Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-27 / 300. szám, péntek

21 Tévé ÉS rádió - VASárnap ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 21. TANÁCSADÓ Végrendeleti öröklés L. M.: Azt szeretném tudni, mit kell tennünk abban az esetbén, ha azt akarjuk, hogy minden vagyonunkat az unokáink örököljék. FEKETE MARIAN A részletek ismeretében könnyebb lenne választ adni a levelében feltett kérdésre. Lát­ni kell, hogy az"örökhagyó(k) gyermeke az úgynevezett kö­telesrészrejogosult törvényes örökösök körébe tartozik, aki gyakran még az örökhagyó ki­fejezett szándéka (végrende­lete vagy kitagadási okirata) ellenére is örökölhet, hiszen a végrendelet és a kitagadási okirat is megtámadható. A gyermek, mint kötelesrészre jogosult örökös viszont nem . örököl akkor, ha méltatlan az örökségre (így például akkor, ha szándékos bűncselekményt követett el az örökhagyó, an­nak házastársa, gyermeke vagy szülője sérelmére), illet­ve ha az örökhagyó jogilag ér­vényes módon kitagadta őt. A kitagadás indokait a Polgári Törvénykönyv 469a paragra­fusának első bekezdése sorol­ja fel. Ezek szerint az örökha­gyó kitagadhatja azt a leszár­mazóját, aki a jó erkölcsökkel ellentétben nem nyújtotta ne­ki a szükséges segítséget be­tegsége, öregsége idején vagy egyéb komoly esetekben, vagy ha nem tanúsított az örökha­gyóról olyan valódi ér­deklődést, amelyet leszárma­zóként tanúsítania kellene, to­vábbá ha legalább egy évi sza­badságvesztés-büntetéssel sújtották őt szándékosan elkö­vetett bűncselekményért, és végül, ha a leszármazónak tartósan rendezetlen az életvi­tele. A fent elmondottak alapján most már önöknek kell eldön­teniük, hogy kitagadási okira­tot vagy az unokák javára szó­ló végrendeletet fogalmaznak meg és írnak alá (habár itt nyilván figyelmeztetnünk kell önöket arra, hogy a házastár­sak közös, vagyis egy és ugyanazon okmányba bele­foglalt végrendeletét vagy ki­tagadási nyilatkozatát a Pol­gári Törvénykönyv 476. íj­ának harmadik bekezdése sze­rint nem lehet érvényesnek te­kinteni, két végrendeletet kell írni). Ezzel kapcsolatban vi­szont, ha aránylag költséges is, ajánlatosnak tartjuk, hogy a szükséges iratokat ügyvéd­del vagy közjegyzővel fogal­maztassák meg. KISRÉSZVÉNYESEKNEK Átalakult a SPIF Rendkívüli részvényes­közgyűlési döntés alapján be­fektetési alapból közönséges részvénytársasággá alakult át a Slovenský poštový investičný fond (SPIF). A Trend szerint az alap vagyona 1996. június végén 171,9 millió koronát tett ki és 51 hazai, illetve egy cseh cégből birtokolt részvé­nyeket. Az alap részvényeinek nagy része kisbefektetők kezé­ben volt, ezenkívül a zsolnai Sevisbrokers és a pozsonyi FNKB összesen 38 százalékot birtokolt. A SPIF már idén is a portfoliója át-rendezésére tö­rekedett, amely keretében a részvények helyett fix kamato­zású értékpapírokat vásárolt. A Garantovaný IF részvényesei 1995 szeptemberében ugyan a felszámolás mellett döntöttek, de mivel a pénzügyminisztéri­um nem nevezett ki felszámo­lóbiztost, nem lehetett meg­kezdeni a folyamatot. Idén ok­tóber végén azután egy újabb közgyűlés úgy döntött, hogy a felszámolás helyett közönsé­ges részvénytársasággá alakul­nak át, amelyet G.P.F.