Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-05 / 207. szám, csütörtök

1996. szeptember 6 . BELFÖLD ÚJ SZÓ 1 7 | A SÓKSZELŐCEI FÖLDTULAJDONOSOK ÉS A SZÖVETKEZET VITÁJA Vízből is megárt a sok Miután a törvények lehetővé tették, sok földtu­lajdonos igényelte és igényli ma is vissza ősei föld­jét, hogy azon gazdálkodjon, esetleg más gazdál­kodónak adja bérbe. A földet mindaddig használó mezőgazdasági üzemek azonban sokszor nem tudják az igénylő eredeti földjeit kiadni, mert pél­dául gazdasági épületek, istállók állnak rajtuk, esetleg kimérésükkel megközelíthetetlenné vál­nának egyes parcellák. Ilyenkor az érintett felek megegyezése alapján ideiglenesen, de legkésőbb a végső földrendezés napjáig pótlólagos területek kimérésére kerül sor. A hangsúly a megegyezésen van, hiszen csak annak alapján születhet mindkét fél számára elfogadható megoldás. Igen ám, de mi van akkor, ha bármi oknál fogva nem sikerül egészséges kompromisszumot kötniük az érintet­teknek? Az alábbiakban egy ilyen esetről szólunk. Ahogyan a tulajdonosok látják Néhány sókszelőcei földtulajdonos kálváriája tavaly ősszel kezdődött. (A panaszosok neve és cí­me megtalálható a szerkesztőségben.) Egy évvel ezelőtt, egészen pontosan szeptember 12-én megegyezés született a tulajdonosok és a szövet­kezet között a pótlólagos földterületek kiadásáról. A megegyezésről szóló jegyzőkönyvet mindkét fél aláírásával hitelesítette. A jegyzőkönyvben sze­replő parcellákon azonban akkor még kukorica volt, ezért a tulajdonosok csak a betakarítás után láthatták, hogy a terület egy része víz alatt áll. Ter­mészetesen fellebbeztek a földhivatalnál és más parcellák kimérését kérték. Mindez már október derekán történt. Mivel a víz miatt egyébként sem lehetett felparcellázni a területet, megegyeztek abban, hogy a földhivatal a tél folyamán összeveti az érintettek saját födjeinek bonitását (a termőföl­dek minőségi osztályba történő besorolása - a szerző megj.) a szövetkezet által kijelölt földek bo­nitásával, és annak alapján fog hozzá tavasszal a kiméréshez. Ez meg is történt, viszont a földhiva­tal is szinte ugyanazokat a parcellákat jelölte meg kimérésre, mint amelyeket a szeptemberi jegyzőkönyv tartalmazott. A bonitások ugyanis nagyjából megegyeztek. Újabb fellebbezések, majd újabb tárgyalások, egyeztetések következ­tek, hiszen a tulajdonosoknak nem a földek kate­gorizálása ellen volt kifogásuk, hanem az ellen, hogy a kijelölt parcellák részben még áprilisban is víz alatt álltak. A panaszosok elmondása szerint volt, akinek a 16 hektárból 6, másnak 20-ból 7 hektár víz alatt volt és van a mai napig is. Ezek a területek mindig is lapályosak voltak, de a kollektivizálás előtt min­den gazda elvezetősáncokkal ásta körül a földjét. Saját földjeik közül egyébként csupán néhány hektár fekszik ezen a mintegy kétszáz hektárnyi vitatott területen. A földügyi hivatal legutolsó, má­jus 31-ei keltezésű határozata ellen - amely a földtulajdonosi és földhasználati viszonyok gyorsí­tott ütemű rendezéséről szólt - szintén fellebbez­tek a tulajdonosok és az egész ügy a földműve­lésügyi minisztérium asztalára került. A miniszté­rium illletékes dolgozója július 25-én találkozott a tulajdonosokkal, akik hangot adtak annak a köve­telésüknek, hogy legkésőbb szeptermber 15-éig rendeződjenek a dolgok. Amennyiben a szövet­kezet nem hajlandó más területet kijelölni szá­mukra, akkor mindenki kapja vissza a saját föld­jét. A hozzánk forduló földtulajdonosoknak egyéb­ként a földkimérésen kívül más problémájuk is van, mégpedig a vagyonkiadás. Annak ellenére, hogy mindannyian válalkozói engedéllyel rendel­kező magángazdák, és időben benyújtották va­gyoni követelésüket, a legtöbbjük a mai napig semmit nem kapott a szövetkézétől. A szövetke­zet arra hivatkozik, hogy nem ők akarnak gazdál­kodni, hanem bérbe akarják adni