Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)
1996-12-31 / 303. szám, kedd
Ul szo W»vn II H • A MtVJ-1 ;1!MJI l-l 1 : , i ^ MMM-WmMM December 9-töl DUNASZERDAHELYEN a Vámbéry téren, az fDlfSCHO szomszédságában PROFESSZIONÁLIS, Garantáltan gyo'-» és tartós bornülós. Hé-pé: 8-20 óráig Szombat: 8-] 4 óráig Tel.: 0709/515 336. Kedd, 1996. december 31. HATTER Pillantások a jövőbe A. Nagy László, Bugár Béla és Duray Miklós nyilatkozik arról, hogy szerinte milyen lesz az 1997-es esztendő a szlovák társadalom és a belpolitikai helyzet alakulása szempontjából. 2. oldal POLITIKA Interjú František Nemečekkel Németországban például számunkra talán abszurdnak tűnő dolgot művelnek: sörrel vegyítik a pezsgőt, és az így nyert italt Herrenstocknak nevezik. A fiatalok viszont a kólát „hígítják" pezsgővel. Tehát itt is érvényes: az ízlések és pofonok... 5. oldal Mint tudjuk, az emberek vétkeznek. Fotók a kassai dómról A műemlékvédők, illetve a műemlékvédelemért felelős állami szervek tanulhatnának a kutyatenyésztőktől, az egyszerű kutyatartóktól. A műemlékvédelem fotometrikai dokumentumok nélkül ma igencsak hiányos. 3. oldal Többnyire derült idő, átmeneti felhősödéssel. A nappali hőmérséklet míntTsz 7 és mínusz 11 fok között. 3. oldal Ara 6 korona 49. évfolyam, 303. szám Az emlékművet meg kell védeni Nagygyűlés az ősi vár alatt Krasznahorkaváralja. Tegnap telt le az a tíznapos határidő, melyet a Rozsnyói Járási Hivatal környezetvédelmi osztálya adott a Csemadoknak és a krasznahorkaváraljai önkormányzatnak az 1996. június 8-án felállított honfoglalási emlékmű eltávolítására. ÚJ SZÓ-JELENTÉS Tegnapra a Csemadok tiltakozó nagygyűlést szervezett az ősi vár alatt álló emlékműnél. A hideg és a havazás ellenére a Rozsnyói járás szinte minden községéből közel háromszáz ember jött el, hogy tiltakozzon a hatalom arroganciája ellen, mellyel a Szlovákiában felállított magyar honfoglalási emlékművek eltávolítására törekszik. A nagygyűlésen részt vett Bauer Győző és Kolár Péter, a Csemadok elnöke és főtitkára, Bugár Béla, az MKDM, Duray Méltósággal, emelt fővel, a múlt és az értékek iránti tisztelettel. Miklós, az Együttélés elnöke, Gyurovszky László, az MPP alelnöke, Bauer Edit és Köteles László parlamenti képviselők, valamint Gábor Lajos református esperes. Prékop Péter, a község alpolgármestere hangsúlyozta: a helyiek elszántak, megvédik az emlékművet. Ulman István azt szeretné, ha alkotása hosszú ideig hirdetné az itt élők egymásrautaltságát és az értékekbe vetett hitét. A politikai pártok és a Csemadok országos képviselői hangsúlyozták, hogy a honfoglalás 1100. évében az itteni, a szülőföldjén élő magyarságnak joga és kötelessége hogy megemlékezzen történelméről és elődeiről. Tették ezt az idén mindenütt méltósággal, emelt fővel, a múlt és az értékek iránti tisztelettel. Végezetül elhangzott a tiltakozó nagygyűlés állásfoglalása, melyet a szervezők hazai és külföldi szervezeteknek fognak továbbítani. Ebben kiemelték: „Számunkra, akik Krasznahorkaváralján a gömöri és tornai polgárok adakozásából emlékművet állítottunk a millecentenárium évében, érthetetlen és elfogadhatatlan a mai szlovák hatalom hadjárata cselekedetünk ellen. Ma itt is ez ellen tiltakozunk, nem tudjuk és nem akarjuk elfogadni azt, hogy egy demokráciát építő rendszerben, a tolerancia legalapvetőbb fokát mellőzve, a gyűlölet hangján beszéljenek és tegyenek ellenünk. Mi a szlovák néppel egyetértésben kívánunk élni, de elutasítjuk a másképp gondolkodók, a más nemzetiségűek kirekesztésére törekvő hatalmi szándékot. Emlékművünket, múltunkat és a ma itt élő magyarokat megalázni nem hagyjuk." (ambrus) A krasznahorkaváraljai honfoglalási emlékmű. (Foto: Archív) Bármilyen hihetetlen, ez nem egy nyári emlék, amellyel Szilveszter napján akarjuk megörvendeztetni elsősorban az urakat, és nem is azért közöljük, hogy bosszantsuk kedves didergő olvasóinkat. Egyszerűen csak arról akarunk hírt adni, hogy míg Európa döntő részét kemény fagyok szorongatják, a kanári-szigeteki Las Palmas strandjain a turisták vígan napoznak. Ezenkívül testületileg egyetértünk azokkal, akik szerint az időjárásfelelőst már rég le kellett volna váltani... (ČTK/AP) Tegnapig 72 áldozatot szedett a sarkvidéki hideg kontinensünkön Európa fázik, csak fázik... MTI-HlR Bécs/Madrid/Cottbus/Szófi a/Bukarest/Párizs/Róma. A csikorgó fagyban Európában hétfőig 72 ember halt meg. A legtöbb haláleset Romániában történt. Jóval fagypont alatti hőmérséklet uralkodott vasárnap és tegnap is Európa nagy részén amire egy évtized óta nem volt példa -, s nagyon sok hó esett a legtöbb országban. A CNN amerikai hírtelevízió jelentése szerint a hideg eddig 22 halálos áldozatot követelt Romániában és 13-at Bulgáriában. Legtöbbjük hajléktalan, illetve idős ember volt. 16-an fagytak meg Lengyelországban, ahol a hőmérséklet helyenként mínusz 37 fokra süllyedt. A lengyel hatóságok szerint legtöbbjük ittas volt. Franciaországban 10-en fagytak meg. Megfagyott egy 51 éves nő Bécs külvárosában. Vele négyre emelkedett a hideg áldozatainak száma Ausztriában. A helyi rendőrség szerint a nő szombat este ment el hazulról egy rövid séta erejéig, de több óra múltán sem tért haza, ezért férje értesítette a rendőrséget. A rendőrök holtan találták. Szerda óta rajta kívül megfagyott két férfi és még egy nő a mínusz 25 fokos hidegben. Spanyolország északkeleti részén vasárnap hárman lelték halálukat a hidegben. Az országban az idén ők az első áldozatai a fagynak. Egy 18 éves leány a katalóniai Geronában a parti szikláról belecsúszott a tengerbe. Apja utánaugrott, hogy kimentse, de mindketten meghaltak a mintegy hétméteres fagyos hullámokban. Valenciában egy koldus kunyhójában megfagyott. A hó megnehezíti a közlekedést a hegyi utakon. Madridban vasárnap hó esett. Délen, Andalúziában esett, 45 közúton fennakadások voltak a forgalomban. Németországban is megfagyott négy ember. Ketten Brandenburg tartományban tegnapra virradóra haltak meg - jelentette a cottbusi rendőrség. Egy 59 éves férfi holttestét egy sedlitzi lakatlan házban találták meg, egy 53 évesét pedig egy hétvégi ház kertjében. A rendőrség feltételezése szerint az illető a kert tulajdonosa. Olaszország középső részén hótorlaszok tették járhatatlanná az utakat. Az északolasz hegyekben mínusz 30 fokot mértek. Az általában enyhe telű Rómában is hó esett. Ilyesmi tíz évvel ezelőtt fordult elő utoljára. MKDM Á2dä &&ô éö IwMm$ új- éueí kmást mmámMneh a {fíaggat K&imgíeittjdenwktala Hía^gaBom VK-2000