Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)
1996-10-23 / 248. szám, szerda
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 23. TANÁCSADÓ Zászlóhasználat P. M.: Ne haragudjanak, de minél többet írnak az állami zászló használatáról, annál kevésbé értem, mikor is kell a községházát, a polgármester és az önkormányzat székházát állami zászlóval fellobogózni. Csak esetenként vagy állandóan (minden nap 24 órájában)? Adjanak már egyértelmű választ erre. FEKETE MARIAN A félreértések forrása itt egyértelműen az, hogy a törvény előkészítői ismét megfeledkeztek arról az alapvető követelményről, hogy a jogszabálynak áttekinthetőnek és mindenki számára érthetőnek kell lennie (legalábbis, ha ragaszkodni akarunk ahhoz az elvhez, hogy a jog nem tudása nem mentesít a felelősség alól). Nem igazán emlékszem arra, hogy 24 óráról írtunk volna, de tény az, hogy a törvény kétértelműén hangzik, mert az igazi szándékot elrejti ilyen-olyan utalások mögé. A törvény egyrészt azt mondja (adja utasításba), hogy az állami lobogót (magyarán inkább „zászlót") az állami ünnepek alkalmával „használják", ámde ugyanennek a rendelkezésnek az első bekezdése azt is kimondja, hogy a területi önkormányzat szervei is az állami lobogóval (pontosabban zászlóval) Jelölik meg" a székhelyükként alkalmazott épületeket. A törvény itt különbséget tesz a „megjelölés" és a „használat" között. És hogy még nehezebben legyen érthető, a vonatkozó törvény az állami lobogó használatával kapcsolatban utal az állami címer használatára vonatkozó szabályokra is. Magyarán, az állami lobogót, mint felségjelvényt a területi önkormányzat szervei is kötelesek „használni" az önkormányzat épületének és tanácstermének „megjelölésére", és ennek a felségjelvénynek, ugyanúgy, mint az állami címernek „minden nap 24 órájában" díszítenie kell a polgármester, illetve az önkormányzat székhelyét. KÖTVÉNYKERESKEDELEM A Nemzeti Vagyonalap kötvényeivel való kereskedést a kibocsátó megbízása alapján az RM-Systém Slovakia végzi. A szervezet által közzétett kimutatás alapján augusztus 5-e és október 21-e között a vagyonalapi kötvényekkel a következő forgalmat bonyolították le. -UAnonim üzletkötések 252,50 db Napi átlagos üzletkötés Napi átlagos forgalom Legmagasabb vételár Legalacsonyabb vételár Legmagasabb eladott kötvényszám Legnagyobb üzletkötés Utolsó teljes kinálat Kötvényeladás Kötvényforgalom 1 893 750,00 Sk 1996. 9. 9. 1996. 9. 9. 1 762 db 13 215 000,00 Sk 139 802 db 4040 db 30 300 000,00 Sk 7 500 Sk 7 500 Sk Közvetlen üzletkötések Eladás összesen 107 880 db Összforgalom 813 919 220,00 Sk GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Korszerűsítés Rózsahegyen A rózsahegyi Eszak-szlovákiai Papír- és Cellulózgyár Rt. az elkövetkező 10 évben mintegy 6 milliárd korona nagyságú korszerűsítési programba kezd. Két év múlva már környezetbarát módszerrel végzik a papír fehérítését, klór helyett savat használnak majd erre a célra. Az még nem világos, milyen hitelforrásból jutnak a szükséges pénzmennyiséghez. A vállalat adóssága jelenleg 1,7 milliárd korona. (ŤA SR) Szlovákia árnyékgazdasága A pozsonyi székhelyű INFOSTAT felmérte, vajon hány milliárd koronát tehet ki Szlovákiában az árnyékgazdaság teljesítménye. Felméréseik szerint 1994-ben mintegy 25 milliárd koronára tehető az árnyékgazdaság összteljesítménye. (TA SR) Sumitomo Japánban tegnap letartóztatták azt a Sumitomo-alkalmazottat, aki a szigetország eddigi legnagyobb összegű tőzsdei csalásáért felelős. A kereskedőház New York-i rézpiaci üzleteit intéző Hamanaka Jaszuo 2,6 milliárd dolláros veszteséget okozott vállalatának tíz éven át folytatott törvénytelen üzletkötéseivel. (MTI) Árdrágítások A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség a 42. héten a nyugat-szlovákiai régióban végzett szúrópróbaszerű vásárlásokat. Eredményeiket összegezve kiderült, a vásárlások 42 százaléka esetében árdrágításra került sor. (TA SR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1996. október 23-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 