Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-24 / 249. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 24. KOMMENTÁR Fizetésünk javát megesszük V. KRASZNICA MELITTA Köztudott, hogy Szlovákiában a lakosság a bevételének mint­egy 35^40 százalékát élelmiszerekre költi. A fejlett nyugati országokban ez az arány 20 százalék körül mozog. Az ezred­fordulóig előirányzott élelmezési politika célja, hogy kétezer­re hazánkban se haladja meg az élelmiszerekre fordított összeg a családi költségvetés 30 százalékát. A szándék dicsé­retes, de sajnos, a valóság teljesen mást mutat. Szinte biztosra vehető ugyanis, hogy az elkövetkező hóna­pokban jelentós élelmiszerár-emelés várható főleg az állati eredetű termékek esetében. Azokon belül is a tojás és a ba­romfihús drágulása lesz a legdrasztikusabb. Ezt elsősorban a gabona megemelkedett felvásárlási árával indokolják az ille­tékesek, továbbá azzal, hogy az alacsony termés miatt takar­mánygabonából behozatalra szorulunk - egyes becslések sze­rint mintegy 200 ezer tonnát kell importálni. Emlékeztetőül: ez pontosan akkora mennyiség, amelyről még Peter Baco földművelésügyi miniszter is elismerte, hogy kereten felül ju­tott ki a tavalyi termésből az ország határain túlra. Tehát ha bárkinek is eszébe jutna a termelőket okolni az ár­emelésért - vagyis amiatt, hogy a költségeiket alig fedező árat „mertek" kérni terményükért - Jobb lesz, ha a kivitelért felelős személyek megbüntetését szorgalmazza. A kormány a szükségimport fellendítése érdekében az egyes gabonafélék és takarmánykomponensek esetében a behozatali vám ideig­lenes eltörlését tervezi. Legutóbbi ülésén azonban még nem született meg az erre vonatkozó határozat. Egyébként ez amolyan „menteni, ami menthető" intézkedésnek tűnik, hogy elmondhassa, mindent megtett a drágulás mértékének csökkentése érdekében. Ez azonban csak az érem egyik oldala. Előreláthatólag no­vember elsejétől ismét megemelkedik az üzemanyag ára, ami kihatással lesz a gazdaság minden területére, tehát az élelmi­szeriparra és a kereskedelemre is. Mindennek persze megint a fogyasztó issza meg a levét. Nem fordult ugyanis még elő, hogy a gyártók, a szállítók, a kereskedők saját hasznuk rová­sára az emelés előtti szinten tartották volna az árakat, a nö­vekvő előállítási költségeket általában kamatostul vetítik ki a végtermék árába. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy 1990-hez képest az idei év szeptemberében az élelmiszer-ipari cikkekért több mint 2,5-szeresével fizettünk többet. Ugyanakkor a bérek körülbe­lül a duplájukra emelkedtek. Az adatok önmagukért beszél­nek. JVIit lehetne mégis mindehhez hozzátenni? Talán csak Murphy egyik találó mondását: „Ne búsulj, a holnap rosszabb lesz a mánál!" JEGYZET Csalc hiszem... KERTÉSZ GÁBOR A meteurológus időpancserek újfent kitettek magukért ­esik, mint Kishazánk ázsiója az Európai Unióba való bel­épésre. Persze erről nem a felhőkupecek tehetnek, ők tették a dolgukat, mint min­dig: este végignézték a műholdas adásokat, az RTL „Jó idők, rossz idők" című műsorából kikövetkeztették azt, amit ilyenkor szoktak, vagyis hogy lesz napsütés és megerősödő észak-dél-kelet­nyugati szél, valamint zápor­eső, zivatar és szélcsend. Az egészen kicsiny polgár pedig választhat demokratikusan, ami neki tetszik, úgysem az lesz. Illetve az lesz, majd ha fagy, merthogy jő a tél, a zi­mankó, ugyanis az EU gya­korlatának megfelelően ­időhuzigálásban már európa­iak vagyunk - és az érvényes kormányrendelet értelmében vasárnap véget ér a nyári időszámítás, úgyhogy most már joggal vacoghatunk, áz­hatunk, fázhatunk - ráfázha­tunk még jobban a politikai főmeteurológus áldásos működésére. Persze míg beköszönt az iga­zi tél, addig sok víz lefolyik az épp a napokban ünnepelt, négy éve elterelt Dunán ­lám, e szégyenteljes ünnep­lésre bőven akad pénz -, és míg igazán fagyni kezd, lesz közben egy november is. Magyarországi ismerősökkel beszélgettem a minap Po­zsonyban. Számukra feltűnően sok rendőr járkál az utcákon. Egyikük meg is kérdezte, csak nem a novem­beri évfordulótól fél a hata­lom? Nem tudom, fél-e egyáltalán valamitől a főmeteurológus, nem tudom, hoz-e még egy­szer november olvadást e honban. Nem tudom, csak hiszem, hogy nem kell újabb évtize­deket várnunk. Főszerkesztő: Szilvássy József (5238318) Főszerkesztő-helyettes: MadiGéza (5238342), Kiadásvezető: Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Görfö! Zsuzsa - politika - (5238338) Mislay Edit - kultúra - (5238313), Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Érsekújvár: 0817/97679 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Nyomja a DANUBIAPRINT 02-es üzeme. Előfizethető minden postásnál, pos­tán, valamint a PNS regionális és járási irodáiban.Terjesztí a PNS, valamint a Mediaprint-Kapa. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1 813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava ­Pošta 12,1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Slavkovská: - Még hogy én semmit sem teszek a magyar iskolákért.. Szűcs Béla karikatúrája Az óvatoskodókat is meg kel! győzni: nem Hendrik Höfgené a járható út Mephisto visszatérése Jó, hogy a Magyar Televí­zió nemrég műsorra tűzte Szabó István halhatatlan filmjét, a Mephistót. Bemu­tatója óta, s ennek, hajói emlékszem, lehet vagy másfél évtizede, ez a film egyáltalán nem kopott meg. GRENDEL LAJOS Én pedig úgy vagyok vele, hogy minél többször látom, annál több jelentését fedezem föl. Ez azt je­lenti, hogy én öregszem, a film azonban nem. Akik annak idején a Mephistót politikai allegóriá­nak tartották, avagy a film ürü­gyén a hatalom és a művész min­denkor összetett viszonyának a boncolgatását méltatták - igazuk volt. Meg nem. Vagyis csak rész­ben volt igazuk. Mert ez a film több, mint allegória, mert emberi egzisztenciánk legmélyére vilá­gít be. Morális üzenete mentes a szenvelgő moralizálástól. Hend­rik Höfgent, a színész sztárt, aki magánéletében éppúgy eladja lelkét az ördögnek, mint Faust a színpadon, lehet szeretni is és sajnálni is. A mostani tévévetítés alkalmával számomra mégis a film politikai jelentéssíkja erősödött fel újra. Nyilván a helyzet hozta ezt így. A mai szlovákiai helyzet, amely nem hasonlítható ugyan a náci Németországéhoz, mégis - aka­ratlanul - párhuzamokra csábít. Elsősorban a szlovákiai színházi életben fellángoló konfliktusok okán. Megnyugtató, hogy a szlo­vákiai színházak művészeinek többsége - az élvonal! - állja a sa­rat, eddig kiállta e próbát. Hiszek benne, hogy a színészek, ren­dezők, dramaturgok összefogása és ellenállása nem szélmalom­harc, hanem egy győztes ütközet a demokráciáért vívott harcban. S győzelem a kishitűség és a kö­zöny fölött is. Ez a hatalom persze nem fog egy­hamar meghátrálni. A régi-új elv­társak nagyon jól tudják, hogy csak akkor ülhetnek biztosan a nyeregben, ha sikerül megvásá­rolniuk vagy államosítaniuk az állampolgárok lelkét is. A szlová­kiai művésztársadalom élvonala viszont megüzente nekik, hogy a lelkük nem eladó. Ha a szlovákiai mozikban most vetítenék le a Mephistót, talán a még két­kedőket és óvatoskodókat is meg lehetne győzni arról, hogy nem Hendrik Höfgené a járható út. Árhullám a Dunán. A hétvégi háromnapos esőzés jelentős árhullámot okozott a Duna osztrák és német vízgyűjtő területén. Ennek következtében kedden Dévénynél a Duna vízszintje több mint három métert emelkedett, a hétfői 276 centiméterről reggelre 582 centiméterre. Kedd délutánra a vízszint elérte a 600 centimétert, ezért kihirdették az árvízvédelmi készültséget. Az előrejelzések szerint pénteken a fo­lyó felső szakaszán már megkezdődik az apadás. (TA SR-felvétel) OLVASÓI LEVELEK Magyar kiállítók Éppen a magyar vállalatok kiál­lításának utolsó napján jártam Pozsonyban. A Nemzeti Művelődési Központ előtt föld­be gyökerezett a lábam, öröm­mel gyönyörködtem a három pár táncában, és szívesen hall­gattam a népi muzsika ritmusa­it. Kedves, hangulatos megol­dás