Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 13. KOMMENTÁR Nemzeti fül TÓTH MIHÁLY Nem minden tanulság nélküli, ahogy a hazai szlovák sajtó tu­dósított Max van der Stoel hét eleji pozsonyi látogatásának első napjáról. A kormány által támogatott és a kormány politi­kai törekvéseit lihegve támogató Slovenská Republika kivéte­lével valamennyi sajtóorgánum azt emelte ki a diplomata nyi­latkozatából, hogy üdvös lenne, ha a parlament végre elfogad­ná a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. Úgy tűnik, a végrehajtó hatalom szócsöve tudósítójának meg­lehetősen szelektív a „fülhallása", mert első oldalas cikkének öthasábos címében ezt emelte ki: „Max van der Stoel elvárja, hogy a magyar kisebbség lojálisabb legyen Szlovákiához". Igy a lap. olvasói éppen a leglényegesebbről nem szerezhettek tu­domást. Feltételezhetően azért történt ez így, mert a Republi­ka munkatársa óvni akarta őket a meghasonlástól. Egy nemze­ti fülnek csak kellemes dolgokat illik meghallania. Persze az igazsághoz tartozik, hogy a nyugati vendég a magya­rok Szlovákia iránti lojalitásáról is szólt. Elvégre azért utazott ide, hogy hozzájáruljon a többségi nemzet és a kisebbségi ma­gyarok viszonyának javításához, hogy mindent megtegyen a konfliktusok megelőzésére. A civilizált országokban ugyanis mindenki tisztában van vele: ajojalitás nem azzal kezdődik, hogy kikényszerítik, hogy dek­laráltalak, hanem azzal, hogy a korábban bevált szokásokat, törvényeket, kiváltságokat az új hatalom megerősíti. Nálunk Csehszlovákia kettészakadása óta új hatalom jött létre, és nem azzal kezdte, hogy az itt élő magyarság korábban élve­zett jogait megerősítette, hanem azzal is kezdte, hogy az egy­más mellett élés 70 év alatt kialakult formáit, normáit kétség­be vonta. Azzal kezdte, hogy hozzáfogott iskoláink létének, jövőjének kétségbe vonásához, sorra útilaput kötött a magyar nemzeti­ségű állami alkalmazottak talpa alá. Azzal kezdte, hogy olyan szlovák nyelvtörvényt fogadott el, amely nem azokat akarja megrendszabályozni, akik szlovák létükre naponta vétenek anyanyelvük tisztasága ellen, hanem azok ellen irányul, akik pechjükre olyan országban élnek kisebbségként, amelyben olyan kaliberű embereknek van módjuk a viszonyok szabályo­zására, a politika irányának megszabására, akikre más európai országokban a falusi kisbírói hivatalt sem mernék bízni. Ennek a következménye, hogy a hatalom birtokosai enyhén szólva nem egészen biztosak az összes állampolgár (és nem­csak a magyarok) spontán lojalitásában. Bugár a fülben MALINÁK ISTVÁN Vladimír Mečiar miniszteri bársonyszéket ajánlott fel né­mely ellenzéki politikusolc­nak, Bugár Bélának, Ján Čar­nogurskýnak stb. Persze ezt ne vegyék komo­lyan, mert nem igaz. Magam is tudom, mekkora képtelen­ség. Csak éppen jólesett elját­szani a gondolattal, hogy már nálunk is Amerika van. Fülig Jimmy szokta volt mon­dogatni, hogy az a fránya Piszkos Fred mindig kavarja. Meg a Bili Clinton. Nem elég, hogy bedőlt az államfő, a ma­gyar lobby, a cseh lobby ha­zudozásainak, nem elég, hogy memorandumokkal bombázta a Slobody square-t, hogy ide küldte a feleségét meg azt az elfajzott csehet, az Albright asszonyt, akik csupa kellemetíen dolgot mondtak, hanem még ez is! Ez a szédült demokrata agyonnyeri az elnökválasz­JEGYZET fl fflfflffMjffl PMMflM M iilfflIP^ tást, aztán meg bejelenti, hogy szívesen látna republi­kánus személyiségeket is a kormányában. Ellenzékieket! Normális politikus ilyet nem tesz, bármilyen neves szak­értőkről legyen is szó! S ha belegondolunk, igazából nem is lehet amerikai érdek, hogy a demokrata elnök re­publikánus minisztere útján is jobban együttműködjön a republikánus többségű tör­vényhozással. Ö is tudja, hogy ez nem fog neki össze­jönni. Biztosan a Soros György vette rá, hogy felröp­pentse a kacsát. Szlovákelle­nes célzattal. Hogy bugár (kis B-vel) kerüljön a fülekbe. Itt, Közép-Európában. Meg az agyakba. Hogy destabilizálja jól bejáratott diktatúrácská­inkat. Hát ez biztos nem fog sike­rülni a Clintonnak! Hiába nyüzsög. Ha megfeszül, sem tudja behozni a lemaradást. Miért? Mert őt harmadszor már nem is választhatják meg. Tiltja a törvény. Úgy­hogy a Clinton fújhatja. A de­mokráciáját. Meg mi is a miénket. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: MadiGéza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfól Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit-kultúra- (5238313), Sidó H. Zoltán-gazdaság- (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport- (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetóiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Dehogyis vannak gyomorgörcsei a leányunknak! A helyzet az, hogy Annamari újabban fitnessklubba jár... Mintha természeti katasztrófa sújtotta volna Dél-Szlovákiát Még nincs későn... Bekapcsolom az autórádi­ót, bízva abban, hogy Ki­rályhelmecig a zene kisi­mítja a hétköznapokban felborzolt idegeimet. Pinc­nél már Mečiar jut eszem­be, aki többször kijelentet­te, hogy a területi és köz­igazgatási reformmal nem bontják meg az etnikai arányokat. SZILVÁSSY JÓZSEF Ezt a Losonchoz közeli takaros falut a Poltári járáshoz csatol­ták. Tornaiját pedig Récéhez, ahogy valamivel távolabb egy friss tábla jelzi. Ung-vidéken sem jobb a helyzet: tizenhat ma­gyarlakta falut kiszakítottak a Tőketerebesi járásból, és a Nagymihályihoz csatolták. A ré­gijárásokban csökkent a magya­rok aránya, az újakban pedig elenyésző. Királyhelmecre érve sem lettem nyugodtabb, hiszen ki tudja, hányadszor szembesül­tem a kormányfő szavahihetősé­gével. Azért kellemes perceket is tartogat ez a nap: a Petőfi Sán­dor Művelődési Ház zsúfolásig megtelt, kezdődhet hát a vitaest a szlovákiai magyarság jövőké­péről három parlamenti pártunk elnökének jelenlétében. Duray Miklós veszi kézbe elsőként a A többiek is visszahőköl­tek. Féltek? mikrofont, stratégiai céljainkról beszél. Hangsúlyozza, hogy a szlovákiai magyarság a szülőföldjén szeretne élni, bol­dogulni, anyanyelvét, kultúráját megőrizve, gyarapítva. Éspedig közösségként, az önkormány­zatiság és a regionalizmus elvei alapján. Alkotmányos egyenjo­gúságban, s nem másodrendű állampolgárként. Ha mindez OLVASÓI LEVELEK Jönnek a „krisnások" Szeptember 30-án Komárom­ban is letette kézjegyét a Krisna Tudat Nemzetközi Szervezete. A keleti zene, filozófia és kultú­ra bemutatását ígérő program keretében bemutatták saját val­lásuk, filozófiájuk szebbik olda­lát. Ezenkívül meghirdettek egy újabb előadást is, ahol az ér­deklődő behatóbban is megis­merkedhetett - ahogy ők mond­ják - „a mesés India végtelen bölcsességével". Lehetőségem nem fér be Szlovákia jövőképé­be, akkor ez az ország sem ke­rülhet be Európa jövőképébe. Bugár Béla folytatja, aki a szö­vetségi politika fontosságáról szól: csak így lehetnek esélyeink céljaink fokozatos elérésére, s így kerülhetjük el elszigetelődé­sünket. Fontos folyamatként ér­tékeli a Magyar Koalíció és a Kék Szövetség vezetőinek tárgyalá­sait, stratégiai céljaik egyezteté­sét. A. Nagy László tíz pontban fest döbbenetes képet a szlová­kiai magyarság gazdasági le­pusztulásáról, több déli járás ijesztő munkanélküliségéről, az elvándorlásról és egyéb nyugta­lanító jelenségekről. Dél-Szlo­vákia ma olyan, mintha termé­szeti csapás sújtotta volna, hol­ott mindez a kormány diszkri­minatív politikájának a követ­kezménye, amelyet hosszabb tá­von csak úgy lehet felszámolni, ha a Magyar Koalíció mielőbb kormányzati pozícióba kerül. Sorjáznak a kérdések és a pana­szok a hallgatóság soraiból. A Bodrogköz és az Ung-vidék tel­jesen elszegényedett, az embe­rek elkeseredtek. Egyre keve­sebb a munkalehetőség, a földe­ket is újra elveszik tőlük. Újabb kolonizáció fenyegeti ezt a vidé­ket is. Ráadásul az egy járásban élő magyarságot is kettészakí­tották. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy egyesek hisznek Gyimesiék kábításainak. Bély­ben a jövő heti időközi választá­sokra ezért sikerült jelölteket ál­lítaniuk. Majd minden felszóla­lás ugyanúgy fejeződik be: mit tesz, miben segít a Magyar Koa­líció? Hallhatjuk, hány magyar tör­vényjavaslatot, módosító indít­ványt utasított el a kormánykoa­líció. Szinte valamennyit. A ma­gánosításból kizárták az ellen­zéket. Akit meg bevettek, az ke­vés pénzt kapott, de nagy árat fi­zetett. Szó esik az egyéni re­volt nyomon követni a szerve­zet magyarországi tevékenysé­gét, és úgy látom, a közel­jövőben Szlovákia magyarlakta területein is egyre gyakrabban jelennek majd meg ezek a sáf­rányszínű ruhát viselő, állandó­an mosolygó fiatalemberek, és a Szlovákiában öszetoborzott hí­vek adományaiból, ingyenes munkaerejüket alaposan ki­használva, kétezerre megépül­het a szlovákiai templomuk is. Mi ebben a szörnyű? Csupán annyi, hogy számos, jobb sorsra érdemes fiatal rabszolga módjá­ra fog ott dolgozni ügyes üzlet­emberek és vallási vezetők anyagi boldogulását segítve, lelősségről is. Sokan bizony nem igényelték vissza a földjüket, az­tán azt sem lehet megakadá­lyozni, hogy valaki eladja a föld­jét. Akár messziről jött idegen­nek. Legfeljebb okos szóval föl lehet hívni a figyelmét, milyen súlyos következményei lehet­nek az ilyesfajta döntéseknek. Persze ahol a mindennapi ke­nyér előteremtése jelenti a gon­dot, ott nehéz távlatos tervek­ben gondolkodni. Ami pedig az Ung-vidékiek elcsatolását illeti, a helybéliek, az itt hallottak sze­rint, nem szerveztek népszava­zást az ügyről, petícióval sem tiltakoztak. Tervezték, de aztán állítólag meggondolta magát a nagykaposi polgármester, s a Mindez a kormány diszkriminatív politiká­jának a következménye többiek is visszahőköltek. Fél­tek? Értelmetlennek tartották az egészet? A sokat szenvedett bodrogközi embernek most is le kellene küzdenie a félelmét. Pél­dául hiába állít jelöltet Bélyben a rövidített nevű magyar moz­galom, a választópolgár lesza­vazhatja. Záporoznak az újabb gondok. Az emlékművek sorsa, a Magyaror­szágon szerzett egyetemi diplo­mák honosításának problémakö­re, két városi egyetemünk sorsa, még felsorolni is sok mindazt, ami aggasztja a szlovákiai ma­gyarságot. A végére már mégsem annyira borúlátó a hangulat. Azért is, mert elmondhattuk, számba vettük nyomasztó gond­jainkat. S újra rádöbbentünk ar­ra, hogy egymásra mutogatás és kibúvók keresése helyett ma­gyarságunk és Szlovákia demok­ratikus jövője érdekében csele­kednünk kell. Mert ma talán azért még sincs teljesen későn... majd kiábrándulva az eszméből csalódott, becsapott emberként lesz kénytelen visszatérni a va­lós életbe. Ferenczi Norbert Nemesócsa Cserkészek lapja Cserkészcsapatunk 5 éves fennál­lása alkalmából kiadtunk egy csapatújságot, ezzel szeretnénk hírt adni magunkról, munkánk­ról másoknak, s egyben szeret­nénk köszönetet mondani azok­nak, akik hozzájárultak csapa­tunk megalakulásához és fenn­TALLÓZÓ PRAVDA A mezőgazdaság esetében nem szabad elmenni az immár 20 mil­liárd koronát meghaladó belső adósságállomány mellett. Sok vállalat már az alapvagyonát is felélte. A Komáromi járás keleti felében kártyavárként dőlnek össze egykor prosperáló cégek, és robbanásveszélyessé vált a helyzet a kelet-szlovákiai síksá­gon is. Még ha az államnak nincs is 15-20 milliárdja a helyzet meg­változtatására, a dotáció kétmil­liárdos emelése a földművesek szerint nagyon kevés. Hiszen a gázolaj árának legutóbbi emelé­se elvitte az üzemanyaggal kap­csolatos adókedvezményt. A cé­gek egyre nagyobb nyomást fej­tenek ki azért, hogy áraik fedez­hessék költségeiket, az állam vi­szont fékezi az emelkedést, hogy az élelmiszereket a lakosság min­den rétege megvehesse. SME Ján Čarnogurský szerint az, hogy a II. János Pál pappá szen­telésének ötvenedik évforduló­ján a Vatikánban Szlovákia nem képviseltette magát nagyköveti szinten, a kormány részéről nemcsak az ország és az itt élő hívők érdekeinek megkárosítá­sa, hanem súlyos méltánytalan­ság is a Szentatyával szemben, aki pedig ismételten kifejezte őszinte barátságát a szlovák nép iránt. A KDM szerint Neuwirth nagykövetet azért tartják, kon­zultációra hivatkozva, hét hó­napja itthon, hogy azzal revánsot vegyenek a katolikus püspöki kar álláspontja miatt. A KDM kö­veteli, hogy a külügyminisztéri­um kérjen bocsánatot a Vatikán­tól, amiért Neuwirthet még a za­rándokúira sem engedte el, és küldje vissza őt állomáshelyére. národná OBRODA A Preglejka Žarnovica a padló­burkoló anyagok mellett faháza­kat is gyárt. Viliam Habéra mar­ketingigazgató szerint ezek iránt főleg külföldi érdeklődés nyilvánul meg, Szlovákiában to­vábbra is bizalmadansággal szembesülnek. Külföldön már majdnem 4000 ilyen házat épí­tettek. Egy négyzetméter beépí­tése körülbelül ötezer koronába, vagyis 100 négyzetméteres ház félmillióba kerül. PRÁCA A részvénypiac indexe az elmúlt kéthét alatt 5,6 százalékkal esett. A csökkenés oka elsősor­ban a fő befektetők távozása. Ezek ugyan értékelik az ország makroökonómiai eredményeit, mégis zavaiják őket a mikroöko­nómiai szint áttekintheteden vi­szonyai. A részvénypiac vissza­esését meggyorsította az érték­papírokról szóló törvény módo­sítása is, amely még áttekinthe­tetíenebbé tette a helyzetet. A gazdaságba újra csak a bankhi­teleken keresztül áramlik pénz, hiszen a befektetési alapok elle­ni kampány óta a megtakarítá­sok szinte teljesen átáramoltak a határidós letétekbe. tartásához. Nélkülük és a felnőttek, főként a szülők türel­me, megértése és elismerése nélkül nehéz volna felvállalni azt a gyermek- és ifjúságneveló munkát, amit a cserkészet tűzött ki maga elé. Ezt a „lapot" úgy kell fogadni, mint városunk ti­zenéves cserkészeinek első lépé­seit a felnőtté válás útján, akik kezdenek felelősséget érezni ön­magukért, társaikért, s talán vá­rosunk jelenéért és jövőjéért is. Lépéseink bátortalanok, bizony­talanok, de van bennünk lelke­sedés és akaratvágy, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ajpek Gabriella Dunaszerdahely

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents