Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-02 / 281. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 2. Ladislav Fuks tükre, két évvel a halála után, Jirí Tusi megvilágításában Sötét húrok, mély hangok Moiotov coctail Pozsonyban Molotov Coctail.robban ma este Pozsonyban, a téglamezei Sportcsarnokban! Ez nem rendőrségi hír, hanem figyelmet igénylő műsorajánlat: nyilván a nevetés lesz az, ami sűrűn ki­robban majd a WV Művészeti Ügynökség szervezte Molotov Coctail című program alatt, hiszen annak szereplői kiváló hu­morérzékkel megáldott művészek: Miroslav Noga, Štefan Skrúcaný, Rasťo Piško, Zdena Studénková, Michal Dočolo­manský. (ú) Találkozó a kávéházban Bárki, bármikor, bármilyen témával jöhet és leülhet az aszta­lomhoz. Mert az biztos: december 3-án délután öt és este hét óra között a pozsonyi Lýceum kávéházban (a Konvent utcá­ban, közel a Kalligram szerkesztőségéhez, szemben a Fórum szállóval) leszek. Nem feltétlenül kell beszélgetni, a hallgatás is lehet sokatmondó. Szeretettel: Dusza István SZÍNHÁZ SM KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ: Don Juan (10.45, 19 - Királyhel­mec) MOZI POZSON Y HVIEZDA: Jack (am.) 15.30, 18, Kolja (cseh) 20.30 OBZOR: Sárkányszív (am.) 16,18, 20 MLADOSŤ: Intim részletek (am.) 15,17.30,20 CHARLIE CENTRUM: Kolja (cseh) 17,19 Mene­külés L.A.-ből (am.) 16.30, 18.30 A megszállott (am.) 20.30 Las Vegas, végállomás (am.-ang.) 20.30 Caravaggio (ang.) 19 A pénztárnál állt (cseh) 19.15 KASS A DRUŽBA: Jack (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Dr. Moreau szigete (am.) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Menekülés L. A.-bői (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Ruby Cairo (am.) 16.15,19.15 Mese, vers, ének, fejtörő, kifestő, keresztrejtvény A novemberi Tücsökből Megjelent a Tücsök, a legkiseb­bek lapjának novemberi száma, amely a tél- és a karácsonyvárás jegyében szerkesztődött. Kul­csár Ferenc meséje, Csontos Vil­mos versei, a naptár és az ovisok rovata a hideg évszakról és az évszak legszebb ünnepéről szól. A vendégségben járó riportok a szarvai óvodások és az alistáli református iskolások közé kala­uzolják el az olvasót. Megtudjuk azt is, hogy a kis csallóközi falu­ban hogyan, milyen összefogás eredményeképpen született meg az egyházi iskola, amely a maga nemében egyedüli az or­szágban. Harmadik születésnapját ün­nepli az IRKA, a kárpátaljai ma­gyar gyerekek lapja. Beszámoló­jukban az eddig megtett útról, örömeikről és reményeikről szólnak. Hogyan lesz íróvá az ember, me­lyek a mesterség fogásai, milyen a mai meseirodalom? - erről vall legkisebb olvasóinknak Mészöly ÚJ SZÓ-HÍR ^Pozsony. A Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézete és a Ko­menský Egyetem magyar tan­széke rendezésében ma kétna­pos nemzetközi tudományos konferencia kezdődik a szlovák fővárosban, a Magyar Intézet Somolického utcai székházá­ban. A Millecentenárium jegyé­ben zajló rendezvény címe: Esz­metörténeti és irodalomtörté­neti hagyományok. E két nap alatt szlovákiai és magyarorszá­gi irodalmárok, történészek, fi­lozófusok (Kiss Gy. Csaba, Fó­nod Zoltán, Tőzsér Árpád, Láng Gusztáv, Erdélyi Erzsébet-Nő­vel Iván, Mészáros András, Teo­dor Münz, Tibor Pichler, Fukári Valéria, Kósa László, Peter Kó­nya, Garaj Lajos, Eva Styková, (Széles Klára, Hushegyi Gábor) előadásai hangzanak el a követ­Miklós író. A sok mese, vers, ének mellett ezúttal sem maradt ki a lapból a nyelvi fejtörő, a ki­festő, a keresztrejtvény, az an­gol és német lecke, a gyermek értelmét, fantáziáját, kézügyes­ségét fejlesztő különféle izgal­mas feladat és játék sem. Vala­mennyit szép színes illusztráció kíséri - a legkisebbek nagy örö­mére. (ú) kező három témakörben: Ma­gyar irodalom Szlovákia egyko­ri és mai területén, A magyaror­szági filozófia történetéhez, Művelődéstörténet. A konfe­rencia célja feltárni és bemutat­ni azokat a felvidéki eszmetör­téneti és irodalomtörténeti ha­gyományokat, amelyek az össz­magyar kultúra és a ma­gyar-szlovák kulturális kapcso­latok részét képezik. Néhány a hallható