Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-22 / 273. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 22. KOMMENTÁR Humortalan hatalom TÓTH MIHÁLY Lélektanilag teljesen érthető, hogy Mečiar miniszterelnök és környezete nem lelkesedik a szlovákiai újságírók jelentős részé­nek nyomdafestéket látott állásfoglalásaiért. Nem volt még kormányfő a világtörténelem utóbbi két évszázadában, aki ki­mondottan örvendezett volna azon, hogy a tollforgatók kritiku­san viszonyulnak hozzá. Hivatalban levő államférfi számára két lehetőség van az ilyen helyzet megváltoztatására. Az egyik: a sajtó legszigorúbb intéz­kedésekkel való megrendszabályozása, durván szólva - a nem­szeretem újságok hatalmi szóval történő megszüntetése. A má­sik: olyan viszonyok teremtése, amelyek között a közvélemény­csinálók jól érzilc magukat, és még akkor is tárgyilagosan írnak, ha történetesen nem értenek egyet a politikai intézkedésekért felelős kormány tevékenységének minden mozzanatával. Az első megoldás a mai Szlovákiában elképzelhetetlen. Az or­szág alkotmánya értelmében jogállam vagyunk, és e minősítés­hez a sajtószabadság szervesen hozzátartozik. A másik le­hetőség érvényesítése sem lehetséges. Olyan élményekben volt része az utóbbi években a magára valamit is adó összes újság­írónak, amelyek teljesen lehetetlenné teszik, hogy a kommen­tátorok és az elemzők ne eleve elfogultan lássanak hozzá „dol­gozataik" megírásához. Az olyan élmények, mint amilyeneket például a téglamezei DSZM-nagygyűlések nyújtanak, a hazai politikának olyan megnyilvánulásai, mint teszem azt az 1994. november 4-i parlamenti éjszaka vagy az aranyidai tanácsko­zás, csak azt eredményezhették, hogy az újságírók java kemé­nyen ellenzékbe vonult, és ellendrukkerévé vált a hatalomnak, így a demokratikus sajtóhoz fűződő viszonyban a kormány „köztes megoldásokra" kényszerül. Olyan nevetséges intézke­déseket hoz, mint amilyet például a kormányhivatal sajtóosztá­lya hozott a minap: a legjelentősebb napilapok tudósítói szá­jnára lehetedenné teszi a kormány sajtótájékoztatóin való meg­jelenést. így akatja elérni, hogy a tájékoztatás teljesen államosí­tott legyen, illetve hogy a sajtótájékoztatókon senki se tehessen fel illetlen kérdéseket. De úgy is felfogható az intézkedés, hogy a legbátrabb újságírók kitiltásával azt kívánja a kormány felde­ríteni, hogyan reagálnak a lapok és az egyes újságírók, illetve hogyan reagál a demokratikus újságíró-szervezet a sajtó meg­nyomorítására irányuló kísérletekre. Szeretné tudni a kor­mány, meddig mehet el. Erre a kérdésre mind a Szlovák Újság­írószindikátus, mind az újságírók zöme egyértelmű választ adott. A tollforgatók java ellenáll. Még működik a szolidaritás. Valaki az újságírók közül azt mondta, azért (is) fajult idáig a helyzet, mert a hatalmon levő politikusoknak nincs humorérzé­kük. Ebben lehet valami. Érdemes tanulmányozni a kormány­politikusom arcát nyilatkozattevés közben. Ami a DSZM nagygyűlésein vagy a sajtóértekezleteken humorként elhang­zik, az még fekete humornak is rossz. Az ilyen magatartás az újságírókban csak ellenérzést tud kelteni. JEGYZET Minszki mese GÓRFÖL ZSUZSA Van égy kiskirályság a Nagy Birodalom és az izgága Euró­pa között. Kiskirálya szeretne nagykirály lenni, akár olyan áron is, hogy vazallusa lesz a Birodalomnak. De alattvalói­nak egy része már meg­fertőződött az izgágasággal, s nem akar kiskirályt