Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-18 / 218. szám, szerda

Í 2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. szeptember 6. BENY Gyűjtés a templom felújítására Imanapot tartottak egy hete a Párkány melletti Bényben, a hívők a szlovákiai magyar főpásztorért, Illetve a magyar papi utánpótlásért fohászkodtak. A résztvevők megcsodálhatták az 1217-ben a premontrei atyák által épített, kéttornyú Szűz Mária-templomot, s láthatták azt Is, hogy a viharos évszázadokat átvészelt épület falai vészesen repedeznek. - A templom, katasztrofális állapotban van - állítja Nagy András bényi plébános. - Szükség volna a templom statikájának helyreállítására, mert az épület déli oldala erősen süllyed, a falak egyre jobban repednek. 1994-ben sikerült megjavítani a tetőt és új csatornákat építeni. Most isimét javítani kellene, csakhogy ehhez hiányoznak az anyagiak. Ezért úgy döntöttünk, hogy országos méretű gyűjtést szervezünk a templom felújítására. Az Érsekújvári Járási Hivataltól már megkaptuk az erre vonatkozó engedélyt, amely 1996. december 31-ig szól. Nagyon szeretnénk, ha minél hamarabb összejönne annyi pénz, hogy elkezdhetnénk a legszükségesebb javításokat, mert a templom állaga napról napra rosszabb. Akik segíteni szeretnének, a következő számlaszámra küldhetik adományaikat: VÚB Nové Zámky, 649144-172/0200. Hangsúlyozni kell, hogy rendkívül értékes, késő román kori templomról van szó, amely eredeti alakját 1862-ben kapta vissza, amikor Scitovszky hercegprímás restauráltatta. 1945-ben az épület ismét megsérült, de az akkori állami műemlékvédelem a régi fényében állította helyre. Szomorú lenne, ha az értékes műemlék épület pénzhiány miatt most tönkremenne. (kamoncza) ÉRSEKÚJVÁR Kiállítás porcelántárgyakból Szeptember 29-éig látható az érsekújvári Zsitva Menti Galériában - ezt 1996. július elsejéig Művészeti Galériának hívták - Vanek Imre szobrászművész Porcelántárgyak című kiállítása. Az érsekújvári születésű művész 1979-ben mutatkozott be első alkalommal a Nyitra-parti városban. Az augusztus 22-én nyílt kiállítás darabjait Vanek Imre a Louny városában rendezett nemzetközi porcelánkészítő szimpóziumon készítette. (km) NAGYKÜRTÖS Munkanélküliség felülnézetből Közismert tény, hogy a munkanélküliek egy része nem töri magát munka után, vagy azért, mert nem szeret dolgozni, vagy pedig feketén vállal jól jövedelmező munkát. Amikor a Nagykürtösi Körzeti Munkaügyi Hivatalban jártam, szóba hoztam ezt a szakelőadóként ott dolgozó Ismerősömnek, aki egyetértően bólogatott. - Nincs ebben semmi meglepő. Mivel több éve dolgozom a hivatalban, rendelkezem némi tapasztalattal a munkanélküliekkel kapcsolatosan. Jelenleg mintegy 4000 az állástalanok száma a járásban. Ki merem jelenteni, hogy csak a tíz százalékuk akar igazán dolgozni, a többi különböző módon próbál boldogulni, mellékes jövedelemhez jutni, amiből, ugye, még csak adózni sem kell. Van itt, a városban egy büfés ismerősöm, aki kapásból mondott vagy tíz nevet, hogy a nálunk nyilvántartott munkanélküliek közül ki hol fusizik. Kár, hogy nem jött előbb, mert akkor egy milliomos hírében álló munkanélkülivel találkozhatott volna. Harmincas éveit tapossa az illető, s hogy, hogy nem, befuccsolt a vállalkozása, és azóta munkanélküli-segélyből „tengeti" az életét. Csak tudnám, hogy miből telik neki márkás cigarettára! - Mire alapozza, hogy az állástalanok jelentős része nem is akar munkához jutni? - Többek közt például arra, hogy a nálam nyilvántartásban szereplők közül néhányan átjelentkeztek a kollégámhoz, mert mint utólag kiderült, én mindenáron munkába akarom küldeni őket. Nemrégen történt, hogy az egyik munkanélkülinek elfogadható állást ajánlottam. Erre azt válaszolta, előbb megkérdezi az orvosát, hogy elvállalhatja-e a felkínált munkalehetőséget. - Önnek valamilyen érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több munkanélkülit álláshoz juttasson? - Munkaköri kötelességem, hogy a munkaerőpiac kínálatára felhívjam ügyfeleim figyelmét. Én jóhiszeműen tényleg abból indulok ki, hogy akik hozzánk bejelentkeznek, valóban szeretnének képességeiknek megfelelő munkát találni. Egyébként mindannyiunk érdeke, hogy csökkenjen a munkanélküliség aránya, ami a társadalom közérzetének a javulását is szolgálja. Meg aztán nem éppen etikus, hogy némely munkanélküliek, kijátszva vagy megkerülve a törvényeket, jobb megélhetést biztosítanak maguknak és családjuknak, mint a bérből és fizetésből élők többsége - zárta az „ezt csak magának mondom el" alapon történt beszélgetést az ismerősöm. (bodzsár) FÜLEK A város első köztéri szobra Augusztusban avatták fel Füleken a város első köztéri szobrát. Az ünnepségen az alkotó, Kovács Péter kissé remegő kézzel tartotta a mikrofont és mesélte el a szobor születésének történetét. A beszéd végén lapunknak is nyilatkozott. a A meghatottságtól vagy a - Nem volt lámpalázam, a lámpaláztól reszketett a kezed a meghatottságot elismerem. Tubeszéd alatt? dod, Füleken válogathattak az alKovács Péter és az alkotása kotók között, és hogy éppen engem bíztak meg a város első köztéri szobrának az elkészítésével, az számomra igen nagy megtiszteltetés. • A városhoz hasonlóan neked is ez az első köztéri szobrod. - Ez így van, kisebb szobrokat már készítettem, de ez a legelső „monumentális" munkám. Rengeteg szép élmény fűz már most hozzá. Bizonyos munkákat itt a helyszínen kellett elvégeznem, s jöttek az emberek, süteményt, üdítőt hoztak és érdeklődtek. Úgy érzem, még el sem készült a szobor, amikor a fülekiek már elfogadták. Nagyon örülök, hogy végül is a kész alkotás tetszik az embereknek. • Mi volt a legfurcsább kérdés, amit a szoborral kapcsolatban feltettek neked? - Hogy mi ez. Mármint a szobor. • Valóban: mit ábrázol? Mit akartál vele kifejezni? Mert ha valaki ránéz, nem biztos, hogy ugyanarra gondol, amit te szerettél volna az alkotással kifejezni. - Ez természetes. Az első ránézésre eldönti az ember, hogy tetszik-e neki a szobor vagy nem. Mint a virág. Ha nem tudom a nevét, attól még lehet szép. Az öt oszloppal a nemzetiségeket szimbolizálom: az öt világrészt, amelyet összeköt egy kapocs, amelyben víz csordogál. A kapocs lehet a kultúra, a sport stb. A víz a tisztaságot jelenti a kapcsolatteremtésben: és ahol lefolyik, eltűnik a földben, oda bronzgolyókat raktam, ezek az összefogás gyümölcsét szimbolizálják. Sokat lehetne róla beszélni: a víz folyása azt is jelenti, hogy a nemzetek egy irányba húznak... A szobor neve találóan: Megbékélés. Az ünnepségen Fejes Lajos polgármester méltatta az alkotást, majd Amandó atya megszentelte a város első köztéri szobrát. Kép és szöveg: FARKAS OTTÓ D.szerdahely. Füleksávoly Bény ERSEKUJVAR Változnak a telefonszámok Aki gyakran telefonált Érsekújvárra, tapasztalhatta, hogy ez milyen próbára teszi a türelmet. A hívott szám gyakran kl sem csengett, vagy ha Igen, akkor nem az Jelentkezett, akit az illető eredetileg hívni akart. Az utóbbi napokban viszont néhány érsekújvári telefonszám feltárcsázása után egy hang jelentkezik, amely közli, hogy a szám megváltozott, az új számról majd a tudakozó tájékoztat. Történik mindez a telefonáló költségén, holott a számok nem a telefontulajdonos hibájából változtak meg. Az üggyel kapcsolatban tegnap felkerestük a Szlovák Távközlési Vállalat érsekújvári területi igazgatóságát. Miroslav Kleman igazgató ezekben a napokban házon kívül van, s munkatársai annyit árultak el, hogy az érsekújvári telefonszámok egy része azért változott meg, mert augusztus 23-án csatlakoztak a digitális központhoz. Elmondásuk szerint ez annyira összetett és bonyolult, hogy amikor a mostani telefonkönyveket készítették, még nem lehetett tudni, mikor sikerül az érsekújvári csomópontnak a digitális központhoz csatlakoznia. Ezért nem tudták zárójelben sem feltüntetni az új telefonszámokat. A helyzetet bonyolítja, hogy Érsekújvárott az eredeti telefonszámokat teljesen eltérőre változtatták, tehát nem úgy, hogy a számok elé például egy ötöst raktak volna. A tervek szerint a városban a kórházi gyorssegély és más háromjegyű telefonszámok kivételével október végéig valamennyi szám megváltozik. Érsekújvárott az Infotel üzleteiben ingyen kapható a régi és az új telefonszámokat tartalmazójegyzék. Az illetékesek is elismerik, hogy a digitális központra való átállás egyelőre körülményessé teszi a telefonálást Érsekújvárott, viszont ígérik: ha az ezzel kapcsolatos munkálatok befejeződnek, kevesebb lesz a téves kapcsolás, a vonalhiba, és több telefonigénylő kérésének is eleget tudnak tenni. (kamoncza) MAKRANC Mikor lesz jó ivóvíz? A Szepsivel szomszédos, 1300 lakosú községben már évek óta tervezik az ivóvízellátás megoldását, hiszen jelenleg csak hagyományos, ásott kutak találhatók a községben. Ami nem is volna baj, ha a víz minősége megfelelne az egészségügyi előírásoknak, de sajnos, szinte minden kút vize túl sok nitrátot tartalmaz. Amint azt Lackó Mária polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat az utóbbi időben sokat foglalkozik e kérdéssel, talán nem is hiába. Jövőre elkészülnek a tervrajzok, ugyanis a vízvezetékkel együtt a szennyvízcsatorna-hálózatot is ki szeretnék építeni. Ez utóbbnak fontos tartozéka a tisztítómű, ami nem kevés pénzbe kerül. Az állami költségvetésből is számítanak némi hozzájárulásra, hogy 1998-ban elkezdhessék a megvalósítást. Az ivóvizet a Somodi és Kassa közötti vezetékből nyernék. (g-f) ROZSNYÓ A gömöri turizmus fejlesztése 1995 szeptemberének közepén nyitották meg Rozsnyó főterén a Turisztikai Tájékoztató Központot. Ez az igényesen berendezett és felszerelt, az adatbázisát, szolgáltatásait fokozatosan bővítő iroda eredményes évet tudhat maga mögött. Az egy évvel ezelőtt két alkalmazottal indult irodában ma három állandó és egy önkéntes munkatárs fogadja a városba érkező turistákat, a különféle, főként az idegenforgalommal kapcsolatos információkért betérőket. Amellett, hogy az elmúlt hónapokban korszerű technikai eszközökkel tovább javult az iroda felszereltsége, az információs központ tovább dolgozik a tavaly megkezdett német és angol programtervezeteken. Elkészültük után fontos anyagok lesznek ezek, hiszen az elképzelések szerint irányadók kell hogy legyenek a gömöri turizmus és idegenforgalom oly szükséges további fejlődésében. A rozsnyói TurisztikaiTájékoztató Központot eddig 18 ország közel hatezer vendége kereste fel. Különösen az idén, a két nyári hónapban júliusban és augusztusban volt nagy a forgalom, amikor havonta közel kétezer ember kért tanácsot, eligazítást. Szerencsére a betérőket az elmúlt hónapokban egyre több helyi információs anyag várta, melyek között ott vannak az évek óta hiányolt új, nagyon szép kivitelű rozsnyói képeslapok is. Amint Slovák Gyula irodavezető elmondta, az előttük álló őszi hónapokra tervbe vették több saját kiadvány megjelentetését, valamint előadások megszervezését a vendéglátás terén működő vállalkozók részére. Meglátása szerint, s ez a külföldi szakemberek véleménye is, az idegenforgalom helyi fejlesztésének nagyon fontos eszközei a jól működő turisztikai egyesületek. Sok függ e téren attól, sikerül-e a közeljövőben ilyeneket létrehozni Rozsnyón és környékén. (ambrus) FÜLEKSÁVOLY Apa és fia A füleksávolyi Agócs Béla valamennyi fellépésére elkíséri a fiát, Sanyikát. így nevezik őt azok a népművelők, akik szerepeltetik "Agócs Sándort, a kis tárogatóst, a Füleki Magyar Tannyelvű Alapiskola tanulóját. Az alacsony termetű gyerek nagyon népszerű nemcsak Nógrádban és Gömörben, hanem a határon túl is. Rajong a szép nótákért, akár csak édesapja, aki viszont nem lépett fel soha a nagyközönség előtt. - Az édesapám minden fúvóshangszeren tudott játszani mondta nem kis büszkeséggel Agócs Béla. - Hangszereinek nagy részét maga készítette. Juhászember volt, s amíg legeltetett, mindig faricskált valamit. Tárogátózni engem is megtanított, láttam azt is, hogyan készülnek a hangszerek, de én munkába jártam, nem volt időm az ilyen foglalatossághoz. Fűtő voltam Füleken a szállodában; de úgy hat éwel ezelőtt felmondtak nekem. Akkor láttam hozzá az első tárogató elkészítéséhez. Egy évig is eltartott, amíg végeztem a munkával. Tudja, nekem nem voltak hozzá szerszámaim, de ahogy haladtam a hangszerrel, úgy gyártottam a készítéshez szükséges eszközöket. Végül elkészültem vele, s most azon játszik a fiam. Aztán tokot is gyártottam hozzá. Zenészek azt mondják, hogy Sanyika zeneileg nagyon tehetséges. Ha dallamosabb nótát hall, tárogatón azonnal eljátssza. Zeneiskolába nem jár, hallás után játszik. Főképpen a kuruc nótákat és a juhászdalokat szereti. Nyáron részt vett a tárogatósok Baján megrendezett világtalálkozóján, ahol remek ajánlatot kapott. Egy magyarországi alapítványfelajánlotta, hogy az alapiskola befejezése után Magyarországon taníttatja tovább, zenei vonalon. (farkas) Agócs Béla és Sanyika A szerző felvétele