Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-09 / 287. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. NOV EMBER 29. Victor Ciorbea az RMDSZ kormányzati szerepéről Alaptalanok az ellenzéki vádak Az Európai Bizottság jelentése a kelet-európai lemaradásokról Szlovákia esete eléggé problematikus Brüsszel. Az Európai Unió­tagságra váró kelet-euró­pai országok közül a jelek szerint az ezredfordulóig egyik sem lesz képes ma­radéktalanul megfelelni az összes EU-elvárásnak, és jó néhányuk esetében a le­maradás még 2000. után is sokáig fennál majd. MTI-TUDÓSlTÁS Ezt állapította meg az jelentés­tervezet, amelyet a brüsszeli Eu­rópai Bizottság illetékesei készí­tenek az Európai Unió tavaszi kérdőíveire adott kelet-európai válaszok alapján. A tervezetről beszámoló Euro­pean Voice tudni véli: Brüsszel­ben mindenekelőtt komoly gondnak tartják, hogy az érin­tett országok nagy részében még mindig nem ratifikáltak egy sor európai és nemzetközi konvenciót, vagy legalábbis messze állnak a teljesítésüktől, jóllehet, ezek jelentik az EU egyeztetett bel- és igazságügyi politikájának az alapjait. A brüsszeli hetilap ennek kapcsán példaként utal a kiadatásról szóló nemzetközi konvencióra, illetve az Európa Tanács adatvé­delmi konvenciójára, amelyeket sok kelet-európai ország még nem fogadott el. A jelentés szerint a térség orszá­gaiban eddig kevés figyelem ju­tott a menekültügyi kérdéskör Románia, Bulgária és Litvánia előtt különösen „hosszú út áll" jogalkotói és gyakorlati rende­zésére (Litvánia például még a genfi menekültügyi konvenciót sem ratifikálta, és sok ország hí­ján van a menedékjogi kérelmek kezelését biztosító eszközök­nek). A lap ennek kapcsán meg­jegyzi, hogy az EU soros elnök­ségét január elsején átvevő Hol­landia megkülönböztetett fi­gyelmet akar fordítani majd ép­pen a menedékjogi kérdésekre. (Egyebek között ez lesz a témája az első félév során esedékes EU­társult bel- és igazságügyi mi­niszteri találkozónak is.) További kifogásként merült fel, hogy jóllehet a kelet-európai or­szágokat is sújtja a szervezett bűnözés, közülük csak kevesen tettek igazán hatékony lépése­ket ennek visszaszorítása érde­kében. Összességében a jelentés úgy véli, hogy Csehország, Lengyel­ország, Szlovénia és Észtország közelítette meg a legjobban bel­és igazságügyi vonatkozásban az EU-szabványokat, míg Ro­mánia, Bulgária és Litvánia előtt különösen „hosszú út áll". Raj­tuk kívül Szlovákia esete tűnik még problématikusnak. Po­zsony esetében a bizottság meg­ítélése szerint az is kérdéses, hogy mennyiben felel meg az igazságszolgáltatási rendszer és az emberi jogok tiszteletben tar­tása az EU követelményeknek ­jegyzi meg tudósításában az Eu­ropean Voice. MTI-TU DÓSlTÁS Bukarest. Az új román kormány parlamenti jóváhagyása nem fog akadályokba ütközni - mon­dotta a román rádiónak adott szombati nyilatkozatában Vic­tor Ciorbea kijelölt miniszterel­nök, aki hangot adott annak a reményének, hogy a kormány­lista véglegesítésében érvénye­sülni fog a pénteken aláírt szoli­daritási megállapodás szelleme. A kormánylistáról a késő éjsza­kai órákig folytak a tárgyalások. Ciorbea alaptalannak nevezte az új ellenzék által az RMDSZ kormányzati szerepével kapcso­MTI-HIR Minszk. 