Új Szó, 1996. december (49. évfolyam, 281-303. szám)

1996-12-18 / 295. szám, szerda

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. DECEMBER 27. Ágoston leváltása Belgrád. A szerb parla­mentbe beválasztott vajda­sági magyar és a dél-szerbi­ai albán képviselők tegnap leváltották Ágoston And­rást, a' közös parlamenti frakció eddigi elnökét. A frakció tagjai közül 4-en szavaztak a VMDK-t vezető politikus leváltására, míg egy képviselő tartózkodott. A frakció új vezetőjévé Páll Sándort, a VMDK nemrégi­ben leváltott alelnökét vá­lasztották meg»A képvi­selők azzal indokolták Ágoston leváltását, hogy a politikus nem szervezte a frakció munkáját, s emiatt a képviselők szervezetlenül tevékenykedtek. Az Együtt nevű ellenzéki szövetség képviselőinek távollétében a szocialista többség elfo­gadta a társadalombiztosí­tással és a nyugdíjfizetéssel kapcsolatos törvénymódo­sítási indítványokat. (MTI) Korzikai merényletek Párizs. Rakétával támad­tak ismeretlen tettesek teg­" nap hajnalban egy korzikai csendőrlaktanyára. Szemé­lyi sérülés sem történt. Teg­nap egy további csendőrlak­tanyát is támadás ért. A ha­. tóságok a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front ún.„történelmi szárnyára," gyanakszanak. A szervezet korábban is hajtott végre hasonló akciókat, s a fran­cia rendőrség hétfőn őrizet­be vette a „történelmi szárny" politikai képvisele­tének számító szervezet, a Cuncolta vezetőjét, Fran­cois Santonit. (MTI) Francois Santoni, a korzikai gerillavezető (ČTK/AP) Kinevezések Budapest. A Magyar Köz­társaság elnöke - a kor­mányfőjavaslatára - de­cember 16-i hatállyal Kö­kény Mihályt népjóléti, Nagy Frigyest földműve­lésügyi miniszterré és Kel­ler Lászlót a népjóléti mi­nisztérium politikai állam­titkárává nevezte ki. (MTI) Független jelentés Brüsszel. Brüsszelben be­mutatták a kelet-európai országok EU-integrációjá­ról szóló független jelen­tést, amelyet a Bertels­mann-alapítvány készített. Detlef Henning, a Kelet­Európával foglalkozó göt­tingeni intézet szakértője a legfontosabb feladatok közül a jogrendszerbeli változások gyakorlatba ik­tatását és a kollektív ki­sebbségi jogok kérdését emelte ki. Elmondta, Ma­gyarország például hiába érett önmagában a kisebb­ségi jogok kezelésében az EU-tagságra, valamennyi fél érdeke, hogy belépésé­nek idején a szlovákiai és romániai magyar kisebb­ség helyzete is rendezett legyen. (MTI) Prágai „igen" a cseh-német nyilatkozatra Kalvoda lemondott Václav Havel cseh köztársasági elnök tegnap a kórházban aláírta az állami költségvetésről szóló törvényt. Pafko sebészprofesszor, aki december elején rákos daganatot távolított el tüdejéből, bejelentette: tegnap lekapcsolták a lélegeztető gépet, Havel több órán át önállóan lélegzett,_ sőt tornászott is. (ČTK) Csecsenföldön tárgyalt Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára Vöröskereszteseket gyilkoltak meg Moszkva. Csecsenföldön tegnap hajnalban fegyve­resek agyonlőtték a Nem­zetközi Vöröskereszt hat munkatársát. Movladi Udugov, a koalíciós kor­mány helyettes vezetője a törékeny csecsenföldi bé­ke elleni provokációk so­rába illő rettenetes tettnek nevezte az esetet. MTI-HÍREK Az orosz média jelentése szerint a gyilkosság a Groznijtól 17 kilo­méterre délnyugatra fekvő No­vije Atagi településen történt, ahol nemrég kórházat nyitott a vöröskereszt. Az ismeretlen tet­tesek behatoltak az épületbe, ahol az orvosok laktak, és köz­vetlen közelről lelőtték őket. A vöröskereszt genfi központjá­nak tájékoztatása szerint a gyil­kosság áldozatai között egy hol­land műszaki konstruktőr férfi és öt nő volt: egy kanadai kórhá­zi adminisztratív dolgozó, két norvég, egy új-zélandi és egy spanyol ápolónő. Egy svájci nemzetiségű vöröskeresztes élte túl az éjszakai orvtámadást, ál­lapota nem életveszélyes. Genf­ben egyben bejelentették, hogy a vöröskereszt azonnali ha­tállyal leállítja