-nek ne­veztek el. Milan Eliáš igazgató szerint így újra lehetőségük lesz olyan részesedések meg­szerzésére, amellyekkel bele lehet szólni a cégek menetébe. A Slovenský profit szerint ha­sonló megoldást választott a Zlatý IF és a Prvý privatizačný IF is. A VÚB Kupón a Hospodárske novinyban hirdetésben közöl­te, hogy november végén rész­vényei piaci árfolyama 632 ko­rona volt, az egy részvényre eső tiszta érték pedig 1254 ko­ronát ért el. (tuba) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Olasz költségvetés ménye,hogymárajövőévele­° jén további pénzügyi intézke­Róma. Az olasz parlament alsó désekre lesz szükség. (TA SR) háza 1997-re takarékossági költségvetést hagyott jóvá. A költségvetésnek 62,5 billió lírá­val (41 milliárd dollárral) kelle­ne csökkentenie a jövő évi álla­mi deficitet és ezáltal lehetővé tennie Olaszországnak az Euró­pai Pénzügyi Rendszerhez való, 1999-re tervezett csaüakozá­sát. Az ellenzék bírálta Roman Prodi kormányfőt, amiért elsősorban az adók növelésével igyekszik csökkenteni a hiányt. A szigorú takarékossági költ­ségvetés ellenére a közgazdá­szok nagy részének az a véle­Strájk a Hyundai-gyárban Szöul. Tegnap sztájkba léptek a Hyundai Motor Co gyár dol­gozói, megbénítva ezáltal a ter­melést. A gyár 35 ezer munká­sa közül 28 ezer tagja annak a szakszervezetnek, amely törvé­nyen kívüli és amely a munka­helyeket veszélyeztető törvény elfogadása elleni tiltakozásra szólított fel. A törvény lehetővé teszi az elbocsátásokat és a mozgó munkaidőt. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1996. december 27-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 53,050 Osztrák schilling 2,902 Francia frank 6,050 Svájci frank 23,682 Kanadai dollár 23,196 USA-dollár 31,713 Német márka 20,424 ECU, EU 39,362 Olasz líra (1000) 20,757 Cseh korona 1,161 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 22,00 22,60 A hibás döntések miatt az agrárágazat újbóli fellendítése hosszadalmas és költséges folyamat lesz Nem világos a pénz elosztása Pozsony. Az 1997-re elfo­gadott állami költségvetés az előző évekhez képest vi­szonylag kedvezően bánik a mezőgazdasággal. Ezt természetesen megelége­déssel nyugtázzuk, hiszen programunk egyik fő cél­kitűzése az agrárágazat helyzetének megszilárdítá­sa és szerepének növelése. FARKAS PÁL Köztudott, hogy az ország gaz­dasági ágazatai közül - a rossz gazdaságpolitika következtében - az agrárszféra helyzete a leg­kedvezőtlenebb. A gazdasági hanyatlást már régen meg sze­rettük volna állítani, a kilátásta­lan, bizonytalan helyzetre több­ször felhívtuk a kormány és a fe­lelősök figyelmét, de javaslata­inkat - főleg a kormánykoalíció képviselői - rendre elvetették. Ennek következtében az ágazat újbóli fellendítése hosszabb időt vesz majd igénybe és költsége­A pénz belső elosztá­sát illetően nagy a tit­kolódzás. sebb is lesz. Ez olvasható ki az elfogadott költségvetésből is, amely az 1996-os évhez viszo­nyítva 3 milliárd koronával megnövelte az ágazat kiadásait a jövő évre. így 1,6 milliárd ko­ronával több jut az állami támo­gatáspolitika finanszírozására, 650 millióval több kerül az Álla­mi Piacszabályozási Alapba (ÁPA) és 1 milliárd korona kö­rüli összeget szán a mezőgazda­sági üzemek régi hiteleinek tör­lesztésére. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy ez a meg­emelt összeg sem lesz elegendő a termelők megalapozott igé­nyeinek kielégítésére, a gazda­Pihen a természet. Sajnos a termelők nem tekinthetnek túlzott optimizmussal a jövő év elé, hiszen szin­te biztosra vehető, hogy ismét nem lesz elegendő pénz megalapozott igényeik kielégítésére, a gazdasá­gi visszaesés folyamatának megállítására. (Illusztrációs felvétel) sági visszaesés folyamatának megállítására. Ezt a 3 milliárdos többletet a kormánykoalíció képviselői és a kormány jelentős pozitívum­ként értékeli, mi csupán elkerül­hetetlen lépésnek tarjuk. Ugyanakkor az alábbiakban sze­retnék rávilágítani, hogy valójá­ban mi is van az igyekezet mö­gött, hiszen a pénz belső elosz­tását illetően nagy a titkolódzás. Az ÁPA-ba valójában nem azért kerül több pénz, hogy ilyen mó­don segítse elő a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek piacá­nak fellendítését, az exportot, ha­nem egyrészt azért, hogy a költ­ségvetés eliminálja az 1995­1996-os illegális gabonakivitel negatív hatását. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a Számvevőszék jelentése alapján ezt az országot megkárosító ga­bonakivitelt a hatalom képviselői folytatták. Másrészt azért jutott több pénz ebbe az alapba, hogy az állam jövőre is uralni tudja a hazai gabonapiacot és az állami felvásárlás volumenének emelé­sével diktálhassa a gabonaárakat. A mesterségesen leszorított árak - figyelembe véve a költségek ala­kulását - csak károsan hathatnak az ágazat fejlődésére. Az elért gazdasági eredményekre rendkí­vül kedveződen hatással van az ún. árolló mértéktelen szétnyílá­sa és úgy tűnik, hogy a kormány továbbra is a mezőgazdászok vál­lára kívánja helyezni az ezzel járó összes anyagi terhet. Ellentétben a jelenlegi dotációs politikával, olyan átgondolt tá­mogatásra lenne szükség, amely a termelők igényeiből indulna ki és természetesen a mezőgazda­sági termelés támogatását céloz­ná meg - hasonlóan a nyugati or­szágok gyakorlatához. Egy meg­alapozott támogatási rendszer egyben inflációellenes lépés len­ne, amely kedvező hatást gyako­rolna a hazai élelmiszer-fogyasz­tásra és növelné a piaci igényeket is. Abból kiindulva, hogy a költ­ségvetésben előirányzott 1,6 mid koronás többlet merítésének fel­tételei nem ismeretesek, a meg­vitatás keretében javasoltuk, hogy ezt az összeget a mezőgaz­daság termelékenységének nö­velésére, a hatékony termelés tá­mogatására használjuk fel. Saj­nos, javaslatunkat a kormányko­alíció elvetette, ezért joggal tar­tunk attól, hogy a pénz nagy ré­sze nem az intenzív termelés tá­mogatására lesz felhasználva, hanem egyrészt a nem produk­tív, hegyaljai mezőgazdasági üzemek fenntartására. Másrészt pedig a protekciós alapon, a kor­mánykörökhöz közel álló egyé­nek által magánosított volt álla­mi gazdaságok, feldolgozó üze­mek dotálására. Ennek első jelei már most megmutatkoznak. (Folytatás holnapi számunk­ban) A szerző a Magyar Keresztény­demokrata Mozgalom parla­menti képviselője. Tárgyalt az EU miniszteri tanácsa Oroszországi szeszforgalmazás Igen az agrárfejezetre Állami monopólium MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Unió mi­niszteri tanácsa jóváhagyta a ke­let-európai államokkal kötött társulási szerződések mezőgaz­dasági fejezetének módosításá­ról folytatott tárgyalások ered­ményeit. Az öt éve érvénybe lé­pett szerződést azért dolgozták át, mert hozzá kellett igazítani az előző EU-bővítés és az urugu­ayi fordulóban megváltozott ke­reskedelempolitikai keretek kö­zötti új helyzethet. A módosítá­sok akkor lépnek életbe, ha a tár­gyalások nyomán elkészülnek a társulási szerződésbe szervesen illeszkedő szövegváltozatok. Ad­dig az átmeneti időszakra ha­tályba léptetett, ún. autonóm in­tézkedések maradnak érvény­ben - a legfrissebb döntés szerint 1997 végéig. Ez azt jelenti, hogy marad a kelet-európai marhaex­portra meghatározott kvóta. Ettől függetlenül még mindig az EU külügyminiszterei elé kerül­het az a javaslat, hogy kompen­záció fejében kérjék a kelet-eu­rópaiakat exportjuk önkéntes csökkentésére. MTI-HÍR Moszkva. Borisz Jelcin orosz el­nök tegnap helyreállította a sze­szesitalok forgalmának állami monopóliumát, miután a költ­ségvetés hatalmas bevételektől esett el az azt jellemző káosz mi­att. Anatolij Csubajsz, az elnöki hivatal vezetője közölte, hogy Jelcin „katasztrofálisnak" ne­vezte a szeszforgalmazás terén kialakult helyzetet, amely szo­ros összefüggésben van a nyug­díjelmaradásokkal. Csubajsz kö­zölte, hogy évente 24 billió ru­belt veszít a költségvetés a szeszkereskedelem bevételei­nek elmaradása miatt. Koráb­ban a költségvetési bevételek egyharmada származott a szesz­forgalom megadóztatásából, miközben jelenleg mindössze néhány százalékot jelent ez a hagyományos bevételi forrás. Előzőleg Jelcin szerdai rádióbe­szédében kemény fellépést he­lyezett kilátásba a költségvetés fizetési gondjaiért felelős notó­rius adó-nemfizetőkkel, illetve az állami pénzeket elherdáló ve­zetőkkel szemben. Mivel a vad már nem az állam tulajdona, lényegesen megváltozott a vadászok felelőssége is Fontos a törzsállomány fenntartása Amint az grafikonból is kiderül, az elmúl öt évben egyre csökken ha­zánkban a kilőtt özek mennyisége. Az adatok darabszámban ér­tendők. (TA SR) MERI ISTVÁN Dunaszerdahely. Hazánkban az apróvadakra szóló vadászidény november elsejétől december vé­géig tart. Ilyenkor derül ki, hogy a vadásztársaságok milyen ered­ménnyel végezték vadgazdálko­dási tevékenységüket. Tóth Gyu­la, a Dunaszerdahelyi járás va­dászszövetsége elnökségének el­nöke szerint nehéz egyöntetű vá­laszt adni erre a kérdésre, hiszen az egyes vadásztársaságok kö­zött jelentősek az eltérések. Gondot jelent, hogy a vadásztár­saságok számszerű növekedésé­vel felaprózódtak a vadászterüle­tek. Ezért is várják azt az új ren­deletet, amely az apróvadaknál 1000-1400, a nagyvadaknál pe­dig 2000 hektárnál kisebb va­dászterületet nem engedélyezne. Tekintettel arra, hogy az 1962-es törvény novellája már nem mondja ki, hogy a vad az állam tulajdona, lényegesen megválto­zott a vadászok felelőssége. Ki miként gondoskodik a hatáskö­rébe tartozó területen az apró­vadállomány utánpótlásáról, vé­delméről, úgy látja majd hasznát zsákmány formájában. Az idei kedveződen időjárás a tavaszi költési időszakban nem kedve­zett az apróvadak természetes szaporodásának. Ezért az elnök­ség felhívta a vadászok figyelmét arra, hogy a törzsállomány rová­sára ne vadásszanak és a jövő évi vadállomány biztosítása érdeké­ben tanúsítsanak önmérsékletet.

Next

/
Thumbnails
Contents