10-12 ezer ember tün­tetett tegnap kora délután Minszkben Lukasenko elnök diktatúrája és a november 24-i népszavazáson elfogadott al­kotmány ellen. Bár a Független­latban hangoztatott aggodal­makat, ami véleménye szerint csak új kísérletet jelentenek ar­ra, hogy elvonják a közvéle­mény figyelmét az ország nehéz helyzetéről. A szombati bukaresti lapok is is­mertették azt a választ, amelyet Markó Béla, az RMDSZ elnöke az aláírást követő hivatalos nyi­latkozata után adott a román te­levízió egy kérdésére. A pártel­nök rámutatott: „Az etnikai ala­pú területi autonómia nem sze­repel sem az RMDSZ program­jában, sem a kormányzati szoli­daritási megállapodásban, sem a kormányprogramban." (MTI) ség terén tartott megmozdulás­ra a hatóságok nem adtak en­gedélyt, a tüntetés incidens nél­kül zajlott le. A környéken azért megjelentek a rendőrök, mivel a téren van a kormány székhe­lye és a szovjet éra volt parla­mentjének épülete. Tízezres tüntetés Lukasenko ellen Az ellenzék talpra áll Csehország Misék Havelért Prága. Javult Václav Havel cseh államfő egészségi állapota azt kö­vetően, hogy csütörtökön gége­metszést végeztek rajta és lé­legzőkészülékre kapcsolták - kö­zölte szombati sajtóértekezletén Pavel Pafko sebészprofesszor, Ha­vel kezelőorvosa. Megjegyezte, hogy a köztársasági elnök rövid írásos üzenetek útján rendszere­sen kommunikál környezetével és a lehetőségekhez képest már job­ban érzi magát, naponta olvassa az újságokat. Rendszeresen láto­gatja őt testvére Ivan és színésznő barátnője, Dáša Veškrnová - tette hozzá Pafko, aki szerint ez ked­vezően hat a páciens kedélyáll­apotára. A tegnapi istentiszteletek során Csehországban számos he­lyen imádkoztak a hívók az ál­lamfő gyors gyógyulásáért. Prágá­ban a Szent Vitus székesegyház­ban Miloslav Vlk prágai érsek ce­lebrált misétHavel felépüléséért, amelyen részt vett többek között Ivan Medek kancellár, Pavel Tig­rid kultuszminister és Dáša Havlo­vá, az elnök sógornője. Múltidéző viszályok Szarajevói szalmonella Belgrád: Mintegy kétszáz vendég kapott szalmonella fertőzést Szarajevóban azon a hatalmas fogadá­son, amelyet a Nemzetközi Vöröskereszt, valamint Carl Bildt nemzetközi főképviselő irodája rende­zett. Szombati belgrádi jel­entések szerint a múlt hé­ten tartott fogadáson felsz­olgált majonézes tojássalá­ta „áldozatai" között volt Bildt helyettese, a német Michael Steiner, Marc Waymel, az IFOR-erők francia főparancsok-helye­ttese is. A betegek többsé­gét a szarajevói kórházak­ban kezelték, azonban vol­tak olyanok is, akiket saját hazájukba kellett hazaszá­llítani. (MTI) Viszontagsásos visszatérés Washington. Az utóbbi napok kalandos végjátéka után helyi idő szerint szombat reggel szerencsé­sen földet ért a Columbia amerikai űrrepülőgép a floridai Cape Canaveral űrközpont telepén. Tizen­nyolc napig tartó útjával új csúcsot állított fel az űrre­pülőgépek történetében: előtte még egyetlen társa sem tartózkodott ilyen hu­zamos ideig a világűrben. A kedvezőtlen időjárás mi­att volt szükség a hosszab­bításra. (MTI) Brünnben a hétvégén meg­tartották a nagyobbik cseh kormánypárt, az ODS VII. kongresszusát, amelyen az elnöki tisztségre újraválasz­tották Václav Klaus kor­mányfőt. (ČTK) Alternatív Nobel-díjak London. Az Alternatív No­bel-díjat, a Right Livelihood Foundation (RLF) nevű ma­gánalapítvány díját minden évben ősszel ítélik oda, s hagyományosan december 9-én, egy nappal a Nobel­díjak kiosztása előtt adják át a svéd parlamentben. A Right Livelihood (Helyes Életvitel) idei kitüntetettjei: az orosz katonaanyák szer­vezete; Herman Daly amer­ikai közgazdász; George Vilthoulkas görög termész­• etgyógyász