sem, nem még nagyot. Pedig az már jól kifundálta, hogy most vasár­nap népünnepélyt rendez ma­gának: mindenki válaszolhat a feltett találós kérdésre, ő pe­dig majd elviszi a fődíjat ­még a jövő évezredben is ki­rály lesz. Ám a hűden kama­rások, akik nem szégyellik magukat képviselőnek nevez­ni, saját találós kérdésükkel akarnak a nép elé állni. Arra pedig csak egy válasz lehet: menjen a király! A kiskirály meg van zavarod­va, fenséges zavarában ala­bárdosokat küld az izgágák és a kamarások ellen, elrohan segítségért a Birodalom fővá­rosába, de ott sem talál egyöntetű támogatásra. Csak azok hódolnak neki, akik sze­retnék, hogy a Birodalom még nagyobb legyen, de sokan azt bizonygatják neki, amit a ho­niak is, hogy - elaludt. Csipke­józsika kiskirály ezt cáfolja, de mintha volna benne valami. Királyságát másképp hívják, a régi lobogót is úgy kellett visszaparancsolnia a vár foká­ra. Pedig az olyan szép piros volt, sőt vörös. A szomszédok is olyan furcsák, csak úgy üzengetnek neki, de még az Óperencián túliak is belebe­szélnek a dolgaiba. Valóban aludt volna egy na­gyot? Elaludt volna néhány évtizedet? Hazugság! A Szov­jetunió és a hozzá hű Belo­russzia volt és lesz. Ami most van, az a rémálom, s hogy mi­előbb túl legyen rajta, igyek­szik még egyet hunyni megté­pázott babérjain. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit-kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán-gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPR1NT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Fiacskám, azért hívtam varázslót, mert talán csak ő tudja megmondani, miképpen tudom úgy beosz­tani a fizetésünket, hogy a hónap végére is maradjon néhány koronánk... (Szalay Zoltán karikatúrája) Kívánságaink csak valóban demokratikus társadalomban válhatnak valóra Önszerveződésünk A közelmúltban több fóru­mon, így a Fábry Napokon is elhangzott olyan meg­állapítás, mely szerint a szlovákiai magyarság szer­vezettsége, önszerveződé­se jó szinten van. CSÁKY PÁL Amennyiben az önszerveződési képességre gondolunk, van né­mi igazság a dologban. Martin Bútora a közelmúltban egy lon­doni konferencián hívta fel a fi­gyelmem a SPACE - Szociálpoli­tikai Elemzési Központ - egyik tanulmányára, a Kormányon kí­vüli szervezetek és önkéntesség Szlovákiában a közvélemény szemével című kiadványra, amely egzakt bizonyítékokkal is szolgál ez ügyben. Azt hiszem, ez elsősorban a Csemadok pozi­tív hatása, amely hozzászoktatta a szlovákiai magyarok egy részét ahhoz, hogy ne váljon fentről jövő megoldásokra: amit képes, próbáljon meg önmaga megol­dani. Ami azonban szervezettségi szintünket illeti, vitatom a kezdő megállapítás igazságát. Persze ebben a kérdésben is alaptétel, kihez mérjük magunkat. Egyné­mely szibériai vagy dél-afrikai ...az európai mérce kell, hogy mértékadó legyen néptöredék helyzetével összeha­sonlítva állapotainkat, akár elé­gedettek is lehetnénk; számunk­ra azonban az európai mérce kell, hogy mértékadó legyen. Az­zal összehasonlítva viszont a Régi gyógymódok Komáromban a városi művelődési központ tanácster­mében rendszeresen - minden héten kedden - előadásokra ke­rül sor a különféle alternatív gyógykezelésekről. Legutóbb Halászné Orsolík Gizella termé­szetgyógyász mutatott be egy régi időkből származó népi gyógymódot, a köpölyözést és a fülfájás esetén jól bevált méhvi­aszgyertya alkalmazását. Ma­gyarázatot adott, hogy