49,800 Osztrák schilling 2,897 Francia frank 6,029 Svájci frank 24,756 Kanadai dollár 23,177 USA-dollár 31,242 Német márka 20,381 ECU, EU 39,134 Olasz líra (1000) 20,424 Cseh korona 1,150 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 22,00 22,60 A budapesti COINVEST egyelőre nem tud kamatot fizetni, de tartozásait vállalja Ingatlanokat vettek a jegyeken A magyarországi kárpótlási jegyek kiadása során a komáromi CO-IMPEX kedvező feltételekkel vállalta az ügyintézés lebonyolítását. Ezután a jegytulajdonosoknak felajánlotta, hogy a budapesti COINVEST Rt. a címletérték szerinti 15 százalékos évi kamatért hasznosítja az újonnan megszerzett értékpapírokat. TUBA LAJOS Másfél évig nem is volt probléma, de az idén egyre többen panaszkodtak, hogy nem kapták meg az esedékes kamatokat. Amikor Komáromban találkoztunk Szarka Lászlóval, a COINVEST igazgatójával, ő nem is tagadta, hogy ezen a téren elmaradásuk van. Ennek okaként azt nevezte meg, hogy mire összegyűlt a megfelelő jegymennyiség, Magyarországon a választások közeledtével nagyon bizonytalanná vált a kárpótlási jegyek helyzete. Nemcsak a tőzsdei árfolyam zuhant le meredeken, hanem a befektetési lehetőségek is csaknem Magyarországon a választások közeledtével bizonytalan lett a kárpótlási jegyek helyzete megszűntek. Szinte egyáltalán nem valósult meg, aminek felkínálását eredetileg kilátásba helyezték, a jegyek árfolyama pedig egészen 17 százalékig zuhant. Nekik viszont a kamatfizetés miatt kötelezettségeik voltak, ezért az egészet ingatlanokba fektették be. Ezek szerinte nagyon jó befektetések, fedezik a kötelezettségeiket, viszont csak hosszabb távon kamatoznak, a megtérülési idejük 5-10 év. Ez viszont azzal járt, hogy tavaly év vége óta nem képesek fizetni az esedékes kamatokat. A cég ugyan üzleti titokként kezeli az ügyfelek, illetve a beszedett kárpótlási jegyek számát, annyit viszont megtudtunk, hogy az elmaradás 10-15 százalékukat érinti. Sikeres ingatlaneladásokból felszabaduló pénzeszközeiket ráadásul kénytelenek kárpótlási jegyek vásárlásába fektetni, mivel az utóbbi időben egyre többen mondják fel a bizományi szerződést. Szarka László szerint ügyfeleik a felmondással nem vesztenek semmit, hiszen a szerződéskötés idején a jegyek árfolyama 25 százalék körül mozgott, most pedig 40-en van. Jelenleg azoknak adják vissza a jegyeiket, akik még tavaly kérték a szerződésbontást, a többiek ügyét is fokozatosan intézni fogják. Ajánlanak viszont egy másik megoldást is, mégpedig a COINVEST által birtokolt magyar vállalati részvényekre való cserét, így a működő vállalkozásaik tovább dolgozhatnának, ami ügyfeleiknek is huzamosabb ideig jövedelmet biztosítana. A szerződésbontások újabb hullámát indította el az áramszolgáltató vállalatok részvénycseréje is. Hiába figyelmeztették arra az embereket, hogy az újonnan kapott kárpótlási jegyekkel már nem számítanak alanyi kárpótoltaknak. Általában csak akkor hitték el, amikor ezt a magyarországi OTP-fiókban is elmondták nekik, ezután többen visszavitték a jegyeiket a CO-IMPEX komáromi irodájába. Ennek vezetője, Kovács László szerint az emberek évekkel ezelőtt még nem tudhatták, hogy ilyen cserére nyílik majd lehetőség és kevesen akadtak, akik két évig otthon parlagon hagyták a jegyeiket. Ezért jobb lett volna, ha a magyar kormány úgy dönt, hogy az emberek jegyeit az eredeti mennyiség erejéig más sorszámmal is beváltja. Szarka László a COINVEST székhelyével kapcsolatos kétségekkel kapcsolatban elmondta: bár a szerződéseken szereplő Ürömi út 24-28-ból elköltöztek, ügyfeleik mai helyükön, a Duna parti Széchenyi utcában meggyőződhetnek arról, hogy valóban egy működő cégről van szó. Ellenőrzés a vagyonalapi kötvények eladásakor AZ MKDM állásfoglalása a mezőgazdaságról Biztonsági intézkedés Nyugtalanító a helyzet ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A vagyonalapi kötvények eladása során az RM-Systém Slovakian keresztül több biztonsági megoldást is beépítettek, amelyek célja a jogtalan vásárlások vagy eladások megakadályozása. A vagyonalapi kötvények eladásáról szóló szerződés, amelyet,a polgár természetes vagy jogi személlyel köt, csak néhány feltétel teljesülése esetén érvényes. Elsősorban arra van szükség, hogy azt a jogosult személy bemutassa az RM-S regisztrációs vagy kereskedelmi helyén. Ezek ugyanis azok a helyek, ahol egyáltalán forgatni lehet a vagyonalapi kötvényeket. Itt ellenőrzi az RM-S a tulajdonos, illetve a megbízott aláírásának hivatalos, anyakönyv-vezetői vagy közjegyzői hitelesítését. Amennyiben a szerződésen szereplő aláírás nincs hitelesítve, a regisztrációs vagy kereskedelmi helyek nem fogadhatják el az eladásra, ajándékozásra vagy egyéb szolgáltatásra vonatkozó utasítást. Az RM-S rendelkezik az erre jogosultak teljes névsorával. Amennyiben tehát a kötvényt olyan szeretné megvásárolni, aki nem kötött szerződést az RM-S-szel, attól nem veszik át a vásárlásra vonatkozó utasítást. Minden szerződésnek figyelembe kell vennie az ún. ajánlott árat, vagyis a vagyonalapi kötvény ára nem süllyedhet a névérték és a kamatok értékének 75 százaléka alá. Ezenkívül a szerződésen 1996. május 9-e utáni keltezésnek kell szerepelnie. Tőkepiaci Központ ÚJ SZÓ-HlR Az MKDM Országos Választmányának legutóbbi ülésén elfogadott, a mezőgazdaság helyzetéről szóló állásfoglalásából idézünk néhány főbb gondolatot. A mezőgazdaság a nemzetgazdaságnak az az ágazata, amely a rendszerváltás óta a legnagyobb változásokon ment át. Az ágazat jelentős gazdasági, szociális és társadalmi problémákkal küzd, amelyek kiküszöbölésére a kormány mind a mai napig nem találta meg a megfelelő, mindannyiunk számára elfogadható megoldást. A mezőgazdasági alkalmazottak tömegesen hagyják el a mezőgazdaságot, a rendszerváltás óta a foglalkoztatottság az előző időszak szintjéhez mérAz Európai Unióval társulást kötött reformországok fejlődnek A gazdasági növekedés üteme ten 40 százalékra csökkent. Az MKDM felmérve a mezőgazdaságban uralkodó viszonyokat és hiányosságokat, a meglévő helyzetet rendkívül nyugtalanítónak értékeli, és elengedhetetlennek tartja a problémák megoldását, a mezőgazdaságban uralkodó viszonyok megváltoztatását, és jogrendszerük, gazdasági szabályzóik hozzáigazítását az Európai Unió elvárásaihoz. Fontosnak tartjuk a kormány dotációs politikájának megváltoztatását. Javasoljuk az intenzív mezőgazdasági termelés hatékonyabb és jelentős támogatását. Az állami gazdaságok privatizációjának területén mindenekelőtt a gazdasági szempontok és a régiók képezzék a döntések alapját. EU-beruházások Az Európai Unióval társulási szerződést kötött 10 posztkommunista ország gazdasági növekedésének üteme az elmúlt években és a közeljövőben is egyértelműen magasabb mint a 15 államot tömörítő Európai Unió átlaga. Az Európai Unió Bizottságának jelentése szerint 1994 és 1997 között két ország, konkrétan Lengyelország és Szlovákia közelíti meg vagy éri el az évi 6 százalékos gazdasági növekedést. A Független Államok Közösségének tagállamai nem rendelkeznek társulási szerződéssel. (MfD) Lengyelország Q . Ml anflHHib.ü Szlovákia Q illl VM 5.7 Románia | a— •••••5.2 Csehország | i HUH 4,8 Szlovénia | • ••14,6 Észtország | 1MB • 3,9 Magyarország | mm 2,6 EU-átlag ni i'iiii— Bulgária [~l| jHH 2,0 Litvánia [T|g| .mm 1.8 Lettország []jj 110,9 Grafikon ® VOX NOVA Biztató a fejlődés üteme. A táblázat az 1994 és 1997 közötti átlagadatokat tükrözi százalékban kifejezve. 8 milliárd dollár Az Európai Unió 1992 és 1994 között Közép- és Kelet-Európa társult országaiba összesen 8,214 milliárd ECU értékben ruházott be, ami a harmadik országokba irányuló EU-beruházások 13 százalékát jelenti. A több mint 8 milliárd ECU-s befektetések 88 százaléka a 10 társult tagállam közül mindössze háromba összpontosult: Lengyelország, Csehország és Magyarország vitte el a pénzmennyiség zömét. A legnagyobb beruházó Németország volt 3,4 milliárd ECU-vel (42 százalékos részesedés). (TA SR) A CO-IMPEX irodája Komáromban. A szerződések érvényességéig fenntartják, így ügyfeleik legalább tájékoztatást kaphatnak. (Szabó László felvétele)