Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-07 / 209. szám, szombat
B ÁRSZÓ TANÁCSADÁS 1996. szeptember 7. ROVATVEZETO PALHAZY BELA „Piros foltok" jeligére: - Huszonkét éves lány vagyok. Körülbelül 2 éve kezdődött a problémám, ami abból áll, hogy piros foltok jelennek meg a homlokomon, egészen a hajam tövében. Nem viszketnek, és hajmosáskor teljesen lehámlanak (mintha korpásodna). Kaptam Triamcinolon kenőcsöt, amitől el is múlnak, de amint nem kenem őket, rövid időn beiül mindig visszatérnek. Nagyritkán a testemen is megjelennek, és a kapott kenőcstől ott is gyorsan elmúlnak, de, mint említettem, vissza-visszatérnek. Többször voltam bőrorvosnál, a kenőcsön kívül kaptam Pyridoxin (B6) tablettát. Megjegy. zem, hogy nem dohányzom, szerintem egészségesen élek, és vitaminokat is fogyasztok kellő mennyiségben. Mivel lehetne teljesen eltüntetni ezeket a foltokat? Szerintem az orvosom sem tudja az okát! - A bőrgyógyászat sok olyan gombás, vírusos és bacilus által kiváltott betegséget ismer, amelyre nem minden ember érzékeny. Ezek a mikroorganizmusok ott vannak minden ember bőrfelületén, és csak a rájuk érzékeny bőrön tudnak károkat okozni. Sőt valakinél csak bizonyos állapotban, például gyomorrontás idején, vagy erős napozáskor, valakinél viszont tartósan. A kedves levélírónk által leírt foltok nagyon hasonlítanak arra az állapotra, amelyről nemrég részletesen írtam (Pityriasis versicolor), ezért kérem őt, keresse ki ezt a választ. Kiegészítésül talán annyit, hogy bőrgyógyászaink is csak most kezdik felfedezni a modern táplálékkiegészítők szerepét a különféle kiütések, ekcémák, bőrbetegségek megelőzésében. Örvendetes, hogy sokan rájöttek már arra, hogy a hormontartalmú kenőcsök, krémek (Triamcinolon) nem mindenhatóak, és, mint látjuk, sokszor csak a tünetek elnyomására jók, az állapot okát nem gyógyítják ki. Az egészséges bélflóra szerepéről sem tudtunk sokat a múltban, főleg a gombás bőrbetegségek esetében nem. Javaslom kedves levélírónknak, azonnal kezdjen neki egy alapos ACIDOPHILUS-kúrának (legalább 4 hónapon át), kiegészítve tengeri algákkal (Chlorella) és klorofilkészítménnyel (Chlor Aid). Boncolgathatnánk azt is, mit jelent szóhasználatában a „kellő menynyiségű" vitamin, de erről a múltkori válaszomban már írtam. „Régi olvasó" jeligére: - Harmincnyolc éves vagyok, egészségesnek érzem magam. Hogy mégis írok, az azért van, mert apró hajszálerek jelentek meg az arcomon, az orrom körül és az ajkamon. Voltam orvosnál, aki megvizsgált, majd bőrorvoshoz is elküldött. Mindent rendben találtak, és azt mondták, hogy csak a pozsonyi Orvoskozmetikai Intézetben tudnak segíteni, mivel ez csak szépséghiba. Állítólag ott kiégetik majd ezeket a hajszálereket. Én viszont félek, mert nem szeretnék hege s lenni, hiszen mikor megégettem az ujjamat, hegekkel gyógyult kl a sebem! Nagyon bánt, hogy úgy nézek kl, mintha italoznék, pedig absztinens vagyok! Az orvosnőm szerint idővel még több is lesz belőlük az arcomon, mivel az édesanyámnak is volt! - Ha valóban genetikailag megalapozott „szépséghibáról" vaň szó, ami, ugye, nagyon relatív fogalom (mit szól hozzá a kedves férj?), akkor tényleg csak az említett intézet marad, ahol szakszerűen tudják orvosolni kedves levélírónk problémáját. Nem műtétről van szó a szó szoros értelmében, hanem egy olyan korrekciós eljárásról, amikor apró, a hajszálnál is vékonyabb tűkkel, elektromos úton a hajszálereket megszüntetik. Hogy bennt kell-e maradni a kórházban, és mennyi ideig tart a műtét, az attól függ, milyen kiterjedtek ezek a hajszálerek, és milyen az állapotuk. Érdemszerűen erről csak a kivizsgálást végző szakember tud dönteni - a vizsgálat után. Az is lehetséges, hogy több szakaszban végezhető csak el a teljes korrekció. S hogy fájdalmas-e az eljárás, nos, az is ettől függ, részben pedig attól, milyen az érdeklődő fájdalomküszöbe és az eltökéltsége, hogy aláveti magát ennek a korrekciónak. Mondogatjuk, hogy a szépségért meg kell szenvedni. Úgy érzem, hölgyek jóval fájdalmasabb eljárásoknak is zokszó nélkül alávetik magukat különféle szépségszalonokban. „Szintén sürgős" jeligére: - Tizennégy éves lány vagyok, 163 cm magas, és a súlyom 60 kilogramm. Úgy érzem, túlsúlyos vagyok, szeretnék lefogyni, de nem megy valahogy. Pedig voltam fürdőben is, ahol sikerült 4 kilót leadnom, de miután hazajöttem, visszaszedtem őket! Kérem, tanácsoljon egy biztos diétát nekem, aminek a segítségével lefogynék 6-7 kilót! - Sajnos, a levélből nem tudtam meg, miért volt kedves levélírónk gyógykezelésen, de 14 évesen az ok csak komoly lehet! A leggyakrabban szívbetegségek, súlyos hormonzavarok vagy ízületi bántalmak (betegség vagy sérülés következtében) esetében javasoljuk már ilyen fiatal korban is a fürdőbeli utógyógykezelést! Valószínűleg indokolt a diétázás is (a kor ellenére), aminek a fürdőben meg is lett az eredménye. Kár viszont hogy az ott töltött idő alatt nem tanították meg sem kedves levélírónkat, sem a szüleit a diéta és a hozzá tartozó életmód szabályaira! A fürdői utókezelésnek ugyanis ez is az egyik s nem is utolsó feladata, hogy megtanítsa a beteget más módon élni, hiszen az addigi életmódja, táplálkozási szokásai nagy szerepet játszottak abban, hogy megbetegedett, vagy hogy kellemetlen és veszélyes melléktünetek (ebben az esetben túlsúlyosság) alakultak ki! Nem ismervén levélírónk egészségi állapotát, felelőtlenség volna részemről nem testreszabott fogyókúrás recepteket ajánlani. Nagy általánosságban azonban elmondhatjuk, hogy minden fogyókúra elmaradhatatlan része az „energiamérleg" megvonása: mennyi a beteg napi kalóriaszükséglete a gyógyulás és a napi terhelés szempontjából, illetve mennyi az átlagos kalóriafogyasztása a családi és az étkezési szokások függvényében. Naponta találkozunk vele, hogy a beidegződött szokások nagy problémát jelentenek, és még generációs konfliktusok forrásává is válhatnak! A diétában szerepet kell, hogy kapjanak a modern táplálékkiegészítők és a rendszeres mozgás is, legalább az ajánlott gyógytorna keretében. Ha megtalálja kedves levélírónk a módját, hogy felkeressen a rendelőmben, és el tudja hozni a dokumentációját is, nagyon szívesen konzultálok vele. „Számomra is van remény?" jeligére: - Édesanyámat több évig kezelték depresszióra. Úgy érzem, mivel én osztottam ki neki mindennap a gyógyszerét, mindent ismerek, amit a depresszió kezelésére használnak. Édesanyám, sajnos, már nincs köztünk, hosszú betegsége ellenére váratlanul (felkészületlenül?) ért a halála, a mai napig nem tudok ezzel megbékélni. Az egészségi állapotom sem a legjobb, s végül én is pszichiáternél kötöttem ki. A diagnózis már meg sem lepett: állítólag depresszió... Viszont meg lepett, hogy egy számomra ismeretlen gyógyszert kaptam. A dobozra az van ráírva, hogy SEROPRAM. Elnézést kérek, hogy ilyen bizalmatlan vagyok, s hogy nem az orvosomat kérdeztem (sajnos, nem tud magyarul...) Segít rajtam ez a gyógyszer? - Ha segít Önnek és az orvosa iránti bizalom helyreállításának, akkor sietek kijelenteni, hogy nagyon jó gyógyszert kapott. Ez a gyógyszer egy nagyon jó antidepresszív szer, mondhatnám azt is, hogy külföldön nagy sztár a maga csoportjában, és már nálunk is jó tapasztalatokra tettünk szert vele kapcsolatban. Szerintem szedje bizalommal. Feltételezem, hogy az orvosa elmondta - ha nem is biztos, hogy megértette, és jól értette őt -, hogy a depresszió gyógyszereinek van egy közös tulajdonságuk. Csak egy bizonyos idő után (10-14 nap) kezdik kifejteni az igazi antidepresszív hatást! Nem szabad hát türelmetlennek lenni velük szemben! Ez akkor válik rendszerint nagy problémává, amikor nem várt mellékhatások jelentkeznek, sajnos, rendszerint mindjárt, vagy órákon, napokon belül az első bevétel után. A kezelőorvosát dicséri, hogy ezt elkerülni akarván olyan gyógyszert választott, amelynél ennek az esélye minimális! Ráadásul a SEROPRAM-nak az az előnye is megvan, hogy nem szükséges olyan gyakran szedni, mint a klasszikus, depresszió elleni szereket, mivel a hatása nyújtott, tehát tovább tartja a szintet! „Tulipán" jeligére: - A kislányom 5 esztendős, és, sajnos, nagyon hull a haja! Kérem, milyen vitamint vagy gyógyszert tud ajánlani neki? - Amennyiben kivizsgálták a gyermeket, és megállapították, hogy nincs semmi szervi baja, és a családban sem vár rendezésre semmilyen lelki konfliktus, ajánlom, hogy rendszeresen fogyasszon Beta-karotint, a C- és Evitamint, amit ki kell egészíteni Lecithinnel és nyomelemekkel (például LION KIDS). S mindenképpen alkalmaznám nagymamáink jól bevált receptjét, a csalánöntetet, amit hetente kétszerháromszor alkalmazzunk, sampon nélküli hajmosás után, hagyva rászáradni a hajra és fejbőrre! „50 éves" jeligére: - Egy hónapja állapították meg, hogy húgyhólyaggyulladásom van. Azt olvastam, hogy a gyulladás el is rákosodhat, ami megdöbbentett, mivel az orvosom nem figyelmeztetett erre a veszélyre! Nem mondta, mit kell tennem, hogy ez a veszély ne álljon fenn, és hogy miképp gyógyulhatok meg a leghamarabb! Mire kell vigyáznom? - Attól függ, mi váltotta ki ezt a gyulladást! Ha fertőzés, akkor egyértelmű, hogy kerüljön minden olyan szituációt, ami a fertőzés forrása lehet! A húgyhólyagfertőzés fel szokott lángolni megfázások esetében is, egyértelmű, hogy ezért védjük - öltözködéssel, életmóddal is - magunkat. Szerepet játsszhat az elégtelen folyadékfogyasztás, mert a pangó vizelet táptalaja lehet a bacilusoknak. Sokat segíthet az immunrendszer erősítése, ha a hólyaggyulladás hátterében idült infekció (fertőzés) van, illetve különféle diéták, ha a kiváltó ok valamilyen anyagcserezavar. Levélírónk félelme részben jogos, mert minden hosszantartó gyulladás talaján megjelenhet a rákos folyamat is, de az Ön esetében egy rövid ideje tartó folyamatról van szó, tehát ennek a veszélye, úgy vélem, minimális, amit csak megerősít a kezelőorvos álláspontja és eljárása, vagyis az, hogy nem traktálta a betegét fölösleges fejtegetésekkel, melyek aránytalan félelmeket válthatnak ki. Sajnos, el kell azonban ismernünk, hogy a „rákjárvány" itt van mindennapi életünkben, és megelőzése érdekében érdemes az életmódunkon, táplálkozási szokásainkon változtatni. Kedves olvasónk esetében legalább az antioxidánsok egy bizonyos szintű fogyasztása erejéig! „Nagyon fáj" jeligére: - Ha megengedi, mellékelem a leletemet, amit az ortopéd orvosomtól kaptam. Ő mondta, hogy súlyos a porckopásom, ettől erednek a fájdalmaim, amelyek olyan erősek, hogy sokszor felállni sem tudok, nem még járni! Sajnos, leg utóbb is - mint mindig - csak fájdalomcsillapítókat kaptam tőle. Sokszor hallottam és olvastam, hogy a CONDROSULF nevű gyógyszer ilyen esetben nagyon jó. A körzeti orvosom fel is írná, de csak szakorvos ajánlatára teheti, az ortopéd orvosom pedig erre nem gondolt, nem írta föl. Hogyan juthatnék hozzá? - Távol áll tőlem, hogy csodaszereket ajánljak kedves levélírónknak, de porckopás esetében valóban ez a választás gyógyszere. Valószínűleg múló figyelmeltenség folytán nem kapta meg a szakorvosától, mert tapasztalataim szerint az ortopéd orvosok már országszerte ismerik és dicsérik! Gondolom, nem fog problémákba ütközni ezért, ha újra elmegy a rendelőbe egy ellenőrző vizsgálatra, és megkérdezi az orvosát. Minden emberi számítás szerint meg kell kapnia. Persze néha találkozhatunk hamis önérzettel és sértődékenységgel, még orvosoknál is, s a harag rossz tanácsadó. Ilyen esetben orvost kell váltani, ezt tanácsolom levélírónknak is. Pozsonyban több ortopéd klinika is van, nem probléma a választás. „Egészség" jeligére: - Én is belekerültem a változókorba, és elkezdődött nálam is a gerinc-, derék-, medence-, lábszár- és bokafájás! Az orvosok semmi különleges bajt nem tudtak megállapítani, csak azt mondták, hogy mindez valószínűleg a korral jár. Elkezdtem szedni a mésztablettát és a Lecithint, s érzem, hogy javulok. A kérdésem: meddig kell szednem ezeket a tablettákat, honnan fogom tudni, hogy már elég? - Onnan, hogy már nem lesznek fájdalmai, hogy erősebbnek, fiatalabbnak fogja érezni magát. Ez majd egy-két hónap múlva következik be, és valószínűleg minden tanácsunk ellenére abba is fogja hagyni a készítmények szedését. A szervezet feltöltött tartalékai bizonyos idő múlva újból kiürülnek, és minden elölről fog kezdődni. Egy kis különbséggel, a káros és kóros folyamatok, melyek a fájdalmakat kiváltják, minden alkalommal egy fokkal tovább rontanak az ízületek állagán, ezért a regenerációs folyamatok is egy fokkal mindig nehezebben mennek, tovább tartanak. Megéri hát ezeket a készítményeket állandó jelleggel szedni, racionálisan kiegészítve egészségtelen táplálkozásunkat! Nem hiába hívják őket találóan modern táplálékkiegészítőknek! * * * Várom és megválaszolom tisztelt olvasóinknak az Új Szó szerkesztőségébe küldött leveleit. A nevet és a lakcímet ez alkalommal nem szükséges feltüntetni. \ \ oLÜÜ— y JOGTÜKÖR Rovatvezető: FEKETE MARIAN A főnök is csodálkozik? D. É.: Titkárnő vagyok. Májusban értem el a nyugdíjkorhatárt. A személyzeti osztályról még ezt megelőzően felszólítottak, hogy kérvényezzem az öregségi nyugdíj megítélését, és kössek velük egy újabb munkaszerződést az úgynevezett munkatevékenységről. Megígérték, hogy nem leszek megrövidítve. Én aláírtam a munkatevékenységről szóló szerződést. Utólag aztán kiderült, hogy a törvények alapján mégiscsak ráfizetek a szerződésre. De ebbe már valahogy belenyugodtam. A napokban bementem a főnökömhöz, és két hét szabadságot kértem. A főnököm rám csodálkozott, és kijelentette, hogy nekem ilyen szerződés mellett nem jár szabadság, és egyáltalán örüljek annak, hogy nyugdíjasként hajlandóak foglalkoztatni. Elsősorban alighanem azt kelleneelmondanunk, hogy a Munka Törvénykönyve a munkatevékeny-, ségről szóló megállapodást az úgynevezett „munkaviszonyon kívüli megállapodások" körében taglalja, vagyis a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján létrejött jogviszony nem minősíthető munkaviszonynak. A munkatevékenységről szóló megállapodás nem szabályos munkaszerződés; kivételes esetekben köthető meg, és egészen kivételes szabályok vonatkoznak a teljesítésére is. A munkatevékenységről szóló szerződés teljesítésére például a munkavállaló családtagjai is „felhasználhatóak". A legfelsőbb bíróság egyik megállapítása szerint a munkatevékenységről szóló megállapodás alapján foglalkoztatott személynek nem jár munkabér-megtérítés még akkor sem, ha a munkáltató hibájából nem tud dolgozni. A Munka Törvénykönyvének az üdülési szabadságra vonatkozó rendelkezései pedig az üdülési szabadságra vonatkozó jogigényt kifejezetten a munkaviszony meglétéhez kötik. Magyarán: ilyen szerződés alapján ön valóban nem volna jogosult üdülési szabadságra, mert az ilyen szerződés nem hoz létre munkaviszonyt. Felmerül itt azonban egy további, az adott esetet tekintve nagyon komoly kérdés. Arról van szó, hogy a szerződés hivatalos megnevezése összhangban van-e a szerződés tartalmával; azaz munkatevékenységről szóló szerződésről avagy munkaszerződésről van-e szó. A legfelsőbb biróság az ilyen és hasonló ügyekkel kapcsolatban többször is kifejtette a nézetét. Utalt például arra, hogy a munkatevékenységről szóló szerződéseket csak kivételes esetekben lehet megkötni, és egyáltalán nem köthetőek meg olyan munkafeladatokra, tevékenységekre, amelyek