Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 14. KOMMENTÁR Elaknásított terep HORVÁTH GABRIELLA Szergej Jašztrzsembszkij, az orosz elnök szóvivője hétfőn sík­raszállt azért, hogy Szlovákia lakossága „külső befolyástól mentesen hozzon önálló döntést" a NATO-tagság kérdésében. Nem felejtette el hozzátenni: Moszkva véget szeretne vetni a világ érdekszférák szerinti megosztottságának. A szóvivő sze­rint „a jóakarat és a deklarációk csak ideiglenes dolgok, a hadsereg katonai potenciálja azonban állandó". S hogy szava­it még nyomatékosabbá tegye, leszögezte: senki nincs bizto­sítva azzal szemben, hogy „a jó beszéd nem változik szörnyű beszéddé, s a katonai potenciál, amely most béketeremtő szí­nezetű, nem változik át egészen mássá". Az amerikai nagykö­vet Eperjesen elhangzott helyzetértékelését idegen ország belügyeibe való, precedens nélküli beavatkozásként emleget­te, és felhívta a figyelmet arra, hogy nem léteznek univerzális receptek sem a demokráciára, sem pedig a biztonság garantá­lására. A szóvivő szavait nem szabad elbagatellizálni. Jasztr­zsembszkij volt diplomataként maga is tisztában van azzal, hogy jelen pozíciójában nem magánvéleményét, hanem Bo­risz Jelcin álláspontját, következésképpen a hivatalos orosz álláspontot tolmácsolja. Éppen ezért joggal gyaníthatjuk, hogy Moszkva eltökélte: megkönnyíti Pozsony választását az euro-atlanti csatlakozás és az orosz gyámság alatti füg­getlenség között. Nyomásgyakorlással vádolja a Nyugatot, ám maga nem riad vissza a zsarolástól. Máshogy ugyanis nem értelmezhető az a kijelentése, hogy Szlovákiát nemzeti érdekei az energiaipar és gazdaság terén egyértelműen a Ke­lethez kapcsolják. A szlovák diplomácia szerencsére felfogta, milyen játékba próbálja Moszkva bevonni Pozsonyt. A külügyi szóvivő a kor­mány külpolitikai irányvonalának megfelelően gyorsan közzé­tette: Szlovákia nem vállalja a semlegességet, hanem a mi­előbbi NATO-tagságban érdekelt. Az integráció után sóvárgók fellélegezhetnek: ezt az aknát ta­lán hatástalanították. Megkönnyebbülésnek azonban nincs helye, hiszen Szlovákia NATO- és EU- csatlakozása nem a szlovák diplomácia ügyességén, hanem az ország vezetésén és végső soron egy ember lépésein múlik. Vladimír Mečiaréin. Aki köztudottan nem néz a lába elé. Hallgatás és halogatás FEKETE MARIAN „Tudjuk, hogy a kisebbségek és a kormány között nincs konszenzus. Teljes összhan­got nem is várhatunk el, ám a kisebbségi és regionális nyel­vek európai chartája néze­tünk szerint Szlovákia érde­keit szolgálná, és jó volna, ha a nemzetközi dokumentum ratifikálása során ä kisebbsé­gek is együttműködnének" ­összegezte a chartáról tartott pozsonyi tanácskozás ered­ményeit az Európa Tanács holland szakértője. A kisebbségi nyelvek haszná­latát illetően valóban nincs egyetértés a kormány és ki­sebbségek képviselői között. A hatalom azt állítja, nálunk minden a legnagyobb rend­ben van, már 39 jogszabály rögzíti a kisebbségi nyelv­használatot (Mečiar az el­múlt héten még csak 34-et emlegetett), s nem is volna gond ratifikálni a chartát, hi­szen Dušan Slobodník is le­szögezte, hogy Szlovákia leg­alább 70 pontjának eleget tesz, holott a ratifikáláskor csak 35-öt kell vállalni. A probléma ma alighanem az, hogy Szlovákia nem haj­landó lemondani a kisebbsé­gi nyelvi jogok további csor­bítgatásának lehetőségéről, márpedig a ratifikálással ép­pen e tekintetben kötné meg saját kezét, annak ellenére is, hogy szakértők szerint a dokumentum valóban csak a nyelvi jogok minimumát je­lenti. Nem indokolt Slobod­ník bizakodó nyilatkozata. A chartának vannak „köte­lezően választható" rendel­kezései is. Például: „... a fe­lek vállalják, hogy azon a te­rületen, ahol ilyen nyelvet használnak, biztosítják, hogy azok a személyek, akik a közigazgatáshoz fordul­nak, okmányokat vagy ké­relmet ezen a nyelven érvé­nyesen terjeszthessenek elő". Mindennek ellenére néhány kormánypárti politikus most arról értekezik, hogy előbb kisebbségi nyelvtörvény szü­lessen. És addig a néhány évig, amíg ezt a dilemmát a szlovák kormány eldönti, a mostanihoz hasonló nemzet­közi konferenciák résztvevői ismét csak bölcs kioktatáso­kat hallgathatnak arról, je­lenleg miért elfogadhatatla­nok az európai normák a Szlovák Köztársaságban. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfol Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hitdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Teijeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače. Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. TALLÓZÓ - Cizike, jegyezze legújabb rendeletemet! A jövő hónaptól mindenkit elbocsátok, akit eddig valamilyen tévedés folytán még nem bocsátottam él! (Gossányi Péter karikatúrája) Ha nem értünk egyet azzal, ami történik, merjük vállalni véleményünket Menjünk ki a terekre! Hét éwel nyolcvankilenc novembere után ismét ott állunk a tereken. Jelenlé­tünk azonban nem az a magabiztos jelenlét, amely hét éwel ezelőtt volt. CSÁKY PÁL Elbizonytalanodva nézünk kö­rül, és felhúzott szemöldökkel kérdezzük önmagunktól is: Mi történik velünk? Hová jutottunk hét év alatt? A televízióban Ľupták pro­fesszor szónokol arról, miért nem kell Európa. A professzo­ron ne tessék megütközni: a kö­zelmúltban jóváhagyott felsőok­tatási törvény széles lehetősége­ket biztosít az egyetemi folya­matok politikai befolyásolására. Fogadásokat lehet tehát kötni, Móric vagy Ľupták képviselő úr lesz-e először politikai indíttatá­sú professzor. Az Európa Tanács pár nappal ezelőtt nemzetközi szemináriu­mot szervezett Pozsonyban a ki­sebbségi és regonális nyelvek európai chartájáról. Azzal a cél­lal, hogy elmagyarázza, miért fontos egy többkultúrájú társa­dalomban a másság tisztelete. Handžárik úr meg Bendža úr meg Slobodník úr kioktatta őket, miféle butaságokról be­szélnek, hogyan kell a kisebbsé­gi kérdést nadrágszíjjal kezelni. Annyi tátva maradt európai szá­jat bizony régen láttam, mint amikor Gábor úr elmagyarázta nekik, hogyan szakadhat szét ez a szeretett tátra-dunai ország attól, hogy a kisebbségi közössé­gek a saját nyelvükön beszél­nek. A fogadáson az egyik kül­földi vendég meg is jegyezte: a XXI. század Európájáról annak érdemes beszélni, aki legalább tud addig számolni. Egy másik politikai elemző az egyik szomszédos országból hozzátette: az a tragédia itt, hogy a szlovák politikai elit a volt rendszer megyei párttitká­rainak szintjén gondolkodik. Közéleti emberként szé­gyellem magam, hogy idejutottunk. Félreértés ne essék: nem csupán a kormánypártokat sorolta ide. Na és? - mondják erre a kor­mánykoalíció vezetői. - Egy egységes Európában való rész­vételünk nem is annyira érde­künk