Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)
1996-11-15 / 267. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 15. KOMMENTÁR Magyar november 17. TÓTH MIHÁLY Akik az 1989. november 17-ét megelőző 40 évben akár úgy, hogy mások is meghallják, akár csak suttyomban ki merték . mondani, hogy „nem jól van ez így", általában azzal érveltek, nyomorúságunknak az a fő oka, hogy 2. világháború után olyan szövetségi rendszerhez csapódott Csehszlovákia, amelyik évről évre, évtizedről évtizedre fényesen bizonyította, hogy nem versenyképes a világnak azzal a részével, amelytől elszakadtunk. Nem túlságosan eredeti, mindazonáltal lényegre törő megfogalmazásban ez úgy hangzott, hogy Csehszlovákia - ha szerencsésebben alakul a helyzete - 1965-ben vagy 1980-ban ugyanolyan fejlettségű lehetett volna, mint mondjuk a vele a két háború között összehasonlíthatóan fejlett Franciaország ugyanezekben az években. Félő, hogy a történelem megismétlődik, és 13 esztendő múlva, november 17-e 20. évfordulóján sokan lesznek Szlovákiában, akik hasonlóan lesznek kénytelenek megvonni a fiktív történelmi mérleget. Azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem az ország Szovjetunióhoz csapódását, hanem Csehországtól történő elszakadását jelölik meg nyomorúságunk okaként, mondván: Ha másképpen történik, mi is úgy élhetnénk, mint a csehek... A második világháború után szuperhatalmi paktum kényszerítette Csehszlovákiát lehetőségeinek feladására. Az 1989 utáni években harmadosztályú, mindazonáltal nagy ambíciójú politikusok műve volt, hogy a lakosság véleményének kikérése nélkül kettéválasztották Masaryk köztársaságát, balkáni viszonyokat teremtve ezzel a Tátra és Duna közötti térségben. Politikusok műve volt, és a 7. évforduló ha nem is örvendetes, de megfelelő alkalom arra, hogy megállapítsuk: a maguk módján némely szlovákiai magyar politikusok is hozzájárultak ahhoz, hogy bekövetkezzék, ami bekövetkezett. A minden lehetséges és lehetetlen alkalomkor Trianont emlegetők. Az első világháborút követően létrejött államok széthullásán örvendezők. Husz Jánossal szólva: a szent együgyűségben szenvedők. Azok, akik mindmáig nem tudták megemészteni, hogy 1989 novembere után volt egy szlovákiai magyar párt, amely részt vállalt a bolsevik hatalmat lebontó prágai és pozsonyi kormány munkájában. Ók még ma is Canossa-járást követelnek azoktól a magyar politikusoktól, akik olyan kisebbségbarát végrehajtó hatalomnak voltak a részesei, amilyen - félő még jó ideig nem lesz Szlovákiában. AzO országa HOLOP ZSOLT így, november közepe tájt már hét éve a forradalomról, illetve annak már csak nyomokban jelen levő, halovány emlékéről kell, illik írni. De az igazság az, hogy a forradalom hetedik évfordulóján a DSZM öt évére kell emlékeznünk, erre emlékeztet minden. Ebben az országban a mozgalom tudtán kívül öt éve nem történt semmi, amiről ne Ó döntött volna. Ezzel a nagy Ő-vel nem azt mondom, hogy számomra is ő a nagy ő, bár nagynak éppen nagy, és őnek is ő. Egyszerűen Ó az. Az Ő kezében futnak össze a szálak, talán csak az Ó '94 márciusi leváltása és az ellenzék pünkösdi királysága nem illik a képbe, kis szépséghiba az Ő-mozgalom szédületes sikertörténetében. Erre a sikertörténetre emlékeznek a déeszem-elvtársak is; a pozsonyi városi múzeumban A mozgalom öt éve címmel nyílt fotókiállítás a napokban, ami tulajdonképpen az Ó kiállítása, az Ó öt éve, Óróla szól. Hogy a kiállítást nem csak az Ő hívei látogatják, tanúskodnak róla a vendégkönyv bejegyzései. „A történelem ezt nem felejti el nektek!" - szól a kétértelmű üzenet, mely alatt kiterjedt levelezésbe fogtak hívek és ellenhívek. „Menjetek a pokolba!" „Csak utánatok!" kezdetű népi rigmusok soijáznak egymás alatt, a folytatás közlésétől eltekintünk. A képeken pedig az Ó vigyora, pezsgőpatakok és örömtüzek között. A Kňažko- és Moravčík-féle árulókat idejében kiretusálták a felvételekről, de akad még retusálnivaló bőven. Például a lakosságnak az a hetven százaléka, amely nem az Ó híve, amely nem az Ó Demokratikus Szlovákiájáért Mozgolódik. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfol Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUB1APRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, postán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti aPNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Aztán mennyi sikerdíjat kapok, ha néhány pofonnal rászedem az ipsét, hogy az év végéig fizesse vissza magának a kölcsönt? (Sajdik Ferenc karikatúrája) Valójában csak nyolc jogszabály említi a magyarok nyelvhasználatát Mennyi az annyi? A kisebbségi nyelvek használatát rendező törvény elfogadásának halogatását Mečiar miniszterelnök és Hudec kulturális miniszter azzal indokolja a hazai és külföldi közvélemény előtt, hogy 35 egyéb törvény rendezi a nemzeti kisebbségek, sőt kifejezetten a magyar kisebbség ezen jogát. PETŐCZ KÁLMÁN Sokáig rejtély volt, milyen harmincöt törvényről beszélnek ezek. Amikor valaki rákérdezett, ugyan sorolják már fel azt a 35 törvényt, a válasz rendszerint így hangzott: például a táblatörvény, a névhasználati törvény, a polgári perrendtartásról szóló törvény és így tovább. Ez az „és így tovább" ugyancsak fránya egy törvény, mert olyan szapora, mint a nyű. Azután kezembe került a Situation of the Hungarian Minority in Slovakia (A magyar kisebbség helyzete Szlovákiában) című publikáció, melyet a szlovák kormány terAz „és így tovább" fránya egy törvény, szapora, mint a nyű. jeszt külföldön, és ebben végre ráleltem az inkriminált 35 törvényre, mégpedig a következő cím alatt: A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait szabályozó jogi normák jegyzéke Szlovákiában. Tehát nem a magyar kisebbség nyelvi jogait rendező jogszabályról, hanem általában a kisebbségek jogait rendező normákról volna szó. De csak volna, mert ebben a jegyzékben olyan törvények is találhatók, amelyek már közben megszűntek, például a régi OLVASÓI LEVELEK Szlovákiai magyarul Az érsekújvári állomáson rengeteg fiatal szállt fel a vasárnap esti, Pozsonyba tartó gyorsra. A fülke, amelyben én is ültem, csakhamar tele lett magyarul beszélő főiskolásokkal. Helyüket elfoglalva, miután jól ismerték egymást, vidám, önfeledt csevegésbe kezdtek. Látszólag olvasmányomba merülve örömmel hallgattam az ízes palóc tájszólást, ám igyekeztem megtarnyelvtörvény, a régi parlamenti házszabály, valamint egy sor olyan törvény, amely pozitív megfogalmazásban egyáltalán nem foglalkozik a kisebbségi jogokkal, pláne nem a nyelvi jogokkal, legfeljebb ezeket a jogokat kifejezetten nem tiltja. Van még egy gyűjteménykötete a „Szlovák Köztársaságban érvényben levő, a nemzeti kisebbségekjogairól szóló" törvényeknek (tehát ismét nem a nyelvi jogokat rendező törvényeknek). Ez a Dokumentumok című kiadványban található, melyet a kisebbségi kultúrák támogatására elkülönített pénzösszeg felhasználásával adott ki a kulturális minisztérium. E kötetben 31 törvény, illetve rendelet van összegyűjtve, közte a Maticáról, a szlovák államnyelvről és az állami szimbólumokról szólók. Úgy látszik, újabban már Mečiar és Slobodník urak is belátták, hogy ennyire azért nem lehet hülyíteni a szerencsétlen külföldi diplomatákat, mert a kormányfő nemrég a tévében elismerte, hogy 35 talán nincs, de 20 olyan törvény biztos van, amely a magyarok nyelvhasználati jogát rendezi. Slobodník úr az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának a minap 15-20 ilyen törvényről beszélt. Ezek után azonban Milan Ferko, a kulturális tárca főosztályvezetője ismét világcsúcsot döntött: az Európai Nyelvi Chartáról rendezett pozsonyi nemzetközi szemináriumon kerek perec bejelentette: nemhogy 35 ilyen törvény van, hanem egyenesen 39! Nos, ezek után azt javaslom a tisztelt hölgyeknek és uraknak, hogy egyeztessenek már egy kicsit, mondjanak már egyforma számot! De ha véletlenül az urak nem tudnák, hány jogszabály rendezi a magyarok nyelvhasználatát, kérdezzék meg például tőlem! Megmondtam volna azon a szemináriumon is, ahol tani inkognitómat. Éspedig azért, mert kíváncsi voltam, vajon mennyi magyartalan kifejezést használnak a különben színvonalasnak mondható beszédjükben. Emlékezetem szerint ilyesmik hangzottak el (a hűség kedvéért palóc fonetikával) számítástechnikai témából, hogy: „...először fölinstaláltam a vindovszot, osztán fölinstaláltam a egeret, de kevés vót a pamäť... Es pakóva vótak azok a fájlok?... Te hogy szejvöted a programot a diszkre?" stb. Persze nem ítélem el őket ezért, a más környezetben gyakran használt terminológia elnyomja Ferko úr handabandázott, csak mire odáig jutottam volna, Ferko úr „intelligens" társai elkezdték verni az asztalt, Gábor úr és Slobodník úr pedig rávették az ülésvezetőt arra, hogy rekessze be a felszólalásomat. Nos tehát: nyolc ilyen törvény van, éspedig a Büntető Perrendtartás, a Polgári Perrendtartás, az iskolai törvény, a Szlovák Televízióról és a Szlovák Rádióról szóló törvény, az ún. táblatörvény, a névhasználatról szóló törvény és az anyakönyvekről szóló törvény. Ezekre hivatkozik Ennyire azért nem lehet hülyíteni a külföldi diplomatákat. egyes cikkelyeiben a tavaly elfogadott államnyelvtörvény. Értelemszerűen amely cikkelyekben ez a törvény nem hivatkozik más jogszabályra, az a terület kisebbségi nyelvhasználati szempontból nincs rendezve. Vonatkozik ez elsősorban a hivatalokkal való érintkezésre, de más területekre is. De akárhány ilyen jogszabály is van, a kormánynak nincs erkölcsi joga ezzel a ténnyel hivalkodni. A felsorolt jogszabályokból ugyanis egyetlenegyet sem fogadtak el a jelenlegi szlovák hatalom kormányzása alatt. Ha nagyon jóindulatú akarok lenni, akkor talán mégis neki tulajdoníthatom az anyakönyvi és a névhasználati törvényt, amit az előző Mečiar-kormány alatt fogadtak el, azonban az ET-felvétel feltételeként. A jelenlegi Mečiar-kormány alatt viszont két olyan jogszabály - az államnyelvről és a területi felosztásról szóló törvény - született, amely rendkívüli módon korlátozza, sőt némely területen meg is akadályozza a kisebbségi nyelvhasználatot. És ezzel valóban nincs mit dicsekedni. a