Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)
1996-11-21 / 272. szám, csütörtök
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 21. KOMMENTÁR Mintha-diplomácia MALINÁK ISTVÁN Olyan aktív külpolitikai tevékenységet fejt ki az államfő, annyit utazik, mintha ő volna a külügyminiszter. Brüsszel, Hága, Róma. Egymás után kereste fel e három fővárost, s mindháromban a legnagyobb elismeréssel méltatták őt mint tárgyalópartnert és azt a munkát, amelyet Szlovákia euro-atlanti csatlakozása érdekében végzett. Csak Pozsonyban nem. Ahányszor csak külföldön kinyitja a száját az államfő, itthon megkapja érte a magáét a kormánytól. Egyre inkább meggyőződésem, nem csak a jól ismert okok miatt. Itt már arról van szó, hogy a két tábor alapvetően másként ítéli meg a külpolitikai prioritásokat. E kormánynak nem érdeke, hogy bárki is egyengesse Szlovákia előtt az utat. Egyszerű a képlet: a bejutásnak feltételei vannak, amelyeket ez a kormány nem akar és nem is tud teljesíteni, mert azzal önmagát számolná fel, tehát inkább lemond az európai integrációról. Ne a szólamokra figyeljünk, hanem a konkrét lépésekre, amelyek mind ezt bizonyítják. Arról az aranyigazságról nem is beszélve, hogy a legjobb külföldi propaganda a jó belpolitika, mert most nem ezt elemezzük. Ellentétes a nemzetközi szokásjoggal, hogy a külügyből az államfőt senki sem kísérte el Hágába, pedig a hollandok kifejezetten kérték: Hamžík vagy első helyettese legyen ott. Nem tudom, megsértődtek-e a hollandok, de hogy megvan a véleményük a szlovák kormányról, az biztos. Mellesleg: januártól Hollandia lesz az EU soros elnöke. Helmut Kohl mindmáig nem volt hajlandó Pozsonyba jönni, és Bonnban sem fogadta Mečiart, hiába kezdett ennek érdekében sajtókampányt is a kormány. Szlovákiának már két hónapja nincs Bonnban nagykövete, bár tudjuk: az EU- és a NATO-csatlakozás ügyében a németek véleménye meghatározó. Szlovákia ENSZ-nagykövetet sem volt képes kinevezni már egy éve. A világot nem érdekli, hogy a kormány nevetséges módon megsértődött, amiért az államfőnek Keltošová nem felelt meg. Es haragszunk a Szentszékre is, a vatikáni nagykövetet már hét hónapja nem engedik vissza állomáshelyére. Tévedett, aki azt hitte, a karrierdiplomata Hamžík személyében profi vette át a külügy irányítását, hiszen már első megnyilatkozásaival is érzékeltette: hajlandó még alázatosabban pitizni Mečiarnak, mint elődje, Schenk tette. Ez nem diplomácia, csak úgy tesznek, mintha az volna. Felő, hogy ezt a pártérdekek, még pontosabban egy ember érdekeinek szolgálatába állított mintha-diplomáciát az államfő igyekezete nem tudja ellensúlyozni. Mé mű má minden...? KERTÉSZ GÁBOR Mem ettem meszet, mem ittam maszlagot, mem származom Mükénéből, fejemre sem esett kőbalta - legalábbis nem tesz rólam említést a „Kinek esett a fejére kőbalta az elmúlt negyven év alatt?" című lexikon -, nem is dadogok, illetve műmögök, ne is tessék engem logopédushoz küldeni, mert nincs otthon. Nincs otthon, láttam, mikor elment műanyag szatyrot lóbálva kezében - műcsontot venni törzskönyvezett kutyaparódiájának. Műbőr cipője érzékien nyöszörgött a műkövön. Mem kezeltek agydaganatra Svájcban - hoppá! most veszélyes agyvizekre eveztem - legalábbis nem tesz rólam említést a „Kit kezeltek agydaganatra Svájcban az elmúlt negyven év alatt?" című lexikon, így aztán kevés kivételtől eltekintve normálisnak is mondhatom magam, s felelősségem teljes tudatában tehetem fel a kérdést: Mé mű má minden? Hová lettek a természetes anyagok, meddig művül még az élet? Mivé leszünk, ha művé leszünk? Aktuális példa: Közeleg a karácsony. Az év legszebb ünnepe, a szeretet, a békesség, a harmónia ünnepe. Az üzletekben, a piacokon karácsonyfadömping. Műkarácsonyfa. Illetve ez így nem is pontos, mert ha mű, akkor nem fa. Vagyis csak műkarácsony. A jászol mellett egy kőolajipari melléktermék. Műhóval valódibbá téve. Fenyőműillattal átitatva. S a valódi gyertyák helyett programozott hupiszín elektromos villogókkal felékesítve, amitől az egész olyan, mint egy pedikűrreklám. Persze így kényelmes, csak elő kell venni a szekrény mélyéből, leporolni, és már lehet is csodálni: Műlyen szép! Igaz is. Nyavalygok itt műndenféléken, s közben elfelejtem, hogy nekünk még a forradalmunk is mű volt. Mint ahogy mű a demokráciánk is. Hús-vér-gaz emberek működésének következtében művészi szintre emelkedik a valódi diktatúra. nr Ä Főszerkesztő: Szilvássy József (S238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport-(5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPR1NT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos'tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december ] 0-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Naptárreform Fmodis László karikatúrája Nem a helyes irányba halad a szekér, a kocsist le kellene váltani Ejnye-bejnye, Duna Tv! Túlzás lenne azt állítani, hogy a múlt hét csütörtökén megtelt tüntetőkkel a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés tér. De a hideg és a szél ellenére lehettünk vagy tízezren. GRENDEL LAJOS Annak ellenére, hogy a „műsor" hosszúra nyúlt, még két órával a kezdete után is több ezren kitartottak. Tüzes szónoklatokban sem volt hiány. Az az érzésem, ha lassan is, mind többen ébrednek rá Szlovákiában, hogy nem a helyes irányba halad a szekér, a kocsist le kellene váltani. Mint most Romániában. Mivel a fél nyolcas híradókat lekéstem, este kilenckor átkapcsoltam a készüléket a Duna Tv-re. Nagy megelégedésemre a Duna Tv híradója elég részletesen beszámolt a pozsonyi eseményről. Megnevezte a tüntetés szervezőit, közöttük a Magyar Koalíciót is, beszámolt róla, hogy nemcsak politikusok szólaltak föl a tömeggyűlésen, hanem színészek, papok, diákok, a nép „egyszerű" fiai-lányai is. A tudósításban a politikusokat név szerint felsorolták. Majdnem mindegyiket. Csak a Magyar Koalíció politikusairól hallgatott a tudósító. Nem hittem a fülemnek és a szememnek. Egy szó sem hangzott el arról, hogy Dolník Erzsébet, Bugár Béla és A. Nagy László is beszélt. Hogy Nem hiszem, hogy ne tudták volna: a magyar politikusok is beszélni fognak. mindnyájuk felszólalását nagy taps fogadta. Hogy mind a hárman magyarul is szóltak a tömeghez. Hogy amikor Bugár Béla Petőfi Nemzeti dalából idézett (Itt az idő, most vagy soha) a tömeg „Tője ono"-t skandálva felelt rá. Isméüem: nem értettem, és máig sem értem. A magyarok nem a Megalapozatlan feltevésekbe sem szeretnék bocsátkozni. nagygyűlés végén, hanem a közepén kaptak szót. A stáb korábban elvonult volna? Ezt nem hiszem. Nem hiszem, hogy ne tudták volna: a magyar politikusok is beszélni fognak. Vagy valakinek (valakiknek?) érdekében állt elhallgatni ezt a hírt? Miért? Én erre a kérdésre Pozsonyból nem tudok felelni, és megalapozatlan feltevésekbe sem szeretnék bocsátkozni. Az is lehet, nem tudom, minek van hírértéke és minek nincs. Ám a Duna Tv tudósításait ezentúl kritikusabb szemmel fogom nézni. SME Rudolf Baláž, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke a múlt héten a Vatikánban tájékoztatta a Szentatyát Vladimír Mečiar kijelentéséről a szlovák püspökökhöz intézett pápai levéllel kapcsolatban. Erre akkor került sor, amikor négyezer szlovák hívő zarándokút keretében köszönte meg az egy éwel ezelőtti pápai látogatást és emlékezett meg az egyházfő pappá szentelésének ötvenedik évfordulójáról. A pápa ebből az alkalomból arra-szólította fel a szlovák katolikusokat, hogy ne húzódjanak félre és a politikai, illetve közéletben igyekezzenek átültetni a kereszténység tanait. Rudolf Baláž szerint olyan még nem történt soha, hogy egy ország ne engedje el saját nagykövetét a Vatikánba. Szerinte megesik, hogy kis emberek hatalmaskodással próbálnak nagynak látszani. Az is megtörténik, hogy kis országok nagyhatalomként igyekeznek viselkedni és befolyásolni az egyházat, de ez nem illik. PRÁCA Míg 1995 elején az Általános Egészségbiztosítónak 5,19 millió biztosítottja volt, addig ez a szám 1996 őszére 3 millióra csökkent. Ezzel egyidőben a 11 nem állami egészségbiztosító 2,38 millió biztosítottra tett szert. Ez azt jelenti, hogy ÁE részesedése 55,75 százalékra csökkent. Az elemzések szerint 1996 első felében az ÁE 3,8 millió ügyfele közül 2,6 millió után az állam fizette az egészségbiztosítást, a hatvan év felettiek száma ebből 648 151 volt. A többi társaság 1,6 millió ügyfele közül 725 ezer után fizetett az állam. Ebben az időszakban az ÁE 8,9 milliárd koronát szedett be, míg a többi egészségbiztosító 6,3 milliárdot. Ezek közül a legtöbbet az Apollo (1,5 milliárd) és a Kölcsönös Egészségbiztosító (1,4 milliárd). A becslések 1997-re 2,1 millió aktív keresővel számolnak, miközben a foglalkoztatási alap 70 ezer, az állam pedig 3,2 millió ember után fizet majd dijat. Milan Čič érdekes kérdést tett fel a két tábor nevében fellépő képviselőknek Az alkotmánybíróság a privatizációs törvényről tárgyal GAZDAG JÓZSEF Kassa. Kevés alkotmánybírósági ügy iránt volt olyan nagy az érdeklődés, mint most, a 369/94-es „privatizációs" törvény felülvizsgálata iránt. Ugyanis a parlament 56 ellenzéki képviselője úgy látja, a 92/1991-es törvényt módosító új jogszabály nincs összhangban a Szlovák Köztársaság Alkotmánya 119-es cikkének d) pontjával, melynek értelmében az állami vagyon közvetlen eladással történő privatizálásának élőkéOLVASÓI LEVELEK Hőmérő, te drága! Eltörött az egyik szobahőmérőm. Csodálkozva tapasztaltam, hogy városkánk egyetlen üzletében sem kapható. Hetek múlva ismét körútra indultam. Az egyik üzletben sikerült vásárolnom - 45 koronáért. Elszörnyedtem az árán, és megbotránkoztam a minőségén. Évekkel ezelőtt még 20 koronába sem került. Szerencse, hogy egy helyiségbe csupán egy hőmérőt szokás tenni. Ha összehasonlítaszítése és jogi lebonyolítása a kormányról a Nemzeti Vagyonalap Elnökségére ruházódik át. A múlt heti nyilvános tárgyaláson Milan Čič, az alkotmánybíróság elnöke nem véletlenül kérdezte meg a fellebbezőket képviselő Ivan Šimkótól és a törvényt megszavazó kormánykoalíciós képviselők nevében jelen lévő Dušan Macuškától, hogy szerintük a Nemzeti Vagyonalap Elnöksége közjogi vagy magánjogi intézmény-e. Sokan ugyanis azt hangoztatják, az állami vagyonrészek közvetlen eladásáért a nánk a két cikket, a drágább mainak szégyenkeznie kellene. Szobahőmérő nélkül meg lehet élni. A lakótelepi lakásokban úgysem szabályozható a hőmérséklet. Ha verőfényes novemberi napokon a lakások ablakai tárva-nyitva vannak, az azt jelenti, hogy a hőszolgáltatóknak nincsen hőmérőjük. Viszont a lakók anélkül is tudják, hogy nagy a hőség, szellőztetni kell. Majd ha eljön a tél, hőmérő nélkül is megérzik, hogy hideg van a lakásban. Az lesz a szerencsés, akinek telefonja van. És akinek egyik sincs? Győri Sarolta Szepsi Nemzeti Vagyonalap felel, nem pedig a kormány, s ha a Nemzeti Vagyonalappal szemben jogos kifogás merül fel, a parlament a vagyonalap elnökségét leválthatja. Egyébként a kérdésre Šimko azt felelte, a Nemzeti Vagyonalap közjogi intézmény, hiszen az állam vagyonával gazdálkodik, az állam vagyonát adja magántulajdonba. Dušan Macuška szerint a Nemzeti Vagyonalap nem egyértelműen közjogi és nem is magánjogi intézmény, hanem részben ilyen is, meg olyan is, mert a kormány által A takarítónő és a párttagság A Honti Lapok novemberi kiadásában Még a takarítónőt is ellenőrizték cím alatt egy megdöbbentő és felháborító cikket olvastam. Nagyon röviden ismertetem a lényegét. Nemrégiben az Ipolysági Körzeti Hivatal negyven alkalmazottjából huszonötén kapták meg a felmondásukat. Áz ok: nem voltak tagjai vagy szimpatizánsai az SZNP-nek, DSZMnek vagy a Lupták-féle Munkáspártnak. Az említett cikk írója arról is meghatározott állami cégek privatizálását bonyolítja le. Az érvek szerint úgy tűnik, a kormány mondja meg, hogy mely állami cégeket kell privatizálni, de hogy mennyiért, az már a Nemzeti Vagyonalap dolga, s azért a kormány nem vállal felelősséget. Az Alkotmány 119. cikkének d) pontja kimondja, hogy „a kormány testületileg határoz a Szlovák Köztársaság gazdasági és szociális politikájának biztosítására irányuló intézkedésekről. Az Alkotmánybíróság várhatóan ma délelőtt hirdeti ki döntését. beszámolt, hogy még a takarítónőnek is felmondtak. Viszont ha belépett volna legalább Ľupták pártjába, maradhatott volna. így munkanélküli lett ő is. Apropó, ez a történet nem hasonlít véletlenül a múlt rendszerre? Kérdem én, ez most micsoda? Ez a jelenlegi áldemokrácia a volt pártállam tükörképe, csak más néven. Akkor is kényszerítettek az akkori eszme megtartására. Ne kívánják, hogy magyar nemzetiségűek lépjenek be abba a pártba amely a mi nemzetiségünk ellen van. Vajda Adrás Szete