Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-18 / 269. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJ SZÓ 1996. NOVEMBER 18. KOMMENTÁR Eszmecserék értelme SZILVÁSSY JÓZSEF Olykor talán már követni sem tudjuk, annyi kerekasztal-beszélgetést szerveznek különböző alapítványok a kisebbségi kérdésről. Az elmúlt hétre is jutott három, mégsem fölösleges egyik sem, hiszen kellő fórumot teremtenek különböző programok előterjesztéséhez és megvitatásához. Ezek a rendezvények jelzik azt is, hogy sokféle gond és égető kérdés gubancolódott össze a szlovákiai nemzetiségi problémakörben, amelyekről nem hallgatni, hanem beszélni kell. Méghozzá világosan. Valahogy úgy, ahogy a Friedrich Ebért Alapítvány és más társrendezők által szervezett eszmecsere résztvevői tették. Sokféle tanulsággal szolgál az, amit több szlovák résztvevő is hangsúlyozott: ők úgy látják, hogy mostanra érlelődött meg a Magyar Koalíció kisebbségi programja, amely az európai egyezményekre, ajánlásokra, az ottani gyakorlatra és a szlovákiai sajátosságokra épít. Most vált egyértelművé az is - s ezt az illetékes személyiségek nem is tagadták -, hogy a szlovákiai ellenzéki pártoknak nincs nemzetiségi koncepciójuk, amit a közeljövőben mindenképpen ki kellene dolgozni. A legerősebb kormánypárt ennél előbbre tart, habár nyilvánvalóan a saját politikai céljainak megfelelő kisebbségi törvényt igyekszik majd keresztülvinni a parlamentben, ha egyáltalán ehhez is lesz kellő politikai akarat. Ebben a vonatkozásban nem ártana figyelembe venniük mértékadó nyugati szakemberek véleményét, akik többször is hangsúlyozták: csak olyan szlovákiai kisebbségvédelmi törvényt támogatnak, amelyet a magyarság legitim képviselői is elfogadnak. Aggasztó, hogy erre és más nyugati véleményekre két tanácskozáson is agresszívan és kioktatóan reagáltak a minisztériumi tisztségviselők. Hiba lenne, ha ezektől a kerekasztal-beszélgetésektől bárki is látványos áttörést várna. E találkozók pozitívuma ugyanis az lehet, hogy hozzájárulnak az elképzelések, a fogalmak és a szándékok tisztázásához, vagyis a párbeszéd folytatásához, egymás szempontjainak jobb megértéséhez. Mindez pedig olyan tényező, amely megfelelő politikai szándékkal párosulva akár belátható időn belül is konlaét eredményekhez vezethet. Pontatlan jelszó TÓTH MIHÁLY A DBP nem képviseltette magát az ellenzéki pártok csütörtöki tüntetésén. Migašék távolmaradása az elmúlt hét legelgondolkodtatóbb belpolitikai eseménye. Megkérdeztem egy optimista demokratát, aki így vélekedett: Teljesen normális, hogy elhatárolódtak. Azt akaiják bizonyítani, hogy mások ók, mint a kereszténydemokraták, mint a Magyar Koalíció, mint a Demokratikus Unió, mint a Demokrata Párt. A jelenlegi politikai helyzetben minden telivér baloldali párt így cselekedett volna. A másik megkérdezett viszont így vélekedett: A DBP riszálja magát Mečiarék előtt, távolmaradásával jelezte, hogy valamikor 1998 őszén esetleg számolhatnak a baloldallal. A DBP-vezetők nyilatkozatainak lényege: Azok érdeke, akik a csütörtöki tüntetést szervezték, nem azonos azoknak az érdekeivel, akik a DBP bázisát alkotják. Vagyis: abból ered a baloldal és a jobboldal közötti differencia, hogy kiknek a számára kellene megmenteni Szlovákiát. A jelenlegi helyzetben mindennél fontosabb lett volna egy olyan jelszó megfogalmazása, amely a társadalom minél több tagját szólítja meg oly módon, hogy az a lehető legkevesebb emberben támaszt kételyeket. A „Mentsük meg Szlovákiát!" lehetővé tette a DBP-vezetőség Mečiarral kacérkodó része számára a távolmaradást. így érvelhettek: „Mi nem olyan Szlovákiát akarunk megmenteni, ahol dühöng a vadkapitalizmus, ahol a munkavállalók kiszolgáltatottak, ahol a politikai váltógazdaság érvényesülése azt jelentené, hogy az egyik párt XIX. századi típusú kapitalistáját a másik párt vadka-pitalistája váltja fel." Legkésőbb 1998 őszén eldől, hogy az optimistának lesz-e igaza vagy a pesszimistának. Eldől, hogy a DBP megérdemelten nyerte-e el a Szocintern-tagságot, vagy csak beügyeskedte magát e rangos nemzetközi szervezetbe. Ha taktikai megfontolásból maradt távol a tüntetésről a DBP, ha bármennyivel is hozzájárul ezzel a kialakulóban levő tekintélyuralmi rendszer esélyeinek csökkentéséhez, bölcsen cselekedett. Mindazonáltal pontosabb, több emberhez szóló jelmondata is lehetett volna a tüntetésnek. Például: Mentsük meg a demokráciát! Ez némileg megnehezítette volna a Mečiarral kokettáló DBP-sek kihátrálását. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRDMT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. OLVASÓI LEVELEK A vagyonalapi kötvényekről Vladimír Mečiar kormányfő a rádióban felszólította a lakosságot, hogy jelentse föl a vagyonalapnál azokat a cégeket és személyeket, amelyek, illetve akik áron alul vásárolják fel a vagyonalapi kötvényeket. A minap meg azt olvasom az újságban, hogy azok a cégek, amelyek áron alul vásárolják föl a vagyonalapi kötvényeket, nem cselekednek törvényellenesen. Ezért kérdezem: melyik félnek van igaza? Szeptemberben sokan voltunk, akik értesítőt kaptunk, hogy mikor és hol fogja a Bestex Investment fölvásárolni a vagyonalapi kötvényeket, amelyekért 4200 koronát fizetnek a helyszínen. Mint később kiderült, az értékpapírok nem is kellettek, csak azok a szerződések, amelyeket előzőleg megkötöttek. Az első fölvásárlási napon reggel 8 órakor már a 460. sorszámot adták ki a rend őrei, fél kilenckor már az ötszázadikat, ami azt jelenti, hogy hajnali 3-4 órától már ott toporogtak az emberek. De tudok olyanról is, aki még előző este odautazott, és a szabad ég alatt töltötte az éjszakát. Fél kilenctől kezdtek fizetni, persze sorszám szerint, délig még fizették is a beígért 4200 koronát, de amikor látták a nagy tumultust, csökkentették a pénzösszeget, és már csak 3500 koronát fizettek a szerződésekért. A tolongásban még a mentőknek is volt dolguk, mivel idős, beteg emberek is végigállták a napot, étlen-szomjan, és bizony volt, aki eszméletét vesztve összeesett. Juhász Irén Kőhídgyarmat Városunk szemete Komárom az utóbbi időben sok felújított, patinás középülettel gazdagodott. A belváros sétálóutcái, a Klapka tér, a felújított Tiszti Pavilon és környéke most már színvonalasak. Sajnos, a lakótelepekről ez nem állítható. Sokan megbotránkoznak azon, hogy a járdákon és az utakon hordja a szél a papírt és más hulladékot. A konténerek, illetve a kukák mellett éktelenkednek a szemétdombok. Legújabban a guberálók kotorásznak a szeméttárolókban, és ók még növelik a rendetlenséget. Bizony ez a város szépséghibája, és az ideérkező külföldiek nemcsak a város szépségeiben gyönyörködhetnek, hanem ez is a szemükbe ötlik. Hostina Irén Komárom Szabadegyetemi hétvége karikatúrája Egyedülálló rendezvény ŰJ SZÓ-HLR Templomszentelés Kelenyén, adakozásból Komárom. A maga nemében egyedülálló rendezvénynek adott otthont szombaton és vasárnap a komáromi Tiszti Pavilon díszterme, első alkalommal rendezték meg a szlovákiai szabadegyetemi hétvégét, amelyet a rendezvény védnöke, Pásztor István, Komárom polgármestere nyitott meg. A rendezvényen melyet a baseli székhelyű Európai Protestáns Magyar Szabad-, egyetem (EPMSZ), a kaposvári Berzsenyi Dániel Művészeti Társaság és a dunaszerdahelyi Fórum Alapítvány szervezett - több érdekes, tartalmas előadás hangzott el. Balla Bálint szociológus, egyetemi tanár mutatta be az 1969-ben alakult EPMSZ-t, amelynek célja az Európa különböző országaiban élő magyar értelmiségiek közötti tudományos, művészeti és vallási kapcsolatok létesítése és ápolása. Az Ausztriában élő Szölóssy Árpád jogász az EPMSZ Könyvbaráti Köréről beszélt. Az EPMSZ 1977 óta foglalkozik könyvkiadással, azóta 50 kiadványt adott ki, köztük Janics Kálmán A hontalanság évei és Hamvas Béla Az öt géniusz című könyvét. Szilvássy József, az Új Szó főszerkesztője a szlovákiai kisebbségi sajtó helyzetét ecsetelte, Király Ágota a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaságot mutatta be. Szó volt 1956ról, ennek nemzetközi szerepéről. Erről Végh László szociológus és Kende Péter politológus beszélt. Az esti irodalmi kávéház vendégei voltak: Takáts Gyula kaposvári Kossuth-díjas költő és három szlovákiai magyar író: Duba Gyula, Gál Sándor és Grendel Lajos. Vasárnap a központi téma a hit és a tudomány kapcsolata volt. A témáról Toró Tibor fizikus, egyetemi tanár és Koncsoi László író fejtette ki véleményét. A rendezvény Szölóssy Pál jogásznak, az EPMSZ elnökének a hétvégét értékelő előadásával ért véget, (kamoncza) Két évvel ezelőtt fogtak hozzá Ipolyszakállason a ravatalozó átépítéséhez. Casparík Kálmán polgármester szavai szerint lakossági óhajra történt az épület modernizálása, a terveket az ismert magyarországi Makovecz-csoport tagja, Siklósi József készítette el. Mintegy félmillió korona ráfordítással készült el a környék legmutatósabb ilyen jellegű létesítménye. (Kép és szöveg: bodzsár) Egy éven belül immár másodszor látogatott el püspök Kelenyére. Tavaly ilyentájt a Béke Királynője Magyar Tannyelvű Egyházi Iskola felszentelésére érkezett Tóth Domokos segédpüspök, tegnap pedig ünnepélyes szentmise keretében Vladimír Filo segédpüspök szentelte fel az alig 500 lakosú kis Ipoly menti település kétszáz éves, az elmúlt hónapok során kívül-belül teljesen felújított templomát. Dobos Péter esperes úr elmondta: a hívők adakozásából összegyűlt több mint 100 ezer koronához jól jött a községi hivataltól kapott 100 ezer korona támogatás is. (bodzsár) A nagy gyakorlattal rendelkező püspök havi fizetése legfeljebb 7000 korona lehet. Rendkívül alacsony a lelkészek fizetése AZ MKDM képviselőjeként 1996. november hetedikén a parlamentben interpellációt intéztem Vladimír Mečiar kormányelnökhöz. Az alábbiakban az interpelláció szövegét ismertetem. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ A törvényben nyilvántartott és elismert egyházak és felekezetek lelkészeinek havi fizetéséről az 1949. évi 218. sz., az egyházakés felekezetek állam által biztosított gazdasági ellátásáról szóló törvény, valamint az 1990. évi 578. sz. aktualizált kormányrendelet intézkedik. Ezen törvényes rendelkezések maximális kihasználásával a teológiát befejező fiatal lelkész háromévi gyakorlat eléréséig legfeljebb 2600 szlovák korona havi fizetést érhet el. A 30 éves lelkészi gyakorlattal rendelkező püspök havi fizetése legfeljebb 7000 korona lehet. Az 1994-ben elért lelkészi átlagfizetés Szlovákiában 3830 korona volt, míg a Cseh Köztársaságban 7000 cseh korona. Az így bérezettek 98 százaléka főiskolai végzettségű! Már az 1995. évre meghirdetett kormányprogramnak is része volt ennek az elfelejtett és megbotránkoztató állapotnak az orvoslása. Ennek értelmében a kulturális minisztérium még 1995 novemberében kidolgozott 1994-ben a lelkészi átlagfizetés Szlovákiában 3830 korona volt. egy kormányrendeleti javaslatot a lelkészek bérezésére. E szerint az átlagfizetés 7688 koronára emelkedne. Ezt a javaslatot véleményezték az érdekelt tárcák, és a pénzügyminisztérium nyugtázta a költségvetésen keresztül biztosított 94 millió korona kiadási többletet már az 1996-os évre. Tudtommal az SZK kormánya a javaslatot elfogadta, és 1996. január l-jével jelölte meg hatályba lépését. Egy év telt el a jóváhagyás óta, a költségvetésben biztosított 94 millió koronát bizonyára másra használták fel. A kormány programjának egy tétele nem lett teljesítve. Szégyenkezés nélkül továbbra sem lehet összehasonlítani a lelkészek fizetését más ágazatok hasonló terheltségű alkalmazottaiéval. Kérdezem, hol feneklett meg a kormány elfogadható módon előkészített jótéteménye az egyházak és felekezetek lelkészei számára? Mikor lép hatályba az új kormányrendelet? Kijelentem, nem fogadom el „az Isten fizesse meg" feleletet, mert ebben az esetben a pénzügyminiszter előlegezte a szükséges többletkiadást.