Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-25 / 250. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 25. KOMMENTÁR Politilcusnevelde TÓTH MIHÁLY Száz amerikai dollárt kockára mernék tenni egyetlen szlovák korona ellenében, hogy egy hónapon belül a másik térfélen, a nemzetibb szlovák oldalon is akad politikus, aki kapásból ledo­rongolja Rudolf Chmelt, Csehszlovákia utolsó budapesti nagy­követét, akinek naplója a napokban jelent meg. Azért írom, hogy „egy hónapon belül", mert legalább 50 százalékos a való­színűsége annak, hogy vagy a Szlovák Nemzeti Pártban, vagy a Matica környékén majd olyan politikus érez leküzdhetetlen késztetést R. Ch. elmarasztalására, aki írni ugyan tud, olvasni azonban alig-alig. Hiába, az entellektüellé válás folyamat, eltart egy ideig. Az „egyik térfélen", a hazai magyaron már megkapta a magáét a szerző. Annak alapján, amit könyve megírásának metódusáról, a Szlovákia és Magyarország közötti viszonyról kissé általánosítva, a szlovák - szlovákiai magyar kapcsolatok­ról pedig egy példát, a „magyar-magyar csúcs" következmé­nyeit említve nyilatkozott. Az 1989 novembere óta eltelt 7 esz­tendő új politikusok kirajzásának időszaka volt. Csupa új arc a televízióban és a parlamenti széksorokban meg bársonyszékek­ben. A demokratizálódott államok közéleti fórumai megannyi politikusneveldeként is felfoghatók. A politika szereplőinek je­lentős része (pestiesen szólva) a hat húszas fapadossal érkezett. Volt, aki rövid időn belül kikupálódott, mások még mindig a politikai ábécét tanulják. Viszont alig-alig találunk olyat az új­arcú politikusok között, aki ne volna sértődékeny, akinek nem derogál, ha valaki azt találja róla mondani, hogy „te csak a világ második legnagyobb politikusa vagy". Bugár Béla már sok min­dent megtanult. Van viszont, amit 7 év alatt sem tanult meg. Még mindig sértődékeny. A minap a Chmel-interjúra reagálva az egész Magyar Koalíció nevében megsértődött. Ugyanis az egykori diplomata - a szlovákiai magyar politizálást stílusról szólva - azt találta mondani, véleménye szerint a mai helyzet­ben nem volt a legszerencsésebb döntés, hogy a „magyar-ma­gyar csúcson" a szlovákiai kisebbségi pártok olyan álláspontra helyezkedtek, amilyenre helyezkedtek. Nem Slotaként, nem Slobodníkként és nem is Mečiarként mondotta ezt R. Ch., ha­nem tapasztalt diplomataként, a magyar-szlovák kapcsolatok természetének egyik legjobb ismerőjeként. Egyik nap kifejtette véleményét, másnap már meg is jelent B. B. tüsténti reagálása, amelynek az a veleje, hogy akármelyik oldalról nézzük is, az volt a legtökéletesebb megoldás, amit B. B. a legtökéletesebb­nek tart. Egyebek között azt sem tanulta meg az MKDM elnöke, hogy nem árt, ha egy gyakorló politikus mérsékli a sértődé­kenységét. És az sem elvetendő, ha meg tudja különböztetni a barátot az ellenségtől. Rudolf Chmel nem szlovákként, nem is magyarbarátként nyilatkozott, hanem demokrataként, a politi­ka hozzáértő művelőjeként. JEGYZET Miniszteri dilemma VOJTEK KATALIN Nem elég a renitenskedő szí­nészek zajongása, a képzőművészek, filmesek külföldre címzett tiltakozásai, jobb sorsra érdemes kultusz­miniszterünk a sok maga kre­álta gond és probléma köze­epette egy újabbal találta ma­gát szembe. A