Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-10 / 211. szám, kedd

4 j ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. szeptember 9. 13,4 kilométer hosszú levél Alberto Fujimori perui elnöknek a napokban nem mindennapi küldeményt hozott a posta: egy 13,4 kilométer hosszú levelet 48 ezer olyan peruitól, akik az írástudatlanság felszámolására indított újabb országos programban vettek részt, és elsajátították a betűvetést. Az örömteli eseményt a hétvégén Limában jelentették be. Hivatalos források szerint a mostani levélnek be kell kerülnie a Guinness rekordok könyvébe is, mivel a hasonló körülmények között létrejött korábbi küldemény csupán 7,4 kilométer hosszúra sikeredett, és az írástudatlanság felszámolására Bolíviában indított kampány keretében írták. A levél kézhezvételekor Fujimori elnök megerősítette, hogy kormányzata továbbra is célnak tekinti az írástudatlanság visszaszorítását, mivel ebben a szegénység elleni harc legfőbb eszközét látja. Jelenleg Peruban a felnőtt lakosság egyhatoda analfabéta. PANORAMA KITELEPÍTETT NEMETEK TALALKOZOJA BERLINBEN Az Elüldözöttek Szövetsege, a második világháború utáni telepített németek szervezete vasárnap Berlinben tartott ünnepséget. A minden évben megrendezett „Szülőföld napján", emlékeztetni kívánnak arra, hogy a második világháború után németek millióinak kellett elhagynia szülőhelyét. A rendezvényen Roman Herzog ünnepi beszédében hangsúlyozta: Németországnak nincsenek területi követelései és nem próbálja visszaszerezni az egykori keleti területeket. „Bár történelmi és kulturális örökségünk részét képezik, nem tartoznak államunkhoz. Jelenleg minden erőnket arra kell összpontosítanunk, hogy a fennálló határok minél inkább átjárhatók legyenek" - jelentette ki a német államfő. Majd arra figyelmeztetett, hogy a háború idején és utána elkövetett bűnöket nem szabad elhallgatni, s értelmetlen egymással szembeállítani, egymáshoz viszonyítani. E kijelentése elsősorban azoknak szólt, akik Németországban továbbra is akadályozzák a német-cseh megbékélési nyilatkozat elfogadását, amely mellett Herzog egyértelműen kiállt. A közbekiabálók Berlinben „hazaárulónak" minősítették a szövetségi elnököt. A beszéd közben a közönség soraiból egyes szemtanúk szerint egy, mások szerint több hallgató ezt kiabálta az államfőnek. Herzog megszakítva beszéde felolvasását kikérte magának a minősítést és a leghatározottabban visszautasította azt. MTI Érthető módon a tegnapi német sajtó bőven foglalkozott a berlini eseményekkel. A ČTK tájékoztatása szerint a legtöbb lap a rendezvény hűvös, feszült, sőt ellenséges légkörére mutatott rá. Emellett a lapok kivétel nélkül nagyra értékelték az államfő bátorságát, hogy világosan állást foglalt a területi követeiéállamfőt sek ellen, s egyben a cseh-német megbékélési nyilatkozat mellett. A találkozó résztvevői nem hallották az államfőtől azt a figalmat, hogy „a hazára való jog", pedig biztosan erre vártak - írta a Die Welt. 50 év elteltével az esetek többségében aligha lehetne ezt a jogot érvényesíteni anélkül, hogy megint másokat üldözzenek el. Ez azonban nem akadályozhatja meg a cseh kormányt abban, hogy tárgyaljon a szudétanémetekkel arról, hogyan járjanak el emberi módon a közös haza érdekében - szögezte le a lap. A Frankfurter Allgemenine Zeitung arra emlékezetett, hogy Herzog államfővel ellentétében Fríz Wittmann, az Elüldözöttek Szövetségének elnöke nemcsak a hazára való jogról, hanem a visszatérésre való jogról is beszélt, s ismételten rámutatott a nyitott tulajdonjogi kérdésekre. A szövetség egy másik tagja pedig egyenesen kétségbe vonta a jelenlegi német határokat. AZ RMDSZ ELNÖKJELÖLTJÉNEK PROGRAMJA JUGOSZLÁVIAI VÁLASZTÁSOK Az integráció alapvető érdek Az RMDSZ ügyveztő elnöksége a romániai elnökválasztási kampány megkezdése kapcsán közzé tette elnökjelöltje, Frunda György programját. Az alábbiakban ismertetjük A bizalom, az együttműködés, a Jólét és a társadalmi biztonság programja elnevezést viselő dokumentum fő hangsúlyait. A program bevezetőjében kiemeli, hogy Románia elnöke nem lehet csupán egyetlen társadalmi csoport szószólója. A legfőbb állami méltóság birtokosa csakis azt tűzheti ki célul, hogy minden állampolgár jogos érdekeit szolgálja. Az emberi jogokkal foglalkozó fejezet leszögezi, hogy azok tisztelete alapfeltétele a jogállami társadalomnak. A nemzeti kisebbségekre vonatkozó politikának az emberi és kisebbségi jogok tiszeletben tartásán, cselekvő érvényesítésén, a nemzetközi jogi normákon, illetve azon országok tapasztalatain kell alapulnia, amelyek a kérdést a többség és a kisebbség közös megelégedésére oldották meg. Az autonómiával kapcsolatban a dokumentum hangsúlyozza, hogy a jogállamban a demokrácia akkor működik hatékonyan, ha a szubszidiaritáson alapul. Ez pedig szerkezetileg és funkcionálisan intézményekben, szervezetekben, testületekben érvényesül. Az autonómia egy adott csoport, közösség azon joga, lehetősége, hatalma, hogy dönthessen mindazon problémákban, kérdésekben, amelyek identitásához, azonosságához kötődnek. A jogelmélet és a jogi szakirodalom kétfajta autonómiát ismer: a személyi elvű kulturális autonómiát és a területi autonómiát. Az etnikai jelleg fogalmilag is kizárt, hiszen az említett autonómiaformák igazgatási, önkormányzati hatáskörökre vonatkoznak. Az autonómiaformák éppen a valós és tényleges jogegyenlőséget és esélyegyenlőséget biztosíthatják. Az oktatáspolitikával foglalkozó rész kiemeli az oktatási rendszer demokratizálódását, az oktatás minőségének javítását és a nevelés társadalmi szerepének növelését. Az oktatásnak ki kell elégítenie azt az elemi igényt, hogy az állam polgárai az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulhassanak. A külpolitikával foglalkozó rész az európai integrációt Románia alapvető érdekének nevezi. Nem lehet kérdéses, hogy Romániának a fejlett nyugati típusú demokratikus országok európai családjában a helye. Amennyiben kimaradna az integrációs folyamatból, az gazdasági, biztonságpolitikai és társadalmi téren is áldatlan állapotokhoz vezetne. A VMDK önállóan indul A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) önállóan indul a november 3-i jugoszláv szövetségi parlamenti választásokon - döntöttek a párt szabadkai közgyűlésének résztvevői. Ágoston András elnök a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ) való közös fellépést azzal utasította el, hogy elveszítenék az autonómiakoncepicó legitimitását, ha az autonómiát nem támogató párttal lépnének koalícióra. A közgyűlésen leváltották Páll Sándor alelnököt, aki az utóbbi időben nyilvánosan szorgalmazta a két vajdasági magyar párt együttműködését. Páll kijelentette: nem szünteti meg tagságát, mert meggyőződése szerint a VMDK-t csak belülről lehet demokratizálni. NSZ Vasárnap a síita többségű Dél-Libanonban volt képviselőválasztás. Ez a fiatalasszony nemcsak öltözékével jelezte pártállását: gyermeke mellett a Hezbollah zászalját is magával vitte. ČTK/AP VÍLÁGHÍRADG Szabad György indítványa A Magyar Demokrata Néppárt kezdeményezi, hogy a magyar és a román parlamenti pártok küldöttei közös tanácskozást tartsanak az alapszerződés ratifikálása előtt Aradon v.agy Szegeden - jelentette be Szabad György, az MDNP parlamenti képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. Az indítványt a honatya terjesztette az Országgyűlés elé. Szabad György elmondta: elképzelése támogatását azért tartja rendkívül fontosnak, mert a magyar-román kormányközi megállapodás kialakításának időszakában a két parlament pártjainak egyáltalán nem volt lehetőségük a dokumentum rendelkezéseivel kapcsolatban hatást gyakorló módon állást foglalniuk. Az ukrán IFOR-katona haláláról A boszniai volt hadviselő feleknek a helyi NATO-erők szerint nincs közük annak az ukrán IFOR-katonának a halálához, akit szombat éjjel lőttek le Szarajevó közelében. A szóvivő, Simon Haselock őrnagy arra hivatkozva, hogy a vizsgálat még folyik, közelebbit nem volt hajlandó mindani. A szeptember 14-i boszniai parlamenti és elnökválasztást szervező EBESZ egy raktára előtt volt őrségben harmadmagával - az az ukrán katona, akit egy, a területre behatoló személy lelőtt. A választási kampány kezdete óta ez volt az első ilyen eset. Pokolgépes merénylet Moszkvában Autóba szerelt pokolgép robbant három embert megsebesítve vasárnap este Moszkvában, az Oroszországi Kiállítási Központ közelében. Helyi idő szerint este tizenegykor történt a robbanás. A sebesülteket kórházba szállították. A rendőrök különlegesen kiképzett kutyák segítségével további robbanószerkezetek felkutatásába fogtak a környéken, hogy megelőzzék a merénylet esetleges megismétlődését. A hatóságok nem tudják, vajon politikai indíttatású terrorakció történt, vagy maffiák közötti leszámolás. Zsinagógát avattak Szófiában A világ minden tájáról több ezer zsidó gyűlt össze vasárnap Szófiában, hogy részt vegyen a legnagyobb bulgáriai zsinagóga újjáépítését követő templomavatáson. A gazdagon díszített szófiai zsidó templom újjáavatásán az izraeli parlament képviseletében részt vett Dan Tichon házelnök, és jelen volt Zselju Zselev bolgár elnök is. Orosz Távol-Kelet: terjedő éhségsztrájk Növekszik az éhségsztrájkolók száma Oroszország távol-keleti részén, a Tengermelléki terület legnagyobb hőerőművében. A hét végén már 143-an tüntettek az elmaradt 13 milliárd rubeles bérhátralék kifizetését követelve. A csendes-óceáni partvidék legnagyobb erőművének dolgozói egy hete újították fel a tiltakozó akciót, miután nem teljesültek az előző,július végi éhségsztrájkjuk idején elhangzott fizetési ígéretek, és a hatóság csak áprilisig rendezte az elmaradt béreket. Pokolgépes merénylet Korzikán Pokolgépes merényletet hajtottak végre tegnapra virradó éjszaka egy korzikai csendőrlaktanya ellen. A merénylet nem követelt áldozatokat, de ennek ellenére új szakaszt jelent a szigeten tevékenykedő szélsőséges nacionalista csoportok küzdelmében: ezek ugyanis mostani robbantásukkal az államhatalom szimbólumának számító intézményre támadtak. Ráadásul - eddigi szokásukat feladva - pokolgépes akciójuk könnyen sebesüléseket, vagy éppen haláleseteket is okozhatott volna. A robbantás Ajaccio városától délre, Sainte-Marie Ficher városkában történt. KNDK: alapítási évforduló - Kim nélkül Nem vett részt Kim Džsong II, az első számú észak-koreai vezető a KNDK megalakításának 48. évfordulójára rendezett központi ünnepségen. A hét végén tartották a megemlékezést a tegnapi évforduló alkalmából, amelyen csak a Munkapárt PB egyik tagja tett említést a „szocialista építőmunkában apja örökébe lépő" Kimről. Kim Dzsong lit még nem iktatták be apja párt- és állami vezetői funkciójába. Zaire: a vöröskereszt felfüggeszti munkáját A Nemzetközi Vöröskereszt vasárnap felfüggesztette munkáját Zaire-ban lévő, ruandaiakat befogadó menekülttáborban azt követően, hogy szombaton egy robbanásban három munkatársa életét vesztette. Az ország észak-keleti részén lévő Gomában létesített táborban egy autóbusz aknára futott, s a robbanás három halálos, valamint 36 sebesült áldozatot követelt. A jármű a Nemzetközi Vöröskereszt zaire-i állampolgárságú alkalmazottait szállította. MTI Jelcin ismeretlen szenvedélye Korábbi teniszsikerei után a szívműtétre váró Borisz Jelcin - környezete szerint - az utóbbi időben a vadászatban jeleskedik. Ml több, az elejtett vadakból készült étkekkel vendégelte meg a hét végén német barátját, Helmut Kohl kancellárt zavidovól rezidenciáján. • Jelcin vadászszenvedélye csakúgy, mint a Kohl-látogatás idején állítólag tervbe vett, de a rossz idő miatt elmaradt közös horgászat kapcsán feltételezhető elnöki vonzódás a halakhoz eddig elkerülte a még oly éber Kreml-szemlélők figyelmét is. Ezért keltett feltűnést a hét végén az Interfax hírügynökség Jelcin környezetére hivatkozó jelentése, amely szerint az elnök az elmúlt héten 40 (!) vadkacsát lőtt és elsőre leterített egy kétmázsás vaddisznót. Az ebből készült áfonyás sült volt állítólag a zavidovói ebéd fénypontja. Moszkvában ugyan némi kétellyel fogadták a vadászsi' kerek hírét, csakúgy mint a frissen kinevezett elnöki szóvivő egyik-másik kijelentését, így például azt, hogy Jelcin legutóbbi eltűnése idején azért ment el Valdajba, hogy megnézze, lehet-e ott pihenni. Mindamellett elképzelhetőnek tartják, hogy - a tévében jól láthatóan a korábbinál is nehezebben mozgó, fújtatva lélegző - Jelcin feléledt régi szenvedélyéről van szó. A lelkes vadász néhai pártfőtitkár, Leonyid Brezsnyev idején a szovjet pártvezetők ugyanis szinte kötelezően hódoltak Dianának, a vadászat római istennőjének. Jelcin idején eddig a tenisz volt a menő a Kremlben. Rossz nyelvek szerint a fehér sportnak sok ember köszönhette karrierjét. Ez ugyanis Jelcin, az egykori Szverdlovszk megyei párttitkár kedvenc sportja. Igaz, betegsége miatt rég nem vett ütőt a kezébe, noha olyan illusztris játékos ajánlkozott legutóbb partneréül, mint Stefi Graf. A vadászat manapság alighanem testhez állóbb. A kiváltságok ellen küzdő Mihail Gorbacsov idején hanyatlásnak indult ugyan a zavidovói vadaspark, ám azért ma is vannak, aki tudják, miként kell úgy a magas rangú vadászok elé hajtani a vadat, hogy ne lehessen elhibázni. Brezsnyev idején egyébként még kínosan ügyeltek a vendégek sikerélményére: a szájhagyomány szerint könnyűbúvárok álltak készenlétben, akik mesterien akasztották a halakat Brezsnyev vendégeinek horgaira... PANORAMA OROSZORSZÁGI JOGVITÁK Kié lesz a hatalom? Egy orosz alkotmánybíró tegnap megtörte a testület eddigi hallgatását, és állást foglalt a hatalom ideiglenes átadásáról Jelcin elnök esedékes szívműtéte kapcsán. Gadisz Gadzsijev szerint az államfő külön rendeletben, de akár szóbeli formában is megbízhatja elnöki jogköreinek gyakorlásával a kormányfőt, de az is elképzelhető, hogy senkinek sem adja át a hatalmat. Az alkotmány ugyanis nem rendelkezik egyértelműen a kérdésről. Az alkotmánybíróság hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésben. Az alaptörvény értelmében a miniszterelnök veszi át az elnöki jogköröket, ha az államfő nem képes ellátni feladatait. Mivel ennek mikéntjéről nem rendelkezik az alkotmány, Jelcinnek joga van akár szóbeli formában is megtenni ezt, illetve tőle függ az is, hogy mikor és mennyi időre bízza meg a kormányfőt az elnöki jogkörök ellátásával, ha megbízza egyáltalán. Az alkotmánybíró emlékeztetett arra, hogy több olyan eset is van, amikor az elnöknek kötelező jelleggel át kell adnia a hatalmat. Ilyen körülménynek számít, ha az elnök egészségi állapota miatt szélsőséges módon nem képes ellátni megbízatását. - Jelcin jelenlegi állapota azonban semmiképpen sem ilyen - tette hozzá az alkotmánybíró. Jelcin múlt csütörtökön jelentette be, hogy szeptember végén szívműtétnek veti alá magát. Egyelőre nem tudni, hogy Jelcin átadja-e a műtét, illetve a lábadozás idejére hatalmi jogköreit a kormányfőnek, ahogy ezt kommunista parlamenti ellenzékének vezetői követelik. A duma elnöke, Gennagyij Szeieznyov a múlt hét végén ellenkező esetre máris kilátásba helyezte, hogy a törvényhozás az alkotmánybírósághoz fordul. MTI Elhunyt Arthur Flemming Kilencvenegy éves korában szívszélhűdésben elhunyt Arthur Flemming politikai tanácsadó, aki Franklin Roosevelttől Ronald Reaganig - a 30as évek végétől a 80-as évekig - az Egyesült Államok minden elnöke alatt magas kormányzati posztokon dolgozott. Szombaton bekövetkezett haláláról metodista lelkipásztora adott hírt. A republikánus pártállású Arthur Flemming széles körben ismert volt arról az átfogó tevékenységéről, amelyet a jóléti intézmények és az állami egészségbiztosítás fejlesztése, valamint a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében végzett - függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata kormányzat alatt szolgált. Őszinte elkötelezettje volt annak, hogy „az amerikai álom" valóra válhasson az Egyesült Államok minden polgára számára. Híres volt nyugodt, de szókimondó stílusáról és arról, hogy rendíthetetlenül kutatta Amerika társadalmi betegségeit. MTI