Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-24 / 249. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1996. NOVEMBER 24. SporT/Tévé és Rádió - szombAt frp Ifj. Fülöp Antal festményei és szoborkompozíciói a Komáromi Csemadok-galériában Sejtelmes mélymerülés Érdekes, megmerülésre késztető világot teremt ifj. Fülöp Antal a Komáromi Csemadök-galériában Me­rülés címmel rendezett ki­állításán bemutatott szob­raival-figuráival. TALLÓSI BÉLA Cingár kalapos pókember pöf­feszkedik, terpeszkedik gubanc­ba szőtt-szabott dróthálóban lóg­va a mennyezetről. Pálcikatestű szöcskeemberek vagy ember­szöcskék kuksolnak ugrásra ké­szen vagy védekező pózban. Ál­lat-, Ember- vagy Istenvoltában tépett Krisztusalak merevedik a keresztfán. Mélymerülésben pár­zó nevenincs tengerlények lebeg­nek lovaglópózban. Kinek-kinek - fantáziája, a világ­ra való" rálátása, lelki alkata és ér­deklődése szerint értelmezve ­másról és másról szólhatnak ezek a szellemidézett, zenei ihletésre mélymerülésben kitalált, roncsa­ikra tépve-szaggatva szerkesztett figurák. Lehet ez játék: földönkí­vüli szömyecskékkel, sci-fi-raga­dozókkal, tengermederben termő mélységlényekkel. De lehet ez komoly valóság: mély merüléssel meglelt élőlényősök­ben megformált, karikírozott em­beri tulajdonságokkal - minden figura egy-egy megelevenedő jel­lemvonás. De lehet akár elkorcsosult mai ön­magunk múltképe a jövőből ­vagyis az, amiről Kubičko Kucsera Klára tesz említést egyik tanulmá­nyában: „...sajnos, az utóbbi évti­zedek megnyilatkozásainak a többsége inkább egy kataklizmá­ra készít fel bennünket." Erre leg­inkább az alkalmazott szoborfor­málási vegyes technika utal, Ráérezhetően fejezi ki a nem létező, képzelt mélység, képzelt világ sejtelmességét. amellyel Ifj. Fülöp Antal ráérez­hetően fejezi ki a nem létező, kép­zelt mélység, képzelt világ sejtel­mességét. Elszínezett, kikeményí­tett kötszeranyaggal tekeri be a csontjaira lesoványított figurákat. Másik világot is kínál ifj. Fülöp Antal a komáromi Csemadok-ga­lériában. Festményeivel a geo­metria világát. De ezzel is a mély­ségben kíván megmerülni. Előbb csak az egyes idomok konstruktív egymásra utaltságával keresi im­már figura nélkül ugyanazt a mélységet. Majd a téridomok egyre sűrűbb kapcsolódásainak­összefonódásainak feszítését, a konstruktív elemek uralmát nem geometrikus, szinte zenei akkor­dokként lebegő háttérrel oldja fel. Ezek a festmények, ha más megszólalással, de ugyanúgy ön­magunkról, külső vagy belső mélységekben óhajtott megmár­tózásról szólnak. A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei körében Magyar színházvalóság Kárpátalján GAZDAC JÓZSEF A közelmúltban Rozsnyón és Kassán vendégszerepelt a Bereg­szászi Illyés Gyula Magyar Nem­zeti Színház. AZ alkalmat kihasz­nálva megkértük annak néhány tagját, mutassák be társulatukat. Balázsi József igazgatótól meg­tudtuk, a szervező stáb 1992 őszén látott munkához, a művé­szeti tevékenység pedig 1993 au­gusztusában indult meg. Koráb­ban állandó jellegű, profi magyar színház Kárpátalján nem léte­zett. Ezt a feladatot részben a máig is működő beregszászi műkedvelő csoport látta el. Balázsi József: A három éve ala­kult színházunk művészgárdája a korábban kiválasztott, majd Ki­jevben és Budapesten tanult 154 személyből állt össze. Nem egé­szen állami költségvetésre épülő intézmény vagyunk, tudniillik az állami anyagi támogatás a kezde­tihez képest állandóan zsugoro­dik. Amíg 1993-ban a teljes ki­adásunkat fedezte az állam, 1994-ben és 1995-ben már csak a 80 százalékát vállalta, s az idén mintegy egyharmadát adja a ko­rábbi összegnek. Létezésünkhöz évi 8-9 millió forintnak, illetve 2-3 millió koronának megfelelő összegre van szükségünk. Honnan teremtik elő a hiányzó mennyiséget? Részben a jegyárakból. Az idén pedig az Illyés Alapítvány kétmil­lió forintnyi rendkívüli segélyt adott. Ez együttvéve nyolc hó­napra elegendő. A minap ígére­tet kaptunk a területi államigaz­gatási hivatal kultúrosztályáról, hogy egy bizonyos összeget átu­talnak számlánkra. így talán no­vembertől nem kell elrendelni nálunk a fizetetlen kényszersza­badságot. Van