kérdés, amely gyötri, annyira súlyos, hogy képtelen vele egyedül meg­birkózni, így hát egyenesen a parlament elnökéhez fordult segítségért. Ivan Gašparo­vičtól kérdezte meg, vajon il­letékes-e a DU két képviselője arra, hogy képviselői vizsgá­latot tartson a minisztérium szent berkeiben. Milan Kňažko és Eva Rusnáková hétfőn ugyanis ilyen céllal ér­kezett a minisztériumba, de nem nyert bebocsátást a mi­niszterhez. A két képviselőt csak az egyik főosztályvezető, Milan Ferko érdemesítette pár keresetlen szóra, imi­gyen: „Megszűnnek az alapít­ványaitok, megszűntök ti is!" Hudec Gašparovičhoz inté­zett kérdése a következő volt: „Célszerű-e a környezetvédel­mi bizottság tagjainak képvi­selői vizsgálata a kulturális minisztériumban? Az ugyanis nem rendelkezik környezet­védelemmel kapcsolatos esz­közökkel." Mivel a parlament elnöke még nem válaszolt, mi a jereváni rádiónak tettük fel ugyanezt a kérdést, és a kö­vetkező választ kaptuk: „Amíg Ján Ľupták nyugdíjas anyósa egy részvénytársaság és egy bank igazgatótanácsá­nak tagja, addig nyugodtan fogadhatja Hudec kultuszmi­niszter úr a parlament kör­nyezetvédelmi bizottságának tagjait. De cserébe engedje­nek meg egy kérdést: nincs tévedés a dologban? Valóban Hudec úr a kulturális minisz­ter? Nem ő az egészségügyi miniszter? Mert mi itt, Jere­vánban úgy tudjuk, hogy Ivan Hudec eredeti foglalkozását tekintve orvos. Persze ettől függetlenül legalább olyan jó lehet kultuszminiszternek, mint a színész Kňažko volt külügyminiszternek." Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318J Főszerkesztő-helyettes: Madi Géza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görföl Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Tetjeszti a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 4801 ] Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. - Olyan gyorsan nő ez a gyerek, mint a benzinárak... (Andrej Sekela karikatúrája) A területi átszervezés leple alatt sok állami hivatalnok felmondást kapott Furcsa, mély csend Életbe lépett a területi-köz­igazgatási reformról szóló jogszabály, s ha az jó tör­vény volna, a hírre akár háromszoros hurrát is ki­álthatnánk. A realitásokat figyelembe véve azonban egy csöpp okunk sincs az örömre. CSÁKY PÁL A dél-szlovákiai területeken ­minő véletlen, ugye? - megszün­tették az 1990 óta viszonylag jól működő körzeteket. Ezáltal nemcsak az ügyintézés került tá­volabb az állampolgártól, ha­nem számos hivatalnokkal is kö­zölték, munkájukra a jövőben nem tartanak igényt. Csend van ezen a téren, mély csend, s a tá­jékozatlan ember akár arra is gondolhatna, rendben megy e téren minden. Ez a kormánykoa­líció viszont nem az a kormány­koalíció, amely egy ilyen le­hetőséget kihagyna arra, hogy emberek, állami hivatalnokok ezreit meg leckéztessen, meg­alázzon. Az elmúlt hetekben a területi átszervezés leple alatt a legtöbb állami hivatalnok fel­mondást kapott. Többekhez dur­ván sokszorosított papíron jutott el az „elbocsátó szép üzenet" a pecséttel és az olvashatatlan aláírással. Ilyen papírt egyetlen bíróság sem fogadna el, érvé­nyességük nagyon is kétséges. A hivatalnokoknak azonban meg­súgták, néhány hónap múlva több embert visszavesznek, olyanokat, akik megbízhatók, akik nem