Új Szó, 1996. október (49. évfolyam, 229-255. szám)

1996-10-21 / 246. szám, hétfő

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1996. OKTÓBER 19. Nicaraguai választások Általános választások kezdődtek vasárnap Nicaraguában. Az elnöki poszt elnyeréséért 23-an indultak. A 2,4 millió szavazónak döntenie kell még az alelnök személyéről, az önkormányzatok vezetőiről, a szövetségi parlament és a közép-amerikai parlament tagjairól. Az urnákat - magyar idő szerint - 15 érakor nyitották meg és hétfőn nyolckor zárják. Két jelölt között dől el az elnöki poszt. Egyikük Arnoldo Alemán, Managua volt polgármestere, aki a liberális szövetség színeiben indult. A másik Daniel Ortega, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front vezetője, volt államfő. (MTI) Kurd harcok Észak-Irakban Szombaton folytatódtak a harcok az észak-iraki területek ellenőrzéséért küzdő kurd mozgalmak között. A Kurdisztáni Hazafias Szövetség - Dzsalal Talabani csoportja - azzal vádolja ellenfelét, a Maszud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Pártot (KDP), hogy a mostani előrenyomuláshoz iraki katonai és logisztikai támogatást kapott, s hogy ennek eredményeként sikerült elfoglalnia Kojszandzsák városát. (MTI) Kribkin lett Lebegy utóda Borisz Jelcin elnök Ivan Kribkint, az orosz duma korábbi elnökét nevezte ki Lebegy tábornok utódául a nemzetbiztonsági tanács élére. Kribkin egyúttal Jelcin csecsenföldi megbízottá is. Az új tanácsadó - a megfigyelők szerint - egyértelműen Jelcin embere, mérsékelt, valamint kompromisszumra hajló politikus hírében áll. (MTI) Hírelemzők szerint Kribkin kinevezése Moszkva jelzése a csecsenföldi béke megőrzésére. Szerencsés baleset Meghibásodott leszálláskor a Delta amerikai légitársaság egyik belföldi járatának futóműve szombat este a LaGuardia repülőtéren. Az Atlantából érkezett MD-80-as gép kicsúszott a leszállópályáról a viharos időjárásban, de a 63 utasnak nem esett baja. A repülőgépen nem keletkezett tűz, de az utasokat a vészkijáratokon mentették ki, s a tűzoltók a biztonság kedvéért oltóhabbal borították be a Delta járatát. A TWA-gég balesete után az amerikaiak töbssége jobban odafigyel a szerencsétlenségekre. (MTI) Az 1956-os forradalom a magyar történelem legszebb, legtisztább fejezetei közé tartozik - jelentette ki Pető Iván, az SZDSZ elnöke tegnap délelőtt a budapesti Corvin moziban, azon az ünnepségen, amellyel kezdetét vette a megemlélezések sora. MTI-HÍREK A politikus kiemelte: az SZDSZ olyan párt, amelynek tagjai közül sokan részt vettek a forradalom szellemi előkészítésében, a fegyveres küzdelemben és az utóvédharcokban. Vásárhelyi Miklós az ugyancsak felszólaló Mécs Imrével együtt emlékeztetett a 40 éwel ezelőtti októberi napok erkölcsi tisztaságára. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának szabaddemokrata elnöke hangsúlyozta: a tiszta erkölcs akkor is és most is alapvető fontosságú. Franciaországban megkezdődtek az 1956-os forradalom negyvenedik évfordulójával kapcsolatos megemlékezések: néhány emigráns szervezet, a Magyar Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége szervezésében vasárnap délelőtt ünnepi szentmisét, majd megemlékezést tartottak A külföldi sajtó nagyobb érdeklődést mutat a forradalom iránt a párizsi Magyar Katolikus Misszió épületében, s megkoszorúzták Mindszenty József egykori esztergomi