egyelőre - magyarázta a közelmúltban Augustín Marián Húska ott 4 millió szlovák 13 millió magyar szomszédja és versenytársa lenne. Nekünk először a nemzetállamot kell ki­építenünk, saját struktúrákat ki­alakítanunk. - Ötven év múlva beszélhetünk polgári társada­lomról - mondta a közemúltban Dušan Slobodník is. Feltételezem, arra gondolt, ak­kor lesz itt csodaország, ha hat­millió kisszlobodnyík futkároz majd itt össze-vissza. Szomorú ez így, bizony - csak sajnos, valós. Az ideológia győzelme a józan ész fölött - így definiálták sokan a volt létező szocializmust. Mit mondjunk er­re, ami most van? A közelmúlt­ban Jeruzsálem főutcáján az egyik szlovákiai állampolgár fel­kiáltott: „Nézzétek, ott a szlovák nagykövetség!" Mindannyian odanéztünk: egy kis arab üzlet volt ott, gyümölcsöt kínált min­den mennyiségben, s bejárata fölött egy csicsás tábla lógott: „Banana Republic". Banánköz­társaság. Közéleti emberként szégyellem magam, hogy idejutottunk. Na­ponta primitív vitákat kell foly­tatnunk olyan dolgokról, ame­lyek normális körülmények kö­zött élő gyerekeknek is termé­szetesnek kell legyenek. Szlovákia ki akarja próbálni, le­het-e egy ötmilliós kis ország­ban korlátozott diktatúrát meg­valósítani. Lehet-e félelemre új nemzetállamot építeni. Képes-e négymillió szlovák húsz év alatt asszimilálni hatszázezer ma­gyart. Lehet-e új nemzeti arisz­tokráciára piacgazdaságot épí­teni tisztán haveri és szigorúan elvtársi alapon. Nem ilyen lovat akartunk - né­zünk ma ismét össze. S ha való­ban így gondoljuk, menjünk ki a terekre. Ha nem értünk egyet azzal, ami és ahogyan ebben az országban történik, merjük vál­lalni véleményünket. S legfőképpen ne feledkezzünk el minderről akkor, ha majd az urnák elé kell járulnunk. Illegálisan elpusztított vadállatok Három év alatt több mint háromezer vadállatot lőttek le orvvadászok Nagy kárt okoznak 1993-1995-ben 3079 vadállat lelövésével 15,2 millió koronás kárt okoztak orvvadászok: 616 szarvas, 702 őz, 931 fácán és 689 nyúl került illegálisan pus­kavégre, a anyagi kár a szarva­sok esetében a legnagyobb, 6,69 millió korona. (TA SR) szarvas őz fácán nyúl "1 616 — mmmmmK^mmm 702 — ÍSBSBSSBBSKSBSSKBi ' í | 1 ' — WMmgmm J 689 931 Vállalkozás és művészet Ha valaki ismeri Szlovákia jelen­legi gazdasági helyzetét, belát­hatja, hogy itt sem a művészek, sem pedig a tisztességes vállal­kozók nincsenek könnyű hely­zetben. Szomolai Tibor galántai magánvállalkozó mégis boldo­gulni próbál -1995 augusztusá­ban népművészeti cikkeket gyártó és forgalmazó vállalatot alapított. Hogyan jött az ötlet, hogy egy eddig kevés pénzt ho­zó területen kezdjen valaki vál­lalkozni? - Az akkori és a jelen­legi gazdasági helyzetet látva egyértelmű volt számomra, hogy csakis a nyugati piacok jö­hetnek számításba. Technológi­ánk, iparcikkeink, élelmiszer-fé­leségeink minősége nem éri el a Nyugaton megkövetelt szintet. Mi maradt még nekünk, amivel kereskedhetnénk? Három fő cé­lunk van: a létező kézművesipa­ri termékek piacra juttatása, műhelyek szervezése a még élő mesterek köré, elérve ezzel azt, hogy a mesterségbeli tudást át­vegye a fiatalabb nemzedék, il­letve a termelés folyamatát sze­retnénk bemutatni a folkturiz­mus keretében - fogalmazta meg koncepcióját Szomolai Ti­bor. Ferenczi Norbert Nemesócsa András-napi vásár Nehéz volna megmondani, mi­korra nyúlik vissza az András­napi vásárok hagyománya Ko­máromban. De tény, hogy a ha­gyomány ma is él a városban. S mivel van rá igény, többéves szünet után ismét megrendezik november utolsó napjaiban a vásárt. Rendezője az Annám Centrum Kft., illetve a városi hi­NARODNA OBRODA Marián Lipka, a földművelési minisztérium államtitkára cáfol­ja azt a sajtóban megjelent hírt, mely szerint jövőre drasztiku­san, közel 20 százalékkal emel­kednének az élelmiszerárak. 