volt, kiállítás zenével, tánc­cal, amelytől Pozsony zord, hi­deg arcú emberei talán felvidul­tak. Talán nemcsak ilyen alkal­makkor, hanem minden héten szólhatna az utcán is a magyar zene, a gyűlölködést oszlató, enyhítő ritmusok hátha meglá­gyítanák az ellenségeskedők szívét! Őszintén szólva, sokan megálltak és bámészkodtak a kedves, táncoló fiatalokat néz­ve. Magáról a kiállításról annyit, hogy a rangos rendez­vény nemcsak az üzlet­kötőknek, szakmai részt­vevőknek lehetett hasznos. Hajtman Kornélia Nána Uszító feliratok E hó 12-én 16.36 órakor a 8510­es számú személyvonattal utaz­tam Kassára. Az 505621 18 5691-es számú vagonban ültem. Nagy meglepetésemre az ablak alatt lévő fém szemétládára kék színű olajfestékkel a következők voltak rápingálva: „Zarez Róma, Maďarov a - itt egy horogke­reszt virított - Židov Čecha." Ugyanebben a kocsiban a vécé­ben ugyanez a felirat virított, persze jó nagy betűkkel. Kassán kiszállva a vonatból a 3-as szá­TALLÓZÓ SME A londoni székhelyű Amnesty International (Al) nemzetközi emberjogi szervezet felszólítot­ta a szlovák parlamentet, hogy ne fogadja el a Btk. módosításá­nak 92a, 92b és 98. pontját. A szervezet véleménye szerint ezeknek a pontoknak a szövege homályos, kétértelmű, és le­hetőséget adhat a szabad véle­ménynyilvánítás jogával élők vagy az erőszakmentes szerve­zeteket alapítók üldözésére. Erről az Al levélben értesítette Ivan Gašparovič házelnököt. Az Al attól is tart, hogy az említett paragrafusok ellenkeznének a nemzetközi emberjogi normák­kal, beleértve a polgári és politi­kai jogok nemzetközi konvenci­óját és az emberi és szabadság­jogok európai konvencióját. Ezeket a Szlovák Köztársaság is aláírta. PRÁCA Oľga Keltošová szociális ügyi miniszter szerint a szociális biz­tosításról szóló új törvény a nyugdíjak esetében a valódi biz­tosítási rendszer bevezetésével számol. 1997 és 1998 folyamán eltörlik a nyugdíjak értékének jelenleg érvényben lévő felső határát, és az „ameddig és amennyit fizettem, annyi nyug­díjam lesz" elvet érvényesítik. NÁRODNÁ OBRODA Anton Marcišin, a pozsonyi Gaz­daságfejlesztési Központ mun­katársa szerint a hű menedzse­reknek minimális áron történő vagyonosztás igazságtalan, gaz­daságtalan, és késlelteti a szlo­vák gazdaság szerkezetének átalakulását. Alexander F. Zvrškovec, a Dividend Társaság elnöke szerint a rendszer részé­vé vált erkölcstelenség defor­málja a gazdasági kapcsolato­kat. Bár a politikusok azt hiszik, hogy ez a privatizáció lényegte­len velejárója, szerinte ez a szlo­vák társadalom legjelentősebb problémája. Amennyiben ugyanis a csúcson helyet fogla­lók erkölcstelenül viselkednek, ez elterjed az egész társadalom­ban. A fejlettebb országok csa­ládjába való belépés ugyanis nem csak műszaki kérdés, ha­nem szükség van hozzá a jogban és a gazdaságban érzékelhetően megnyilvánuló fejlett erkölcsre NOVY CAS Már hosszabb ideje szóbeszéd tárgya, hogy az oktatásügyi mi­niszter bizonyos változtatásokat eszközölt a külalakján. Ezt so­kan a Szlovák Televízió Press­club című adásában is észrevet­ték. A miniszter asszonynak új vagy legalábbis átalakított fog­sora van. Tegnap késő este a parlamentben Juraj Švec képvi­selő feltette a kérdést: igaz-e, hogy Slavkovská az orvosi kar bizonyos tanszékének fokozato­san több mint 10 millió koronás dotációt utalt át. Amennyiben ez alatt valamilyen fogászati osztályt értett, és valóban bebi­zonyosodnának a dotációt illető feltételezések, akkor Slavkovs­kának milliós fogai vannak. mú villamosba ültem, és a Nad jazerou utcába tartottam. Bárca előtt a villamos letér, itt egy híd oldalára festve a következőket olvashattam: „Cigáni, Maďari a Židia do plynovej komory." Jó volna Rudolf Schuster polgár­mester úrnak is felhívni a figyel­mét ezekre a feliratokra. Hiszen a városban sok külföldi is meg­fordul. Mit fognak gondolni ró­lunk? Talán ezek a nemzetisé­gek nem Szlovákia polgárai és adófizetői? Németh Milán Tiszacsernyő

Next

/
Thumbnails
Contents