Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-31 / 303. szám, kedd

3269 Tévé és Rádió - VAsárnap ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 21. Színházi útkeresés a Kassai Bábszínház Jorik Stúdiójában Túl a harmadik alternatív előadáson Már az Interneten és műholdon is: A XXI. század rádiója A Magyar Rádió, mely tavaly ünnepelte fennállásának 70. év­fordulóját, idén a jövő felé fordult és a XXI. század rádiózásá­nak útjait kereste. Szerződést kötött a World Radio Network­kel, mely a világ legfejlettebb országainak külföldre szóló köz­szolgálati rádióadásait sugározza különböző műholdakról szerte a világba, közvetíti az INTERNET világhálózatán és a műholdakról levéve terjeszti helyi kábeltársaságokon, URH adókon keresztül. Jelenleg a magyar nyelvű Szülőföldünk műsorát és az an­gol nyelvű adást közvetíti ily módon, de szó van a német, valamint a kelet-közép-európai adások hasonló sugárzásá­ról is. (ú) Entz Géza monográfiája Az erdélyi gótika Valentyin Kozmenko-Delinde rendező és színészcsapata Moliére Tartuffe című komédiájának spirálisban elrendezett szék-díszletében. (Svätopluk Písecký felvétele) MN-HÍR Entz Géza utolsó munkája, az Erdély építészete a XIV-XVI. szá­zadban című monográfia az Er­délyi Múzeumegylet kiadásában jelent meg. Már e mű első része, a XI-XIII. századi, Árpád-kori erdélyi épí­tészetet feldolgozó kötet is ma­gyarul csak egy esztendővel a szerző halála után látott napvi­lágot. A most megjelent monog­ráfia az erdélyi gótika építészeti emlékeinek feldolgozása. Maro­si Ernő írja előszavában: „A két­részes, immár posztumusz könyv nem annyira a szerző utolsó munkája, mint inkább életművének összefoglalása." A kiemelkedő jelentőségű emlé­kek mellett a szerző számba vet­te a kevésbé ismert vagy máig feltáradan és elpusztult épülete­ket, és kiderült: Erdély Európa műemlékekben egyik leggazda­gabb területe (volt). Entz összefoglalja és bemutatja Erdély gótikus építészetének XIII. századi előzményeit, majd sorra veszi a királyi, főrendű, főpapi, városi és mezővárosi, valamint a falusi építészet jellegzetességeit a késő klasszikus, a közép-euró­pai, az internacionális, a késő gótikus időszakban. A monográ­fia terjedelmes része a történeti adattár, amelyben a szerző a műemlékekkel kapcsolatos írott forrásokat gyűjtötte egybe. Ezt követi a román és német nyelvű összefoglaló fejezet, majd a kép­jegyzék, a helység- és személy­névmutató. A kötetet értékes képanyag illusztrálja. Az Erdély építészete a XIV-XVI. században című munka a Gróf Mikó Imre Alapítvány és a Pro Professione Alapítvány támogatásával jelen­hetett meg. (h. k.) Katarína Procházkovának, a Kassai Bábszínház igaz­gatójának a kezdeménye­zésére alakult meg az in­tézmény színészeinek szakmai gyarapodását szolgáló Jorik Stúdió, ahol nem bábszínházi produk­ciókat mutatnak be. DUSZA ISTVÁN Alig vannak túl a harmadik be­mutatón, de már a Kassán kí­vüli szakma is felfigyelt a stú­dió munkájára. Minek tulaj­donítja ezt? Elsősorban Valentyin Kozmen­ko-Delinde zseniális rendezői és színészpedagógiai munkájának. Ót az eperjesi Duhnovics Szín­házban látható Gogol Háztűznéző című komédia ren­dezőjeként ismerhette meg a nyitrai fesztivál közönsége. Ugyanazt az összetett stílust képviselik a nálunk készített előadásai is, azzal a különbség­Ugyanazt az vv összetett stílust "képviselik a ná­lunk készített előadásai is. (( gel, hogy bábszínházi színésze­ket egy stúdiószínházi térben rendez. Ő még dolgozott a moszkvai MCHAT harmadik nagygenerációjának tagjaival, ami a szinte tökéletes mikrorea­lizmusán látszik meg leginkább. Ezzel a törekvésünkkel szeret­nénk elérni, hogy színészeink pontosan elválaszthassák ma­gukban a bábszínpadi szereplést a színészi játékot kívánó inten­zív színpadi jelenléttől. A szakmai feltételek megte­remtésén kívül hogyan sike­rült előteremteni a Jorik Stú­dió beindításához a pénzt? A bábszínház ismert épületét a restitúcióban visszakapta a volt tulajdonosa, s a bérleti díj igen magas lett. Ezért kerestünk új helyiségeket az igazgatóság ré­szére a Tajovský utcában, ahol az emeleten egy nagyterem is volt. Azt át kellett építenünk, hogy sztatikailag megfeleljen a sok mozgásos előadásaink általi igénybevélteinek. Pénzt viszont külön erre a célra nem kapunk, ezt ki kell gazdálkodnunk a báb­színház működtetése során. Minden valamirevaló színházi műhely a rendező és a színé­szek termékeny összmunká­ján alapul. Nemrég mutatták be Goldoni Mirandolináját egy rendkívül eredeti előadás­ban. Beérett hát a gyümölcse ennek a munkának? Már két korábbi bemutatónk - a Csehov-variációk és Moliére Tartuffe-je is a Kassán megszo­kott színházi szemlélettől messze eltért. A Mirandolina pe­dig a rendező átigazításának kö­vetkeztében a legmesszebb­menőkig modern változata az olasz komédiának. De ezt meg kell nézni, annál is inkább, mi­vel az egyik főszerepet Adriana Ballová (Mirandolina) oldalán Bocsárszky Attila, a Thália Szín­ház tagja játssza. Meggyőződé­sem, hogy a színházi csemegére éhes néző egyik előadásunkban sem fog csalódni. A hibákról igenis beszélni kell, mert amúgy sem maradnak titokban A harmincöt év alatti művészek elismerése Akár tetszik, akár nem - A Merlin Színházban az oktatás közügy átadták a Souvenir Díjakat VOJTEK KATALIN Megsértettem egy iskolát, rossz hírét keltettem a köztudatban ­állítja Lélekidomárok című írá­somra reagálva egy levélíró, aki érdekes módon azonnal csalha­tadan biztonsággal, pontosan tudta, melyik iskolára gondol­tam, holott még egy halvány utalás erejéig sem jeleztem, me­lyikről van szó. A levélíró saját bevallása szerint cikkem elolva­sása óta „nem tud megnyugod­ni". Téved azonban, aki azt hi­szi, hogy_ a gyerekek sorsa ag­gasztja. Öt csupán az háborítot­ta fel, hogy valaki megírta az esetet, nevezetesen azt, hogy egy pedagógus nevelési mód­szerei kilenc-tízéves gyerekeket az öngyilkosság gondolatáig jut­tattak el. A levélíró az objektív "tájékoztatást hiányolja ré­szemről, és nyomban ki is fejti, mit ért alatta: „(A cikk) csupa kritikát... tartalmazott. Holott pozitívumokról is lehetne írni bőven." Az ajánlott módszer meghitten ismerős: „Elvtársak, vannak még ugyan hibák, de..." Nem hiszem, hogy külön tagla­lást érdemelne egy iskola nor­mális működése. Ennek ugyanis legalább olyan természetesnek kellene lennie, mint teszem azt annak, hogy egy orvos gyógyít, és nem a betegek kínzását tartja életcéljának. Az iskola küldetése maga pozitív: szellemileg, lelki­leg egészséges, széles látókörű, az életben tájékozódni tudó nemzedékeket kell nevelnie. Említést csak az érdemel, ha en­nek a feladatának nem tesz ele­get. Ilyesmi, szerencsére, nem szokott előfordulni. Az viszont sajnos igen, hogy egyes - hang­súlyozom: egyes - pedagógusok nem állnak szakmailag vagy em­berileg hivatásuk magaslatán. És éppen ők azok, akik igencsak felháborodnak, ha ezt valaki szóvá meri tenni. Reakciójuk természetes, félő ugyanis, hogy az iskola -jó híre megőrzése ér­dekében - jobbnak látja, ha megválik az ilyen pedagógustól. Mert az iskola legnagyobb ellen­sége nem a hibákra rámutató új­ságíró, hanem a rossz pedagó­gus. Az a történelemszakos, aki­nek minden óráján megerősítést ...egészséges, széles látó­körű, az életben tájéko­zódni tudó nemzedéke­ket kell nevelnie. nyer az a felmérésekkel is bizo­nyított tény, hogy a diákok nem­zettudatában a legnagyobb tor­zulásokat az iskolai történelem­oktatás okozza; az a magyarsza­kos, aki képtelen beleoltani ta­nítványaiba a magyar kultúra szeretetét; az a szlovákszakos, akinek félreragozásait és egyéb nyelvficamait vihogva számolja össze az óra végén az osztály; az az etikaszakos, aki nem tud po­zitív életcélt állítani a tanítvá­nyai elé - és hosszan sorolhat­nánk tovább. Arról már nem is szólva, hogy a pedagógus em­berségből is naponta vizsgázik. A levélíró értetlenkedve kérdi: miért ostorozza a magyar újság­író a magyar iskolát? A válasz egyszerű: mert a magyar iskola a szívügye. Mert újságíróként kötelessége a közügyekkel fog­lalkoznia, és megmaradásunk alfája és ómegája, az iskola ­közügy. S mert tudja azt, amit a levélíró nem tud, vagy nem akar tudni: a magyar iskolának leg­alább kétszer jobbnak kell len­nie, mint a szlováknak, hogy meg tudja őrizni vonzerejét. Magas színvonalú oktatást és gyermekközpontú törődést kell kínálnia, többletet, amelyért ér­demes odaíratni a gyereket, el­lenállva a szirénhangú többségi csábításoknak. A hibákról pedig igenis beszélni kell, mert amúgy sem maradnak titokban. Téved az a pedagógus, aki azt hiszi, hogy a szülők - és rajtuk keresz­tül mások - nem szereznek tu­domást arról, mi folyik az isko­lában, legyen az akár jó, akár rossz. „Az a tapasztalatom, hogy az ilyen cikkek nem segítenek a problémák megoldásában" - vé­li a levélíró. Az újságírónak nem kötelessége a problémák megol­dása, az ő feladata a figyelmez­tetés, a rámutatás. Még akkor is, ha az ő gyereke is az általa bírált iskolába jár, és - mint a levélíró jólértesülten és tapintatosan közli - „konfliktusba kerül a pe­dagógussal". Azzal a pedagó­gussal, aki a problémát takar­gatni és nem megoldani akarja, biztosan. De ha a gyerekét féltve az újságíró befogja pörös száját, és cinkosán hallgat, akkor jobb lesz? Tessék mondani - mi lesz jobb? MTI-HÍR Budapest. A harmincöt év alatti művészek elismerésére alapított Souvenir Díjat szombaton este adták át a Merlin Színházban. Színész kategóriában Tóth Ildi­kó és Kálid Artúr, klasszikus ba­lett kategóriában Nagyszentpé­teri Miklós kapott díjat. A Pesti Műsor színész különdíját Murá­nyi Tünde, a Magyar Hírlap új­ságírói különdíját Bojár Iván András, a Magyar Fotóriporte­rek Kamarája különdíját Cza­gány Balázs kapta. Az Átrium Magazin belsőépítészeti külön­díja Kövesi Szabolcsé, a Petőfi Csarnok kortárs tánc különdíja Fekete Hedvigé lett. A Fővárosi Önkormányzat képzőművészeti különdíját Köves Éva kapta. A filmes különdíjat Pados Gyula, a színész, színházteremtő külön­díjat Kálloy Molnár Péter nyerte el. A magyar kulturális élet támo­gatásáért és színesítéséért, vala­mint a Nyári Színházi Fesztivál ötletéért Souvenir Díjat kapott az MTM Kommunikáció. A díjakat két évvel ezelőtt Csi­kós Áttila alapította. A kuratóri­um tagjai: Pitti Katalin, Szikora Róbert, Lökös Zoltán és Réz András. A díjazottak jutalma egy alma alakú kis szobor, Varga Viktor ötvösművész alkotása és a velejáró pénz. Tom Hanks ezúttal nemcsak főszereplője, hanem rendezője is a mozikban hamarosan látható új amerikai, Ez a mi slágerünk című, sok-sok zenével fűszerezett rockkomédiának, amely a hatvanas évekbe repíti vissza a nézőket. (Fotó: archív)

Next

/
Thumbnails
Contents