1996 első tíz hónapjában csu­pán 3,8 százalékkal drágultak az élelmiszer-féleségek, az ál­lamtitkár szerint hasonló jó eredménnyel egyetlen közép­európai ország sem büszkélked­het. Viszont azt Lipka is elismer­te, hogy ha az állam felhagy bi­zonyos árak szabályozásával, valóban bekövetkezhet az ár­robbanás. " MLADÁ FRONTA DNES Kovács László magyar külügy­miniszter a cseh lapnak adott in­teíjújában úgy véli, hogy a szlo­vák-magyar alapszerződés megkötésével még nem javult kézzelfoghatóan a szlovákiai magyarság helyzete, ehhez megfelelő idő sem állt rendelke­zésre, hiszen Pozsony csak idén tavasszal ratifikálta a szerződést. De az alapszerződés megkötésével javult a két ország közötti viszony, s ez javára vált a szlovákiai magyarságnak is. Ko­váč nem bocsátkozott a szlovák NATO-tagság esélyeinek latol­gatásába, csupán annyit jegy­zett meg, hogy Magyarország számára előnyös volna, ha a két ország egyszerre válna a katonai szövetség tagjává. NOVÝ ČAS Információk szerint Ivan Lexa, a szlovák titkosszolgálat igazga­tója október 31-én felkereste a titkosszolgálat megfigyelési osz­tályát, hogy névtelen feljelenté­sekre buzdítsa alkalmazottait. Lexa a titkosszolgálat több ma­gas rangú tisztjét információki­szivárogtatással gyanúsítja, mi­vel a szervezet munkájáról bő és meglehetősen pontos értesülé­sek jelentek meg a sajtóban. A titkosszolgálat épületének bejá­ratánál egy postaládát helyeztek el, az alkalmazottak ide dobhat­ják be a névtelen feljelentéseket. SME Vladimír Mečiar kijelentése sze­rint Kováč államfő május 29-én öt újságírót személyesen tájékozta­tott arról, hogy a miniszterelnök súlyos beteg, s az ötből három ezt kész tanúsítani is. A kormányhi­vatal néhány nappal később szü­letett állásfoglalása már hét újság­írót említ, s azok lelkiismeretére bízza, nyilvánosan is megerósítik­e az akkor elhangzottakat. Tehát már nem három fültanúról van szó, aki bíróság előtt is megerősí­tené Mečiar szavait. Egyébként a kormányhivatal számára való­színűleg nem jelentene gondot három olyan újságírót keríteni, aki eskü alatt tanúsítaná, hogy a köztársasági elnök valóban szót ejtett a kormányfő betegségéről. A nagyobb gondot az jelentené, hogy bebizonyítsák, az eskü alatt tanúskodó újságírók valóban ta­lálkoztak-e május 29-én Michal Kováčcsal. vatal és művelődési központ. November 29-30-án, valamint december l-jén a több mint 10 ezer négyzetméter nagyságú te­rületen gazdag árukínálat mel­lett komáromi ínyencfalatok, körhinták, valamint gazdag kul­turális műsor vátja a látogató­kat. Fellép a városi művelődési központ Dunaj és Hajós nép­táncegyüttese, a Vidám Fiúk fú­vószenekar, valamint a Concu­rence moderntánc-csoport. Aki szereti a vásárok sürgés-forgá­sát, hangulatát, azt a szervezők szeretettel várják az András-na­pi vásárra. Bende István Komárom

Next

/
Thumbnails
Contents