Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-23 / 222. szám, hétfő

m tuszó VILAGPIAC 1996. szeptember 23. CÉGVILÁG Gillette A borotválkozási cikkek nagy amerikai gyártója, a Gillette 7 milliárd dollárért megvásárolja a Duracell International szárazelemgyárat. A két cég New Yorkban kiadott közleménye szerint részvénycsere útján megy végbe a fúzió: a Duracell részvényesei 0,904 Gillette-papírt kapnak cserébe egy Duracell-papírért. Ez azt jelenti, hogy 58,85 dolláros árfolyamon, a piacinál 20 százalékkal drágábban számítják be a szárazelerftgyártó óriáscég papírjait. France Telecom Jövő év tavaszán megkezdődik Európa egyik legnagyobb telefontársasága, a francia France Télécom privatizálása - jelentette be Jean Arthuis gazdasági miniszter. A cég ve. zetője, Michel Bon pontosabb terminust is adott: ha a piaci körülrpények is megfelelőek lesznek, akkor 1997 áprilisának második felében kezdődik a folyamat. A telefontársaság alaptőkéjének 51 százaléka a korábbi ígéretek értelmében mindenképpen az állam kezében marad, de még a maradék is _ olyan hatalmas összeget (pénzügyi szakértők becslése szerint legalább 50, de az is lehet, hogy 100 milliárd frankot) jelentene, hogy a privatizálást több ütemben fogják lebonyolítani. Mind a miniszter, mind a cégvezető hangsúlyozta, hogy elsősorban a kisbefektetők, a magánszemélyek érdeklődésére számítanak, s azt szeretnék, ha a privatizálás „népszerű eseménnyé" válna. A 155 ezer főt foglalkoztató, s Franciaországban a távközlési piacon egyeduralkodónak számító vállalat magánkézbe adását a nyugat-európai telefonpiac küszöbön álló liberalizálása kényszeríti ki: 1998 január elsejétől Franciaországban is megjelenhetnek a külföldi telefontársaságok, konkurenciát teremtve a France Télécomnak, s a kormány fel akarja készíteni a céget a „túlélésre". British Airways A brit légitársaság tízezer állást szüntet meg takarékossági okokból. A British Airways az ezredfordulóig akarja végrehajtani a leépítést. Egymilliárd fontot (kb. 1,55 milliárd dollárt) akar megtakarítani vele, növelve a vállalat nyereségét. A British Airwaysnél jelenleg nyolcvanezren dolgoznak. A légitársaság tavaly 585 millió font profitra tett szert. Mostantól azt tervezi, hogy megszabadul minden kiegészítő funkciótól, és kizárólag az utasforgalomra és a fogyasztókra összpontosít majd. MTI KÜLFÖLDI TOKÉ SZLOVAKIABAN Vezetnek az osztrákok Szlovákiában a legnagyobb külföldi befektetéseket az osztrák, a német és a cseh beruházók eszközlik. Ezt tükrözi az 1996-os év második negyedévének statisztikája is. Örvendetes, hogy az országba érkező tőke elsősorban nem a spekulatív beruházásokat részesíti előnyben, hanem a termelésre és a kereskedelemre összpontosít. Ugyancsak a második negyedév alapján megállapítható: a külföldi működőtőkének közel fele az ipari termelésben jelenik meg. Forrás: TA SR Külföldi befektetők a II. negyedévben (milliárd koronában) Ausztria Németország Csehország USA Nagy-Britannia Franciaország Hollandia H ,," I

4'

0 s 1

2,

5 Sbiic 11,6 gPIjSS • 11,6 1 1,3 • 1,3 5,0 MICHAEL JACKSON PÉNZÜGYÉI Összeénekelt milliók Ellentmondásos személyisége, bizarr kommentároktól kísért, kudarccal végződött házassága és a gyerekekhez fűződő kapcsolata ellenére Igazi sztárnak számít a legutóbb Csehországban és Magyarországon koncertező Michael Jackson, aki a Pop Királyának hívja magát, s a könnyűzene egyik leggazdagabb vállalkozójának számít. Michael Jackson szerencsecsillaga akkor ragyogott föl igazán, amikor 1979-ben A varázsló című film forgatásán amelyben a madárijesztőt játszotta - felújította kapcsolatát a producer Quince Jonesszal, akivel aztán poptörténelmet írtak: az 1979-ben megjelent Off The Wall című album még csak mérsékeltnek mondható sikert aratott, az 1982es Thriller viszont minden eladási rekordot megdöntött, és megteremtette Michael Jacksont, a Pop Királyát. A címadó dalból készült filmecskével a videoklip-készítésben is mérföldkőként emlegetett Thrillerből 45 millió darabot adtak el, amit azóta sem sikerült senkinek felülmúlnia, s az album a legsikeresebbnek számít a rock és a popzene történetében. Jackson bekerült a Guinness rekordok könyvébe is, amikor a lemezért nyolc Grammy-díjat gyűjtött be, s megindult a kasszacsörgés is. 1984ben a becslések szerint 15 millió dolláros szponzori szerződést írt alá az amerikai PepsiCo-val, s máig ez az egyetlen cég, amelynek reklámjaiban személyesen feltűnt Jackson. Bár a nevét adta az amerikai LA Gear sportcipőgyár egyik kampányához is, ez korántsem bizonyult olyan sikeresnek, mint a Pepsi-ügylet: a kólagyárt 1986-ban újabb, három évre szóló 50 millió dolláros szerződést kötött az énekessel, akinek közvetlenül a zsebébe 10-15 millió dollár vándorolt, a többiből a következő évben kiadott Bad című lemezéhez kapcsolódó koncertkörútjának a költségeit finanszírozták. A Sony Music állítása szerint az 1987 és 1989 között tartott világkörüli turné az évtized legsikeresebbje volt, Jackson produkcióját 4,4 millióan látták, a bevétel pedig meghaladta a 125 millió dollárt. Legnagyobb üzleteit azonban Jackson a lemezkiadójával, a Sony Musickal kötötte. Az első, 1991-es megállapodás értelmében átfogó tervek születtek nemcsak zenei felvételek készítésére - Jackson hat albumra szerződött -, de arra is, hogy az énekes részt vesz a szintén a Sonyhoz tartozó Columbia stúdió által készített filmekben és televíziós alkotásokban. National Records néven létrehozzák Michael saját lemezcégét új tehetségek felkutatására, s szóba került multimédia-játékok készítése is. A találgatások szerint a feltételek között szerepelt, hogy Jackson összesen 60 millió dollárt kap, 5-5 milliót előlegként minden lemezéért, s a szupersztároknak egyébként kijáró 20 helyett 22 százalékos jogdíjat az eladott példányok után. 1991 tavaszán, az üzlet aláírásakor a Sony - sokak szerint a fellegekben járva 1 milliárd dolláros potenciális bevételről beszélt, ám ennek a töredéke sem jött be. Filmek és televíziós produkciók nem készültek Jackson szereplésével, a Nation Records nem indult útjára, s elmaradtak az izgalmasjátékok is. Az énekesi karrierjéből esetleg befolyó kevesebbjövedelem aligha rendítheti meg Jackson pénzügyi helyzetét, hiszen több mint 4 ezer dal kiadói jogával rendelkezik. Az ékkő a Beatles csaknem minden felvételét tartalmazó „csomag", amelyeket a szerződuót képviselő Paul McCartneyt és John Lennon özvegyét, Yoko Onót túllicitálva szerzett meg más számok jogaival együtt 1985-ben Robert Holmes Court ausztrál üzletembertől potom 48 millió dollárért. A jogokat az ATV Music nevű cégébe vitte, s 1993-ban a Thom EMI-jal kötött egy 250 millió dollárra becsült üzletet, amelynek értelmében öt éven keresztül a brit lemezcég adhatja ki az ATV Music „katalógusában" szereplő szerzeményeket, az előadók között a Beatles mellett Little Richardsszal, Elvis Presleyvel vagy a UB40-val. Jackson állítólag 100 millió dollárt kapott előlegként, s további 150 millióra számíthat a jogdíjak rá eső részéből. HVG TIME WARNER-TED TURNER FRIGY Filmbarátok lettek Visszaszerezheti a világ legnagyobb médiabirodalmának a címét az amerikai Time Warner, miután nemrég megkapta a jóváhagyást egy éve bejelentett tervéhez: a CNN-ről ismert Turner Broadcasting System bekebelezéséhez. Az amerikai médiabirodalmak rangsorában helyreállhat a tavaly „megbomlott" egyensúly, s a Time Warner visszaszerezheti a Walt Disneytől az első helyet. A minap ugyanis bejelentették: az USA szövetségi kereskedelmi bizottsága (FTC) beleegyezését adta, hogy a Time Warner fölvásárolja a Ted Turner által alapított Turner Broadcasting Systemet (TBS). A mintegy 6,5 milliárd dolláros üzletben a New York-i székhelyű konglomerátum 178 millió részvényét adja cserébe az atlantai TBS százszázalékos ellenőrzésének a megszerzéséért, s ezzel az „új" Time Warner forgalma meghaladja az évi 20 milliárd dollárt. A jóváhagyást az FTC kizárólag annak az alkunak a módosításához kötötte, amelyet a két cég a TBS legnagyobb külső részvényesével, John Malone-nal kötött. A kérlelhetetlen tárgyalónak tartott Malone ellenőrzése alatt áll a Telecommunications Inc. (TCI), az USA legnagyobb kábelhálózat-üzemeltető cége, amely a TBS-ben meglévő 21,2 százalékos pakettje fejében mintegy 9 százalékos tulajdont szerez a Time Warnerben. A szövetségi távközlési hivatal (FCC) ugyanakkor nem engedélyezi, hogy egy kábeltévéüzemeltető cég a piac több mint 30 százaléka fölött uralkodjon. Márpedig az általuk felállított szabályok szerint ez történne, ha a TCI a szavazati jogok több mint 5 százalékára szert tenne a Time Warnerben, amely jelentős médiaérdekeltségei mellett - az USA második legnagyobb kábeltévéhálózatával rendelkezik, s a piacvezető TCI-val együtt 40 százalékot hasít ki a piacból. A TCI, illetve Malone ezért a részvénypakettjét külön cégbe viszi, s nem rendelkezik majd szavazati joggal. Az FTC felmondatta a Time Warnerrel azt a megállapodást is, amelynek értelmében a TCI húszéves exkluzív szerződés keretében kedvezménnyel juthatott volna a TBS-szel kibővült Time Warner műsoraihoz. Igaz, a fúzió bírálói - akik elsősorban a többi kábelhálózat-üzemeltető társaság soraiból kerülnek ki - úgy vélik, a kompromisszum nem hoz nagy változást, hiszen a Time Warner és a TCI a véglegesítés után hat hónappal öt évre megköthetik a megállapodásukat. A felek azt remélik, őszre véglegesítik is az összeolvadást (szeptember 22-én ez megtörtént), amiről kerek egy éve született megállapodás. Az alku akkor sokakat meglepett, hiszen korábban Turner és Geral Levin, a Time Warner elnökvezérigazgatója viszonya nem volt felhőtlen. A TBSben már 17,4 százalékkal rendelkező Time Warner ugyanis - a TCI-jal együtt megakadályozta, hogy Turner valóra váltsa régi álmát, s megszerezze a három nagy nemzeti tévéhálózat egyikét. Egy időben arról is hírek terjedtek el, hogy a Time Warner megpróbál megszabadulni a TBS-ben lévő részesedésétől, csökkentendő a Time Inc. és a Warner Communications 1989es összeolvadása kapcsán felhalmozódott, és lefaragni azóta sem nagyon tudott 15 milliárd dolláros adósságállományt. A két céget azonban a szakértők szerint összehozta, hogy a Walt Disney Co. megvette a legnézettebb amerikai tévéhálózatot, az ABC-t birtokló Capital Cities/ABC Inc. nevű vállalatot. Ezzel ugyanis a Time Warner a médiabirodalomranglista második helyére csúszott le, Turnernek pedig rá kellett ébrednie arra, hiába építette föl negyedszázad alatt a semmiből a TBS-t, a fúziók beindulásával cége nem maradhat sokáig önálló. A hírek szerint a TBS-re szemet vetett a globális médiabirodalom kialakításában legmesszebbre jutott ausztrál származású Rupert Murdoch is, aki állítólag biankó csekket ajánlott Turnernek. Az NBC tévétársaságot ellenőrző elektronikai konszern, a General Electric pedigjelezte: ha a Time Warnerrel tervezheti fúzió kútba esik, akkor őt érdekli a TBS több vállalkozása, közte a CNN hírtelevízió. HVG A részmunkaidő teljes sikere Világszerte egyre inkább terjed a részmunkaidőben dolgozók aránya. Különösen a nők körében hódít ez a megoldás. A részmunkaidő előnyeit talán nem kell ecsetelni, bár a kép (teljességéhez az is hozzátartozik, hogy számosan kényszerűségből - nincs elég munka - dolgoznak ilyen formában. A részmunkaidőben dolgozók abszolút rekordere Hollandia, ahol 100, állásban lévő nő közül 66 vállalja a munkavégzésnek ezt a formáját, míg 100 holland férfi közül 16 tartozik ebbe a kategóriába. A skandináv országok mellett Nagy-Britanniában és Japánban is elterjedt forma a részmunkaidős foglalkoztatás; a fejlett országokban talán csak Dél-Európában nem eresztett eddig mélyebb gyökeret. Forrás: Die Presse A száz foglalkoztatottra jutó részmunkaidősök száma — —Ml Hollandia Svájc Norvégia Nagy-Britannia Svédország Dánia Japán Németország Belgium Franciaország USA Ausztria Írország Luxemburg Spanyolország Olaszország Portugália Finnország A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK MEGSEGITESE Japán a legbőkezűbb adakozó Tavaly a világ legfejlettebb országai 59 milliárd dollárral segítették a harmadik világ legszegényebb országait. Nem mindig a leggazdagabb országok a legbőkezűbbek. Ugyan 1995-ben Japán adta a legtöbbet (14,5 milliárd dollárt), ám ez az összeg az ország bruttó nemzeti össztermékének csupán alig 0,3 százalékát teszi ki, az Egyesült Államok pedig még fukarabb, össztermékének mindössze 0,1 százalékát fordítja erre a célra. A leginkább nagyvonalúnak az észak-európai államok számítanak, különösen Svédország, Norvégia és Svédország jeleskedik e téren, bár még ezek az országok sem érik el az ENSZ által kitűzött célt, vagyis azt, hogy valamennyi fejlett ország bruttó nemzeti össztermékének 1 százalékát fordítsa a legszegényebbek megsegítésére. Forrás: TA SR Ipari Keres- Pénzügyi szféra, Egyéb termelés kedelem biztosítás Külföldi befektetések ágazatok szerint 42,9 (1996 II. negyedéve, százalékban) 32,1 A pénzsegélyek nagysága (millió dollárban) A bruttó nemzeti össztermék százalékában 14484 7303 3185 1 1628 1521 1309 1244 1084 g 1033 I 747 ( Japán Franciaország Németország USA Hollandia Nagy-Britannia Svédország Dánia Olaszország Spanyolország Norvégia Svájc Belgium Ausztria