tevékenységét a szakadár kaukázusi köztársa­ságban. A múlt hétvégén Szalman Radu­jev csecsen terrorista emberei foglyul ejtettek 21 orosz rendőrt, A túszejtő akció hatással lehet az orosz csapatok kivonására. illetve két nemzetközi segély­szervezet 4 alkalmazottját. Áz utóbbiak ugyan még aznap ki­szabadultak, Radujev azonban a rendőröket még Aszlan Maszha­dov csecsen kormányfő nyoma­tékos kérése ellenére sem enged­te el, s kilátásba helyezte a hábo­rú folytatását. A túszejtő akció hatással lehet az orosz csapatok kivonására ­jelentette ki Ivan Ribkin, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára Groznijba érkezése után, de nem részletezte, hogy mit ért ez alatt. Az Interfax jelentése szerint hangsúlyozta: mindent meg akar tenni azért, hogy a 21 rendőr mielőbb kiszabaduljon. Ribkin elmondta, hogy látogatá­sa során a januári választásokról kíván tárgyalni a csecsen ve­zetőkkel. Megismételte: biztosí­tani kell a szavazás lehetőségét a köztársaság határán kívül élőknek is. Ugyancsak megbe­szélést folytat Ribkin a szepara­tistákkal a választások utáni be­rendezkedésről. Már most meg kell állapodni a különleges gaz­dasági kapcsolatokról, a hatalmi jogkörök megosztásáról, illetve tárgyalni kell Csecsenföld 2001 utáni státusáról. MTI-HIREK Prága. A cseh kormány jóvá­hagyta a cseh-német megbéké­lési nyilatkozat szövegét, ame­lyet több mint két évi tárgyalások eredményeképpen a szakértők a napokban véglegesítettek és nyilvánosságra hoztak - jelentet­te be a kormányülést követő saj­tóértekezleten Václav Klaus kor­mányfő. Hangsúlyozta: Prága véglegesnek tartja a dokumen­tum szövegét, és nem ért egyet azokkal, akik még szeretnének változtatni rajta, mint például a bajor kormány. Bejelentette to­vábbá, hogy a nyilatkozatot a NATO-aggodalmak Döntés a SFOR-erőkről Brüsszel. William Perry amerikai védelmi miniszter szerint bátorí­tó, hogy az USA és Oroszország jól halad a START I. megállapo­dás végrehajtásával, aggodalmat keltő viszont, hogy az orosz par­lament elzárkózik a START II. ra­tifikálásától, és nyugtalanító, hogy a korábbi megállapodások alapján leszerelésre ítélt rövid hatótávolságú atomfegyverek nagy része változatlanul érintet­lenül létezik valahol Oroszor­szágban. A Pentagon vezetője a NATO-országok védelmi minisz­tereinek brüsszeli tanácsülésén beszélt erről. Az ülésen a miniszterek úgy dön­töttek, december 20-án meg­kezdődhet a SFOR-hadművelet. Az IFORT felváltó 31 ezer fős kontingens másfél évig marad a délszláv térségben. (MTI) pénteki külügyminiszteri szintű parafálás után várhatóan január 20-án írják alá, amikor a tervek szerint Prágába látogat Helmut Kohl német kancellár. Tegnap váradanul lemondott a cseh kormány alelnöke és igazság­ügy-minisztere, Jan Kalvoda. Döntését azzal indokolta, hogy eddigjogtalanul használta a Cseh­országban a jogtudományok dok­torának kijáró „Judr" címet, bár tudta, hogy az nem jár neki. Kifej­tette: hibázott, s most vállalnia kell a felelősséget, minek követ­keztében lemond mind a kor : mányban viselt tisztségeiről, mind parlamenti képviselői helyéről. Találkozó Milosevicsnél Nisi diákok Belgrádban Belgrád. Szlobodan Milosevics szerb elnök fogadta a Nisből Belgrádba sétáló nisi egyetem­ista csoport három képviselőjét. A diákok a rövid találkozón át­adták a szerb elnöknek a nisi helyhatósági választások no­vember 17-én tartott 2.forduló­jában készült eredeti választási jegyzőkönyveket és azok hami­sított változatát, amely nem az Együtt ellenzéki koalíciót, ha­nem a Szerbiai Szocialista Pár­tot hozta ki győztesnek. A kül­döttség egyik tagja elmondta, az elnök megígérte: minden olyan személy büntetést kap, aki meg­sértette a törvényeket. „Mi ah­hoz is ragaszkodunk, hogy ne csak a nisi felelősöket büntessék meg, hiszen más városokban is sor került az eredmények meg­semmisítésére". (MTI) Az erdélyi Unitárius egyház új püspöke Tiltakozás a magyar prefektusok ellen MH- ÉS MTI-HlR Bukarest. A romániai Nemzeti Liberális Párt szatmári szervezete tiltakozik az ellen, hogy a megyé­ben magyar prefektust nevezze­nek ki. A román nacionalista erők hasonló okból felháborodottan reagáltak Szilágy megyében is. Ebben a megyében van Ipp és Ör­dögkút község, ahol a 40-es évek­ben atrocitásokra került sor a ro­mánok és a magyarok közt. Ör­dögkút román polgármestere a Funar-féle Román Nemzeti Egy­ségpárttal közösen kiadott közle­ményben a döntés megváltozta­tására kéri a kormányfőt. A koalíció pártjai RMDSZ-forrá­sok szerint tegnap újratárgyalták a posztok elosztását. Ennek nyo­mán az RMDSZ Szilágy megyé­ben prefektus helyett alprefek­tust jelöl, de Kolozsváron, ahol az előző elosztás szerint főigazgató­ja lett volna, mégis alprefektusa lesz, és alprefektusi poszthoz jut Arad megyében is, ahol korábban főigazgatói helyet kapott. Az erdélyi Unitárius Egyház tájé­koztatása szerint dr. Szabó Árpá­dot választották az Egyház Zsina­tának és Főtanácsának Székely­udvarhelyen megtartott püspök­választó és tisztújító ülésén az Egyház új, 30. püspökévé. A Kód közvélemény-kutatása szerint a magyarok döntő többsége javulást vár az új román kormány politikájától RMDSZ-szerepvállalás - erdélyi egyetértés NÉPSZABADSÁG-INFORMÁCIÓ Budapest. Az erdélyi magyarság kifejezetten optimista az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával kapcsolatosan. A megkérdezet­tek döntő többsége kisebbségi sorsának javulását vátja az új ro­mán kormánytól. A Kód Piac-, Vélemény- és Média­kutató Intézet munkatársai azt vizsgálták, milyen a koalíciós részvételi döntés megítélése a Romániai Magyar Demokrata Szövetség fő szavazóbázisát adó erdélyi magyarság körében. Ami az RMDSZ kormánykoalícióba való belépését illeti, a támoga­tottság csaknem teljes körűnek mondható: a válaszadók 70 százalékaa kifejezetten támogat­ja az RMDSZ döntését, 18 százaléka pedig kisebb fenntartá­sokkal ugyan, de szintén helyesli azt. Elhanyagolható viszont azok aránya, akik ellenzik a lépést (4 százalék). A felmérés arra is választ kere­sett, hogy a megkérdezettek mi­lyen változásokra számítanak az RMDSZ szerepvállalása esetén. A kép azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság optimista az új kor­mány jövőbeli teljesítményét il­letően. A megkérdezettek a Kód által vizsgált valamennyi terüle­ten javulást várnak abban az esetben, ha az RMDSZ belép a kormányba. Ugyanakkor szem­betűnő, hogy gyakorlatilag senki sem - a válaszadók mindössze 1-2 százaléka - számít a jelenlegi viszonyok romlására. Gyakorlati­lag nincs különbség a nemzetisé­gi léttel, illetve a két ország - Ro­mánia és Magyarország - viszo­nyával kapcsolatos tényezők ala­kulásának megítélésében. A vá­laszadók döntő többsége ked­vező változásokra számít ki­sebbségi jogainak érvényesülé­sében (81 százalék), az anya­nyelvi oktatás, valamint a ma­gyar nyelv közéleti használatá­nak biztosításában (79, illetve 76 százalék). Hasonlóan magas azok aránya, akik a két ország viszonyának és gazdasági kap­csolatainakjavulását várják (73, illetve 71 százalék). A megkér­dezettek kétharmada életszín­vonalában is javulást remél. Ne­hezebben megoldható problémá­nak tűnik viszont a többségi nem­zettel fenntartott kapcsolatok ügye. Az erdélyi románok és ma­gyarok közötti viszony javulására számítanak ugyanis legkeveseb­ben (55 százalék), ami talán nem meglepő, hiszen az új kormány működése ezen a területen hoz­hat leglassabban változást. Javulást vár az RMDSZ kormányzati szerepvállalása után (a megkérdezettek százalékában) A magyar kisebbség jogainak biztosításában Az anyanyelvi oktatásban A nemzetiségek anyanyelvhasználati jogában A Románia és Magyarország közötti viszonyban A magyar-román gazdasági kapcsolatokban Az életszínvonalban A románok és magyarok közötti viszonyban

Next

/
Thumbnails
Contents