földjeiket. Ami mellesleg néhányuk esetében igaz. A tulajdono­sok viszont azt kérdezik, hogy miként gazdálkod­janak gépek nélkül. Továbbá azt, hogy az elma­radt hasznukat, amely a késői vetés és a bevethe­telen területek okozta terméskiesésből adódik, ki téríti meg számukra? A szövetkezet álláspontja Megegyezést ajánl a minisztérium Az üggyel kapcsolatban természetesen felke­restük a szövetkezet elnökét, Zsák János mérnö­köt is, aki a következőket nyilatkozta: „1990 óta több, mint ezer hektárnyi területet meítünk ki az igénylőknek és a múlt év őszéig senkivel sem volt problémánk. Minden évben összehívtuk az érin­tetteket és közösen megegyeztünk a kimérésre kerülő parcellákban. így történt ez tavaly szep­temberben is. A megjelentek alá is írták a jegyzőkönyvet, majd néhányuk kis idő múlva fel­lebbezést nyújtott be. Elsősorban azok, akik nem saját művelésre akarták kivenni földjüket, hanem egy harmadik személynek kívánták bérbe adni. Az igazat megvallva az az illető kifogásolta a terüle­teket. Sőt, az egyik hivatalos találkozásunk alkal­mával kijelentette, hogy ő nem hajlandó egy hek­tárnyi vizes területet sem bérbe venni. Ezért kar­doskodnak annyira a tulajdonosok. De ez csak a kisebbik része a dolognak, a háttérben a vagyon­rész áll. Azt szeretnék megkapni a tulajdonosok, és lehetőleg készpénzben. Mert hiába kínálunk nekik gépeket, állatokat, nem fogadják el. Azt gondolom, hogy aki valóban művelni akarta föld­jét, már régen azt teszi. Annak ellenére, hogy fol­tokban víz áll rajta és nem kapott modern gépe­ket tőlünk. Hiszen nekünk sincsenek! A vízproblé­ma ugyancsak érinti a szövetkezetet is, a 2600 hektárnyi mezőgazdasági területből csaknem 600 víz alatt állt még április közepén. Én felaján­lottam, számítsuk ki, arányosan mennyi vízterület maradt a szövetkezetnek, és mennyi az, amennyi ki lett mérve. Erre azonban senki sem volt kíván­csi. Azok a tulajdonosok, akik kivették, illetve ki szeretnék venni földjüket, nem várhatják el tőlünk, hogy csak száraz területet mérjünk ki szá­mukra. Hiszen nekünk védenünk kell a mintegy 900 tulajdonos érdekeit, akik a szövetkezetre bíz­ták földjeik művelését." A szövetkezet elnökétől megtudtuk továbbá azt is, hogy a földügyi hivatal május 31-ei határozata ellen ők is tiltakoztak. A terület ugyanis még a ha­tározat meghozatala előtt ki lett mérve, de néhány parcella esetében nem az előzetes megállapodás alapján. Az utólagos határozat ellenben a már megváltozott állapotokat tükrözte. így fordulhatott elő, hogy a földmérő a szövetkezet által bevetett kukoricaföldből is felparcellázott mintegy húsz hektárt. Ez ellen tiltakozott tehát a szövetkezet ve­zetősége. A már említett július 25-ei napon ők is találkoztak a minisztérium dolgozójával és szin­tén az ügy mielőbbi rendezését kérték. „Mi minde­zek után már csak azt a megoldást szorgalmaz­zuk, hogy mindenki kapja vissza eredeti földjét" ­teszi hozzá az elnök. - „Igaz, van akinek a 10 hek­tárnyi területe 40 különböző helyen található, de legyen ez az ő gondja. Ezzel aztán remélhetőleg lezáródik az egész ügy." Az új Octaviát hiába keresnénk Nyitrán, de rendelni már lehet (archív felvétel) „A" KATEGORIAS SZERETNE LENNI A NYITRAI GEPKOCSISZALON Év végéig nagy lesz a kereslet „A kedd óta nyitva tartó nyitrai Autosalón láttán úgy tűnik, végér­vényesen ez vált a legnagyobb ilyen jellegű hazai rendezvénnyé. A 274 kiállító számára az Agro­komplex idén négy új pavilont biztosított, így a nagy márkák va­lóban vonzó bemutatót alakíthat­tak ki. A Volkswagen csoport pél­dául két teljes pavilont bérelt ki. A Škoda ugyan nem hozta el az Octaviát, de már gyűjti a megren­deléseket a nagyon várt új, kö­zépkategóriás modellre, amelyből idén ezer darab kerül a hazai piacra - a legolcsóbb kivi­telben 384 900 koronás áron. Megtekinthető viszont a Felícia '97-es modellje, amely jobb mo­torteljesítményt biztosító újfajta befecskendezést, lopásgátlót és néhány apróbb változtatást kí­nál, az importőr szerint lényegé­ben változatlan áron. Nyitrán tulajdonképpen az összes, hazánkban forgalmazott márka bemutatkozik. Sőt, mivel csupán a Mercedes zárta el zsi­nórral a kiállítási területét, a töb­bi személygépkocsiba nyugodtan be is ülhetünk. Például az új N­pavilonban egymás mellé került a Lada és a Chrysler, így néhány lépés megtételével érdekes összehasonlításokat tehetünk. Persze, az Audi, VW, Seat, Fiat, Mazda, Citroen, Volvo, Ford, Peu­geot, Renault, Kia, Honda, Nis­san, Daewoo, Hyundai, Jaguar, Opel, Mitsubishi, Subaru vagy a Toyota kipróbálása sem megve­tendő. Az idei év első hónapjában több mint 34 ezer személygépko­csit adtak el nálunk, ezek között természetesen a Škoda vezet, ezt követi a Daewoo, Volkswa­gen, Fiat, Seat, Opel, Renault, La­da és a Hyundai. Ez a tavalyihoz képest jókora ugrást jelent, ami elsősorban a kisebb kocsikra ki­rótt vámok elengedésének kö­szönhető. Manapság már szinte biztos, hogy a kormány eltörli ezt a kedvezményt, vagyis a Škodán kívül újra megugranak az árak. Enrico Ferero, a Fiat csehországi és szlovákiai igazgatója szerint vi­szont nem kell attól tartani, hogy teljesen visszaáll az egy éwel ezelőtti állapot. Arra számít, hogy a kormány a gépkocsik esetében eltörli a vámpótlékot és a vámot is mérsékeli. Ebben az esetben a külföldi gépkocsik mégsem lesz­nek annyira elérhetetlenek, mint korábban. Ennek ellenére várha­tó, hogy az év végéig nagy lesz a kereslet a gépkocsik iránt, a sza­kértők éves szinten hatvanezer darabos forgalmat várnak, ami több mint a duplája a tavalyinak. A nyitrai kiállításon ezenkívül jelen vannak a furgonok, teher­autók, autóbuszok és a gépko­csikkal kapcsolatos szolgáltatá­sok. A jobbnál jobb külföldi furgo­nokon kívül azért érdemes meg­tekinteni a hazai kínálatot is. A nagyszombati TAZ-SIPOX a Micro­caron kívül kiállítja az 1500 és 1900 köbcentiméteres motorral ellátott furgonját, amely hamaro­san belülről is új formát kap. De a kisvállalkozók számára a Nagy­kürtösön gyártott háromkerekű is érdekes lehet, hiszen helyi mé­retekben eredményesen alkal­mazható. A nyitrai gépkocsiszalont idén nemzetközi szinten újra a 11 ha­sonló rendezvényt tartalmazó B­kategóriába sorolták, olyan váro­sok mellé, mint Budapest, Los Angeles vagy Moszkva. Sőt, a rendezők abban reménykednek, hogy az idei és egy esetleges jövő évi siker alapján akár az A.kate­góriára is aspirálhatnak, (tuba) Mindezek után érdeklődtünk a minisztérium il­letékes munkatársától, Helena Vršanskától. Kér­désünkre, miszerint mikorra várható döntés a sókszelőceiek ügyében, elmondta, hogy a területi­-közigazgatási reform miatt még sokáig húzódhat a dolog. Az új közigazgatási elrendezés alapján ugyanis a kerület hatáskörébe tartozik majd az ügy felülbírálata. Szerinte az érintettek számára az lenne a legjobb megoldás, ha külső beavatko­zás nélkül tudnának megegyezni. És lehetőleg mi­nél hamarább, hiszen hamarosan megkezdődnek az őszi munkálatok. V. KRASZNICA MELITTA A nagykürtösi háromkerekű járgány kisvállalkozók számára készül (Somogyi Tibor felvétele) LENGYEL SZEXUGYEK AZ UBORKASZEZONBAN Szigorúan ellenőrzött újságárusok A különítmény gimnazistának látszó fiúkból állt. A Playstar című lapot keresték, de az újság­árus csak a Playboyjal és a Cats című periodikával tudott volna nekik szolgálni. Lapot nem vet­tek, ám a kioszkos kapott tőlük egy nyomtatványt, amelyben fi­gyelmeztették: törvénysértést követ el, ha pornográf lapokat árul. A bialystoki lapárus három nap gondolkodási időt kapott. Mások is így jártak augusztus­ban Lengyelországban. A nyári politikai uborkaszezon­ban az'abortusztörvény módosí­tása és a gyermekprostitúció mellett ez az észak-kelet-lengyel­országi akció hívta fel a figyel­met,magára. A