Új Szó, 1996. november (49. évfolyam, 256-280. szám)

1996-11-12 / 264. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 15. SPO

RT

/TÉVÉ ÉS R

ÁDIÓ - SZOM

BA

T F

P Holnapután Pozsonyban ad koncertet a világhírű Benkó Dixieland Band A lelkesítő dixie mesterei Dr. Benkó Sándor: „Ezt a zenét halálunkig fogjuk játszani." Találkozó a kávéházban Bárki, bármikor, bármilyen témával jöhet és leülhet az asztalomhoz. Mert az biztos: november 12-én (azaz ma) délután öt és este hét óra között a pozsonyi Lýceum kávéházban (a Konvent utcában, közel a Kalligram szerkesztőségéhez, szemben a Fórum szállóval) leszek. Nem feltétlenül kell beszélgetni, a hallgatás is lehet sokatmondó. Szeretettel: Dusza István SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Mefistofeles (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülbe (19) KIS SZÍNPAD: YO város polgárai (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: A velencei kalmár (19.30) KELET-SZLOVÁKIAI SZÍNHÁZ: Sweet Charity (19) AA O ZI " POZSON

Y HVIEZDA: Kolja (cseh) 16 Sztriptíz (am.) 18, 20.30 OBZOR: Láncreakció (am.) 16, 18, 20 MLADOSŤ: Szeressük egymást, gyerekek (magy.) 17.30 Sztracsatella (magy.) 20 CHARLIE CENTRUM: Twister (am.) 15, 17, 19 Zöld világ (am.) 16, 18.15 Sztriptíz (am.) 17, 21 Telefonszex (am.) 17.15, 20.30 Homo Faber (ném.) 19 Péntek tizenharmadika (szlov.) 19.15 TATRA: A gyilkosság ideje (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: A megszállott (am.) 15.30,18, 20.30 KASS

