Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-21 / 298. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 21. Jelcin hétfőn a Kremlben Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök hétfőn tér vissza Kremlben lévő irodájába -jelentette be tegnap szóvivője. Szergej Jasztrzsémbszkij tájékoztatása szerint Jelcin ma vagy holnap utazik haza Zavidovóban lévő rezidenciájáról. Az államfő fokozatosan lát hozzá a hivatali ügyek intézéséhez. Először a politikai helyzetről tájékozódik, találkozik Viktor Csernomirgyin kormányfővel és Anatolij Csubajsszal, az elnöki hivatal vezetőjével. (MTI) Draskovics vélekedése Belgrád. Vuk Draskovics, az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője csütörtökön a Belgrád központjában összegyűlt 150 000 tüntető előtt felszólalva olyan, Milosevics kabinetjéből származó értesülésekről számolt be, amelyek szerint az államfő megegyezett az EBESZ misszióval, hogy elismerik a november 17-i választások eredményét, Belgrád kivételével, ahol megismétlik a szavazást. Draskovics hangsúlyozta, hogy az ellenzék visszautasítja az effajta kompromisszumokat, és ragaszkodik a helyhatósági választások összes eredményéket elismeréséhez. (MTI) Az Evita tegnapi londoni díszbemutatóján megjelent az állatvédők népes és felháborodott csoportja is, mivel Madonna a filmben valódi szőrméket viselt. (ČTK/AP) Butrosz Gáli tervei New York. Butrosz Gáli, az ENSZ távozó főtitkára január l-jén hazatér Egyiptomba, és könyvírással kíván foglalkozni. Nem kapott olyan ajánlatot, hogy vállalja el a francia nyelvű országok főtitkári tisztségét - közölte Gáli szóvivője. Az egyiptomi politikus, aki öt évet töltött az ENSZ főtitkári posztján, hazatérése után két könyvet fog írni: egyet az Izrael és Egyiptom közötti Camp David-i békeszerződésről, egy másikat az Egyesült Nemzetekről. Gáli ENSZfőtitkári megbiztatása december 31-én éjfélkor jár le, helyét akkor a gánai Kofi Annan, a békefenntartó műveletekkel megbízott eddigi főtitkár—helyettes veszi át. (MTI) Hideghullám Mexikóban Mexikóváros. Az utóbbi napokban negyvenen haltak a Mexikó főként északi részein végigvonuló hideghullámban. A leginkább érintett terület Chihuahua állam volt, ahol harminchárom ember halálát okozta a hideghullám. (MTI) Csecsenföldi gyilkosságok Az első letartóztatások Tegnap megtörtént a hivatalos váltás Boszniában: az IFOR helyébe a SFOR lépett. Egyelőre lényegében csak névcseréről van szó, még ugyanaz a nemzetközi haderő marad a térségben. Ezt bizonyítja ez a francia katona is: gépkocsiján átfest egy betűt, s máris a SFOR-hoz tartozik. (ČTK/AP) Netanjahu tanácsadójának nyilatkozata a palesztin államról Van, ami lehetséges Kairó/Jeruzsálem. Jasszer Arafat palesztin vezető szerint semmi jel nem utal arra, hogy megállapodás jöhetne létre az izraeli kormánnyal a hebroni csapatkivonásról. MTI-HÍREK „Nincs remény arra, hogy a jövőben a palesztin felet kielégítő megoldást találjunk, elsősorban az izraeli kormány hajthatatlansága miatt" - mondta tegnap Arafat a kairói repülőtéren újságíróknak. A Palesztin Autonómiatanács elnöke európai körútjáról hazatérőben állt meg Egyiptomban, hogy tájékoztassa Mubarak egyiptomi elnököt. „A tárgyalások megbénultak, mivel Izrael nem hajtotta végre a korábbi megállapodások egyetlen pontját sem" - mondta, és hozzátette, hogy Izrael palesztin földeket koboz el, településeket épít, és palesztinokat tartóztat le. Egy 1995-ben aláírt megállapodás értelmében Izraelnek ki kell vonnia csapatait a százezres arab város, Hebron négyötödéről. Közben David Bar-Illan, Netanjahu tanácsadója tegnap a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lapban megjelent