és a Kerala Fó­rum, az indiai tudományos írók szervezete. (MTT) Pedofil letartóztatása Brüsszel. Egy észak-belgiu­mi városban szombaton le­tartóztattak egy 35 éves hol­land férfit, akit azzal gyanú­sítanak, hogy mintegy húsz kamaszgyerekkel szemben követett el szexuális vissza­élést, és hogy a gyerekek fel­használásával pomófilme­ket készített. A rendőrség beszámolója szerint a gya­núsított részleges beismerő vallomást tett. (MTI) Konferencia Debrecenben Alapvető célokról Debrecen. Tabajdi Csaba sze­rint a politikának kell megte­remtenie a bizalom és a stabili­tás olyan minimumát, amely le­hetővé teszi a szomszédos or­szágok közötti gazdasági együttműködést. A Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtit­kára tegnap Debrecenben az Alapszerződések és regionális gazdasági együttműködés című konferencia megnyitásakor ki­fejtette: a Magyarország és a szomszédos országok között lét­rejött alapszerződések nem cso­daszerek, de nem is a nemzetá­rulás dokumentumai. Alapvető céljuk, hogy megteremtsék a bi­zalomnak azt a minimumát, amellyel rendezni lehet a ki­sebbségi kérdéseket, s azt, hogy a gazdasági együttműködésnek ne legyenek nacionalista akadá­lyai. A konferenciát levélben kö­szöntötte Horn Gyula miniszter­elnök. Kifejtette: a magyar kor­mány 1994 óta következetesen törekedett a szomszédokhoz fűződő kapcsolatok rendezését szolgáló alapszerződések létre­hozására. (MTI) MTI-TUDÓSlTÁS London. Vladimír Mečiar szlo­vák miniszterelnök és pártja sa­játos történelmi ismétlődésként a társadalom ugyanazon rétege­ivel áll hadilábon, amelyeknek annak idején már a kommunis­tákkal is meggyűlt a bajuk. Erre a megállapításra jutott hétvégi számában az egyik vezető brit katona- és külpolitikai elemző csoport szakkiadványa. A Jane's konglomerátum gondozásában megjelenő Foreign Report leg­utóbbi számának elemzése sze­rint a Mečiar-kabinetnek sike­rült csak az elmúlt negyedévben a felsőoktatással, a színházi vi­lággal, a katolikus egyházzal, a sajtóval és a kisebbségekkel lát­ványos csörtékbe keverednie. A folyóirat megemlíti az új felsőoktatási törvényt, amely sú­lyos mértékben csorbítja az egyetemek autonómiáját, emlé­keztet a nemzeti színház élén „szakmai érvekkel, de kétségte­A Szent Vitus székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel. lenül politikai okokból végrehaj­tott kormányzati vérengzésre". Külön tárgyalja a brit szakkiad­vány a szlovák állam és a katoli­kus egyház viszonyát. Az elemzők szerint a viszály hátte­rében az áll, hogy Mečiar mi­niszterelnök és Kováč államfő hatalmi birkózásában a püspöki kar csendben, de egyértelműen az utóbbi mögött sorakozott fel. Nemrégiben a püspöki konfe­rencia fótitkára, Rudolf Baláž II. János Pálnál panaszolta be Mečiart, amiért az „szuperhatal­mi szerepkörben tetszeleg... s megpróbálja irányítása alá von­ni az egyházať'.Mindemellett a helyi magyarság jogainak ügye is változatlanul indulatokkal áti­tatott - írja a londoni elemzés, amely szerint Mečiar a kisebbsé­gi nyelvhasználatot a hivatalos ügyintézés során lehetővé tévő törvényt saját kormányának ígé­retei és az európai szervezetek sürgetése ellenére sem hajlandó meghonosítani. Kezd állóháborúvá merevedni a korábbi afgán kormányerők és a tálibok közti fegyveres küzdelem. A leghevesebb harcok változatlanul Kabultól északra zajlanak. A felvételen egy tálib harcos készit lőszert az újabb bevetéshez. (ČTK/AP) (CTK)

Next

/
Thumbnails
Contents