panaszkodnak, nem beszélnek ellenzéki képvi­selőkkel vagy újságírókkal. A hi­vatalnokok pedig hallgatnak és reménykednek; s talán megha­sonulnak az alapos várakozás­ban. Nem rájuk, hanem arra kell követ vetni, aki ezt az egész me­galázó körhintát kitalálta. Utol­jára 1968 után élt meg ez az or­szág ilyet: akkor is bosszú volt, ... megsúgták, néhány hónap múlva több em­bert visszavesznek... most is az. S ha valakinek eszébe jutna, ugyanazok csinálják töké­letesített eszközökkel, jusson eszükbe Görgey Gábor Galopp a Vérmezőn című darabja. Amikor a kitelepítésre ítélt tábornoknak a postás azzal dicsekszik, ugyan­az fogja őt kitelepíteni, aki 1944­ben a zsidókat vitte el, a tábor­nok kesernyésen megjegyzi: „Kis ország vagyunk, spórolnunk kell a szakemberekkel." A megalázás OLVASÓI LEVELEK Mi az a csillagászat? A csillagászat alatt az emberek többsége éjszakai távcsőbe ku­kucskálást, csillagjóslást, „fölös­leges" űrszondákat vagy ufóvá­rást ért. Pedig nem így van. A távcső feltalálása után az iste­nekből kopár, sivatagos felszínű holdak, bolygók lettek, amelyek még csak nem is körülöttünk keringenek. A tudomány továb­bi fejlődésével egyre több isten­séget fokoztak le felhők közötti elektromos kisüléssé, átlagos csillaggá, piszkos hógolyóvá vagy a fehér fénynek a légkör­ben szétszórt összetevőivé. A nevetséges horoszkópok csillag­jegyei mára már csak lassan vál­tozó, látszólagos csillagcsopor­tosulások, melyek a dinoszau­ruszok korában egészen más­hogy rendeződtek el. Sajnos, mindezen tudás ellenére még mindig a horoszkópnál nyitjuk ki először az újságot és el­hisszük, hogy egy tadzsikisztáni részeg sírásó földönkívüliekkel találkozott. Falunkban a csilla­gászati szakkör alapiskolás tag­jai már másképpen gondolkod­nak. Tudják például, hogy van tükrös távcső is, hogy pár évig még a Pluto közelebb van, mint a Neptunusz, meg hogy a Jupi­ter egyik holdja nagyobb, mint a Merkúr. Tudják, hogy az Est­és a hatalommal való visszaélés erősebb foka, hogy sok elbocsá­tandónak megsúgják, ha belép a DSZM-be, a helyén maradhat. Sokan megteszik; az egyik hiva­talnokban viszont akkor dőlt el a borjú, amikor két nappal a DSZM-be való belépésről szóló nyilatkozat aláírása után vissza­jöttek hozzá: „Nem jó, mindenki a DSZM-be lépett be, a koalíciós partnereknek is kell ember. Té­ged jelöltünk ki arra, hogy átlépj a munkásszövetségbe." Mire az illető: „Azt már nem, ez a hely nem ér meg annyit, hogy ennyire hülyék közé lépjek, s ezért egy életen át szégyenkezzem!" Csend van, túlságosan is mély csend. Az állam milliárdokat költ el új hivatalok létrehozata­lára, s közben szép csendben megy fel az energia, a gabona, a hús ára. Valamiből meg kell fi­zetni az urak vigalmát. Az ellen­zék is mintha bénább volna a kelleténél ebben a kérdésben. Egyedül a Magyar Koalíció tér­képezte fel a dél-szlovákiai hely­zetet, biztosítva mindenki szá­mára a maximális diszkréciót. Két dolog okán. Az egyik: a szoli­daritás. A másik: számon aka­runk tartani mindenkit, akivel az önkormányzati szférában és a politikai változások után szá­molhatunk. hajnalcsillag valójában a Vé­nusz. Németh Gergely Nagylég Vásári színfoltok A vásárló számára nemigen tűnt fel, hogy idén a párkányi Si­mon-Júda vásárt már kerek 450. alkalommal