Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)
1996-11-30 / 280. szám, szombat
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 30. VENDÉG KOMMENTÁR Az igazi veszély Általában elhatározom, hogy már nem fogom szidalmazni sem Vladimír Mečiar miniszterelnököt, sem pedig az általa vezetett kormány tagjait. Hiszen úgyis lepereg róluk minden szitok meg jó szándékú aggodalom, mint a falra hányt borsó. Meg aztán megvallom őszintén, a legkevésbé sem vágyom az olyan babérokat, amelyek a szlovákiai magyarok idegeinek állandó „túráztatásával" szerezhetők. Olyan ez a kormány kormányfőstül, amilyen. Kisebbségiként úgysem várhatok tőle poztitív gesztusokat, civilizált magatartást, semmi közöm hát hozzájuk. A lojalitásomról meg annyit, hogy normális ember normális törvények iránt lojális, nem pedig holmi lila gőzöktől körüllengett nemzetállami ideákba szerelmes. Amelyek azon túl, hogy a huszadik század vége felé járván, enyhén szólva, avíttak, még emberellenesek is. Mert nem az embert, a polgárt szolgálják, hanem egy olyan államapparátust, amely a kizárólagosságra, a megkülönböztetésre, divatosabb kifejeBarak László zéssel élve, a diszkriminációra építi hatalmát. Szóval ezek nem érdekelnek. Teljesen azonban, sajnos, nem lehet figyelmen kívül hagyni Őket, sőt Öt sem. Még ha számtalanszor agyon is csapja egyik szavával a másikat. Most azt ragozza vég nélkül - tegnapelőtt egy (állami) értelmiségi fórumon nyilatkoztatta ki -, hogy a szlovák nemzetnek meg kell őriznie minden áron identitását, amelyet leginkább az amerikanizálódó kultúra veszélyeztet. Ez jogos! Mármint a megőrzendő identitás. Véleményem szerint azonban ha egy társadalomnak normális az értékrendje, nem kell attól tartani, hogy elfajzik az amerikaiaktól, az Európai Uniótól, uram bocsá', a NATO-tól. Igen, ebből az következik, hogy Szlovákiában baj van a kultúrával, a kulturáltsággal, magyarán általában az értékrenddel. És csak a vak nem látja, hgy kicsoda, kicsodák miatt. A szerző költő, publicista, a dunaszerdahelyi NAP Kiadó igazgatója. Belgrádi tanulópénz KARCAGI KATALIN Milosevics, úgy tűnik, csaknem háborítatlanul folytathatja változatos színjátékát. A látszatra a huszonnegyedik órában mindig ügyelő szerb vezér ígérete szerint - bár nem úgy, ahogyan a demokráciában megszokott - megtartotta a helyhatósági választásokat. Jugoszláviában végre béke honol, az erőviszonyok alakítása törvényes eszközökkel történik, kezdődhet az újjáépítés - próbálta szuggerálni a külvilág még a voksolás előtt. A struccpolitika azonban most már nem segít. A kilenc éve magát a hatalomba bebetonozó Milosevics az ellenzék választási győzelmének semmibevételével is igazolta, hogy vérszemet kapott. Teljes mértékben kihasználja, hogy a daytoni békeszerződést összehozó államok az ő személyébe kapaszkodnak. Pedig az egyezmény végrehajtásához hozzátartozik a tisztességes megmérettetés is. Milosevics, amikor a vérzivatarban sokadik szerepét eljátszva farkasból báránnyá vedlett, menteni akarta a menthetőt, mindenekelőtt pozícióját. Béketeremtőként tetszelegve átmenetileg azt is elhitethette népével, hogy Jugoszláviát visszavezeti a nemzetek közösségébe. A százezres fővárosi tüntetés, az éhségsztrájkoló képviselők, az eltökélt diákok és professzorok tiltakozása, a sztrájkra szólító hangok azt jelezhetik, hogy elbízta magát. De akik Milosevics kipenderítésére készülnek, még nem elég erősek. Jól jönne nekik a nemzetközi biztatás. Az egyenes beszéd első halvány nyoma fedezhető fel abban, hogy az Európai Unió egyelőre hallani sem akar a kereskedelmi kedvezmények megadásáról. Ám ismervén a szerb vezér magabiztosságát, kérdéses, hogy ért-e ebből. A szerző a budapesti Magyar Hírlap munkatársa. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Biokoszt. - Akkor jött rá a roham, amikor megtudta, hogy a pecsenyesült búzakorpából készült! (Sajdik Ferenc rajza) Cseh-szlovák vámunió: kiviteli és behozatali korlátozások - itt is, ott is Kiben nincs készség? Mint ismeretes, eredménytelenül végződött a cseh-szlovák vámunió tanácsának hét eleji prágai ülése. A szlovák fél ugyanis azt szerette volna elérni, hogy Csehország jelentősen korlátozza, illetve állítsa le bizonyos termékek szállítását. V. KRASZNICA MELITTA A pozsonyi delegáció a szeszesés üdítőital-, cigaretta-, sör- és margarinexport csökkenését, illetve a burgonya- és cukorkivitel leállítását követelte. Ez enyhén szólva nem nyerte el Prága tetszését, hiszen Csehország az említett termékek nagy részét eddig szinte gond nélkül szállíthatta, s idén is mintegy félmillió tonna felesleg mutatkozik burgonyából és cukorból. Természetesen mindenki védi a maga igazát. Vladimír Dlouhý cseh ipari és kereskedelmi miniszter szerint a szlovák kormány feleslegesen óvatos, Josef Lux mezőgazdasági miniszter pedig egyértelmű védőintézkedésnek minősítette a Karol Česnek szlovák gazdasági miniszter által helyénvalónak ítélt követelést. Peter Baco földművelési miniszter közölte: a vámunióról ... Szlovákia sem hajlandó teljesíteni Csehország kérését... szóló szerződés leszögezi: amennyiben valamelyik fél hátrányos helyzetbe kerül, akkor tárgyalások után - hozhat egyoldalú intézkedéseket. Szerinte a szlovák fél a tanácskozás utáni napon kihirdethette volna a behozatali megszorításokat, mégis a további tárgyalás eszközét választotta. Mint mondta, ennek ellenére a sajtóban a szlovák fél kompromisszumkészségének hiányáról cikkeztek. Ez az érem egyik oldala, mert Szlovákia sem hajlandó teljesíteni Csehország kérését, hogy kedvezményes vámtarifával még több bort importálhasson. Ugyancsak nem született megegyezés a bizonylatok kölcsönös elismeréséről. Ismét bebizonyosodott tehát, hogy problémák vannak a cseh-szlovák vámunióval. Tudni kell azonban azt is, hogy az EU-országokban is nagy súlyt helyeznek az agrárpiac védelmére. A cseh-szlovák vámunió tanácsa legközelebb december 20-án tárgyal. Valószínűleg eldől, hogy a felek hajlandók-e kompromisszumos megoldást találni az ügyben. TALLÓZÓ NOVÝ ČAS Ján Cuper parlamenti képviselő (DSZM) javaslata, mely szerint a nők nem közlekedhetnének gépkocsival a „gyorsabb" bal sávban, lassan feledésbe merül. A lap értesülései szerint Cuper állítólag most olyan törvény kidolgozásán fáradozik, amely a nők számára vezetés közben kötelezővé tenné bukósisak viselését, a képviselő azonban részben cáfolta ezt a hírt. - Egyelőre nem készítek ilyen törvényt. -De. ha szükségessé válik, és ez megvédheti a nőket a férfiaktól, örömmel terjesztek ilyen javaslatot a parlament elé - nyilatkozta iQuper. SME Arpád Matejka, a DSZM parlamenti képviselője szerint a jövő évi költségvetés jóval nagyobb összeget különít el a Besztercebányai, Eperjesi és Zsolnai Kerületi Hivatal számára, mint például a Nagyszombati vagy Pozsonyi Kerületi Hivatal részére. Matejka a különbségek megindoklását követeli, egyébként azzal fenyegetőzik, hogy nem szavazza meg a költségvetési törvényt. PRÁCA Múlt héten jelent meg a lapban Ivan Čeredejev írása, amely arról tájékoztatott, hogy a szlovák titkosszolgálat több ügynöke tagja volt az egykori csehszlovák állambiztonsági testületnek (ŠtB) is. Čeredejevet csütörtökön kihallgatták a rendőrségen is. A vizsgálótisztek az újságíró hírforrására voltak kíváncsiak, Čeredejev azonban megtagadta informátora nevének közlését. A múlt héten megjelent írás szerint Jaroslav S., a SZISZ magas rangú tisztje és Jiŕí N., ifj. Michal Kováč elrablásának egyik résztvevője is tagja volt az StBnek. A tornaijai Csemadok-alapszervezet jogi segítséget kér a millecentenáriumi emlékmű megmentése érdekében Kifizetik a bírságot, de nem bontanak ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Besztercebányai Kerületi Hivatal elutasította a Csemadok tornaijai alapszervezetének fellebbezését, és megerősítette a Nagyrőcei Járási Hivatal döntését a városban felállított millecentenáriumi emlékmű lebontásáról. - A sajtó munkatársaitól értesültem a hírről - kezdte Balajti Lajos, az alapszervezet elnöke, majd az előzményekről szólt: Az önkormányzat hagyta jóvá az emlékmű felépítését, s valójában a 225l-es parcella tulajdonlapján kívül minden együtt volt az építkezési engedélyhez. Az emlékmű tervezett helyéről úgy tudtuk, hogy a katolikus egyház tulajdona. Tudtuk, hogy a formaságnak számító tulajdonlapi procedúra akár hónapokig is elhúzódhat, de úgy gondoltuk, hogy más esetekhez hasonlóan a hívaOLVASÓI LEVELEK Búcsú a kiskocsmáktól Megszűnőben vannak azok a kiskocsmák, söntések, ahová a kisember is benézhetett. A fényes mulatókba az átlagpolgár nem igazán mehet. Inkább az élelmiszerboltban vesz egy üveg sört, az ajtóban kinyitja, kisétál vele a járdára, ahol esedeg már állnak ketten-hárman sörrel a kezükben. Utcánk közelében ezt naponta látom - kora reggeltől késő estig. Lassan iszogatnak, tal utólagosan is kiadja az építkezési engedélyt. Nem így történt: a nagykaposi emlékmű kapcsán képletesen szólva - robbant a bomba, közbeszólt a nagypolitika. A katolikus lelkipásztor gyorsan két levelet is küldött. Azt írta, hogy a hívek felháborodására való tekintettel bontsuk le az emlékművet. A környezetvédelmi hivataltól egy hét alatt három levelet kaptunk. Az utolsóban értesítettek bennünket arról, hogy az eltávolítás ügyében már megkezdték az eljárást, és ülést hívnak össze. A megbeszélésen csak Ondrej Gonda plébános és a kulturális minisztérium embere szavazott a lebontás mellett. Közben megérkezett a kérdéses telek tulajdonlapja, amely azt bizonyítja, hogy a 2251-es parcella a város tulajdona, nem pedig az egyházé. Szeptember 25-én újabb borítékot kaptam, ezúttal a Nagyrőcei Járási Hivatal Tornaiközben beszélgetnek. Bár szerintem szívesebben leülnének egy kiskocsma asztalához... Iván Sándor Kassa Micsoda különbség! Magyar nemzetiségű lányként szlovák férjet választottam, és mivel nem politizál, nemzetiségi ellentétek sosem voltak köztünk. Két lányunkat közös megegyezéssel neveljük, csupán egy rossz, önző döntést hoztunk helyettük. A nagyobbikat szlovák jára helyezett környezetvédelmi osztályáról, de a benne küldött határozatokat a járási hivatal elöljárója írta alá. A 631/1996. számú határozatban felszólította a Csemadok alapszervezetét, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül bontsa le az emlékművet, a 632/1996. számúban pedig 13 ezer korona bírságot rótt ki az alapszervezetre. Mindkét határozat ellen fellebbeztünk. November elején kaptuk meg a kerületi hivatal első levelét, amelyben jogosnak ítélte a járási hivatal által kiszabott bírságot. A 631-es határozat megfellebbezésére csak november 28-án érkezett válasz: mint ismeretes, elutasították fellebbezésünket. A Csemadok alapszervezetének a vezetői úgy döntöttek, hogy kifizetik a 13 ezer koronát, mivel valóban hiányzott az építési engedély. De mivel a tagsági illetéiskolába, a kisebbiket magyarba írattuk. Nagyobbik lányom gimnáziumban tanul, s két hét alatt két szülői értekezleten is részt vehettem. Az igazgató beszámolója (inkább védőbeszéde) arról szólt, hogy miért nem tudta két év alatt a fűtést megoldani stb. A szülői tanács és az igazgatóhelyettes beszámolója hozzá képest szónoki előadásként hatott. S bár a magyar nemzetiségű igazgatóhelyettes próbálta menteni a menthetőt, illedelmesen bemutatta a tanárokat, elmondta az éves tervet, szívembe bánat költözött. Kisebbik lányom iskolájában is volt szülői érteket még nem szedték be, halasztást kértek. Választ még nem kaptak. Ami a lebontásról szóló határozatot illeti, Balajti Lajos elmondta: - A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy politikai okokból lebontsák az emlékművet. Senkit sem sért, s a városban senkinek sincs kifogása ellene (kivéve a plébánost - a szerző megj.). Noha a kerületi hivatal határozatában az áll, hogy a döntés ellen nincs apelláta, mégsem fogunk hozzá a bontáshoz. Léteznek még bíróságok és nemzetközi fórumok is. A millecentenáriumi emlékmű közadakozásból épült, hozzávetőlegesen hatvan polgár adott rá pénzt. Különben sem dönthetünk anélkül, hogy megkérdeznénk ezeket az embereket. December 8-án tartjuk közgyűlésünket, ekkor felvetjük a problémát, addig is jogászhoz fordultunk, (farkas) kezlet, így össze tudtam hasonlítani a kettőt. Büszke voltam, mert szép műsorral vártak bennünket. Az igazgató említést tett a kitűnő tanulókról, sportolókról. Szólt az eredményekről, gondokról, majd a tervekről is. A szülői tanács beszámolója után az osztályokba mentünk, ahol mindenki a gyerekéről is mindent megtudhatott. Ezek után már azon sem csodálkozom, hogy kisebbik leányom Balassi mellett Sládkovič versét is szívesebben szavalja, mint a nagyobbik. T. B. Fülek