Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-19 / 270. szám, kedd

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 19. KOMMENTÁR Eszközei a változásnak GÖRFÖL ZSUZSA Emil Constantinescu győzelme a korábbi ellenzék parlamenti sikere után feltehetően Romániában is lezárja azt a se hús, se hal posztkommunista időszakot, melynek gazdasági téren az általános elszegényedés, a vadkapitalizmus, a korrupció, politikai síkon pedig az uralkodó párt bolsevik stílusú basáskodása és a nacionalizmus voltak a jellemzői. A polgárok megteremtették a változás eszközeit - most már csak élni kell velük. Ilyen egyszerű. Kimondani. A gyakorlati megvalósításhoz azonban a tiszta szándék mellett még sok minden szükséges. Főleg ha a szándék tisztasága sem éppen makulátlan. Természetesen minket elsősorban az érdekel, jobb lesz-e ezentúl a romániai magyaroknak. Persze a románoktól sem sajnáljuk a jobb megélhetést, még a jólétet sem, de a magyarok esetében azért ennél jóval többről van szó - a magyarságukról. Emlékezzünk csak vissza: 1990 végén az RMDSZ is tevékenyen részt vett a Demokratikus Konvenció létrehozásában, de az itt is szép számban fellelhető nacionalista erők szinte kiutálták maguk közül 1989 decemberének zászlóvivőit. Lehet, csak amúgy megszokásból, jobb esetben választási megfontolásokból, de eljárásukban tetten érhető egy nagy adag elvtelenség is. Igaz, változnak az emberek, s változhatnak a politikusok. Örvendetes tény, hogy soha még román választási kampány nem bánt olyan kesztyűs kézzel a magyarokkal, mint most. Lényegében csak Iliescu vetemedett arra, hogy - érezvén a hurok szorulását, -az elnökválasztás második fordulója előtt elkezdett „magyarozni". Megbukott. Nyilván nem ezért, de reménykedjünk, hogy ezért is. S reménykedhetünk abban, hogy Constantinescu, a bukaresti egyetem volt rektora, akiből lényegében a román társadalom legliberálisabb csoportja, a diákság csinált politikust, ezentúl is távol tartja magát a nacionalizmustól. Ám azt máris látni lehét, hogy a Konvenció és szövetségese, a Szociáldemokrata Unió egyes meghatározó személyiségei ódzkodnak attól, hogy az RMDSZ is a kormányzati többség tagja legyen. Az 53 százalékuk sokszor kevés lehet a parlamentben, de nyilván abban bíznak, hogy az elvhű magyarok enélkül is támogatják őket. De mi lesz a románok elvhűségével és szavahihetőségével? Régi idők, új idők VRABEC MÁRIA Nyitrán megemlékeztek a Nagy októberi szocialista forradalom 79. évfordulójáról. Nem, ez nem egy hét évvel ezelőtti újsághír elsó mondata, hanem aktuális valóság. Leninszobor már nincs a városban, a részvevőknek - lehettek vagy hatvanan, köztük több járási és kerületi tisztségviselő - meg kellett elégedniük a partizánszoborral. Hogy ez a bronzhős néhány évtizeddel később harcolt, mint a leningrádi proletárok, az senkit sem zavart. Eljátszották neki az Elesett hősök indulóját, kapott egy vörös rózsákkal díszített, vörös szalagos koszorút, majd néma főhajtással tisztelegtek előtte. Nem hiányzott a hagyományos vers az Auróráról, csak éppen nem pionírnyakkendős kislány, hanem egy kommunista matróna mondta el. Lelkesedésben, művészi átélésben, szebb jövőbe vetett hitben és valódi proletár elhivatottságban azonban nem volt hiány. Az idő kereke akkor fordult csak vissza igazán, amikor az ünnepi szónok belekezdett vég nélküli beszédébe: feltámadtak az olyan, elfeledettnek hitt fogalmak, mint a lenini örökség, a csitíthatatlan osztályharc és a szocialista öntudat. A tér körül egyre több járókelő állt