milyen helyzetet, egy cseppet sem ró­zsás. Próbáljunk meg tehát egy gyors­leltárt készíteni arról, mi szüksé­geltetne ahhoz, hogy valóban a fejlődés esélyével nézzünk a jövőbe; a leltár természetesen a teljesség igénye nélkül készül. Kellene egy olyan hely, ahol a problémáinkat meg tudnánk vi­tatni, ahol egyáltalán fel tud­nánk tenni a kérdéseket. Kultu­rális vagy szellemi parlamentet már régen létre kellett volna hoznunk; enélkül a szlovákiai magyar lét csupa reagálás, csupa rögtönzés. A helyi önkormányzatok szint­jén megvalósultak bizonyos jog­Sokáig és hosszabban kellene még ezt foly­tatni... körök; ezek nem elégségesek, s félő, hogy a regionális önkor­mányzati rendszer kiépítése után a helyzet romlani fog. Hi­ányzik a koncepció, hogyan ki­védeni ezt, hogyan megszüntet­ni a helyi önkormányzatok több helyen egészségtelen rivalizálá­sát. Az oktatás és a kultúra terén az önkormányzatiság minimumá­val sem rendelkezünk. Szlováki­ai magyar tudományosságról csak nagyon erős megszorítá­sokkal beszélhetünk; az itt elért részeredmények egyének és cso­portok szerepvállalásának tud­hatók be elsősorban (Mercurius­csoport). Egyetemünk nincs, ag­gasztó a magyar értelmiség pót­lásának kérdése; a problémát nehezíti, hogy sokan az egyetem elvégzése után Magyarországon maradnak. Hiányzik a szlovákiai betegségek gyógyítására alkal­mazhatók ezek az ősi eljárások. Mivel a Vasárnap hasábjain már olvashattunk ezzel kapcsolato­san írást, ezért a jelenlevőket érdekelte az eljárás. Végezetül a természetgyógyász válaszolt, il­letve tanácsot adott a kér­dezőknek. Hostina Irén Komárom A művelődés új formái Az egyes cégeknek köszön­hetően új „művelődési" utakat szerveznek az egyes cégek (üze­magyar intézet, amely a szlová­kiai magyar társadalom állapo­tát, problémáit, kultúráját, törté­netét stb. kutatná. Hiányzik egy átfogó ösztöndíjrendszer, amely egyrészt az értelmiségi képzést és továbbképzést segítené, más­részt a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzését. Hiá­nyos az iskolahálózatunk - főleg a szakközépiskolák hálózata -, hiányos a sajtónk. Publicisztika, elemző írás alig születik; enélkül és önkritika nélkül viszont nincs fejlődés. Hol vannak az érdekképviseleti szervek? Hol a dél-szlovákiai vállalkozók kamarája, hol a földművesek kamarája, hol van számukra a szakmai-jogi to­vábbképzés? Hol van az a gazda­sági szervezet, amely a két világ­háború között a Hanza-szer­veződésekben öltött testet, amely összefogta a termelés ­felvásárlás - feldolgozás - üzlet­hálózat - pénzügyi segély ötszö­gét? Hol egy regionális fejleszté­si bank, hol vannak a PHÁRE in­formációs központok, hol egy dél-szlovákiai regionális biztosí­tó, amely jobban odafigyelhetne az itt élő íakosság egészségi áll­apotára, ugyanakkor biztosítaná egyben az egészségügyi intéze­tek jó szakmai-műszerezettségi színvonalát? Hol egy regionális takarékpénztár, amely felpezs­dítené a regionális szinten való tőkemozgást? Sokáig és hosszabban kellene még ezt folytatni; nincs hol, nincs mikor, nincs kivel. Persze azt is tudom, a fenti kívánalmak csak egy valóban demokratikus társadalomban valósulhatnak meg. Ám ha jövőképről érdem­ben akarunk beszélni, akkor a fenti kérdések nagy részét nem szabad megkerülni. mek). Szórólapok kerülnek a postaládákba, és megindul a tö­meg. Párkányból már két ízben 3-4 autóbusz megtelt ér­deklődőkkel, akik eljutottak Bécsbe. Megálltak