A SLOVAN: Az utolsó tánc (am.) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: Twister (am.) 15.30,17.45,20 TATRA: Drágám, add az életed (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: A megszállott (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: A szerelmes professzor (cseh) 16, 18, 20 IMPULZ: Csók és aludj jól (am.) 16.15,19.15 Grafológus szemmel a hírhedt csejtei várúrnőröl Báthory Erzsébet kezevonása November 14. minden bizonnyal a dixielandrajongók ünnepe lesz a szlovák fővárosban. Á pozsonyi Istropolis nagytermében este héttől a New Orleansi dzsessz kiválósága, a Benkó Dixieland Band gondoskodik majd a fergeteges hangulatról. Fellépésük előtt pár nappal dr. Benkó Sándorral, azregyüttes vezetőjével beszélgettünk. MISLAY EDIT Milyen élmények, kapcsolatok fűzik Önöket Szlovákiához, illetve a volt Csehszlovákiához? Annak idején éppen Csehországban, Prerovban nyertünk Európa klasszis díjat. Egyébként pályafutásunk alatt végig nagyon becsültük a cseh és szlovák fúvósok munkáját. Ahogy általában a népzenéjükben is domináns a fúvósok szerepe, a dixieland muzsikában is meghatározó elem. Nagyon sok jó akkori csehszlovák banda játszott nav w Nálunk az alap az, hogy nagyonnagyon szeretünk zenélni, ^ gyon jó dixielandet, például a prágai Tradicional Jazz Band. Meg kell még jegyeznem, hogy a hatvanas-hetvenes évek egyik legjobb swinges muzsikáját a pozsonyi Nový Tradíciónál játszotta. Egészért irigylésreméltó, csodálatos szép muzsikát csináltak. Tulajdonképpen nekünk a korábbi Csehszlovákiával nemcsak turisztikai, hanem zenei kapcsolatunk is volt. Ók jártak hozzánk, sokszor voltak Magyarországon a Benkó Dixieland vendégei, és mi magunk is jártunk ki a prágai dzsesszfesztiválra. Örörmmel vettem, amikor az utóbbi években újra elindult egyfajta mozgalom. Voltunk Komáromban, azt hiszem, négy éve, tavaly és idén pedig Kassán jártunk. Most ennek a folytatása lesz ez a pozsonyi koncert. El kell mondanom, hogy a kassai fesztiválon kimaDUSZA ISTVÁN Volt tizennyolc éve egy csapat kürti iskolásgyerek, akik Juhász Mária tanítónő rendezésében Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk gyermekszínpadi átdolgozását mutatták be, s nyerték meg a Duna Menti Tavaszt... November 10-én felnőtt férfiként nézték«a Juhász Mária által idén a pozbai alapiskolában színpadra vitt játékot, s benne közel negyven iskolásgyereket. Siker volt az a délután a pozbai gyerekeknek, öröm a kürti vendéglátó közönségnek. Mégis másfajta érzések és gondolatok töltötték el azokat a felnőtt férfiakat, akik - elmondásuk szerint - a színpadon játszói pozbai gyerekekkel együtt mondták a szerepek szövegét. Magam is láttam, mennyire küzdöttek a meghatottsággal, amikor az előadás végén a színpadon gratuláltak a mai Pál utcaiaknak, és természetesen a Vörösingeseknek. Persze, másról is szó esett azon az estébe hajló délutánon. Megtisztelő a pozsonyi Lýceum kágaslóan szép sikert értünk el. Nagyon örültünk, hogy mind a szlovák, mind a magyar ajkű közönség csodálatosan fogadott bennünket, és már most két, a jövő évre szóló meghívásunk van Kassára. Mi a négy évtizednyi közös muzsikálásuk titka? Az első és leglényegesebb dolog, hogy egy olyan társaságot sikerült összekovácsolni, amely emberileg nagyon használható, muzsikus közösség. A második: a Benkó Dixielandnek szerencséje volt, mert a negyven év alatt monoton növekvő sikereket értünk el. Először Európában, majd elindultunk a nagyvilágba, megnyertük az amerikai fesztiválokat, a San Diegó-it, a sacramentóit és még sorolhatnám. Eljutottunk Indonéziába, Malaysiába, Szingapúrba, Thaiföldre, Mexikóba, tehát nagyon sokfelé jártunk. Sokat nyomott a latban az a tény, hogy a munka mögött mindig volt sikerélvéház törzsasztalának, hogy mintául szolgálhatott a kürti Pál utcaiaknak. Jómagam szerény vendége voltam annak a beszélgetésnek, amely végén megszületett egy szándék. A tizennyolc éwel ezelőtti komoly játék szülte lelki és gondolkodásbeli igényesség nyomán azok a fiúk, mint mai férfiak és családapák komolyan gondolják: felelősek mindennapjaik lelki minőségéért. Többségüknek családjuk van, amelyekben a gyerekek nyiladozó értelmét látva szeretnének legalább annyit nyújtani gyerekeiknek, mint amennyit ők kaptak annak idején tanítónőjüktől. Most látszik csak igazán, miyen földbe hullott a Juhász Marika tanító néni által elvetett mag. Tápláló talaja az a változtatás szándékának, az önmaguk és gyerekeik boldogulásáért szövetkezni is tudó fiatal férfiak szellemi gyökereinek. Kürtnek gazdag történelmi és néprajzi hagyományai vannak, de az utóbbi húsz év alatt gyökeresen megváltozott az emberek mentalitása ott is. Ha megalakul A mény. Én azt hiszem, az embereket legjobban az lelkesíti, ha komoly munkát fektettek valamibe, és amögött tapintható sikerélményük van. Mi mind a nagyvilágban, mind idehaza szép sikereket értünk el. A pályánk csúcsa az volt, amikor maga Ronald Reagan az amerikai nép nevében tüntette ki a Benkó Dixielandet mint egyedüli európai zenekart. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szinte minden babért learattak e műfajban. Manapság mi motiválja Önöket? Az, hogy az ember a sikereket hogyan éri el, azt hiszem, ez mindig attól függ, hogy szereti-e azt, amit csinál. Nálunk az alap az, hogy nagyon-nagyon szeretünk zenélni, szeretjük a dixieland muzsikát. A siker tulajdonképpen melléktermék. Akár kitüntetnek bennünket, akár nem, ezt a zenét halálunkig fogjuk játszani. Az az élmény, hogy az ember játszik, közönsége van, Pál utcai fiúk baráti társasága, s megalkotva a maga kis zászlóját a képzeletbeli grundon az újvári és a párkányi földrajzi régió között félúton, biztos vagyok benne, hogy egy ominózus gittegylet nem lesz a pártoskodás tanyája a Társaságon belül. Roppantul érdekfeszítő és tanulságos volt számomra ez a komoly férfiak igazi kávéházi törzsasztalává lett esti beszélgetés. Ritka pillanatai az életemnek, amikor mások tenniakarását látom a cselekvés szándékában megfogalmazódni. Juhász Mária pontosan érzékelte, mikor kell egykori tanyítványaihoz immár komoly férfiakkal szemben támasztható igényekkel fordulni. Ha az ilyen, kétséget kizáróan szinte kitapintható baráti szellemű közösségek nem látnak hozzá a magyar kultúra új alapokon való ápolásához, a régi tömegrendezvények hagyományait lehetetlen lesz folytatni. Pozitív értelemben vett szülői nagyravágyás nélkül, amelynek lényege a gyerekek számára nyújtható lelki gazdagodás helyi (Fotó: archív) sikere van, állandóan újratermelődik, és emellett ha egy zenekar komolyan dolgozik, jön az elismerés is. Milyen jövőt jósol a dixielandnek? Kimehet valamikor a divatból? Én úgy érzem, hogy a dixieland muzsikának olyan alapismérvei vannak, olyan típusú emberi igényre épül, ami nem fog kihalni. Tehát azt a tényt, hogy ez egy optimista hangulatú örömzenélés, az ember soha nem fogja kiheverni. Bármennyire lesz technikával körbevéve, bármennyire automatizálódik a világon minden, bármennyire romlanak vagy mechanizálódnak esetleg az emberi kapcsolatok, az az igénye az embernek, hogy örömtelien, optimistán szórakozzon, egészen biztosan örökké megmarad. Minden olyan zene, amely ezt a fajta hagulatot gerjeszti, adja, s ide sorolom a dixielandet is, szerintem örökéletű. előteremtése lenne, minden igyekezet belefulladhat a bezárkózó és elzárkózó önzés posványába. Önmagunkért kell cselekedni úgy, hogy megkeressük az utat egymáshoz. A kürti Pál utcaiak és természetesen a játékban szereplő Vörösingesek is, a tizennyolc éwel ezelőtt tarisznyájukba rejtett pedagógusi csoda őrzői maradtak a mai napig. Most, amikor ezt a szeretetet, erkölcsi tartást és jóravágyást folyamatosan termő csodát gyerekeik tarisznyájában is szeretnék tudni, újra lelkesítőjük, segítőjük a még mindig fiatalnak számító Juhász Mária. Ha megalakul a kürti Pál utcaiak baráti társasága, biztos vagyok benne, hogy a Lýceum kávéházbeli törzsasztalnak néhány illusztris vendége is a támogató tagok közé áll majd. Abban sem kételkedem, hogy helyi baráti társaságok, egyletek, törzsasztalok sora hivatalosan bejegyzett jogi személyekként gyarapítják majd a civil társadalmat a vak politikai hatalom ellenében. GUGENBERGER TAMÁS Aki egy kissé jártas a történelemben, az előtt nem ismeretlen Báthory Erzsébet neve, akit 1611-ben Thurzó György nádor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt a csejtei (Čachtice) és sárvári birtokain elkövetett leánygyilkosságokért. Állítólag több mint hatszáz fiatal szüzet ölt meg kínzások közepette, s vérükben fürdött abban a hiszemben, hogy ettől megfiatalodik. Élete sok történészt, pszichológust, grafológust, írót és laikust foglalkoztatott. Egyesek szerint szerencsétlen őrült volt, aki nem volt tudatában saját tetteinek, mások szerint nagyon is tudatában volt. Olyan elmélet is napvilágot látott, mely szerint gyógyítással kísérletezett, és a lányok inkább sikertelen kezeléseinek estek áldozatul. A bytčai várkastélyban, mely egykoron Thurzó György nádor családi rezidenciája volt, ma levéltár van, melyben egyebek között Báthory Erzsébet két levelét is őrzik. A levéltár igazgatósága jóvoltából a közelmúltban tanulmányozhattam őket. Az egyiket 1606-ban keltezte Báthory Erzsébet, és Thurzó György feleségének, Czobor Erzsébetnek írta, míg a másikat 1610ben Thurzó Györgynek. Mit árul el Báthory Erzsébet kezevonása a grafológusnak? írásából kitűnik, hogy előkelőségre törekedett, önimádatban élt, jó koncentráló képességgel rendelkezett, Türelmetlen, zárkózott természetű volt, emberkerülő. Az 1606-ban keltezett levele optimizmusról és egyúttal lustaságról tanúskodik, míg az 1610ben írt levele ingatag, változékony hangulatról. A grafológiai jelek közül nem hiányzik a szexuális mohóság jele sem, illetőleg a túlzott szexuális vágy jele. így aztán könnyen feltételezhető, hogy a korán özvegységre jutott főúrnőben idővel kifejlődhetett valamiféle szexuális perverz vonás, amelyből tettei eredeztethetők. Megtalálhatjuk az írásában a perverzitás és az élvezethajhászás jeleit is, akárcsak a kiszámíthatatlanságát, a kegyetlenségét és a bűnözési hajlamot. Ugyanakkor kissé félénk természetű is lehetett. Az 1610-ben keltezett levelén már látni az íráskép szétesését, ami ugyan még nem előrehaladott, de már elkezdődött lelkibetegségről tanúskodik. Grafológus szemmel nézve Báthory Erzsébet kezdetben normális nő volt, egy adag hisztériás és bűnözési, kegyetlenkedési hajlammal „megáldva". Leleplezése előestéjén azonban már nem volt teljesen épelméjű. Ám nem volt annyira beteg, hogy ne lehetett volna tetteiért felelősségre vonni. O •' a •Ä Ä'jí/- "fi" V, C

.Lj 't** j'-** l

í-W yr" 17*1 y Yr \ŕ~ fyrrx- ^r * rr Báthory Erzsébet 1606-ban keltezett levele Czobor Erzsébetnek, Thurzó György nádor feleségének Kürti beszélgetés a szándékokról, a szülői vágyak jegyében Egykori és mai Pál utcaiak a képzeletbeli grundhoz is hűek