Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-31 / 303. szám, kedd

3269 Tévé és Rádió - VAsárnap ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 21. Színházi útkeresés a Kassai Bábszínház Jorik Stúdiójában Túl a harmadik alternatív előadáson Már az Interneten és műholdon is: A XXI. század rádiója A Magyar Rádió, mely tavaly ünnepelte fennállásának 70. évfordulóját, idén a jövő felé fordult és a XXI. század rádiózásának útjait kereste. Szerződést kötött a World Radio Networkkel, mely a világ legfejlettebb országainak külföldre szóló közszolgálati rádióadásait sugározza különböző műholdakról szerte a világba, közvetíti az INTERNET világhálózatán és a műholdakról levéve terjeszti helyi kábeltársaságokon, URH adókon keresztül. Jelenleg a magyar nyelvű Szülőföldünk műsorát és az angol nyelvű adást közvetíti ily módon, de szó van a német, valamint a kelet-közép-európai adások hasonló sugárzásáról is. (ú) Entz Géza monográfiája Az erdélyi gótika Valentyin Kozmenko-Delinde rendező és színészcsapata Moliére Tartuffe című komédiájának spirálisban elrendezett szék-díszletében. (Svätopluk Písecký felvétele) MN-HÍR Entz Géza utolsó munkája, az Erdély építészete a XIV-XVI. században című monográfia az Erdélyi Múzeumegylet kiadásában jelent meg. Már e mű első része, a XI-XIII. századi, Árpád-kori erdélyi építészetet feldolgozó kötet is magyarul csak egy esztendővel a szerző halála után látott napvilágot. A most megjelent monográfia az erdélyi gótika építészeti emlékeinek feldolgozása. Marosi Ernő írja előszavában: „A kétrészes, immár posztumusz könyv nem annyira a szerző utolsó munkája, mint inkább életművének összefoglalása." A kiemelkedő jelentőségű emlékek mellett a szerző számba vette a kevésbé ismert vagy máig feltáradan és elpusztult épületeket, és kiderült: Erdély Európa műemlékekben egyik leggazdagabb területe (volt). Entz összefoglalja és bemutatja Erdély gótikus építészetének XIII. századi előzményeit, majd sorra veszi a királyi, főrendű, főpapi, városi és mezővárosi, valamint a falusi építészet jellegzetességeit a késő klasszikus, a közép-európai, az internacionális, a késő gótikus időszakban. A monográfia terjedelmes része a történeti adattár, amelyben a szerző a műemlékekkel kapcsolatos írott forrásokat gyűjtötte egybe. Ezt követi a román és német nyelvű összefoglaló fejezet, majd a képjegyzék, a helység- és személynévmutató. A kötetet értékes képanyag illusztrálja. Az Erdély építészete a XIV-XVI. században című munka a Gróf Mikó Imre Alapítvány és a Pro Professione Alapítvány támogatásával jelenhetett meg. (h. k.) Katarína Procházkovának, a Kassai Bábszínház igazgatójának a kezdeményezésére alakult meg az intézmény színészeinek szakmai gyarapodását szolgáló Jorik Stúdió, ahol nem bábszínházi produkciókat mutatnak be. DUSZA ISTVÁN Alig vannak túl a harmadik bemutatón, de már a Kassán kívüli szakma is felfigyelt a stúdió munkájára. Minek tulajdonítja ezt? Elsősorban Valentyin Kozmenko-Delinde zseniális rendezői és színészpedagógiai munkájának. Ót az eperjesi Duhnovics Színházban látható Gogol Háztűznéző című komédia rendezőjeként ismerhette meg a nyitrai fesztivál közönsége. Ugyanazt az összetett stílust képviselik a nálunk készített előadásai is, azzal a különbségUgyanazt az vv összetett stílust "képviselik a nálunk készített előadásai is. (( gel, hogy bábszínházi színészeket egy stúdiószínházi térben rendez. Ő még dolgozott a moszkvai MCHAT harmadik nagygenerációjának tagjaival, ami a szinte tökéletes mikrorealizmusán látszik meg leginkább. Ezzel a törekvésünkkel szeretnénk elérni, hogy színészeink pontosan elválaszthassák magukban a bábszínpadi szereplést a színészi játékot kívánó intenzív színpadi jelenléttől. A szakmai feltételek megteremtésén kívül hogyan sikerült előteremteni a Jorik Stúdió beindításához a pénzt? A bábszínház ismert épületét a restitúcióban visszakapta a volt tulajdonosa, s a bérleti díj igen magas lett. Ezért kerestünk új helyiségeket az igazgatóság részére a Tajovský utcában, ahol az emeleten egy nagyterem is volt. Azt át kellett építenünk, hogy sztatikailag megfeleljen a sok mozgásos előadásaink általi igénybevélteinek. Pénzt viszont külön erre a célra nem kapunk, ezt ki kell gazdálkodnunk a bábszínház működtetése során. Minden valamirevaló színházi műhely a rendező és a színészek termékeny összmunkáján alapul. Nemrég mutatták be Goldoni Mirandolináját egy rendkívül eredeti előadásban. Beérett hát a gyümölcse ennek a munkának? Már két korábbi bemutatónk - a Csehov-variációk és Moliére Tartuffe-je is a Kassán megszokott színházi szemlélettől messze eltért. A Mirandolina pedig a rendező átigazításának következtében a legmesszebbmenőkig modern változata az olasz komédiának. De ezt meg kell nézni, annál is inkább, mivel az egyik főszerepet Adriana Ballová (Mirandolina) oldalán Bocsárszky Attila, a Thália Színház tagja játssza. Meggyőződésem, hogy a színházi csemegére éhes néző egyik előadásunkban sem fog csalódni. A hibákról igenis beszélni kell, mert amúgy sem maradnak titokban A harmincöt év alatti művészek elismerése Akár tetszik, akár nem - A Merlin Színházban az oktatás közügy átadták a Souvenir Díjakat VOJTEK KATALIN Megsértettem egy iskolát, rossz hírét keltettem a köztudatban állítja Lélekidomárok című írásomra reagálva egy levélíró, aki érdekes módon azonnal csalhatadan biztonsággal, pontosan tudta, melyik iskolára gondoltam, holott még egy halvány utalás erejéig sem jeleztem, melyikről van szó. A levélíró saját bevallása szerint cikkem elolvasása óta „nem tud megnyugodni". Téved azonban, aki azt hiszi, hogy_ a gyerekek sorsa aggasztja. Öt csupán az háborította fel, hogy valaki megírta az esetet, nevezetesen azt, hogy egy pedagógus nevelési módszerei kilenc-tízéves gyerekeket az öngyilkosság gondolatáig juttattak el. A levélíró az objektív "tájékoztatást hiányolja részemről, és nyomban ki is fejti, mit ért alatta: „(A cikk) csupa kritikát... tartalmazott. Holott pozitívumokról is lehetne írni bőven." Az ajánlott módszer meghitten ismerős: „Elvtársak, vannak még ugyan hibák, de..." Nem hiszem, hogy külön taglalást érdemelne egy iskola normális működése. Ennek ugyanis legalább olyan természetesnek kellene lennie, mint teszem azt annak, hogy egy orvos gyógyít, és nem a betegek kínzását tartja életcéljának. Az iskola küldetése maga pozitív: szellemileg, lelkileg egészséges, széles látókörű, az életben tájékozódni tudó nemzedékeket kell nevelnie. Említést csak az érdemel, ha ennek a feladatának nem tesz eleget. Ilyesmi, szerencsére, nem szokott előfordulni. Az viszont sajnos igen, hogy egyes - hangsúlyozom: egyes - pedagógusok nem állnak szakmailag vagy emberileg hivatásuk magaslatán. És éppen ők azok, akik igencsak felháborodnak, ha ezt valaki szóvá meri tenni. Reakciójuk természetes, félő ugyanis, hogy az iskola -jó híre megőrzése érdekében - jobbnak látja, ha megválik az ilyen pedagógustól. Mert az iskola legnagyobb ellensége nem a hibákra rámutató újságíró, hanem a rossz pedagógus. Az a történelemszakos, akinek minden óráján megerősítést ...egészséges, széles látókörű, az életben tájékozódni tudó nemzedékeket kell nevelnie. nyer az a felmérésekkel is bizonyított tény, hogy a diákok nemzettudatában a legnagyobb torzulásokat az iskolai történelemoktatás okozza; az a magyarszakos, aki képtelen beleoltani tanítványaiba a magyar kultúra szeretetét; az a szlovákszakos, akinek félreragozásait és egyéb nyelvficamait vihogva számolja össze az óra végén az osztály; az az etikaszakos, aki nem tud pozitív életcélt állítani a tanítványai elé - és hosszan sorolhatnánk tovább. Arról már nem is szólva, hogy a pedagógus emberségből is naponta vizsgázik. A levélíró értetlenkedve kérdi: miért ostorozza a magyar újságíró a magyar iskolát? A válasz egyszerű: mert a magyar iskola a szívügye. Mert újságíróként kötelessége a közügyekkel foglalkoznia, és megmaradásunk alfája és ómegája, az iskola közügy. S mert tudja azt, amit a levélíró nem tud, vagy nem akar tudni: a magyar iskolának legalább kétszer jobbnak kell lennie, mint a szlováknak, hogy meg tudja őrizni vonzerejét. Magas színvonalú oktatást és gyermekközpontú törődést kell kínálnia, többletet, amelyért érdemes odaíratni a gyereket, ellenállva a szirénhangú többségi csábításoknak. A hibákról pedig igenis beszélni kell, mert amúgy sem maradnak titokban. Téved az a pedagógus, aki azt hiszi, hogy a szülők - és rajtuk keresztül mások - nem szereznek tudomást arról, mi folyik az iskolában, legyen az akár jó, akár rossz. „Az a tapasztalatom, hogy az ilyen cikkek nem segítenek a problémák megoldásában" - véli a levélíró. Az újságírónak nem kötelessége a problémák megoldása, az ő feladata a figyelmeztetés, a rámutatás. Még akkor is, ha az ő gyereke is az általa bírált iskolába jár, és - mint a levélíró jólértesülten és tapintatosan közli - „konfliktusba kerül a pedagógussal". Azzal a pedagógussal, aki a problémát takargatni és nem megoldani akarja, biztosan. De ha a gyerekét féltve az újságíró befogja pörös száját, és cinkosán hallgat, akkor jobb lesz? Tessék mondani - mi lesz jobb? MTI-HÍR Budapest. A harmincöt év alatti művészek elismerésére alapított Souvenir Díjat szombaton este adták át a Merlin Színházban. Színész kategóriában Tóth Ildikó és Kálid Artúr, klasszikus balett kategóriában Nagyszentpéteri Miklós kapott díjat. A Pesti Műsor színész különdíját Murányi Tünde, a Magyar Hírlap újságírói különdíját Bojár Iván András, a Magyar Fotóriporterek Kamarája különdíját Czagány Balázs kapta. Az Átrium Magazin belsőépítészeti különdíja Kövesi Szabolcsé, a Petőfi Csarnok kortárs tánc különdíja Fekete Hedvigé lett. A Fővárosi Önkormányzat képzőművészeti különdíját Köves Éva kapta. A filmes különdíjat Pados Gyula, a színész, színházteremtő különdíjat Kálloy Molnár Péter nyerte el. A magyar kulturális élet támogatásáért és színesítéséért, valamint a Nyári Színházi Fesztivál ötletéért Souvenir Díjat kapott az MTM Kommunikáció. A díjakat két évvel ezelőtt Csikós Áttila alapította. A kuratórium tagjai: Pitti Katalin, Szikora Róbert, Lökös Zoltán és Réz András. A díjazottak jutalma egy alma alakú kis szobor, Varga Viktor ötvösművész alkotása és a velejáró pénz. Tom Hanks ezúttal nemcsak főszereplője, hanem rendezője is a mozikban hamarosan látható új amerikai, Ez a mi slágerünk című, sok-sok zenével fűszerezett rockkomédiának, amely a hatvanas évekbe repíti vissza a nézőket. (Fotó: archív)