Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-05 / 207. szám, csütörtök
1996. szeptember 6 . BELFÖLD ÚJ SZÓ 1 7 | A SÓKSZELŐCEI FÖLDTULAJDONOSOK ÉS A SZÖVETKEZET VITÁJA Vízből is megárt a sok Miután a törvények lehetővé tették, sok földtulajdonos igényelte és igényli ma is vissza ősei földjét, hogy azon gazdálkodjon, esetleg más gazdálkodónak adja bérbe. A földet mindaddig használó mezőgazdasági üzemek azonban sokszor nem tudják az igénylő eredeti földjeit kiadni, mert például gazdasági épületek, istállók állnak rajtuk, esetleg kimérésükkel megközelíthetetlenné válnának egyes parcellák. Ilyenkor az érintett felek megegyezése alapján ideiglenesen, de legkésőbb a végső földrendezés napjáig pótlólagos területek kimérésére kerül sor. A hangsúly a megegyezésen van, hiszen csak annak alapján születhet mindkét fél számára elfogadható megoldás. Igen ám, de mi van akkor, ha bármi oknál fogva nem sikerül egészséges kompromisszumot kötniük az érintetteknek? Az alábbiakban egy ilyen esetről szólunk. Ahogyan a tulajdonosok látják Néhány sókszelőcei földtulajdonos kálváriája tavaly ősszel kezdődött. (A panaszosok neve és címe megtalálható a szerkesztőségben.) Egy évvel ezelőtt, egészen pontosan szeptember 12-én megegyezés született a tulajdonosok és a szövetkezet között a pótlólagos földterületek kiadásáról. A megegyezésről szóló jegyzőkönyvet mindkét fél aláírásával hitelesítette. A jegyzőkönyvben szereplő parcellákon azonban akkor még kukorica volt, ezért a tulajdonosok csak a betakarítás után láthatták, hogy a terület egy része víz alatt áll. Természetesen fellebbeztek a földhivatalnál és más parcellák kimérését kérték. Mindez már október derekán történt. Mivel a víz miatt egyébként sem lehetett felparcellázni a területet, megegyeztek abban, hogy a földhivatal a tél folyamán összeveti az érintettek saját födjeinek bonitását (a termőföldek minőségi osztályba történő besorolása - a szerző megj.) a szövetkezet által kijelölt földek bonitásával, és annak alapján fog hozzá tavasszal a kiméréshez. Ez meg is történt, viszont a földhivatal is szinte ugyanazokat a parcellákat jelölte meg kimérésre, mint amelyeket a szeptemberi jegyzőkönyv tartalmazott. A bonitások ugyanis nagyjából megegyeztek. Újabb fellebbezések, majd újabb tárgyalások, egyeztetések következtek, hiszen a tulajdonosoknak nem a földek kategorizálása ellen volt kifogásuk, hanem az ellen, hogy a kijelölt parcellák részben még áprilisban is víz alatt álltak. A panaszosok elmondása szerint volt, akinek a 16 hektárból 6, másnak 20-ból 7 hektár víz alatt volt és van a mai napig is. Ezek a területek mindig is lapályosak voltak, de a kollektivizálás előtt minden gazda elvezetősáncokkal ásta körül a földjét. Saját földjeik közül egyébként csupán néhány hektár fekszik ezen a mintegy kétszáz hektárnyi vitatott területen. A földügyi hivatal legutolsó, május 31-ei keltezésű határozata ellen - amely a földtulajdonosi és földhasználati viszonyok gyorsított ütemű rendezéséről szólt - szintén fellebbeztek a tulajdonosok és az egész ügy a földművelésügyi minisztérium asztalára került. A minisztérium illletékes dolgozója július 25-én találkozott a tulajdonosokkal, akik hangot adtak annak a követelésüknek, hogy legkésőbb szeptermber 15-éig rendeződjenek a dolgok. Amennyiben a szövetkezet nem hajlandó más területet kijelölni számukra, akkor mindenki kapja vissza a saját földjét. A hozzánk forduló földtulajdonosoknak egyébként a földkimérésen kívül más problémájuk is van, mégpedig a vagyonkiadás. Annak ellenére, hogy mindannyian válalkozói engedéllyel rendelkező magángazdák, és időben benyújtották vagyoni követelésüket, a legtöbbjük a mai napig semmit nem kapott a szövetkézétől. A szövetkezet arra hivatkozik, hogy nem ők akarnak gazdálkodni, hanem bérbe akarják adni földjeiket. Ami mellesleg néhányuk esetében igaz. A tulajdonosok viszont azt kérdezik, hogy miként gazdálkodjanak gépek nélkül. Továbbá azt, hogy az elmaradt hasznukat, amely a késői vetés és a bevethetelen területek okozta terméskiesésből adódik, ki téríti meg számukra? A szövetkezet álláspontja Megegyezést ajánl a minisztérium Az üggyel kapcsolatban természetesen felkerestük a szövetkezet elnökét, Zsák János mérnököt is, aki a következőket nyilatkozta: „1990 óta több, mint ezer hektárnyi területet meítünk ki az igénylőknek és a múlt év őszéig senkivel sem volt problémánk. Minden évben összehívtuk az érintetteket és közösen megegyeztünk a kimérésre kerülő parcellákban. így történt ez tavaly szeptemberben is. A megjelentek alá is írták a jegyzőkönyvet, majd néhányuk kis idő múlva fellebbezést nyújtott be. Elsősorban azok, akik nem saját művelésre akarták kivenni földjüket, hanem egy harmadik személynek kívánták bérbe adni. Az igazat megvallva az az illető kifogásolta a területeket. Sőt, az egyik hivatalos találkozásunk alkalmával kijelentette, hogy ő nem hajlandó egy hektárnyi vizes területet sem bérbe venni. Ezért kardoskodnak annyira a tulajdonosok. De ez csak a kisebbik része a dolognak, a háttérben a vagyonrész áll. Azt szeretnék megkapni a tulajdonosok, és lehetőleg készpénzben. Mert hiába kínálunk nekik gépeket, állatokat, nem fogadják el. Azt gondolom, hogy aki valóban művelni akarta földjét, már régen azt teszi. Annak ellenére, hogy foltokban víz áll rajta és nem kapott modern gépeket tőlünk. Hiszen nekünk sincsenek! A vízprobléma ugyancsak érinti a szövetkezetet is, a 2600 hektárnyi mezőgazdasági területből csaknem 600 víz alatt állt még április közepén. Én felajánlottam, számítsuk ki, arányosan mennyi vízterület maradt a szövetkezetnek, és mennyi az, amennyi ki lett mérve. Erre azonban senki sem volt kíváncsi. Azok a tulajdonosok, akik kivették, illetve ki szeretnék venni földjüket, nem várhatják el tőlünk, hogy csak száraz területet mérjünk ki számukra. Hiszen nekünk védenünk kell a mintegy 900 tulajdonos érdekeit, akik a szövetkezetre bízták földjeik művelését." A szövetkezet elnökétől megtudtuk továbbá azt is, hogy a földügyi hivatal május 31-ei határozata ellen ők is tiltakoztak. A terület ugyanis még a határozat meghozatala előtt ki lett mérve, de néhány parcella esetében nem az előzetes megállapodás alapján. Az utólagos határozat ellenben a már megváltozott állapotokat tükrözte. így fordulhatott elő, hogy a földmérő a szövetkezet által bevetett kukoricaföldből is felparcellázott mintegy húsz hektárt. Ez ellen tiltakozott tehát a szövetkezet vezetősége. A már említett július 25-ei napon ők is találkoztak a minisztérium dolgozójával és szintén az ügy mielőbbi rendezését kérték. „Mi mindezek után már csak azt a megoldást szorgalmazzuk, hogy mindenki kapja vissza eredeti földjét" teszi hozzá az elnök. - „Igaz, van akinek a 10 hektárnyi területe 40 különböző helyen található, de legyen ez az ő gondja. Ezzel aztán remélhetőleg lezáródik az egész ügy." Az új Octaviát hiába keresnénk Nyitrán, de rendelni már lehet (archív felvétel) „A" KATEGORIAS SZERETNE LENNI A NYITRAI GEPKOCSISZALON Év végéig nagy lesz a kereslet „A kedd óta nyitva tartó nyitrai Autosalón láttán úgy tűnik, végérvényesen ez vált a legnagyobb ilyen jellegű hazai rendezvénnyé. A 274 kiállító számára az Agrokomplex idén négy új pavilont biztosított, így a nagy márkák valóban vonzó bemutatót alakíthattak ki. A Volkswagen csoport például két teljes pavilont bérelt ki. A Škoda ugyan nem hozta el az Octaviát, de már gyűjti a megrendeléseket a nagyon várt új, középkategóriás modellre, amelyből idén ezer darab kerül a hazai piacra - a legolcsóbb kivitelben 384 900 koronás áron. Megtekinthető viszont a Felícia '97-es modellje, amely jobb motorteljesítményt biztosító újfajta befecskendezést, lopásgátlót és néhány apróbb változtatást kínál, az importőr szerint lényegében változatlan áron. Nyitrán tulajdonképpen az összes, hazánkban forgalmazott márka bemutatkozik. Sőt, mivel csupán a Mercedes zárta el zsinórral a kiállítási területét, a többi személygépkocsiba nyugodtan be is ülhetünk. Például az új Npavilonban egymás mellé került a Lada és a Chrysler, így néhány lépés megtételével érdekes összehasonlításokat tehetünk. Persze, az Audi, VW, Seat, Fiat, Mazda, Citroen, Volvo, Ford, Peugeot, Renault, Kia, Honda, Nissan, Daewoo, Hyundai, Jaguar, Opel, Mitsubishi, Subaru vagy a Toyota kipróbálása sem megvetendő. Az idei év első hónapjában több mint 34 ezer személygépkocsit adtak el nálunk, ezek között természetesen a Škoda vezet, ezt követi a Daewoo, Volkswagen, Fiat, Seat, Opel, Renault, Lada és a Hyundai. Ez a tavalyihoz képest jókora ugrást jelent, ami elsősorban a kisebb kocsikra kirótt vámok elengedésének köszönhető. Manapság már szinte biztos, hogy a kormány eltörli ezt a kedvezményt, vagyis a Škodán kívül újra megugranak az árak. Enrico Ferero, a Fiat csehországi és szlovákiai igazgatója szerint viszont nem kell attól tartani, hogy teljesen visszaáll az egy éwel ezelőtti állapot. Arra számít, hogy a kormány a gépkocsik esetében eltörli a vámpótlékot és a vámot is mérsékeli. Ebben az esetben a külföldi gépkocsik mégsem lesznek annyira elérhetetlenek, mint korábban. Ennek ellenére várható, hogy az év végéig nagy lesz a kereslet a gépkocsik iránt, a szakértők éves szinten hatvanezer darabos forgalmat várnak, ami több mint a duplája a tavalyinak. A nyitrai kiállításon ezenkívül jelen vannak a furgonok, teherautók, autóbuszok és a gépkocsikkal kapcsolatos szolgáltatások. A jobbnál jobb külföldi furgonokon kívül azért érdemes megtekinteni a hazai kínálatot is. A nagyszombati TAZ-SIPOX a Microcaron kívül kiállítja az 1500 és 1900 köbcentiméteres motorral ellátott furgonját, amely hamarosan belülről is új formát kap. De a kisvállalkozók számára a Nagykürtösön gyártott háromkerekű is érdekes lehet, hiszen helyi méretekben eredményesen alkalmazható. A nyitrai gépkocsiszalont idén nemzetközi szinten újra a 11 hasonló rendezvényt tartalmazó Bkategóriába sorolták, olyan városok mellé, mint Budapest, Los Angeles vagy Moszkva. Sőt, a rendezők abban reménykednek, hogy az idei és egy esetleges jövő évi siker alapján akár az A.kategóriára is aspirálhatnak, (tuba) Mindezek után érdeklődtünk a minisztérium illetékes munkatársától, Helena Vršanskától. Kérdésünkre, miszerint mikorra várható döntés a sókszelőceiek ügyében, elmondta, hogy a területi-közigazgatási reform miatt még sokáig húzódhat a dolog. Az új közigazgatási elrendezés alapján ugyanis a kerület hatáskörébe tartozik majd az ügy felülbírálata. Szerinte az érintettek számára az lenne a legjobb megoldás, ha külső beavatkozás nélkül tudnának megegyezni. És lehetőleg minél hamarább, hiszen hamarosan megkezdődnek az őszi munkálatok. V. KRASZNICA MELITTA A nagykürtösi háromkerekű járgány kisvállalkozók számára készül (Somogyi Tibor felvétele) LENGYEL SZEXUGYEK AZ UBORKASZEZONBAN Szigorúan ellenőrzött újságárusok A különítmény gimnazistának látszó fiúkból állt. A Playstar című lapot keresték, de az újságárus csak a Playboyjal és a Cats című periodikával tudott volna nekik szolgálni. Lapot nem vettek, ám a kioszkos kapott tőlük egy nyomtatványt, amelyben figyelmeztették: törvénysértést követ el, ha pornográf lapokat árul. A bialystoki lapárus három nap gondolkodási időt kapott. Mások is így jártak augusztusban Lengyelországban. A nyári politikai uborkaszezonban az'abortusztörvény módosítása és a gyermekprostitúció mellett ez az észak-kelet-lengyelországi akció hívta fel a figyelmet,magára. A pornóellenes különítményeket parókiákon szervezték, és egy ügyészből lett ügyvéd vezérlete alatt működnek. Az akciók ugyanis törvényesen megalapozottak, a lengyel büntető törvénykönyv két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtja azt, aki „pornográf jellegű lapot, nyomtatványt, fényképeket, avagy más tárgyakat" terjeszt, előállít, raktároz, postai vagy más módon szállít. Az akció szervezői azt mondják: az alkoholizmus vagy a kábítószerezés nagyobb gond ugyan Lengyelországban, minta pornó, de ez ellen könnyebb és ígéretesebb akcióba lépni. Azok viszont, akik valamilyen módon belekeveredtek ezekbe az ügyekbe, a pornográfia pontos meghatározását követelik. Sőt azt mondják: a bíróság által törvényesen bejegyzett kiadványok terjesztését nem lehet megtagadni. Mint szinte valamennyi, a szexszel kapcsolatos ügyben, itt is felmerül a szabadságjogok kérdése: van-e valakinek joga korlátozni azokat, akiknek ilyen olvasmányra, nézelődnivalóra van igényük? De jogosnak mondják a másik fél álláspontját is, amely szerint legalább ennyire fontos a pornómentes környezethez való jog. Egyébként Lengyelországban is sok a zavar ezekben az ügyekben. A Zycie Warszawy című lap, amely egyetértő riportban számolt be a bialystoki kezdeményezésről, mindennap legalább fél kolumnán közli a különböző call girl (és boy) szolgálatok, bordélyok és prostituáltak telefonos hirdetéseit. A szexipar és a kapcsolt ágazatok itt is gyors fejlődésnek indultak az utóbbi évtizedben. A prostitúció és a lokálok ellenőrzése hatalmas üzlet, miatta komoly bandaharcok voltak Varsóban. Más városokban is megjelentek a szomszédos, volt szovjet köztársaságokból behozott utcalányok, miközben a lengyel lapok arról számolnak be, hogy az ország a kiskorú prostitúció európai központjává lesz. A Wprostcímű poznani hírmagazin szerint Szczecin lett a német, holland és skandináv szexturisták fő látogatási helye: több ízben tartóztattak le külföldi pedofileket ebben a nagy kikötővárosban. Beszámol arról is, hogy a közelmúltban innen raboltak el és hurcoltak Berlinbe szexuális célokból egy tizenegy éves kisfiút. Az Interpol szerint a Tengermellék és Nyugat-Lengyelország több városa nemzetközi találkahellyé lett. A lengyel rendőrség olyan megdöbbentő esetekről is tájékoztatta a Wprostot, amikor a szülők „kölcsönzik" gyermekeiket. Poznanban egy Arnold D. nevű helyi üzletember ügyében folyik vizsgálat. Ő 30 millió régi zlotyt (kb. 150 ezer forint) fizetett egy 13 éves kislányért a gyerek anyjának. Az asszony egyébkénttöbbeknek árulta lányát, s a konkurencia miatt felháborodott prostituáltak jelentették az ügyet az ügyészségnek. A lengyel sajtó több esetet ismertet, amikor kiskorúakat külföldre „toboroztak" családi jóváhagyással. Gorzów Wielkopolskiből egy tizennégy éves kislányt az ausztriai Grosrachenbe vittek, s a szülők ezért kétezer német márkát kaptak. A gyermekprostitúció fő oka a családok nélkülözése - mondják a lengyel szakemberek. A gyerekek divatos cuccokat szeretnének, izgalmas kalandokat keresnek, s ezen az úton kerülnek iszonyú helyzetekbe. Szoros a kapcsolat a kábítószerezéssel. A drogos kislányok 30 százaléka prostitúcióval keresi meg a mindennapi hasisra, amfetaminra vagy heroinra valót - állítja a drogosokkal foglalkozó Monar szervezet egyik vezetője. (A hazai esetekhez hasonlóan Lengyelországban is felbukkantak a gyermekpornót előállító iparosok.) A lengyel társadalom ma egyszerre találkozik a szervezett prüdériával és az embertelen szexuális kizsákmányolással. A politikai-társadalmi fordulat, s ezzel együtt az egyházi befolyás intézményesülése nem alakította át gyökeresen az emberek gondolkozásmódját, sőt az értékrend még bizonytalanabb lett. MIKLÓS GÁBOR