Pozsony mel­lett, ahol félnapos üzleti előadás, árureklámozás és hely­beli vásárlás (rendelés) volt, majd ingyenes ebéd, és rohanás Bécsbe. Itt a városszéli nagy bevásárló­központban kétórás vásárlás következett, és indulás vissza. Van,aki elégedett, és dicséri, hogy 100 koronáért eljutott Bécsbe, van, aki nemtetszését fejezi ki. De hát mindenkinek más az ízlése. A művelődés iga­TALLÓZÓ SME Vladimír Mečiar miniszterelnök javaslatára a kormány 2,7 millió koronával csökkentette a köztár­sasági elnök irodájának jövő évi költségvetését. Az erről folyta­tott vitában főként Ivan Hudec kulturális miniszter hallatta hangját, s ennek eredményeként az államfői irodától elvont összeg a kulturális tárcához, pontosabban a Pro Slovakia alapba vándorolt. - Ez az ál­lamfő ajándéka a szlovák kultú­ra fejlesztésére - mondta lakoni­kusan Mečiar. A 2,7.millió koro­nát a felújított elnöki palota sze­mélyzetének bővítésére kellett volna felhasználni, mivel a jelen­legi ötven alkalmazott nem tud­ja feladatát maradéktalanul el­látni. 1993-ban még 116 alkal­mazottja volt a köztársasági el­nök irodájának. PRAVDA Ján Sitek védelmi miniszter sze­rint a Szlovák Nemzeti Párt nem támogatja majd a jövő évi állami költségvetést, ha a védelmi tárca költségvetése nem éri el a 14,3 milliárd koronát. A pozsonyi kormány költségvetési javaslata 13,6 milliárd koronát irányzott elő a politikai szempontból az SZNP által irányított tárcának. A költségvetésen kívül a védelmi minisztérium 200 millió koronát kap a hivatásos tisztek lakásának megvásárlására és 157 milliót a szovjet hadsereg okozta károk helyreállítására, valamint a szovjet hadsereg által kezelt épületek tatarozására. (A ČTK hírügynökségnek nyilatkozva Ján Sitek tegnap közölte, hogy a koalíciós partnerek megállapo­dása nyomán a védelmi tárca megkapja a követelt 700 millió koronát.) SLOVENSKÁ A szlovák-magyar alap­szerződésben foglaltak el­lenőrzésére nem kell közös bi­zottságot felállítani, mivel egy ilyen bizottság létrehozásának szükségessége „nem olvasható ki az alapszerződés szövegéből". - Az alapszerződés 15 cikkelye egy ajánlásokat tevő bizottságról beszél, amely nem rendelkezik semmilyen eílenőrző jogkörrel ­írja a lap, és reményét fejezi ki, hogy „a kormány és a külügymi­nisztérium nem fogadja el a ma­gyar fél közös bizottság létreho­zását célzó javaslatát". FOREIGN REPORT A londoni lap szerint a NATO eredetileg nem számolt Románi­ával, amikor az „elsó körben" fel­vételre szánt országok listáját összeállította. Emil Constanti­nescu váradan diadala azonban a tervek újragondolására készte­ti a katonai szövetséget. Romá­nia a két „nyelvrokon", Francia­ország és Olaszország támogatá­sára számíthat, de Törökorszá­got és Görögországot is maga mögött tudhatja. Minden arra utal, hogy az évekig utolsó sor­ban kullogó Románia most az él­lovasok nyomába ered. zi formájának én mégis a szín­házlátogatást tartom. Viszont ma kevés szervezet képes arra, hogy tagságának szín­házlátogatást kínáljon. Persze kivételek is akadnak: a párkányi Csemadok-szervezet vezetősége fontosnak tartja az ön­művelődés azon formáját, hogy tagsága eljusson a színházba is. Rendszeresen megszervezi a komáromi Jókai Színház előadásainak látogatását. Legutóbb A testőr című kitűnő Molnár Ferenc-darabot láthat­tuk, és vátjuk a következő előadást. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
Thumbnails
Contents