munkaviszony keretében is elvégezhetőek (lásd a Munka Törvénykönyve 232. §-ának első bekezdését). Ebből következik az is, hogy ha Ön januárig munkaviszony keretében végezte ugyanazt a munkát, amelyet később munkatevékenységről szóló megállapodás keretében végzett el, akkor a munkáltatója a munkatevékenységről szóló szerződés megfogalmazásával és kikényszerített aláírattatásával megsértette a törvényt. Egy további legfelsőbb bírósági ítélet (R 22/80) azt állapítja meg, hogy az ilyen megállapodások esetében nem meghatározó a szerződés megnevezése, mivel a munkajogi viszony konkrét tartalmából kell kiindulni. Egy harmadik ítélet (R 19/70) pedig azt mondja ki, hogy ha a bíróság megállapítja a munkatevékenységről szóló szerződés érvénytelenségét, akkor a felek között munkajogi viszony keletkezik. Az elmondottakból kiindulva ajánlhatnánk Önnek, keresetében a bíróságtól azt kérje, hogy az az ítéletében állapítsa meg a munkatevékenységről szóló szerződés érvénytelenségét, illetve az üdülési szabadságra való jogosultságát. Tartási kötelezettség és válás T. J.: Tizennégy éve vagyok rokkantsági nyugdíjas. Huszonhat éve élek együtt a férjemmel. Életünk megromlott, mert a férjem munkanélküli - annak ellenére, hogy ő egészséges. Van egy saját családi házunk, két felnőtt gyermekünk. Az én nyugdíjam a szociális segéllyel együtt 4180 korona. A férjem csak ezer korona segélyt kap. Úgy érzem, és úgy gondolom, rajtam élősködik, amikor dolgozni is tudna. Volt már eset arra Is, hogy a családi ház két szobáját lezártam a saját használatomra, a férjem viszont felnyitotta azokat, és én hiába tettem feljelentést, a rendőrség nem foglalkozott vele. Kihez forduljak segítségért ebben a kétségbeejtő helyzetben? A férjem betörhet a saját szobáimba? Nem foglalhatunk állást az utóbbi kérdésben. Nincs lehetőségünk meghallgatni a férjét, és főként egy ilyen kérdésre elsősorban bíróságnak kellene választ adnia. Ön például azt állítja, hogy a férje az Ön jövedelmén élősködik. Megemlíti azt is, hogy férje betört az Ön szobáiba stb. Nagyon sajnáljuk, de ilyen esetben bírósághoz kell fordulnia, mert Ön csak bíróságtól kérheti, hogy mondja ki a házasság felbontását, vagy mondja ki a házastársi osztatlan közös tulajdon megszüntetését. Amit a levelében feltett kérdésekkel kapcsolatban jogi szempontból el kell mondani, az megközelítőleg annyi, hogy Ön a közös családi házban nem zárhat be egyes szobákat azzal, hogy ezeket csak Ön használhatja, hiszen a családi ház az Ön állítása szerint is közös tulajdonban van, a férjét pedig a házastársi osztatlan közös tulajdonjog címén megilleti a közös használat joga is (ne csodálkozzon tehát azon, hogy a rendőrség nem hajlandó foglalkozni a feljelentésével). El kell mondani azt is, hogy a házastársak kölcsönös eltartási kötelezettségei tartoznak egymásnak; hiszen nem ritka eset az, hogy egyszer az egyik házastárs tud több pénzt „hazahozni", máskor pedig a másik. Végül is házastársi osztatlan közös tulajdonról van szó, és ennél a tulajdonformánál mindkét házastárs teljes értékű tulajdonosnak számít, egyiknek sincs szüksége a másik beleegyezésére, mondjuk, ahhoz, hogy a közös családi ház szobáiba „betörjön". Közösnek számít a már felvett jövedelem is. Tehát amíg a házasságuk létezőnek tekinthető, nem állíthatja azt, hogy a férje az Ön pénzén élősködik, hiszen a házastársak minden jövedelme közös, és a kedvezőbb jövedelmi lehetőséggel rendelkező házastárs köteles eltartani a házastársát, ha az valamilyen méltányolható okból nem rendelkezik kellő jövedelemmel (lásd a családjogi törvény 91. íját). Az adott helyzetben a lehető legjobb megoldás, amit Önnek ajánlani tudunk, hogy forduljon ügyvédhez, bízza meg őt, hogy kérje a házastársi osztatlan közös tulajdon megszüntetését, esetleg megosztását, de kérheti a házasságfelbontását is.
