzem az orosz, így akar az ukrán piacra próbál betörni és megmenekülni a teljes csődtől. ismét vezetünk, hogy ismét dolgozhassatok ránk, nagyobb jólétünk érdekében. Mert itt erre megy ki a játék. A felhívás szerint a jelenlegi Magyar Koalíció nem képviseli a teljes szlovákiai magyarságot. Biztosan nem, csak azokat képviselheti, akik a koalícióra adták szavazatukat. A koalíció a legutóbbi választásokon több mint 10 százalékot kapott, vagyis ez a szám csaknem megfelel az itt élő magyarság arányának. Hogy a népi mozgalom sorai egyre gyarapodnának? Honnan tudják? Ez majd csak a következő választásokon derül ki. Németh Géza Alistál