nyilatkozatában azt mondta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elfogadhatónak tartaná egy palesztin állam megalakulását, de csak korlátozott szuverenitással. „Hívhatjuk akárminek, autonómiának pluszjelekkel vagy államnak mínuszjelekkel" ... a palesztin állam teljesen demilitarizált lenne... mondta Bar-Illan a leendő palesztin államalakulatról. Bar-Illan szerint Netanjahu politikája nem sokban különbözik a munkáspárti Simon Peresz irányvonalától, amely támogatta a palesztinok és a szomszédos Jordánia föderációjának gondolatát. „Netanjahu korlátozott szuverenitásról beszél, és valójában a Munkapárt is korlátozott szuverenitásról beszélt" - mondta. „A különbség abban áll, hogy a Netanjahu-kormány elképzelése szerint a palesztin állam teljesen demilitarizált lenne, nem lehetne negyedmilliós hadserege, nem gyárthatna sem hagyományos, sem nem hagyományos fegyvereket, nem köthetne szövetséget olyan szélsőséges rendszerekkel, mint Irak vagy Irán, nem ellenőrizhetné az Izrael feletti légteret" - mondta Bar-Illan. Netanjahu tanácsadója beszélt az arabok által lakott területeken lévő zsidó telepek bővítéséről, hangsúlyozva, hogy Izrael nem kívánja bővíteni a telepek területét, de megháromszorozná a Jordán folyó nyugati partvidékén és a Gáza-övezetben lakó két millió palesztin között élő zsidó telepesek számát. „Jelenleg 140 ezer izraeli él telepeken, amelyek a nyugati part területének mindössze négy százalékát alkotják" - mondta. A telepek fejlesztése felbőszítette a palesztinokat és az Egyesült Államokat, mivel a békemegállapodás akadályát látják a zsidó telepesekben - írta a nyilatkozatot ismertető AP hírügynökség. MTI-HlR Groznij. A csecsen hatóságok őrizetbe vettek néhány, a Nemzetközi Vöröskereszt hat alkalmazottjának Novije Atagi településen történt meggyilkolásával gyanúsított személyt. Ezt közölte az orosz médiával Abu Movszajev, a köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatának vezetője. A csecsenföldi illetékes a folyamatban lévő vizsgálat érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó elárulni sem az érintettek nevét, sem azokat az indokokat, melyek alapján őrizetbe vették őket. Movszajev azt is közölte, hogy meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre arra nézve, hogy a gyilkosságokat kizárólag politikai okokból követték el. Ezek az információk a példátlanul kegyetlen bűncselekmény feltételezett motívumainak minden egyéb változatát kizárják. A csecsen biztonsági szolgálat vezetője különös éberségre hívta fel honfitársai figyelmét a választás előtti időszakban, mert mint elmondta - tudomása szerint minden ok megvan annak feltételezésére, hogy a köztársaság belső rendjének megingatását célzó terrorakciók folytatódhatnak. Cseh lap a szlovákiai magyarok kitelepítéséről Deportálás volt MTI-HÍR Prága. A második világháború utáni csehszlovák kormány nemzetiségi politikájának, amely a kollektív bűnösség elvére alapult, nemcsak a szudétanémetek, hanem a szlovákiai magyarok is áldozatai voltak. Mindez annak ellenére történt, hogy a szlovákiai magyarok bűnrészességét az első Csehszlovák Köztársaság szétverésében csak nagy nehézségekkel lehetett bizonyítani - írta tegnap a fél évszázaddal ezelőtt történt eseményeket ismertetve a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes. Az összeállítás szerzője, Ľuboš Palata nyíltan „erőszakos kitelepítésnek" és „deportálásnak" nevezi a magyarok meghurcoltatását. Rámutatva arra, hogy a Beneš-dekrétumok alapján a szlovákiai magyarokat már 1945 szeptemberében megfosztották állampolgárságuktól, kényszermunkára kötelezték őket és legalább 80 000 magyarnak „háborús bűnösként" a vagyonát is elkobozták a csehszlovák hatóságok. Az illetékes csehszlovák hatóságok kitalálták a szlovák-magyar lakosságcserét, amit Szlovákiában „erőszakos elszlovákosítással párhuzamosan próbáltak megvalósítani". A lakosságcsere azonban meghiúsult, mert a majdnem félmillió magyarországi szlováknak csak az alig egynegyede akart Szlovákiába költözni. Ezután született meg az a döntés, hogy a szlovákiai magyarokat a szudétanémetek helyére, Csehországba kell telepíteni - úja a prágai lap, majd így folytatja: A magyarok erőszakos Csehországba telepítése alig különbözött a zsidók koncentrációs táborokba szállításáról. Bár a ki- illetve áttelepítésnek elvileg emberi módon kellett volna lezajlania, a gyakorlat azonban borzasztó volt. Az emberek többségét 20 fokos fagyban marhavagonokban szállították, s magyar források szerint ez számos emberéletet követelt, elsősorban az idősebbek és a gyerekek körében. Tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak ellenezték a magyarok kitelepítését, a csehszlovák hatóságok hivatalosan munkavállalással indokolták az akciót. A szudétanémet vidékeken hatalmas volt a munkaerőhiány, és a magyarokat örömmel fogadták. Bár gazdáik viszonylag emberségesen bán-, tak velük, a magyarok mégis alig egynegyedét kapták az akkori normálbéreknek, mozgásukat korlátozták, és a gyerekek nem járhattak iskolákba. 1946 februárjáig, amikor is Magyarország aláírta a békeszerződést, mintegy 50 000 szlovákiai magyart deportáltak Csehországba. A magyarok többsége 1949 után - állampolgárságuk visszakapása után - fokozatosan visszatért Szlovákiába, szülőföldjére. Sok helyen azonban az időközben betelepített szlovák „telepesek" nem voltak hajlandók visszaengedni őket házaikba. Ez volt az egyik oka annak, hogy sokan végül mégiscsak Csehországban maradtak. Ugyancsak a tegnapi lapszámban a szerző terjedelmesen ismerteti Újváry Zoltán Szülőföldön hontalanul című könyvét, amely a szlovákiai magyarok csehországi kitelepítésének viszontagságait ítja le a visszaemlékezések alapján. A külügyminiszterek parafálták a cseh-német megbékélési nyilatkozatot, amelynek nincs nemzetközi jogi érvényessége A múlt sérelmei j óvátehetetlenelc CTK/MTI-HIREK Prága. Josef Zieleniec cseh és Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap Prágában parafálta a cseh-német megbékélési nyilatkozatot. A dokumentumot Václav Klaus cseh miniszterelnök és Helmut Kohl német kancellár várhatóan január 21-én vagy 22én ítja alá ugyancsak Prágában, míg februárban a két ország parlamentjei elé kerül a nyilatkozat, amelynek nincs nemzetközi jogi érvényessége. A megbékélési nyilatkozat, melynek kidolgozásában kulcsszerepe volt Václav Havel cseh államfőnek, rövid bevezetőből és nyolc pontból áll. A mintegy 100 soros nyilatkozatban Németország bocsánatot kért a náci rendszer Csehországban és a csehek ellen elkövetett bűneiért Prágától, míg Csehország sajnálatát fejezte ki a szudétanémetek 2. világháború utáni kitelepítésekor elkövetett törvénysértésekért. A nyilatkozatban Csehország és Németország kormányai meggyőződésüket fejezik ki, hogy a múlt sérelmeit nem lehet jóvátenni, legfeljebb csak mérsékelni, miközben ki kell zárni azt, hogy újabb sérelmek keletkezzenek. Németország a dokumentumban kötelezi magát arra, hogy támogatja Csehország felvételét az Európai Unióba és a NATO-ba. A kétéves tárgyalások eredményeképpen létrejött megbékélési nyilatkozat Prága és Bonn szerint egy „mindkét felet kielégítő kompromisszum", amely véglegesen lezáija a sokat vitatott múltat, s a két ország kapcsolatait a jövő felé irányítja. Klaus Kinkéi megkoszorúzta a kivégzett cseh antifasiszták prágai emlékművét. (ČTK)