saját színházépületük? Kaptunk ugyan egy épületet, ám az tatarozásra szorul, amihez mintegy 30 millió forintnak meg felelő pénzösszeg kell. Egyéb­ként mi elsősorban tájoló színház vagyunk. Az évi száz körüli fellé­pésnek a 90 százalékát vidéken tartjuk. Szlovákiában most já­runk először. Évente hány bemutatót tarta­nak? Amennyire a pénzünkből telik. Kezdetben két bemutató volt, az­tán három, az idén pedig csak egy lesz... Egyébként az anyagi­akkal magyarázható az is, hogy a kezdeti 15 színészből mára csak nyolcan maradtak a társulatnál. Most újabb jelöltjeink tanulnak Kijevben... A színészektől azt kérdeztem, va­lóban világot jelentő deszkák-e a kárpátaljai színpadok az ottani magyar színészeknek. A fiatal Trill Zsolt úgy érzi, ugyanolyan szerepük és értékük van azoknak Minket a színház iránti elkötele­» zettség éltet. « is, mint a világ többi színpadá­nak. Ami pedig az anyagi vetüle­tét illeti, az koránt sincs világ­csúcsközelben: Csupán ebből nem tudunk megélni. Besegíte­nek a szülők is. Van, ki ezt hoz, ki azt ad kölcsönbe... Minket a szín­ház iránti elkötelezettség éltet. Hogy meddig bírja, tudja együtt tartani ezt a társulatot a lelkese­dés? Szűcs Nelli művésznő sze­rint: Majd meglátjuk. Egyelőre van kedvünk hozzá, bízunk a jobb lehetőségekben. At Home Gallery Kiállítás Somorján ÚJ SZÓ-IN FORMÁCIÓ Ma délután nyitja az At Home Gallery a somorjai zsinagógá­ban a Sound off elnevezésű in­termediális projektet Jozef Cse­res és Michal Murin koncepciója alapján. A rendezvény a vizuális és az akusztikus művészeti meg­nyilvánulásoknak ad teret, külö­nös hangsúlyt helyezve az eszté­tikai-poétikai szempontokra. A bemutatót nemzetközi részvé­tellel rendezik: Szlovákiát Milan Adamčiak, Ján Kodoň, Peter Strassner, az Egyesült Államo­kat Michael Delia, Magyarorszá­got Lois Viktor képviseli. Megte­kinthető november 24-ig. (t-si) (Fotó: archív) Vidnyánszky Attila rendező: Azok maradtak a színháznál, akik nem azért csinálják, mert ez a megélhetés általuk leginkább kiválasztható formája. Az tartja össze a társaságot, hogy még tu­dunk egymásnak izgalmas dol­gokat mondani, a közös játék hordoz még feszültségeket, tit­kokat bennünk - egymásnak. Mint rendező, úgy érzem, meg tudom valósítani elképzelései­met ennek a csoportnak a köz­reműködésével, ők pedig úgy ér­zik, ki tudnak bontakozni. Egyút­tal hisszük, hogy művészetet csi­nálunk. Szerencsére vevő is van rá Ungvártól Rahóig. Fiatal tár­sulat vagyunk, még nevelhetünk magunknak közönséget az emlí­tett régióban. A misszión túl ez tart még ebben a csoportban, azért tudom elképzelni a folyta­tást is, mert van egyfajta szabad­ságunk. A nyomor adta szabad­ság. Ugyanis abból adódóan, hogy nem fizetnek meg minket, nem is kérhetnek számon tőlünk ennyi vagy annyi előadást, ennyi vagy annyi bemutatót. így tehát egy darabon akár egy évig is dol­gozhatunk, s csak akkor rukko­lunk elő vele, ha az a próbák so­rán teljesen megérik. Könyvbemutató Költők forradalma MTI-HÍR A forradalom 40. évfordulója al­kalmából az Occidental Press ki­adta a Költők forradalma című antológiát. A kötet 1957-ben je­lent meg először Washingtonban, és 29 magyar író, költő, többek között Csoóri Sándor, Benjámin László, Eörsi István, Faludy György, Illyés Gyula, Kuczka Pé­ter, Zelk Zoltán, Németh László, Tamási Áron és Veres Péter 1953­56 között született verseit, prózai írásait tartalmazza. A könyv a 80­as években második felében is­mét megjelent Amerikában. Most a harmadik kiadás kapható a magyarországi könyvesboltok­ban. Magyar filmsiker Az október 20-án véget ért 45. Mannheim-Heidelberg-i Nemzetközi Filmfesztiválon Erdélyi János és Zsigmond Dezső Az asszony című film­jét az ökumenikus zsűri elis­merő oklevéllel jutalmazta. A film a Magyar Televízió Drá­mai Stúdiója megbízásából készült a Magyar Történelmi Film Alapítvány támogatásá­val. Balázs József író történe­tének alapja valóságos ese­mény. A forradalom leverése után egy halálos ítélet elől bujkáló férfit a családja a ka­csaól alá ásott gödörbe rejte­gette, és évekig ott bújtatta. Az alkotás a család drámájá­ról szól. A főszereplő Györ­gyi Anna, az operatőr Janku­ra Péter. (MTI) Szenczi Molnár Albert Napok Október 28-ig tart a XXVII. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozata, melyek­nek Szene, Éberhard és Jóka ad otthont. Szombaton 18 órakor kezdődik a Kölni Fil­harmónia szólistáinak hang­versenye az éberhardi temp­lomban. Október 27-én, va­sárnap 15 órakor leplezik le Szenczi Molnár Albert emlék­tábláját a jókai református templomban, majd ugyanitt lépnek fel 15.30-kor a Kölni Filharmónia szólistái. A Ko­dály Zoltán Daloskör 16 óra­kor ad koncertet a szenei ró­mai katolikus templomban. Hétfőn a komáromi Jókai Színház vendégjátékát, az Apácák című darabot tekint­hetik meg az érdeklődők a szenei művelődési központ­ban. (ú) Grendel Lajos könyve Budapesten Ma délután Budapesten az Andrássy úton, az írók Köny­vesboltjában 16 órakor mu­tatják be Grendel Lajos És eljön az O országa című, új regényét. A kötetet Balassa Péter író-esztéta mutatja be.(ú) SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Feltámadás (19) HVIEZDOS­LAV SZÍNHÁZ: Menny, pokol, Kandúrfalva (19) KIS SZÍN­PAD: Allergia (19) ASTORKA SZÍNHÁZ: Talákozunk Hawaii­ban (19.30) ÚJ SZÍNPAD: József és azínes, szálesvásznú álom­kabát(19) MOZI POZSONY HVIEZDA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 18, 20.30 OB­ZOR: A fenomén (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Telefon­szex (am.) 15,.30, 17.30, Száll a kakukk fészkére (am.) 20 CHARLIE CENTRUM: A Függetlenség Napja (am.) 17, 19.30 Eddie (am.) 15.30, 17, Suzanne (szlov.-cseh) 20 Fehér vihar (am.) 17.30 Az elveszett völgy (szlov.) 19.15 TATRA: Zöld vi­lág (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Trainspotting (am.) 15.30,18, 20.30 KASSA SLOVAN: Margót királynő (fr.) 15.30, 17.45, 20 DRUŽBA: A Függetlenség Napja (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A feno­mén (am.) 16, 19 CAPITOL: Trainspotting (ang.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: A Függetlenség Napja (am.) 16. 18.15, 20.30 IMPULZ: Mrs. Parker és az elvarázsolt kör (am.) 16.15,19.15 Valaki jól jár, de a nélkülöző és öreg művészek aligha Vállalkozik a kulturális minisztérium DUSZA ISTVÁN Bármennyire is jó ötletnek lát­szik részvénytársaságot alapí­tani képzőművészeti alkotások árveréseinek szervezésére, mégiscsak furcsa dolog állam­hatalmi szándékokat ennyire átlátszó módon érvényesíteni a képzőművészet területén. A társasági törvény nem tesz kü­lönbséget tevékenységi kör alapján részvénytársaság és részvénytársaság között. Mind­egyiknek ugyanazokat a törvé­nyeket, szabályozókat kell be­tartaniuk. Adózni, társadalom­biztosítást, de még profitadót is ugyanúgy kell fizetniük. Ezt tu­datosítva, nem tudom elképzel­ni, hogy a Pátria részvénytársa­ság igazgatói tanácsának és fel­ügyelő bizottságának tagjain kívül, a képeiket árverésen kí­náló, valamint a megsegélye­zesre kiszemelt képzőművé­szek is jól járnának. Hacsak, nincs készülőben egy új adótör­vény. De még akkor is: egy állami aukciós részvénytársaság meg­követeli a magáét. Bérekben, tiszteletdíjakban, terembérlet­ben, s még jó, ha az eladott ké­pek után a művészek megkap­ják a járandóságukat. Az meg egyenesen a csoda lesz, ha a képzőművészeket segélyező alapítványnak több százezer koronát tudnak juttatni. Az sem tisztázott, hogy kiknek a műveit kínálja majd árverése­in ez a részvénytársaság. Ahol a Matica slovenská beleszólhat a művészetet érintő dolgokba, ott kő kövön nemigen marad. A kulturális minisztérium is ki­rostálja majd a neki nem tetsző művészek képeit. Az is kérdé­ses, hogy az Umelecká beseda nevű műintézmény minden szlovákiai képzőművész érde­keit képviseli. Valamilyen külföldi befek­tetőkről, érdeklődőkről is ál­modoznak a minisztérium urai. Noná! Majd mindjárt a holland aukciós házak, vagy egyenesen az angol Sotheby's meg a Chris­tie's jön tőkét emelni egy állami részvénytársaságba, hogy az­tán a londoni árveréseken kí­nálja a nemzeti eszmeiségű szlovák műalkotásokat. Ifj. Fülöp Antal és Farkas Veronika művészettörténész a kiállítás megnyitóján Fotó: Kertész Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents