Új Szó, 1996. szeptember (49. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-14 / 215. szám, szombat

1996. szeptember 19. PUBLICISZTIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ L9 J KIRÁLYOK, HERCEGEK.POROK EGYARANT MŰVELIK A hűtlenség históriája A házastársi hűség az együttélés alapfokú követelménye. Ellenben a házasságtörés fogalma azt sugallja: valami összetört, a felbecsülhetetlen értékű erkölcsi-etikai kincs elveszett. De vajon így van-e ez? Volt-e, lesz-e mindenhol és mindenkor? - vetődik fel az emberben olykor-olykor a kérdés. Aligha. A világ teremtése óta eltelt idők során két dolog biztos: a prostitúció az emberiség történelmének legősibb foglalkozása, a házastárs megcsalása padig minimum annyira régi, mint maga az intézmény:' a házasság. Az asszírok csak egyszer buktak le Az asszír férfiak például már négyezer éwel ezelőtt - és ezt hiteles feljegyzések tanúsítják időről időre belekóstoltak az édes életbe. Pedig házassági kötelékeik ezt törvényileg is szigorúan tiltották. Fontos szervükkel játszottak, ha vállalták a kockázatot, hiszen megcsonkítással büntették őket. A város főterén, nagy nyilvánosság előtt lemetszették azt a szervüket, amely a házasságtörés eszközéül szolgált. Háromezer éwel ezelőtti feljegyzések a zsidó nők hűtlenségéről is krónikáznak: amennyiben kitudódott a feleségről hűtlensége, az egész helység lakosainak jogában állt - és kötelességük volt -. nyilvánosan megkövezni az asszonyt, aki bemocskolta a helység morális arculatát. A világtörténelem legnagyobb csábítójának Casanovát tartották, akiről az a fáma járja, hogy életében, legalább tízezer nővel volt viszonya - mindenekelőtt előkelő családok férjezett asszonyaival. Kalandjai miatt sokszor került összetűzésbe a törvénnyel, hosszabb-rövidebb börtönbüntetései sem rettentették vissza az új szerelmi kalandok hajhászásától. Szép Heléna és Kleopátra De nem csak ilyen nagy általánosságokban fennmaradt esetekről tud a történelem. Konkrét afférok is belekerültek a históriás könyvekbe, sőt olyan esetek is, amelyek befolyásolták a történelem alakulását. Szép Heléna Krisztus előtt mintegy ezer éwel megcsalta férjét, Menelaoszt, a spártai királyt Parisszal, a csinos, ifjú pásztorfiúval, aminek következtében kitört a több mint százezer áldozatot követelő trójai háború. Ennek részleteiről beszédesen regél a régi klasszikus eposz, Homérosz Iliásza. Kleopátra hűtlensége, szerelmi kalandozásai is mély nyomokat hagytak a történelemben. Elcsábította a hűséges házastársi kötelékben élő Július Caesart, aminek következménye az egyiptomiakkal vívott véres háború lett. Szinte külön történelme van a Kleopátra szerelmeit bemutató filmeknek és egyéb műveknek is. A téma számos irodalmi, zenei, filmművészeti, képzőművészeti alkotás születését ihlette. A történelmi házasságtörések között külön csemege az angol VIII. Henrik (más néven a KékszaA hűtlenség egyik oka lehet: a férfiak imádják, ha felnéznek rájuk. A feleségek pedig ilyet ritkán tesznek - ők ismerik a férjüket... kállú) mániákus érzelmi kilengéseinek sorozata. Hatszor esküdött „örök hűséget", de esküje ellenére nem csupán rendszeresen csalta, hanem hogy „szépszerével" meg is szabaduljon tőlük, sorra lefejeztette feleségeit. Művészi szinten A házasságtörés természetesen nem csak a koronás fők kiváltsága volt, nem kerülte el a művészek varázslatos világát sem. Gustáv Mahlert, az osztrák zeneszerzőt felelsége, Alma rendszeresen csalta, a rend kedvéért a kor művészetének géniuszaival: Franz Werfel, az irodalomtudós, Kokoschka, a festő és mások váltogatták egymást kitartó türelemmel a hitvesi ágyon. Szavajárása volt: imádom a lángész férfiakat, csábításaiknak nem tudok ellenállni, s ha ők nem csábítanak, jómagam lépek akcióba. Pablo Picasso csak kétszer nősült, de évente átlagosan tucatnyi, főként férjes asszony szeretője volt, akiket mazochista módon kínzott, megalázott, s ezt a hölgyek eltűrtek tőle, bohémkodásnak könyvelték el. Tőle származik a mondás: szívem szerint egész háremet tartanék fenn, de ez túl drága számomra. Nagy csábítók A házasságtörés napjaink történelmi eseményeit is befolyásolja. A bulvársajtó nagy előszeretettel csámcsogott Margaret Trudeau, a kanadai exminiszterelnök feleségének kalandjain, többek között Mick Jaggerrel, Jack Nicholsonnal, Ryan O'Neallel és másokkal. Carlos Menem argetin államfő is nagy csábító hírében áll, feleségét mindenkivel megcsalta, aki útjába került, többek között 58 éves korában fia 23 éves menyasszonyával is. Bernhard főherceg, Julianna holland királynő férje tizenegy évig csalta az uralkodónőt a magánál 40 éwel fiatalabb párizsi kokottal, Helénával, akitől gyermeke is született. Ha hinni lehet a bennfenteseknek, hiába lett Gracia Patricia monakói hercegné, Grace Kelly fenntartott néhány régi hollywoodi kapcsolatot, s újakat is szőt. A brit trónörökös, Károly herceg, s immár elvált felesége, Diana már régen beismerték: megcsalták egymást. Viktória svéd trónörökösnő csak mostanság lett nagykorú, de már volt két botránya - állítólag az idősebb, nős férfiak a gyengéi. A sor még hosszan folytatható. S akkor még nem is szóltunk a show világáról, ahol lassan már egy négy-öt éve tartó házasság is szenzációnak számít. MN-g. Hűtlen férjek rák a feleségnek A hűtlen férjeknek nagy szerepük lehet abban, ha feleségük méhnyakrákban betegszik meg erre a következtetésre jutottak annak a tanulmánynak a készítői, akik a partnerkapcsolatok számának alakulása és a méhnyakrákos esetek közötti összefüggést kutatták. A tanulmány az amerikai nemzeti rákintézet lapjában jelent meg. A méhnyakrákos esetek döntő többségét, mintegy 97 százalékát a HPV rövidítéssel jelzett humán papilloma vírus okozza, a vírus terjedésében viszont a gyakori partnercsere játssza a fő szerepet. A sok partnerrel szexuális kapcsolatot létesítő férfiak nagy valószínűséggel haza is viszik a vírust. Ugyanakkor azok a nők, akik gyakran váltanak partnert, szintén nagyobb eséllyel fertőződnek a vírus valamelyik törzsével. A HPV-vírusnak több mint 75 különböző törzse van. Ezek közül néhány csak egyszerű bőrszemölcsöt okoz a végtagokon, mások a nemi szervek bőrén váltanak ki szemölcsöket. A legtöbb méhnyakrák a HPV 16-os és 18-as törzséhez kapcsolódik. A tanulmány során a partnerüket gyakran váltogató férfiak vizsgálatakor szinte az összes HPV-törzseket fellelték. A HPV-fertőzést a szervezet 6-18 hónap alatt képes legyőzni, de az újabb fertőzés újabb szemölcsképződést vált ki, s az apró szemölcsök elrákosodhatnak. Minél több a fertőződés, annál nagyobb a méhnyakrák kialakulásának veszélye. Mivel a méhnyakrák különböző stádiumokon át fejlődik, a rákszűrésen az úgynevezett Papkenet vizsgálatával jól kiszűrhetők a különböző szakaszok, s ezek gyógyítása is megfelelően megoldott. A korán felfedezett méhnyakrák öt éven túli túlélési mutatója mintegy 90 százalékos. Az áttéteket képzett méhnyakrSk esetében viszont ez a mutató csak 11,6 százalék. MTI Testreszabott ruha a számítógépből Berlinben műszaki szakemberek feltaláltak - vagy inkább összeállítottak - egy új berendezést és munkafolyamatot, amellyel egyetlen hét alatt, és a konfekciónál csak tíz százalékkal drágábban egyéni méretre csináltatott ruhához juthatnak a vevők. A világújdonságot egy berlini áruház már a télen be akarja állítani, s egy kelet-német kisebb ruhagyár vállalta a gyártást. Egy különleges kabinban egy videokamera mértéket vesz a vevőről. A kapcsolt számítógép a számokat átalakítja a szabók hagyományos számsoraivá: karhossz, csípőbőség, stb. Az adatokat az információs szupersztrádán elküldi a gép a ruhagyárba. Ezután a kedves vevő kiválasztja a megfelelő fazont és anyagot, s az erről szóló infó is bekerül a számítógépbe. Itt lép az első ember a munkafolyamatba: a gyárban egy modellező a tárolt adatokból és a gép segítségével elkészíti az egyéni szabásmintát. A szabás-varrás a konfekcióipar szabályai szerint, elektronikusan vezérelt gépi úton történik. Egy hét múlva a vevő elmehet az áruházba a méretre szabott ruhájáért, amely jótékonyan elfedi a kisebb hibákat vagy nagyobb párnákat. A tömeges textilipari gyártás kezdete óta a csináltatott ruha kevesek előjoga volt, s lassan a költségesebb kézimunka is kiveszett az iparból: gondoljunk csak arra, hogy lassan a divatosabb ruhák már csak három méretben kaphatók - S, M, és L, esetleg XL - s ennek megfelelően rosszul állnak viselőikön. Az automata szabóságot egy berlini tervezőintézet és egy főiskola fejlesztette ki, s az e célra alakult vállalat részben a feltalálók, részben nyolcvan ruhaipari vállalat tulajdonában van. Az ötlet még a végtelenségig fejleszthető: a tervezők szerint az áruházak ruházati osztályán a jövőben nem ruhaállványok lesznek, hanem videofalak, s az egész egy Hitech-játszótér lesz. De akiről egyszer méretet vettek a kabinban, az haza is viheti floppyn a méreteit, s bármikor rendelhet az Interneten át ruhát. Sőt: ha beadta a méreteit és részletes óhajait, megnézheti a monitoron, hogy áll rajta a megálmodott darab, mielőtt elküldené a rendelést. Mi több: a méretkabint fel lehetne szerelni egyirányba átlátszó tükrökkel: ezen át a gép „bevenné" a vevő méreteit, hozzátenné a ruha adatait, az illető egy vetítő segítségével máris az új cuccban láthatná magát. A virtuális próba során szóbeli utasításokkal lehetne változtatni a színt, mintát, fazont, stb. Az említett áruház a télen még csak férfi öltönyöket ajánl az automata szabóságból. A női ruházathoz csak akkor mernek majd hozzányúlni. ha kiismerték már az új rendszer minden csínját-bínját. Azaz a tervek szerint a jövő nyáron. (A Der Spiegel alapján) A BALNAK MÉGIS BESZELNEK? Dalok a mélyből A bálnák beszédét kutatják az amerikai haditengerészet tenger alatti lehallgató berendezéseivel, s az új eszköz segítségével szerzett ismeretek arra utalnak, hogy a bálnák amint azt az emberek régesrég regélik - „beszélnek" egymással, s hangjukat iránymeghatározásra is használják. A lehallgató berendezéseket a hidegháború idején, az ötvenes évektől kezdve a szovjet tengeralattjárók felderítésére telepítették 16 milliárd dollárért. A Virginia állambeli megfigyelőközpontban, ahol a világ szinte minden tengeréből összesen 48 ezer kilométer kábel fut össze, most tengerbiológusok dolgoznak. Amint arról a Der Spiegel című német hetilap beszámolt, Christopher Clark például heteken át figyelt egy magányos kékbálnát, amely egyenletes sebességgel, álmában is úszva, 300 méter mélyen, és pontosan minden 53 másodpercben mély orgnonabúgást hallatva tartott Floridától a Bermuda szigetek felé. A lehallgató rendszer „forradalmi eszközként" új világot tárt fel a kutatók előtt. Christopher Clark első eredményei, összhangban a bálnák érzékszerveiről szerzett legfrissebb ismeretekkel, valamint egy tavaly téli tengeri expedíció eredményeivel arra utalnak, hogy a bálnák - amint az ember már régen sejtette - hangjukat a víz alatti orientációra, és kommunikációra használják. Közben azt is felfedezték, hogy a bálnáknak három hangképző szervük van, s ezekhez három pár hallószerv is tartozik, amely az emberi agynál jóval bonyolultabb bálnaagy hallóközpontjához csatlakozik. A tudósok szerint nagyon meglepő lenne, ha egy ilyen fantasztikusan bonyolult szerv nem a kommunikációt szolgálná. Valóban egyre több jel utal arra, hogy a bálnák bonyolult kódrendszerrel érintkeznek egymással. Clarknak a világ tengereit behálózó mikrofonhálózat segítségével első ízben tavaly ősszel sikerült egy nagyobb kékbálna-csordára találnia. Egy városnyi területen az egyébként magányosságra hajló tengeri emlősök százai jöttek össze. A fiatal állatok játszottak és kergetőztek, az idősek párzással voltak elfoglalva. Az állatok csak a középső hangfekvésük hallótávolságáig távolodtak el. A felszínre bukkanó bálnák pedig valósággal beszélgettek - állítja Clark. Az utóbbi hónapok expedícióinak sikerült részben megfejteni a bálnák „beszédét". A csoportban úszó ámbrás cetek csettintő hangokkal érintkeznek. Minden állat rendszeres időközönként kiad egy jelzőhangot, amelyről a távolabb lévők felismerik a csorda bármely állatát és bemérik tartózkodási helyét. William Watkins amerikai biológusnak sikerült bizonyos, visszatérő hangsorokat - s funkcióikat - azonosítania, mint „gyere ide", vagy „menj odébb". A gyilkos bálna néven is ismert gyönyörű kardszárnyú delfinek csoportokban támadják meg a kisebb állatokat, s csettintő hangok meghatározott sorozatával koordinálják mozgásukat. Végül egy további bálnafajta már a hetvenes években rögzített, sőt hanglemezen is kiadott dalolásáról bebizonyosodott, hogy ez a fajta így juttatja kifejezésre párzási hajlamát. Máris vita dúl arról, hogy vajon mindez beszédnek tekinthető-e, de a tengerbiológusok nemleges választ adnak e kérdésre. Az amerikai Peter Tyack óvatosan „a létfenntartási harc szilárdan beprogramozott stratégiáiról" beszél. A hatvanas években John Lilly amerikai pszichiáter a drogoktól az elektronikáig meglehetősen fura módszerektől sem riadt vissza, hogy kapcsolatot teremtsen a bálnákkal, de nem jutott sokra. Sőt, Clark hatalmas hanggyűjteménye sem kecsegtet túl sok reménnyel, hogy az ember valaha is megérthet a legegyszerűbb utasításoknál többet a bálnák „nyelvéből". Ugyanis még ha beszéd lenne is, bábeli a nyelvzavar: minden csorda saját hangsorokat alakított ki, amelyeket a fiatal állatok anyjuktól tanulnak: a karibi ámbráscetek másképp „beszélnek", mint a Húsvét-szigetiek. Nem kizárt, hogy a bálnák „nyelve" éppen a zárt kör és a stabil család fenntartására szolgál. Kutatók megfigyelték, hogy Kanada nyugati partjainál néhány ott élő nőstény kardszárnyú delfin makacsul elzárkózott az épp máshonnan odaköltöző hímek közeledésétől. A nőstények akaratos magatartására magyarázattal szolgálhat a betelepülők „idegen tájszólása"... PANORÁMA Zene és autóvezetés Számtalan felmérés bizonyítja: az autóvezetés közben hallgatott zene mindenképpen hatással van vezetési stílusunkra. Nem csupán a zene ritmusát kell azonban figyelembe venni a megfelelő aláfestés kiválasztásakor, hanem saját hangulatunkat és fizikai állapotunkat is. Aki péládul unalmas, monoton és hosszú útra indul, az nyugodt hangulatú zenékkel óvhatja meg magát az unalomtól. Ha viszont fáradt az autós, akkor a nyugodt zene álomba ringathatja, ezért jobban teszi, ha Glenn Miller, James Last vagy a Baetles zenéjét választja, mert ez a fajta muzsika nem engedi elaludni, viszont vezetési stílusát „lazává és kiegyesúlyozottá" teszi. A kemény rock és a beat meglehetősen nagy valószínűséggel agresszív vezetési stílusra ösztönzi az autóst. Érdekes megfigyelés, hogy Ravel Bolerója - különösen pedig annak utolsó része - ugyancsak agresszíwá teheti a vezetőt. -PAz oldalt írta és szerkesztette: Görföl Zsuzsa