témák közül: Adalékok Felső-Magyarország irodalmi mítoszához, Az iroda­lomtörténetírás szempontjai a csehszlovákiai magyar iroda­lomban, A nyugati magyar iro­dalomról, A magyarországi filo­zófia fejlődésirányai a kezde­tektől a 19. század végéig, A „Kis-Európa" eszme a magyar néprajzban, Az ember tragédiá­jának recepciója a cseh- és szlo­vák irodalomban, (ú) Behúzott függönyök. Zárt ablakok. Örökös félho­mály. Egy furcsa, rejtélyes ember magánya tükrök, maszkok, halott rózsák, kitömött papagájok, szí­nes porcelánfigurák kö­zött. Ladislav Fuks élete egy prágai bérház negye­dik emeleti lakásában. SZABÓ G. LÁSZLÓ Boldogultak bálja, A hullaégető, Utazás az ígeret földjére, Hang a sötétből - Ladislav Fuks legis­mertebb regényei. Nem egy írá­sából film is készült. A hullaé­getőből Juraj Herz rendezett vi­lághírű mozit Rudolf Hrušínský címszereplésével. A Mundstock urat Vészi János vitte filmre. Nyugat-Európa, Amerika, Japán sorozatban kapta a Fuks-regé­nyeket. Magyar fordításban ki­lenc alkotása jelent meg az író­A szomorúság sárga színű és hatágú, mint a Dávid-csillag nak. A Madách, a Kriterion és az Európa Kiadó 1965-től szinte évente megajándékozta olvasóit a cseh próza egyik legjelesebb képviselőjének meglehetősen bizarr világával. Ladislav Fuks önmagáról ritkán és keveset vallott életében. Nemrég megjelent emlékiratai­ban, Az én tükrömben azonban csaknem ötszáz oldalon beszél emlékeiről, élményeiről, életé­nek legszínesebb fejezeteiről. A könyv „atyja", Jiŕí Tuší öt inter­mezzót iktatott a kötetbe, kiegé­szítve az író vallomásait, útiraj­zait, naplójegyzeteit. Magyarországon több alkalom­mal is vendégeskedett Ladislav Fuks. Könyvében oldalakon át ecseteli élményeit. „Magyarországon mindig ott­hon éreztem magam - írja -, ugyanúgy, mint Bécsben. Ott azonban mindent értettem, de magyarul soha, egyetlen szót sem tudtam. Egyszer megkér­Dunaszerdahely. Mítosz cím­mel tegnap délután nyílt meg Péli Ildikó budapesti cigány grafikus és festőművész kiállí­tása a Kortárs Magyar Galériá­ban. Pár nappal ezelőtt még Berlin közönsége csodálhatta, tegnap­tól Dunaszerdahelyen láthatók Péli Ildikó gafikái. Míves munkával alkotott rajza­in a cigányság ősi meséinek jel­képeit írja át hol lírai, hol fe­szülten drámai, de mindenkép­pen mai üzenetté. Grafikáival ­dezte tőlem valaki, értem-e leg­alább a fordításban megjelent könyveim magyar címét. Nem értem, válaszoltam, mindig meg kell néznem az eredeti címet a belső oldalon. De hát akkor ho­gyan tudsz például vásárolni, ha Budapesten jársz, faggatott to­vább az illető. És én elárultam neki a titkot. A kirakatból tu­dom, mit árulnak odabent... Először 1965-ben jártam Buda­pesten. Két könyvem kivételé­vel, az Európa Kiadó az összes regényemet megjelentette. A bibliai mondást, mely szerint nemcsak kenyérrel él az ember, régen átköltöttem. De hogy nemcsak igével él, azt a legin­kább Magyarországon tapasz­taltam. A magyar konyhát ugyanis kezdettől fogva nagyon szeretem. Főleg a hortobágyi palacsintát és a szegedi gu­lyást." Áz olasz operák, Verdi, Bellini és Donizetti muzsikája mellett Liszt Magyar rapszódiáját, Bar­tók és Kodály, Lehár és Kálmán műveit szerette. Erkel Bánk bánját többször is látta az Ope­raházban, és ahogy írja: mindig magával ragadta. „A magyar irodalomból Petőfi, Vörösmarty, Arany János versei állnak a legközelebb hozzám, de nagy élvezettel olvastam Jó­kait, Madáchot és Déryt is. A legkedvesebb magyar regényem Móricz Zsigmond műve, a Légy jó mindhalálig. Ebben a megha­tóan emberi történetben olyan gondolatokat, érzéseket és lelki finomságokat találtam, amelyek nagyon is rezonáltak fiatalkori énemmel, hiszen egykor én is olyan lehettem, mint Móricz hőse." Külföldi útjairól mesélve külön megemlíti az 1966-os nyár Ma­gyarországon eltöltött napjait, amikor barátjával együtt mo­torkerékpárral indultak el Prá­gából, „hogy az élmény a lehető legerősebb legyen". A tükör, Fuks tükre természete­sen mást is mutat. Gyerekkorá­ról, szüleiről, felnőtté válásáról, a mindenkori hatalomról, a lel­kében feszülő sötét húrokról, a