érsek emléktábláját is. A megemlékezések csúcspontja október 23-án lesz, amikor a párizsi Diadalívnél 1956 emlékére megkoszorúzzák az Ismeretlen Katona sírját, s újra meggyújtják a sír mellett égő öröklángot is. Ezen a rendezvényen a magyar emigránsok és a franciaországi nagykövetség képviselői mellett várhatóan több neves francia politikus is jelen lesz. Négy teljes újságoldalas összeállítást szentelt az 1956-os magyarországi felkelés 40. évfordulójának vasárnapi számában a L,Unitá című olasz baloldali lap. Az egykori olasz komunista párt (PCI) volt hivatalos lapja 1956-ban a - PCI akkori vezetésének álláspontja alapján egyértelműen ellenforradalomnak minősítette a magyarországi eseményeket. A bécsi Kurier - a Der Standard osztrák független laphoz hasonlóan - ezen a hétvégén szintén sorozatot kezdett az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Georg Berenyi és Othmar Lahodynsky Moszkvában most nyilvánosságra került dokumentumok alapján a lap vasárnapi számában azt állítják: rövid időre megvolt az esélye annak, hogy Magyarország szabad, semleges ország legyen. Jacques Chirac francia államfő a Közel-Keleten Izrael elutasította az EU-társvédnölcségét MTI-TUDÓSÍTÁS Dávid Lévi izraeli külügyminiszter vasárnap újólag elutasította, hogy az Európai Unió is társvédnökséget vállalhasson az izraeliarab béketárgyalásokon - adta hírül a Reuter. Az igényt Jacques Chirac francia elnök ismételte meg előző nap Damaszkuszban. Az izraeli rádióban Lévi kizárta, hogy az EU "közvetítőként kapcsolódhasson be a konfliktusba, illetőleg a tárgyalásokba". Megjegyezte, hogy ezt már párizsi látogatásakor is kifejtette Chirac elnöknek. Lévi elismerte Európa fontos szerepét „a tárgyalások ösztönzésében és a gazdaság szilárdításában", jelezve, hogy Izrael ebben „együtt is működik vele", de hangsúlyozta: „a tárgyalásokba bekapcsolódó minden egyes erő gátakat állít azok útjába. Az izraeli diplomácia vezetője kijelentette, hogy a feleknek maguknak kell egyezségre jutniuk, hiszen tárgyalásaik kötelező erejűek, s ezért „kapásból" visszautasította a tárgyalásokba való beleszólást. Chíracot valóságos hősként fogadták Szíriában. A francia elnök úgy ítélte meg, hogy a közel-keleti béke veszélyben forog, és kijelentette: Európának nemcsak pénzzel kell hozzájárulnia a békefolyamathoz, hanem - társvédnöki minőségben - javaslatokkal is. A Neue Zürcher Zeitung napilap értékelése A NATO-tagságról Óriási lelkesedéssel és ünnepélyes külsőségek között fogadták Jaques Chiracot Damaszkuszban. Hafez Asszad, szír elnök a francia államfő látogatásától (is) várja, hogy folytatódjanak a szír-izraeli béketárgyalásokat. (ČTK/AP) Belföldön és külföldön egyaránt az 1956-os forradalomról Megemlékezések sora kezdődött MTI-TUDÓSÍTÁS A Neue Zürcher Zeitung hétvégi számának cikkében azzal foglalkozik, miként értékelik Szlovákiában és Magyarországon az esetleges NATO-tagságot. A cikk szerint fokozatosan Magyarországon is - éppen úgy mint Szlovákiában - elkezdődik a vita arról, hogy be kell-e lépnie az országnak a NATO-ba. A magyar kormány „mindenféle zavaró mellékzörejek nélkül" a tagság mellett van, de a végső döntés előtt - éppen úgy mint Szlovákia - népszavazást akar rendezni. A cikkíró megjegyzi, hogy Horn Gyula már a kommunista egypártrendszer utolsó időszakában megpendítette a NATO-tagság lehetőségét, pedig ez annak idején meglehetősen utópisztikus elképzelésnek tűnt. A lap megállapítja, hogy éppen a miniszterelnök, és az ebben a kérdésben a koalícióval egyetértő ellenzék a NATO-tagság ellenzőinek fő céltáblái. Az utóbbi időben nacionalista érzelmű politikusok jelentek meg a színen - írja a svájci lap -, akik attól tartanak, hogy Magyarország mozgástere a tagság következtében beszűkül, és alig tud majd tenni valamit a határon kívül élő magyar kisebbség érdekében. Pont kerülhet a frankfurti milliomos ügyének végére Előkerült a holttest MTI-HÍR A német rendőrség egy erdőben az avarban elrejtve megtalálta a három héttel ezelőtt elrabolt frankfurti milliomos holttestét. Három napja tartó keresés után szombaton bukkantak a már pusztulófélben lévő tetemre, amelyet vasárnapra sikerült egyértelműen azonosítani. Jakub Fiszmant október elsején a késő esti órákban irodája előtt rabolták el. Az ingatlanokkal és elektronikai cikkekkel kereskedő 40 éves üzletember családjától az emberrablók négymillió márka váltságdíjat követeltek. Az elrablásakor komoly sérüléseket szenvedett és súlyos allergiától szenvedő férfiról a család csak egyetlen alkalommal, a bűncselekmény másnapján kapott életjelet, de többfordulós alkudozás után végül október 10-én így is kifizették a követelt milliókat. A rendőrség az ügyet azután hozta nyilvánosságra, hogy a banditák ígéretükkel ellentétben másnap nem engedték el Fiszmant, aki minden jel szerint ekkor már napok óta halott volt. A német közvéleményt nagyon felkavarta az eset, hiszen gazdag emberek emrablására volt már precedens, de a gyilkossággal végződő esetek nagyon ritkák. Az ügyet a rendőeség még nem tekinti leztártnak. A New York Times cseh katonákat szólított meg AZ „öbölbetegség" elkerülhető volt MTI-TUDÓSÍTÁS Az Irak-ellenes koalíciós kötelékben szolgáló cseh vegyi felderítők az öbölháború idején többször is figyelmeztették az amerikai parancsnokokat, hogy műszereik iraki vegyi hatóanyagok jelenlétét jelzik. A The New York Times szombati számában interjút készített az öbölháborúban részt vett cseh katonák közül néhánnyal: valamennyien egybehangzóan állították, hogy az amerikai katonai elöljárók egyszerűen elengedték fülük mellett figyelmeztetéseiket, holott tisztában voltak azzal, hogy a cseh hadsereg rendelkezik a világon az egyik leghatékonyabb és legmegbízhatóbb vegyi felderítő képességgel. Elmondták, hogy műszereik több ízben is jeleztek ideggázés mustárgázveszélyt, olyannyira, hogy ők maguk felvették a gázálarcot - a tőlük néhány száz méterre állomásozó amerikai katonákat azonban még csak nem is riadóztatták. A sivatagi háborút követően csaknem hatvanezer veterán kezdett el panaszkodni kimerültségre, fejgörcsökre, légúti problémákra, ízületi gyulladásra és izomfájdalmakra. A Pentagon a közelmúltban például kénytelen volt elismerni, hogy elképzelhető: akár a tizenötezret is meghaladhatja azoknak az amerikai katonáknak a száma, akik ki lehettek téve a halált okozó szarin ideggáznak, miután amerikai repülőgépek Kamaszijah környékén szétbombáztak egy iraki katonai vegyi raktárt. A kabuli nemzetközi repülőtérre vasárnap rakéták csapódtak be, s a muszlim radikális, zömmel pastu etnikumú tálibok igyekeztek biztonságba helyezni helikoptereiket. A lakosság, amely eddig a tálib harcosok elől menekült, most Maszud tábornok csapásai miatt hagyja el a Kabult (ČTK/AP)