régebben tanultakat, és észrevétlenül, alattomosan ötvöződik az anyanyelvbe. Olyannyira, hogy a káros megszokás után a magyar megfelelő tűnik majd idegennek! Bohuniczky László Pozsony Szemet szemért Nap mint nap egyre több a gyilkosságok és a rablások száma, egyre drasztikusabb módon követik el a bűncselekményeket. Napjainkban már a nyugati államok számítanak példaképül, ezért vegyük közülük is a legfejTALLÓZÓ PRAVDA Egykoron a szlovák kormányfő kijelentette, Dél-Szlovákiában az alternatív oktatást az EBESZ főbiztosa, Max van der Stoel javaslatára kezdték forszírozni. A diplomata ezt később cáfolta. Van der Stoel szlovákiai látogatásait később is hasonló félreértések kísérték. Érdekes lenne tudni, mi készteti a kormány képviselőit arra, hogy ebben a tekintetben állandóan változtassák a nézeteiket. Katarína Tóthová idén januárban még arról beszélt, hogy a nemzetiségek számára előnyös, ha nem létezik a húszszázalékos határ. Májusban Mečiar ígéretet tett az ET kisebbségi és regionális nyelvek chartájának aláírására. Novemberben viszont van der Stoellal már azt közölték a kormányhivatalban, hogy akkor foglalkoznak a kérdéssel, ha megkapják Horn Gyula jelentését a magyarországi szlovákok helyzetéről. Még jó, hogy a főbiztos nem változtatja a véleményét, és már egy éve kitart véleménye mellett: Szlovákiában hiányzik a kisebbségi nyelvhasználati törvény. SME A szlovák titkosszolgálat jövőre az ideinél egyharmadával többet kap az állami költségvetésből. A kormány által is jóváhagyott költségvetési tervezet szerint a SZISZ 990 millió koronából gazdálkodhatna, így az összes tétel közül ez emelkedne a legnagyobb mértékben. Az idei évre a titkosszolgálat 759 millió koronát kapott. PRÁCA A Transinvest cég a vagyonalapi kötvényekért cserébe különféle háztartási eszközöket és fogyasztási elektronikát tónál. Az ajánlat ismert cégek termékeit tartalmazza: Ignis automata mosógépet, illetve mikrohullámú sütőt, AIWA CD-lejátszós rádiót, DAEWOO televíziót, illetve porszívót. Amíg nem építi ki saját irodahálózatát, az érdeklődők a SATUR utazási iroda 52 kirendeltségénjelentkezhetnek. A cég egyelőre nem vásárolhatja meg a kötvényeket, ezért csak közvetíti őket az arra jogosultaknak, garantálja viszont a 7500 koronás árat. Az esedeges hátsó gondolattal érkező ügyfeleknek a megkötött szerződéstől való visszalépés esetén 2500 koronás büntetést számít fel. NÁRODNÁ OBRODA Ivan Chaban, az egészségügyi minisztérium szakértője szerint nálunk az egyik legnagyobb kábítószeres problémát az jelenti, hogy a drogfüggők háromnegyede intravénásán adagolja magának a szert. Szintén elgondolkodtató, hogy a kábítószerélvezők átlagéletkora 3 éwel alacsonyabb, mint az USA-ban, és fő csoportjuk a 14-20 évesek közül kerül ki. A harmadik fő veszély abban rejlik, hogy társadalmunk nem tartja elsődleges veszélynek a kábítószert. lettebbet, az USA-t. Ott mind a mai napig alkalmazzák a halálbüntetést. Tehát ott, ahol a bűnüldözés csúcstechnikával rendelkezik, ennek ellenére alkalmazzák a halálbüntetést, vagyis a büntetés legsúlyosabb formáját. Azzal a bűnelkövetővel szemben, aki előre kifundált módon gyilkosságot követ el, ugyanazt a módszert kell alkalmazni. A meggyilkoltat már feltámasztani nem lehet, a bűnösnek viszont bűnhődnie kell a tettéért. Ezért azt vallom, hogy szemet szemért, fogat fogért! Bathó Hubert Marcelháza