rendezték meg. Az évfordulót kulturális műsorokkal tarkították a ren­dezők: szlovák és magyar műkedvelők szórakoztatták az érdeklődőket. A város központ­jában tartott vásár több ezer ha­zai és határon túli vásárlót, ven­déget csábított ide. Nem hiá­nyozhatott az orrot csiklandozó finom falatok illata és természe­TALLÓZÓ IZVESZTYIJA A tekintélyes orosz napilap érte­sülései szerint Vladimír Mečiar kormányfőt hamarosan mégműtik Németországban. Bár Pozsony hivatalosan cáfolja a miniszterelnök betegségét, akiknek alkalmuk volt találkoz­ni vele, azt állítják, Mečiar arca betegségről árulkodik, konkré­tan agydaganatról. SME Eva Zelenayová parlamenti kép­viselő (DSZM) szerint aki kifo­gásokat emel a kormány politi­zálási stílusa és politikai kultú­rája ellen, az a választások ered­ményét kifogásolja. - A polgá­rok újraválasztották mozgal­munkat, és bizonyára tudták, hogy miért. És mellesleg a Mo­ravčík-kormány ideje alatt sem történt gyökeres változás a kor­mányzási stílusban, legalábbis nem értesültünk róla - nyilat­kozta Zelenayová. Szerinte ren­geteg dolgot feleslegesen dra­matizál az ellenzék és a külföld. - Az Európa Tanács Szlovákiá­ról szóló jelentésében például az olvasható, hogy az állam bea­vatkozik a médiumok irányítá­sába, mert a kormány nevezi ki a médiatanácsok tagjait - tette hozzá. NÁRODNÁ OBRODA Marián Mesiarik, a bányász­szakszervezetek elnöke szerint a privatizáció megvalósított for­mája leginkább az 1948-as álla­mosítási disznósághoz hasonlít­ható. MLADÁ FRONTA DNES A cseh napilap szerint Szlováki­át a Nyugattól való elszige­telődés fenyegeti. A lap Ralph Johnsont, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetét idézi, aki „nyíltan és egyértelműen" kije­lentette: Szlovákia integrációs esélyeit jelentősen rontja az a tény, hogy a köztársasági elnök fiának elrablását és Róbert Re­miáš halálának körülményeit a mai napig nem vizsgálták ki a szlovák hatóságok. Johnson szerint a bűntettek felderítése akár az integráció feltételét is képezheti. A nagykövet emellett a Büntető Törvénykönyv módo­sítását, az alapítványokról szóló törvényt, a nyelvtörvényt, az ügyészségekről szóló törvényt és a felsőoktatási törvényt is nyíltan bírálta. NOVÝ ČAS Egyre jobban elszaporodnak a farkasok az Alacsony-Tátrában és környékén. A II. világháború után szinte nem lehetett farkast találni Szlovákiában, az első 1974 táján bukkant fel. Most a farkasok évente körülbelül 400 szarvast tépnek szét, és az utób­bi időben többször előfordult, hogy a juhaklokba is betörtek. Legutóbb Liptovská Teplička közelében öt juhot tépett szét egy falka. tesen a környékbeli bortermelők murcikínálata sem. Nosztalgi­kus halandó lévén szívesen bele­hallgattam az amatőr hegedűs itt-ott felcsendülő zenei produk­ciójába, de ami igazán megfo­gott, az a latin-amerikai zené­szek ritmusos dalainak zengése volt. Nyilván nem csak én vol­tam így ezzel, mivel a több he­lyen is zenei ízelítőt adó, idegen országból való fiatal muzsiku­sok körül mindig szép számú közönség gyűlt össze. A kelle­mes, temperamentumos dallam­ra, ritmusra a körülállók is oly­kor ütemes mozgásba kezdtek, jelezve, hogy az utcai zenészek „megfogták" a közönséget. Hinzellér László Szőgyén

Next

/
Thumbnails
Contents