meg, földbe gyökerezett lábbal, tátott szájjal hallgatva a régi idők üzenetét. Nem tudom, a sokéves beidegződésnek köszönhető-e, de amikor felhangzott az Internacionálé, szinte valamennyien vigyázzba vágták magukat. Az ünnepség azonban itt sem ért véget. Valamelyik elvtárs hirtelen észbe kapott: Lenin, ha nem is a főtéren, de egy raktárépület udvarán még ma is áll. Kerítettek hát egy vörös rózsacsokrot, és forradalmi dalokat énekelve - istenuccse! - átvonultak a raktárudvarra. Ha nem kőből van, bizonyára még egy könnycseppet is elmorzsol szegény Vlagyimir Iljics, hiszen hat hosszú évig senkinek sem jutott eszébe. De nincs még veszve minden - lám, az emberek gondolkodásmódjában szinte semmi sem változott. A legtöbben tagadják múltjukat, de ha valami véledeniil ldderülne, akkor az csak bocsánatos bűnként, úri turpisságként kezelendő. Rettentően egyszerű ez mifelénk, elég stílust, szókincset és pártot változtatni, az íróasztalon, jól látható helyen, a Kommunista Kiáltvány helyett mondjuk az EU Fehér Könyvét kell tartani. Persze az üyenek nem járnak Lenin-szobrot koszorúzni. Inkább élő „hősök" előtt hajbókolnak. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Maiinak István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit- kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Korszerű iskola (Tót Gyula rajza) A parlament ellenőrző bizottságában továbbra is csak kormánypártiak ülnek 993 millió a SZISZ-nek A szlovák kormánypárti politikusok nemrég elégedetten dörzsölhették a kezüket: Iám, a cseh titkosszolgálatnak is van mit rejtegetnie! HORVÁTH GABRIELLA A cseh kormánykoalíció egyik pártelnöke röviddel a szenátusi választások előtt azzal állt elő, hogy a legerősebb kormánypárt embere által igazgatott BIS figyeli. Bár máig nem lehet tudni, a bejelentést sima politikai érdek vagy valós tény motiválta, Stanislav Devátý, a titkosszolgálat feje mégis lemondott hivataláról. Kitart amellett, hogy semmilyen jogszabályt nem sértett meg, ám azt is tudja, hogy a vádak alól csak úgy tisztázhatja magát, ha távolmaradásával elősegíti az ügy kivizsgálását. Ezzel különleges parlamenti bizottság foglalkozik, melyben az ellenzék és a kisebb koalíciós partnerek is képviseltetik magukat. Kétség sem férhet ahhoz, hogy alaposan körülnéznek a BIS háza táján, s nem tartják titokban, ha hatásköri túlkapásokra vagy anyagi visszaélésekre utaló bizonyítékokat találnak. Ezek után már nyilván nem örvendeznek a szlovák kormánykoalíció tagjai. A titkosszolgálat ellenőrzésének kérdése két éve vitatéma a szlovák törvényhozásban. Ennyi ideje folynak találgatások arról, ki mindenkit hallgat le a SZISZ, ki ellen gyűjt kompromittáló anyagokat, milyen szerepet játszott a köztársasági elnök fiának külföldre hurcolásában, valamint az ügy egyik koronatanúja elleni halálos merénylet előkészítésében. Ma egyeden „másként gondolkodó" sem lehet biztos abban, hogy nem hallgatják le és nem követik, ugyanis a SZISZ-t ellenőrző mechanizmus nem működik. A titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottságban csak kormánypárti képviselők ülnek, s ezen a nemzetközi nyomásgyakorlás sem tudott változtatni. Ezért is aggasztó a hír, hogy tovább növekszik a SZISZ költségvetése. 1995-ben csupán 550 millióból gazdálkodott a szervezet, jövőre 993 milliót, tehát közel egymilliárd koronát költhet el, nem tudni, mire. Illetve mégiscsak sejteni lehet. Ha hihetünk a szlovák miniszterelnöknek, a SZISZ költségvetésének növelését „reális és objektív szükségletek" indokolják, s a pénzeket „a stabilitás növelésére, az állam szuverenitásának, területi egységének és biztonságának védelmére fordítják majd". Részletesebb információk minderről a kormányfő szerint szükségtelenek, és ezzel kapcsolatos szófukarságát az ország állampolgárai - meggyőződése szerint - megértően fogadják. Nem kédem, hogy a DSZM hívei megértik a miniszterelnök hallgatását, ám abban is biztos vagyok, hogy a lakosság többségét érdekli, mire mennek el az adóikból összegyűlt pénzek. Helyettük is kérdezem tehát: mire alapozza a kormány azt a feltevést, hogy veszély fenyegeti az ország területi egységét, önrendelkezését és biztonságát? Van-e konkrét bizonyíték ennek alátámasztására, vagy az elhangzottak csupán ürügyül szolgálnak ahhoz, hogy közel egymilliárd koronát a hatalom szempontjából kényelmeden civil szervezetek, társadalmi intézmények, ellenzéki pártok és azok szimpatizánsainak megfigyelésére fordíthasson a kormány? Ezekre a kérdésekre a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság adhatna megbízható választ, ha működne. Csakhogy nem működik, ezért indokolt az aggodalmunk. Hiszen tudjuk: az ellenőrzéstől az tart, akinek rejtegetnivalója van. Az ügy pikantériája: a DSZM jelöltje nem is lakik a faluban Polgármester-választás előtt ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pográny. Oľga Keltošová szociális és munkaügyi miniszter, valamint Tibor Cabaj, a DSZM frakcióvezetője vasárnap Pogrányban jártak, hogy személyes jelenlétükkel is támogassák a mozgalom jelöltjét, aki a jövő heti polgármester-választáson indul. Az eddigi polgármestertől, Erdélyi Ferenctől a képviselők 3/5-e megvonta bizalmát, ezért tartanak november 23-án időközi választásokat a községben. Négyen versengenek a váOLVASÓI LEVELEK Párthűség '96 Hát mégis igaz a hír! Mármint az, hogy az állami hivatalban dolgozónak „kuss" a neve! A barátnőm jó ideje munkát keres. Jó adottságai vannak bármilyen adminisztratív jellegű munkakör betöltésére. Mégis csak ismerősök segítségével képes valamilyen jobb helyet találni. így jutott el a városi hivatal jogászához, aki fel is ajánlotta számára a titkárnői állást. Megsúgta neki (szlovákul persze, magyarok lévén mindketten), lasztók bizalmáért: Hajdú László és Tóth Miklós független jelöltek, Pindes László az MPP színeiben és Vladimír Hálás, a DSZM favoritja. A dolognak az a pikantériája, hogy Vladimír Hálás nem is pogrányi lakos, csak a felesége származik a községből. Évek óta Nyitrán laknak, néhány hete azonban a helyi DSZM-tagok buzdítására „hivatalosan", azaz papíron Pogrányba költöztek. A községben két éve alakult DSZM-alapszervezetnek mindössze tíz tagja van, de buzgólkohogy itt mindenki DSZM-es, s aki nem, az is befogja a száját. Mit szólnak mindehhez? Engem nagyon megdöbbentett a dolog. A barátnőm panaszkodott nekem, s kijelentette, hogy emiatt nem lép be (a pártba), egyszerűen semleges akar maradni. Ha lehet egyáltalán ebben az országban s ebben a helyzetben semlegesnek maradni. Frindt Szilvia Kassa Karácsony előtt Az üzletek árukínálata már hedásuk eredményeképpen már nem egy magyar kezdeményezés végződött sikertelenül - legutóbb például a millecentenáriumi emlékünnepség. Bár a falu lakosságának 74 százaléka magyar nemzetiségű, a pogrányi magyar iskolába csak négy, a tavaly megnyílt szlovák iskolába viszont kilenc gyereket írattak be. A jelöltállító falugyűlésen Hálás ismertette választási programját. A kortesgyűlésen részt vett Motesiky Árpád, az MNM járási szervezetének tagja is. (vrabec) tekkel ezelőtt bőséges volt. Van itt minden jó, csokiból készült krampusz, kiscsizma, Mikulás és mogyoró. Sót adventi naptár is, kis zongorával ékesítve. Á nyugdíjas nagymama sem tud neki ellenállni. Emlékszem, nem is olyan régen az ünnepek közeledtét a játékboltok előtt sorakozó szülők jelezték. Egész évben hiányos volt a választék, azonban az ünnepekre a polcokon Zsuzsi baba; Kati baba várt a kislányokra, fakocka, egy kis felhúzható Volga vagy elemmel működő mentőautó 1203-as Škoda alakjában a kisfiúkra. A sarokban barna mackó TALLÓZÓ PRAVDA Érdekes; hogy a DSZM-en belüli összes eddigi törésre a legnagyobb érdemekkel rendelkezők fizettek rá. Most újra két alapító tagról van szó, František Gauliederról, illetve Igor Mathéról, az Epeijesi Járási Hivatal elnökéről és a Nemzeti Vagyonalap felügyelőbizottsági elnökéről. Ó a sárosi regionális szervezet keretében egy év alatt 19 helyi szervezetet hozott létre, de jutalom helyett az új járási vezetőség lehengerelte és kizárta. Ez is bizonyítja, hogy egyre erősödik a DSZM-en belüli vita. -' > SME A. Nagy László szerint a millecentenáriumi emlékművekre, a szlovák történelem nagyjainak emlékműveihez hasonlóan, kordokumentumként kell tekinteni. Mindkét oldalon létezik természetes igény a saját történelem tiszteletére. Ha valamelyik emlékmű sérti a másik nemzetet, akkor változtatni kell a helyzeten, de ennek mindkét irányban működnie kell - mondta. Véleménye szerint az MPP kezdeményezője lehet egy, mind a magyarok, mind pedig a szlovákok számára elfogadható programnak. Történelmi lehetőség nyílik a nemzetiségi feszültségnek a politikai porondról való lesöprésére. Peter Zajac azt is felidézte, hogy a Moravčík kormány idején a magyar kisebbség nem beszélt autonómiáról, vagyis az ilyen javaslatok csak a jelenlegi kormány politikájára való reakciók. PRÁCA A Városok Uniójának megrendelésére a M. E. S. A. 10 társaság kidolgozott egy javaslatot az állami költségvetésre és az adók elosztására. Az adók nagy része ott maradna, ahol valójában képződött. A társasági adó 8 százalékát osztanák el az 1996-os kulcs szerint. A személyi jövedelemadóból az eddigi részt egyéb tevékenységből származó adó - teljes egészében a községek kapnák, és beszedésükről is gondoskodnának. A béradó 5 százalékát egyenletesen, 20 százalékát a lakosság függvényében osztanák el a községek közön, 75 százalék pedig az állami költségvetés részét képezné. Mindez megtörné a jelenlegi irányzatot, amely évről évre növeli a központosítást. NOVÝ ČAS Anna Nagyová, a kormányfő irodájának igazgatója már közel egy hónapja Nagy-Britanniában tartózkodik, ahonnét a kormányfő szerint januárban tér vissza. Hogy hol és mit tanul, azt eddig senki sem árulta el. A szerkesztőségbe érkezett névtelen telefon szerint Anna Nagyová Londonban a szlovák nagykövetség által bérelt lakásban lakik és angolul tanul, mégpedig magántanár segítségével. Ott-tartózkodását a kormányhivatal, vagyis az adófizetők állják. Nagyovát egyébként a hét végén Pozsonyban látták, amint éppen egy Audiből szállt ki. ücsörög. Mára már a játékboltokban a valós élet hű és kicsinyített mesebeli másai vannak a polcokon. Távvezérlés kis nyugati autók csillognak-villognak, pörögnek-forognak. Micsoda parádé! Még a felnőttet is elkápráztatják, főleg az árak. Időközben Zsuzsi és Kati baba is megszólalt, sőt énekel is. Barna mackó sem tétlenkedik, csak győzzük elemmel. De ilyenkor semmi sem drága, sokkal tékozlóbbak is vagyunk. Mert játék nélkül egy gyereknek sem ünnep a karácsony. Orosz Erika Pódafa