pornóellenes kü­lönítményeket parókiákon szer­vezték, és egy ügyészből lett ügy­véd vezérlete alatt működnek. Az akciók ugyanis törvényesen megalapozottak, a lengyel bün­tető törvénykönyv két évig ter­jedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtja azt, aki „pornográf jellegű lapot, nyom­tatványt, fényképeket, avagy más tárgyakat" terjeszt, előállít, raktároz, postai vagy más mó­don szállít. Az akció szervezői azt mond­ják: az alkoholizmus vagy a kábí­tószerezés nagyobb gond ugyan Lengyelországban, minta pornó, de ez ellen könnyebb és ígérete­sebb akcióba lépni. Azok viszont, akik valamilyen módon beleke­veredtek ezekbe az ügyekbe, a pornográfia pontos meghatáro­zását követelik. Sőt azt mondják: a bíróság által törvényesen be­jegyzett kiadványok terjesztését nem lehet megtagadni. Mint szinte valamennyi, a szexszel kapcsolatos ügyben, itt is felmerül a szabadságjogok kérdése: van-e valakinek joga korlátozni azokat, akiknek ilyen olvasmányra, nézelődnivalóra van igényük? De jogosnak mondják a másik fél álláspontját is, amely szerint legalább ennyi­re fontos a pornómentes környe­zethez való jog. Egyébként Len­gyelországban is sok a zavar ezekben az ügyekben. A Zycie Warszawy című lap, amely egyet­értő riportban számolt be a bia­lystoki kezdeményezésről, min­dennap legalább fél kolumnán közli a különböző call girl (és boy) szolgálatok, bordélyok és prostituáltak telefonos hirdeté­seit. A szexipar és a kapcsolt ága­zatok itt is gyors fejlődésnek in­dultak az utóbbi évtizedben. A prostitúció és a lokálok el­lenőrzése hatalmas üzlet, miatta komoly bandaharcok voltak Var­sóban. Más városokban is meg­jelentek a szomszédos, volt szovjet köztársaságokból beho­zott utcalányok, miközben a len­gyel lapok arról számolnak be, hogy az ország a kiskorú prosti­túció európai központjává lesz. A Wprostcímű poznani hírmagazin szerint Szczecin lett a német, holland és skandináv szexturis­ták fő látogatási helye: több íz­ben tartóztattak le külföldi pedo­fileket ebben a nagy kikötővá­rosban. Beszámol arról is, hogy a közelmúltban innen raboltak el és hurcoltak Berlinbe szexuális célokból egy tizenegy éves kis­fiút. Az Interpol szerint a Tenger­mellék és Nyugat-Lengyelország több városa nemzetközi találka­hellyé lett. A lengyel rendőrség olyan megdöbbentő esetekről is tájé­koztatta a Wprostot, amikor a szülők „kölcsönzik" gyermekei­ket. Poznanban egy Arnold D. nevű helyi üzletember ügyében folyik vizsgálat. Ő 30 millió régi zlotyt (kb. 150 ezer forint) fize­tett egy 13 éves kislányért a gye­rek anyjának. Az asszony egyéb­kénttöbbeknek árulta lányát, s a konkurencia miatt felháborodott prostituáltak jelentették az ügyet az ügyészségnek. A lengyel sajtó több esetet ismertet, amikor kis­korúakat külföldre „toboroztak" családi jóváhagyással. Gorzów Wielkopolskiből egy tizennégy éves kislányt az ausztriai Grosra­chenbe vittek, s a szülők ezért kétezer német márkát kaptak. A gyermekprostitúció fő oka a családok nélkülözése - mond­ják a lengyel szakemberek. A gyerekek divatos cuccokat sze­retnének, izgalmas kalandokat keresnek, s ezen az úton kerül­nek iszonyú helyzetekbe. Szoros a kapcsolat a kábítószerezéssel. A drogos kislányok 30 százaléka prostitúcióval keresi meg a min­dennapi hasisra, amfetaminra vagy heroinra valót - állítja a dro­gosokkal foglalkozó Monar szer­vezet egyik vezetője. (A hazai esetekhez hasonlóan Lengyelor­szágban is felbukkantak a gyer­mekpornót előállító iparosok.) A lengyel társadalom ma egy­szerre találkozik a szervezett prüdériával és az embertelen szexuális kizsákmányolással. A politikai-társadalmi fordulat, s ezzel együtt az egyházi befolyás intézményesülése nem alakítot­ta át gyökeresen az emberek gondolkozásmódját, sőt az ér­tékrend még bizonytalanabb lett. MIKLÓS GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents