Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-25 / 250. szám, péntek

EL JJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 23. Jelcin cáfol Jelcin elnök szóvivője útján határozottan cáfolta, hogy Viktor Csernomirgyin kormányfő közeli menesztésére készülne, amelyről az egy hete leváltott Alekszandr Lebegy beszélt egy amerikai tv-társaságnak nyilatkozva. Szergej Jasztrzsembszkij közölte egyben, hogy Jelcin egészségi állapota orvosai szerint „teljesen kielégítő" és nem térnek el a műtét tervezett dátumától. Jelezte, hogy Jelcin külön is reagálni kíván mái rádióbeszédében a vezető politikusok hatalmi harcára. (MTI) Zárlat Gázában Izrael szerda éjféltől teljes zárlat alá helyezte Ciszjordániát és a Gáza-övezetet, miután biztonsági szolgálatai attól tartanak, hogy ' szélsőséges iszlám erők merényletekkel emlékeznek meg az Iszlám Dzsihád vezetőjének egy éwel ezelőtti meggyilkolásáról. A lépés miatt, további intézkedésig közel 50 ezer munkavállalási engedéllyel * rendelkező palesztin nem juthat el izraeli munkahelyére. A hadsereg szóvivője a megszállt területek zárlat alá helyezését indokolva el. mondta: a következő napokra tervezett öngyilkos bombamerényletekről szereztek tudomást. (MTI) A dalai láma Strasbourgban. ČTK/AP-felvétel Ingerült kínai reagálás A kínai kormány elnyomása alatt élő tibeti nép „a függetlenségéért vívott harc fokozását sürgeti", és "fennáll a veszélye, hogy akcióba lép" - jelentette ki Strasbourgban a dalai láma. Reményét fejezte ki, hogy Kína demokratikus világ részévé válik, mire az EU-hoz delegált kínai képviselet heves bírálattal reagált. Látogatásának első napján a 61 éves, Nobel-békedíjas buddhista vezető az EP tisztségviselői előtt kifejtette: mindeddig „egyetlen, az emberi jogi helyzet javítására vonatkozó ígéretet sem hajtottak végre a Kína által gyarmati sorban tartott Tibetben, sőt, újra tetőfokára hágott a megtorlás és a politikai üldözés". (MTI) Török EU-segély befagyasztása Az Európai Parlament tegnap befagyasztotta a Törökország támogatására szánt nagyszabású segély folyósítását. A testület ülésén részt vevő képviselők többsége az Európai Unió költségvetésének első olvasatakor arra szavazott, hogy az emberi jogok megsértései miatt az Ankara számára elkülönített pénzek túlnyomó részének folyósítását ideiglenesen függesszék fel. (MTI) Az Európa Parlamentben is 1956-ra emlékeztek Ukrajnában a Chmelnyickij támaszponton amerikai és ukrajnai nukleáris szakértők utoljára veszik szemügyre a megsemmisítésre ítélt atomsilót. A benne tárolt rakétákkal együtt a napokban semmisítették meg az ukrajnai atomarzenál csökkentését is előirányzó START szerződés értelmében. ČTK/AP A raportőrök kritikus hangvételű jelentése Szlovákiáról Bírál az Európa Tanács Az Európa Tanács meglehetősen kritikus hangvételű jelentésben elemezte a tavalyi szlovákiai belpolitikai helyzetet, azonban annak tartalmát Pozsonyban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A dokumentum egyik társszerzője az osztrák Walter Schwimmer, aki az ET raportőreként több ízben járt Szlovákiában. ČTK-JELENTÉS Az elemzést a szokásos eljárás keretében a szlovák kormány véleményezi, ám a Szabad Európa Rádió már egyes részleteket megszellőztetett a jelentésből. Eszerint a jelentés 14 alfe jezetre tagolódik, amelyek egyebek között kitérnek az államnyelwédelmi és a köztársaságvédelmi törvénnyel, az alternatív oktatással, valamint a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos problémákra, az államfő és a kormányfő közötti konfliktusra, valamint a médiák helyzetére. A sajtó helyzetét elemző részben az olvasható, hogy indokolt az aggodalom, mivel az állami televízió és a rádió nem függetlenek. „A televíziót olyan tanács felügyeli, amely szinte csaknem a kormánypárt által jelölt tagokból áll, s ennek következtében a hírek és információk tálalása egyoldalú és a kormánynak előnyös", állítja a SZER szerint a jelentés. A továbbiakban kitér arra, hogy a SZER-nek milyen nehézségei voltak a sugárzási A jelentés kitér a szlovák-magyar alapszerződéssel kapcsolatos problémákra. engedély megszerzése körül, valamint említést tesz az elnök fia elrablásának körülményeiről folyt vizsgálatról rendszeresen tudósító újságírót ért támadásról. Az állami rádió és a televízió nem függetlenek. „Az elnök és a kormányfő közötti viszály súlyos probléma, amely csökkenti a szlovák intézmények működésének hatékonyságát és a bizalmat irántuk" áll a jelentésben, amely hozzáfűzi, az ifjabb Kovác elhurcolásának tisztázása hozzájárulna az eset hátterének felderítéséhez is. Az ET elemzése indítványozza a nemrég módosított, ám az elnök által a parlamentnek újratárgyalásra visszaadott btk.-módosítások teljes egészében történő hatályon kívül helyezését, amelyeket tavasszal a köztársaság védelmére hivatkozva fogadtak el a képviselők. A demokrácia és a zsarnokság csatája MTI-TUDÓSLTÁS Egy perces néma felállással tisztelegtek az Európai Parlament képviselői tegnap az 1956-os magyar forradalom mártírjai emlékének. Az Európai Unió közvetlenül választott képviselőtestületének történetében először került arra sor, hogy az intézmény teljes ülése hivatalosan is megemlékezett valamely nem tagország történelmi évfordulójáról. Az eseményen Orbán Viktornak, az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága elnökének vezetésével részt vett a magyar parlament küldöttsége is. Az ülésen elnöklő Nicole Fontaine, a parlament alelnöke - aki a képviselők tapsával övezve külön is üdvözölte a magyar vendégeket -, rövid ünnepi beszédében a „legbátrabb és legambíciózusabb kísérletnek" nevezte a magyar forradalmat, amely arra irányult, hogy megtörjék a diktatúrát Közép-Európában. „A demokrácia és a zsarnokság vívott csatát földrészünk szívében", húzta alá Fontaine asszony. A szovjet csapatok brutális magyarországi beavatkozása megerősítette, hogy a kontinens megosztott marad, és ezt követően évtizedeken át gondolni sem mert senki arra, hogy tényleges újraegyesítése bekövetkezhet egy újabb háború nélkül. Az 1989-es békés forradalmak nyomán azonban ismét megnyílt az út ehhez. Az azóta kiteljesedő együttműködés, a társulási megállapodás alapján is mélyülő kapcsolat nem csupán egy napirendi pont intézményeink munkájában. Alapvető kötelességünk, hogy a tényleges újraegyesítés történelmi lehetőségét ne szalasszuk el, és biztosítsuk egy békés és virágzó Európa létezését, szögezte le végül ünnepi megemlékezésében Fontaine asszony, akinek szavai után a teljes ülés résztvevői egy perces csenddel adóztak a forradalom áldozatai emlékének. Brzezinski az 56-os washingtoni fogadáson Budapestet elárulták MTI-HlR Ünnepélyes fogadást rendeztek szerda este az ötvenhatos forradalom évfordulója alkalmából a washingtoni magyar nagykövetségen. A fogadás díszvendége Zbigniew Brzezinski egykori amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó volt, aki az évfordulót méltató beszédében kijelentette, hogy számára a negyven éwel ezelőtti események személy szerint is meghatározó, döntő jelentőségűek voltak. Elmondta, hogy lengyel-amerikaiként ösztönösen is azonnal mély rokonszenvet érzett a szabadságukért küzdő magyarokkal, ugyanakkor amerikai állampolgárként szégyen töltötte el, mert a szavakban felszabadítási doktrínát hirdető Egyesült Államok, a világ többi részéhez hasonlóan - cserben hagyta a „budapesti fiatalokat". Meleg hangú, de a történelmi körülményeket is felvázoló beszédében a neves politológus úgy vélekedett, hogy „Budapest 1956-ban történt elárulása az 1938-as müncheni paktummal hozható párhuzamba". Hozzáfűzte, hogy 1956 roppant fontos leckével szolgált személy szerint számára is, mert meggyőzte őt arról: az Egyesült Államoknak olyan stratégiára van szüksége, amely a szovjet tömb belülről történő, fokozatos és békés fellazítását célozza. Életem következő huszonöt évét e célkitűzés megvalósításának szenteltem, mondta a politológus. A volt KGB-főnök az orosz invázióról Még most is helyesli CTK-HIR Moszkva teljesen jogosan zúzta szét 1956-ban a magyar felkelést, mivel megakadályozta a vérontást, nyilatkozta az orosz tévében Vlagyimir Krjucskov. A szovjet titkosrendőrség volt vezetője 1956-ban a budapesti orosz nagykövetség sajtótitkára volt. „Katonáink százai, sajnos, életüket áldozták, de mély meg győződésem, hogy szerencsétlenségtől védtük meg Magyarországot", nyilatkozta.Kijelentette: „Magyar barátaink bevonulásunkat Budapestre elítélték, de aztán hálálkodtak a jóistennek, hogy egységeink visszatértek és segítettek nekik". Primakov ellenzi MTI-HÍREK Moszkva és a NATO között a tömb bővítésének ügyében lehetséges kompromisszum, az ugyanis, hogy az észak-atlanti szövetség politikai garanciákat adna az új tagoknak, viszont tartózkodna az érintett országokban való katonai jelenléttől. Ezt a NATO egyesített fegyveres erőinek főparancsnokságán Moszkvát képviselő Leontyij Sevcov tábornok jelentette ki az Interfaxnak adott nyilatkozatában. A tábornok szerint külön kell választani a szövetség bővítésére vonatkozó politikai döntést és az annak megvalósítását célzó gyakorlati lépéseket. Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter viszont ismételten elutasította a NATO bővítését, miután Bili Clinton amerikai elnök az új tagok felvételének dátumaként a hét elején 1999-et nevezte meg. A Sevcov által vázolt kompromisszum lehetőségéről korábban már beszélt Primakov is, aki szerint az lehetne a kompromisszum, hogy az új tagok csak a NATO politikai szervezetében kapnának tagságot, és nem vennének részt a katonai szervek tevékenységében. Az érintettek és a NATO illetékesei azonban elutasították ezt. Moszkva kitart a NATO-val kötendő átfogó szerződés mellett, amelyben Sevcov szerint politikai és katonai garanciákat kellene adni a feleknek, beleértve a közép-európai országokat is. Ezen kívül az orosz tábornok szükségesnek tartja, hogy szerződésben rögzítsék: a békepartnerség keretein belül aktívabbá teszik Moszkva és az észak-atlanti szövetség együttműködését. A svájci fővárosban könnygázzal oszlatta fel a rendőrség azt a többezres paraszttüntetést, amelynek résztvevői a marhahús felvásárlási árának emelését követelték a kormánytól. ČTK/AP Clinton tervét a NATO 1999-től történő bővítéséről