sokáig elhallgatott mély han­ahogy azt a kiállítást megnyitó Kárpáthy Gyula József Attila­díjas irodalomkritikustól hall­hattuk - az igazi, a nemes, a hu­mán tartás eleganciáját adja át Péli Ildikó ezúttal a dunaszer­dahelyi közönségnek. A budapesti művész kiállításá­nak megnyitója után irodalmi estet tartottak a Kortárs Ma­gyar Galériában. Ezen Rostás Farkas György és Ravasz József cigány költők versbe szedett üzeneteihez kerülhettek köze­lebb a jelenlévők, (tallósi) gokról sosem beszélt ilyen rész­letesen, mint most, ebben a könyvben. „A szomorúság sárga színű és hatágú, mint a Dávid-csillag" ­írja egy helyütt. Ars poeticáját a következőképpen fogalmazta meg: „A legmeggyőzőbben ar­ról tud írni az ember, ami az él­ményeiből, a lelkéből, a szí­Magyarországon min­dig otthon éreztem magam véből fakad, ami kínozza, gyöt­ri őt, amivel mindennap meg kell küzdenie, vagy épp ellen­kezőleg: ami örömmel tölti el. Olyan ez, mint a gőz, amelyet Ami az előző nemzedékek szá­mára elérhetetlen álom volt, a mai tizenévesek számára elér­hető valóság. Az American Intercultural Stu­dent Exchange (A.I.S.E.) szlo­vákiai szervezete az idén is le­hetővé teszi, hogy hazai diákok amerikai középiskolákban ta­nulhassanak az 1997/98-as tanévben. Az A.I.S.E. amerikai családoknál helyezi el a jelent­kezőket, akik családtagként díj­Feltétel a jó egészségi állapot, könnyebb al­lergia nem akadály. mentesen lakhatnak és étkez­hetnek a vendéglátó családok­nál, és a helybeli középiskolá­ban tandíjmentesen tanulhat­nak. Az amerikai tartózkodás helyét, a vendéglátó családot és az is­kolát az A.I.S.E. választja meg, de kivételes esetekben közvet­len elhelyezés is szóba jöhet, amikor egy amerikai család (ro­konok, ismerősök) névre szóló­an kérik, hogy egy diákot náluk helyezzenek el. A szervezet eb­ben az esetben is megvizsgálja, hogy az adott családban megfe­lelőek-e a külföldi diák elhelye­nem lehet visszatartani, felgyü­lemlik és utat keresve tör kife­lé." Művei kivétel nélkül a jó és a rossz konfliktusáról szólnak, morálról, emberi tartásról, be­csületről - még a legembertele­nebb helyzetekben is. „A legna­gyobb bűntények egyike szerin­tem az, ha gátoljuk a másikat a szárnyalásában, a szabadságá­ban. De ezt büntető paragrafus még sehol a világon nem szüle­tett." A tükör 1994-ben, egy augusz­tusi napon hasadt meg. De negyvennyolc órának kellett el­telnie ahhoz, hogy kiderüljön: Fuks élete végleg lezárult. Jin Tuší könyve most ebbe a hét év­tizedbe enged izgalmas bete­kintést. zéséhez szükséges anyagi, mo­rális és pszichológiai feltételek. Lényeges szempont, hogy a csa­ládban ne a külföldi diák anya­nyelvén folyjon a társalgás. Jelentkezhet minden 1979. jú­nius 1. után született fiú és min­den 1979. március 1. után szü­letett lány, aki legalább három évig tanult és társalgási szinten beszél angolul, és bizonyítvá­nyában nincsenek négyesek. (Kivételt képezhetnek a bizo­nyos tantárgyakban kiemel­kedő teljesítményt nyújtó diá­kok, de ebben az esetben is leg­feljebb csak két négyesük le­het.) Feltétel a jó egészségi álla­pot, könnyebb allergia nem akadály, de nem lehet allergiás a háziállatokra. Az egyéves amerikai tartózko­dás költsége 3.320 dollár. Eh­hez még hozzá kell számítani a kb. 900-1.400 dolláros menet­térti repülőjegyet és az évi leg­kevesebb 1.200 dollár zseb­pénzt, valamint az A.I.S.E. szlo­vákiai szervezetének befize­tendő 2.950 koronás rezsikölt­séget. További tájékoztatás és jelent­kezőív a következő címen igé­nyelhető: Americká kultúrna výmena, Pražská 11, 816 36 Bratislava, tel.: 359 72 68, fax: 395 677. (Ú) mm Kárpáthy Gyula, Péli Ildikó, Rostás Farkas György és Ravasz József a kiállítás megnyitóján (Somogyi Tibor felvétele) Eszmetörténeti és irodalomtörténeti hagyományok Kapcsolatkereső konferencia Péli Ildikó kiállítása a Kortárs Magyar Galériában Nemes, humán tartás eleganciájával A jelentkezők díjmentesen lakhatnak családoknál Te is tanulhatsz Amerikában Önmagáról ritkán és keveset vallott életében (Méry Gábor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents