Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-28 / 252. szám, hétfő

EL JJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 23. Elnökválasztás Bulgáriában Mintegy 6,7 millió szava­zásrajogosult bolgár járul­hatott tegnap az urnákhoz, hogy megválassza az or­szág következő elnökét, mi­közben az egykor szocialis­ta balkáni ország példátlan gazdasági és társadalmi válságot él át, s a lakosság idén télen súlyos megpró­báltatások elé néz. Az ál­lamfői posztért 13 jelölt verseng, a közvélemény­kutatások alapján azonban csak hárman tekinthetők esélyesnek, s a szavazatok szóródása miatt való­színűleg egyikük sem kapja meg az első fordulós győze­lemhez szükséges több mint 50 százaléknyi szava­zatot. (MTI) Perry cáfolja a maradást William Perry amerikai vé­delmi miniszter a Penta­gon közlése szerint szom­baton cáfolta azt a sajtóér­tesülést, miszerint az Egye­sült Államok jövőre leg­alább ötezer katonát adna • az IFOR helyébe lépő bosz­niai NATO-erők köteléké­be. A The New York Times felelős beosztású washing­toni és európai vezetőkre hivatkozó írása szerint az ' IFOR helyébe lépő nemzet­közi erő 15-30 ezer kato­nából állna, és jövő év vé­géig maradna Boszniában, hogy ellenőrizze a daytoni békeszerződés végrehajtá­sát. (MTI) A hágai biróság ejtette a vá­dak egy részét a háborús bűnös szerb Dusán Tadics el­len, mivel kiderült, hogy egy tanú muzulmán nyomásra hamisan vallott. (ČTK/AP) Rekord született Máltán Rekordszintű részvételi arányt hoztak a szombati parlamenti választások Máltán: a tegnap közzétett adatok szerint a közel 275 ezer választópolgár 97,16 százaléka járult az urnák elé. A legalacsonyabb rész­vételt Gozo szigetén mér­ték, ahol a polgároknak „csak" 96,56 százaléka ment el szavazni. A mosta­ni voksolással csaknem tí­zéves rekord dőlt meg, hi­szen az eddigi legmaga­sabb, 96,11 százalékos részvételi arányt 1987-ben mérték. (MTI) Puccskísérlet Szudánban Katonai államcsíny kísérle­tét hiúsították meg néhány nappal ezelőtt Szudánban -jelentette az egyiptomi hírügynökség. Azon túl, hogy mintegy tíz katona­tisztet letartóztattak, nem szolgált részletekkel a je­lentés. Márciusban és au­gusztusban hivatalosan is bejelentették Kartúmban egy-egy puccskísérlet el­fojtását. Akkor sem lehe­tett többet megtudni a részletekről. (MTI) Kabul környékén folynak a harcok MTI-HlR A szélsőséges iszlám tálibokkal szembeni afganisztáni katonai szövetség erői tegnapra virradóra több ízben is bombázták Kabult, és támadást indítottak a főváros­tól északra fekvő, hadászati fon­tosságú hágó ellen - jelentette a helyszínről az AFP és a Reuter. A koalíció repülőgépei szombat éjszaka kétszer, majd tegnap a hajnali órákban is bombázták Kabul repülőterét, illetve az af­gán főváros központját. Szemta­núk szerint ez utóbbi támadás során egy parkban robbantak fel a bombák, de személyi sérülést nem okoztak. A tálibok nehézgépfegyverekkel lőtték a támadó gépeket és egy rakétát is kilőttek, de a jelek sze­rint egyiket sem találták el. Ez volt az első légitámadás Kabul ellen azóta, hogy a tálibok egy hónapja elfoglalták az afgán fővárost. A szövetség csapatai a légierő és a tüzérség bevetésével a Kabul­tól mintegy 30 kilométerre északra fekvő, hadászati fontos­ságú Deh Szabz hágó körüli dombokon is támadták a tálibok állásait. Az AFP szerint a szélsőséges iszlám milicisták lé­nyegében nem viszonozták a tü­zet. A Kabulhoz vezető másik hegyi átjáró, a Khair Khana-i hágó környékén nyugodtnak tűnt a helyzet. Az elűzött afgán kormánnyal szövetségre lépett, üzbég nem­zetiségű Abdul Rasid Dosztum tábornok szóvivője közben me­gerősítette: a tábornok csapatai a kormányerők oldalán harcol­nak a tálibok ellen, akiket sike­rült kiszorítaniuk Bádgesz tar­tományból. A szóvivő elismerte, hogy az iszlámista harcosok pénteken megütköztek Dosz­tum erőivel, de állítása szerint visszaverték a támadókat. Bombariadó a csecsen kongresszuson Ribkin Groznijban MTI-TUDÓSlTÁS Bombariadó miatt Groznij he­lyett Urusz-martan településen tartották meg tegnap a Csecsen Nemzeti Kongresszust. A Cse­csenföld függetlenségét 1990­ben kikiáltó testület ülésére mintegy másfélezer küldött ér­kezett a kaukázusi köztársaság minden részéből. Jelen voltak a szeparatisták vezetői - Zelim­han Jandarbijev, a testületet egykor irányító Dzsohar Duda­jev elnök utódja, illetve Aszlan Maszhadov, a koalíciós kor­mány vezetője, valamint Tim Guldimann, az EBESZ grozniji képviselője. Közben Ingusföld érintésével Csecsenföldre utazott tegnap Ivan Ribkin, a nemzetbiztonsági tanács éléről tíz napja leváltott Alekszandr Lebegy utódja. Rib­kin Nazranyban találkozott Ruszlán Ausev ingus elnökkel, majd Groznijban várhatóan megbeszélést folytat a köztár­saság területén állomásozó szö­vetségi csapatok parancsnokai­val, illetve Aszlan Maszhadov­val, a koalíciós kormány ve­zetőjével. Ribkin jelezte, hogy kész mindenkivel találkozni, és elsősorban arról kíván tárgyal­ni, hogy mit kell tenni azért, hogy az élet visszatérjen a nor­mális kerékvágásba. Moszkva 20 évre venné bérbe a Szevasztopoli bázist A flottavita kulcsa Az első légitámadás az afgán főváros ellen, amióta itt egy hónapja a szélsőséges iszlám tálibok vették át a hatalmat MTI-HÍR Oroszország valószínűleg húsz évre bérbe veszi a Szevasztopoli támaszpontot, hogy ott helyez­ze el a volt szovjet fekete-tenge­ri hadiflotta hozzá kerülő részét - közölte szombaton az orosz miniszterelnök. Viktor Cserno­mirgyin az ORT orosz köszolgá­lati televíziónak nyilatkozva el­mondta, hogy ezt a húsz éves periódust tartalmazzák azok az előzetes megállapodások, ame­lyeket november közepi kijevi látogatására készítenek elő alá­írásra. Leonyid Kucsma ukrán elnök szintén az ORT-nek nyilatkozva elmondta, hogy ez „az egészen hosszú" bérbeadási idő lehetővé teszi, hogy Oroszország távlati­lag egy másik támaszpontot hozzon létre flottájának. A flottamegosztási szerződés aláírására és a szevasztopoli lé­tesítmények 85 százalékának bérbeadására csütörtökön tett ígéretet Kucsma, Borisz Jelcin orosz elnökkel folytatott moszk­vai megbeszélésein. Közölte mindazonáltal, hogy a krími ki­kötővel kapcsolatos számos kér­dés még megoldásra vár. Az atlantai robbantáshoz nincs köze Tisztázták Jewellt MTI-HlR Az Egyesült Államok igazság­ügy-minisztériuma szombaton hivatalosan is tisztázta Richard Jewellt az atlantai olimpia ide­jén elkövetett robbantás kap­csán rávetődött gyanú alól. Áz egykori biztonsági őr a Cente­náriumi Olimpiai Parkban telje­sített szolgálatot, mikor július 27-én hajnalban csőbomba rob­bant egy rendezvényen. A rob­bantás egy ember életét kioltot­ta, több mint százat megsebesí­tett. Egy török televíziós ope­ratőr szívrohamban hunyt el, amikor a színhelyre sietett for­gatni. Jewellt kezdetben hősként ün­nepelték, amiért felfedezte a bombát, még mielőtt felrobbant volna. Később azonban vizsgá­lódni kezdett utána az FBI, s gyakorlatilag háziőrizetbe ke­rült anyjával közös lakásukban, amikor három nap múlva az ügy gyanúsítottja lett. Most, közel három hónappal az­után, hogy a biztonsági őr az egyedüli megnevezett gyanúsí­tott maradt az ügyben, Kent Ale­xander államügyész levelet kül­dött Jewell védőügyvédjének, közölve, hogy ügyfele többé nem célpontja az FBI vizsgálatá­nak. Az államügyész egyúttal reményét fejezte ki, hogy Jewell mostantól tanúként együttműködik majd a nyomo­zásban. A levél ugyanakkor nem tartal­mazza a Jewell és családja által követelt bocsánatkérést, amiért az FBI vizsgálatával tönkretette munkavállalási esélyeit. Ezrek igyekeznek elmenekülni az egyre intenzivebb harcok elől a zaire-i-ruandai határvidékről. (ČTK/AP) Az ENSZ tegnap evakuálta összes alkalmazottját a térségből A hutuk és tuszik nem békülnek Az afrikai Zaire keleti ré­szén mintegy félmillió ru­andai hutu menekült kelt útra tegnap Bukavu és Gó­rna táboraiból, mert félti életét az ellenséges tuszik­hoz tartozó banyamulenge törzs támadásától. MTI-HlR A hutuk részben más, biztonsá­gosabbnak vélt táborokba mene­külnek át, részben pedig a kör­nyező erdőkbe húzódnak. Csak­nem 1,1 millió ruandai és burun­di hutu menekült él zaire-i me­nekülttáborokban, köztük azok­nak az 1994-es mészárlásoknak az elkövetői is, amelyekben csaknem egymillió tuszit gyilkol­tak le a hutuk Ruanda területén. Az ENSZ tegnapra virradóra ki­költöztette az összes alkalma­zottját Bukavuból, mert a várost szombat óta folytonosan ágyúz­za a zaire-i kormány ellen fellá­zadt banyamulenge törzs ne­héztüzérsége. Az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte, hogy a heves harcok miatt a világszervezet egyelőre szünetelteni kénytelen ... a tuszik uralta ruan­dai kormány hadserege is beavatkozott a harcok­ba. az úton lévő menekültek ellátá­sát. Csak akkor szállít újabb se­gélyeket Bukavu térségébe, ha a szembenálló felek előbb megál­lapodnak a fegyvemyugvásban. A jelek egyelőre éppen az ellen­kezőjére utalnak: a zaire-i had­sereg légi úton erősítést szállít a térségbe, s a tuszik uralta ruan­dai kormány hadserege is bea­vatkozott a harcokba. Az ameri­kai hírügynökség úgy tudja, hogy körülbelül nyolcszáz ruan­dai katona kelt át szombaton a határon, hogy megtámadja a Ki­bumba nevű hutu menekülttá­bort Zaire területén. Zaire két kis szomszédországát, Ruandát és Burundit a tuszi ki­sebbséghez tartozó csoportok irá­nyítják. Helyi diplomaták szerint félő, hogy a két ország belesodró­dik a zaire-i háborúba. A zaire-i kormány szerint ez már kész tény, hiszen a ruandai kormány már napok óta támogatja a 300 ezres banyamulenge törzs lázadóit. Saját állításuk szerint a banya­mulengék azért lázadnak, mert a zaire-i hatóságok - folyamatos zaklaktással - távozásra akarják kényszeríteni 300 ezres lélek­számú törzsüket, amely 200 év­vel ezelőtt vándorolt a mai Zaire területére a mai Ruandából. Dosztum katonái egyre nagyobb számban vesznek részt a harcokban (ČTK/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents