Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-12 / 187. szám, hétfő

6 j ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. augusztus 12. CÉGVILÁG Kia Motors A dél-koreai Kia Motors évi 55 ezer autót tervez gyártani Kalinyingrádban a Jantar hadiüzem átalakításával létrejövő üzemben. Az erről szóló szerződést Moszkvában írták alá a Kalinyingrádi terület és a dél-koreai vállalat illetékesei, Viktor Csernomirgyin kormányfő jelenlétében. A Kia az elkövetkező öt évben összesen 1 milliárd dollárt ruház be a Kalinyingrádi terület fejlesztésébe. A Kia Kalinyingrádban személyautókat, terepjárókat és kisbuszokat fog gyártani. A cél, hogy az autógyártáshoz szükséggs berendezések és alkatrészek 65 százalékát helyben állítsák elő. A tervek szerint az első autó áz év végéig elkészül. A beruházás 50 ezer új munkahelyet teremt. Asahi Glass Az Asahi Glass Co. japán cég közel 100 millió német márkának megfelelő összegért síküveggyárat létesít Csehországban, hogy kielégítse a termék iránt várhatóan gyorsan növekvő keresletet a térségben. Ez lesz a japán vállalat első-nagy kelet-európai beruházása a hidegháború vége óta. Az Asahi Glass arra számít, hogy a japán, nyugat-európai és amerikai autó-, illetve elektronikai vállalatok térségbeli gyors megtelepedése miatt viharos növekedésnek indul a síküveg iránti kereslet Kelet-Közép-Európában. A szigetország egyik vezető síküveggyártójának számító Asahi Glass Co. európai leányvállalatának telephelyén, a Prágától 90 kilométerre fekvő Teplicében építi fel síküveggyárát. A termelés már ez év végén megindul. Eurotunnel Átlépte a félmilliós havi utashatárt a Csatorna-alagútban közlekedő vasút: júliusban 529 330 főt szállítottak át személyvonatai francia földről britre, illetve a szigetországból a kontinensre. Az angol-francia Eurotunnel cég amely pénzügyi nehézségekkel küszködik -júliusban növelte piaci részesedését a teherszállításban is. Személyautókból júniushoz képes 31 százalékkal vitt át többet a csatorna alatt, tavaly júliushoz mérten pedig kétszeres a növekedés. A félmillió feletti utasforgalom az egy évvel ezelőttihez képest 72 százalékkal nőtt. Az eredmények ellenére az Eurotunnelnek 13 milliárd dollárra rúg az adóssága. McDonald's A McDonald's nemzetközi gyorsétkeztető hálózat a tervek szerint 1997 tavaszán nyitja meg első éttermét Ukrajna fővárosában, s az év végéig a kijevi éttermek száma hétre emelkedik. A McDonald's hét kijevi étterme ezer helyi alkalmazottal fog működni, s a tervek szerint a hálózat 1998-ban kiterjeszkedik vidékre is. A gyorsétkeztető éttermek árainak kialakításánál figyelembe veszik az ukrajnai beszállítók árait, illetve az alacsony ukrán bérleti díjakat és átlagfizetést. Ennek következtében Európában alighanem Kijevben lehet majd a legolcsóbban kapni Big Mac-et, körülbelül 1,2 dollárért, a moszkvai árának kétharmadáért. MTI AZ ÁTMENET NÖVELTE A JÖVEDELEM KÜLÖNBSÉG EKET Közelítünk a fejlettek átlagához A gazdasági átmenet a Jövedelemkülönbségek növekedését vonta magával Kelet-Európában - írta a Világbank adatai alapján a Business Central Europe gazdasági havllap. Magyarországon viszonylag kevésbé szóródnak a Jövedelmek, míg Oroszországban hatalmas eltérések alakultak kl. Szakértől vélemény szerint ez túl sokat ugyan nem Jelent a gazdaságra nézve, a kisebb különbség mégis Inkább kedvezőnek mondható. A Világbank „From Plan to Market" (A tervtől a piacig) című jelentése az úgynevezett Gini-koefficienssel illusztrálta a jövedelemkülönbségeket. Abban a fiktív helyzetben, ha mindenki azonos jövedelemmel rendelkezik, a Gini-koefficiens nulla, s a másik szélsőség esetén, tehát ha minden jövedelem egy kézben összpontosul, értéke százat tesz ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) átlaga 35, ennél a visegrádi országoké kisebb (Magyarországé kb. 22), míg Oroszország megközelíti az 50-et (lásd ábránkat). A jövedelemkülönbségeknek nincs közvetlen meghatározó szerepük egy ország gazdaságára nézve. Például az Egyesült Államokban jóval nagyobbak az eltérések, mint Nyugat-Európában, s ebből még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor, ha eltekintünk a gazdaság működését befolyásoló egyéb tényezőktől, elmondható, hogy az átmeneti országok esetében a kisebb jövedelmi különbségek előnyösebbek. A gazdasági növekedéshez gazdasági növekedés visszaesése okozta a szegénységet, de ennek fordítottja is igaz: a nagy szegénység kisebb növekedéssel jár együtt. Az is fontos, hogy a gazdagok mit tesznek vagyonukkal, mert a növekedést az szolgálja, ha azt beruházásra fordítják. A tapasztalatok szerint -Európában Glnl koefficiens 1993-ban Oroszország Észtország* Bulgária Lengyelország Szlovénia Csehország Magyarország i •1995-ös adat 20 30 40 50 Forrás VflégDanWBusiness Central Europe A Glnl ttoaniclWM nulla: ha maxtenki egyforma jôveaelemrnei renoelkezik. és száz ha egyvalaki kapja az összes jövedelmet ugyanis szükség van a fogyasztás stabilitására, s ez akkor lehetséges, ha nem szegényednek el széles rétegek. A rendszerváltó országokban a azonban nem ez történik, inkább megfigyelhető a luxusfogyasztás, a további vagyongyűjtés, sőt a vagyon külföldre menekítése is. MH SVAJCBAN MAR NEM SZENT A BANKTITOK A náci számlák és a pénzmosás ellen A svájci kormány utasította az ország pénzintézeteit, hogy a banktitok szabályalt mellőzve működjenek együtt az állami hatóságokkal annak kiderítésében, miként dolgoztak együtt a svájci bankok a nácikkal a második világháború Idején. A döntés azért is fontos, mert csak így lehet kideríteni, ml történik a holocaust áldozatainak korábban svájci bankokban elhelyezett értékeivel. Svájcról legelőször alighanem a jólét és az ahhoz tetemesen hozzájáruló banktitok jut az emberek eszébe. Aki abszolút biztonságban akarja tudni a pénzét, nem kívánja felfedni személyazonosságát, s nem akarja, hogy betéte eredetét firtassák, hagyományosan svájci bankokban helyezi el vagyonát. A sok évtizedes gyakorlatot, miszerint az államszövetség pénzintézetei nem tesznek fel klienseiknek kellemetlen kérdéseket, sok bírálat érte a jelenkorban. Véreskezű zsarnokok javai előtt nem lenne szabad megnyitni a svájci széfeket, az ország hírneve fontosabb a betétek korlátlan befogadásánál hangoztatták a kritika nélküli menedékkínálás ellenzői. A banktitok szentségét mégsem ezek a kifakadások törték meg. Korunk egyik rákfenéje, a szervezett bűnözés és a vele összefonódott pénzmosás elleni harc bírta csak rá nemrégiben a svájci hatóságokat, hogy a pénzintézeteket jelentéstételre kötelezték. Feltehetően abböl a meggondolásból, hogy ha a nemzetközi erőfeszítésekhez kapcsolódva megpróbálják elejét venni a bűnös pénzek tisztára mosásának, nem rendítik meg a becsületes betétesek bizalmát, erősítik viszont Svájc hitelét. A New York-i székhelyű Zsidó Világkongresszus (JWC) jelentette be, hogy a svájci Szövetségi Tanácstól, a kormánytól a következő tájékoztatást kapta: a kabinet elrendelte, hogy minden svájci pénzügyi intézmény bocsássa az állami vizsgálóbizottságok rendelkezésére az 1933 és 1945 között vezetett nyilvántartásait. A JWC és a Svájci Bankárszövetség által közösen létrehozott hattagú bizottság már vizsgálja, hogy mi történt a holocaust áldozatainak Svájcban letétbe helyezett értékeivel. Azt, hogy a bankok és cégek együttműködtek a náci Németországgal, egészen a legutóbbi időkig jobbára jótékony homály fedte. Csupán a holocaust áldozatainak Svájcban letétbe helyezett értékei után kutató örökösök kitartó harca, a Zsidó Világkongresszus elszántsága és az amerikai nyomásgyakorlás hatására változott a pénzintézetek magatartása. A végső lökést a féltve őrzött számlakönyvek felfedéséhez a megnyíló amerikai archívumokból előkerülő bizonyítékok adták: kiderült, hogy a bankárok értékesítették a nácik összerabolt aranyát, kereskedtek részvényeikkel, s a jövedelmező üzletekkel végső soron a hitleri Németország talpon maradását segítették. A világháború befejeződése után pedig - amikor Svájc már nem hivatkozhatott arra, hogy semleges státusát féltve tesz eleget a fasiszták követelésének - náci főtisztek találtak pénzüknek rejtekhelyet az alpesi ország bankjaiban. Mindezek elhallgatását elsősorban a fiatalabb generáció ítéli el, tagjai sürgetik, hogy Svájc, ha megkésve is, vállalja a szembesülést múltjával. Mostani döntésével a berni kabinet hozzájárulhat a mind kínosabbá váló fátyol fellebbentéséhez. Lehet, hogy a banktitok szentsége csorbát szenved, de ez a tabu már védhetetlen volt. Az MH alapján BAJBAN A PHILIP MORRIS Füstszűrős ügyek Szaporodnak a kellemetlenségek a világ vezető cigarettagyártója, a Philip Morris háza táján: számos országban elmarasztalták legutóbbi, a passzív dohányzás ártalmatlanságát bizonygató reklámkampányát, Olaszországban 10 ezer milliárd lírás adócsalás gyanújával Indult ellene vizsgálat, a brüsszeli hatóságok pedig azt vizsgálják, nem sértette-e meg az Európai Unió szigorú versenyszabályait. A Marlboro-cowboy reklámfigurája az elmúlt évtizedekben az egész világon sikeresen sulykolta azt a képzetet, hogy a férfiasság kelléke a dohányzás - méghozzá egy Philip Morris márka élvezete. A világ legnagyobb cigarettagyártójára mégis nehéz idők járnak mostanában. Kezdődött. azzal, hogy július elején az olasz reklám-önszabályozó testület „veszélyesnek és megtévesztőnek" minősítette a cég legutóbbi kampányát, amelyben televíziós és egészoldalas napilaphirdetésekben igyekezett bizonygatni, hogy a passzív dohányzás tulajdonképpen nem jár érdemleges egészségi ártalommal. „Az élet tele van kockázatokkal, el kell dönteni, melyek az igazán nagyok" - hangoztatta a Philip Morris (PM), azt magyarázva június 5-étől egyidejűleg szinte egész Európában és az USA-ban az olvasóknak és a tévénézőknek, hogy a nem dohányzókat a dohányosok füstje miatt nem éri nagyobb kár, mint azokat, akik köztudomásúan rákkeltő anyagokat is tartalmazó kétszersültet fogyasztanak vagy klórozott csapvizet isznak. „Nem igazán megalapozottak a passzív dohányzás ártalmaira vonatkozó állítások" - állította a PM-reklám, amit persze a dohányzásellenes egyesületek nagy felhördüléssel fogadtak. Az olasz reklámzsűrivel egy időben a belga és a holland hatóságok is elrendelték a kampány felfüggesztését. Klinikai és statisztikai adatok tömege támasztja alá a PM-reklámban állítottak ellenkezőjét - bizonygatták a dohányzásellenes front képviselői. Ennek ellenére Sean Murray, a multinacionális cég európai PR-felelőse elégedetten nyilatkozott az eredményről, miután a kampány egész júniusban akadálytalanul folytatódott mindenütt. „Sikerült vitát kiváltanunk. Érveink eljutottak a közönséghez, s most mindenhol vitatéma, korlátozhatja-e az állam a dohányzó állampolgárok jogait. Elképzelhető, hogy több ilyen kampányt indítunk még a jövőben" - jelentette ki. A Philip Morris dollármilliókat ölt e reklámsorozatába európai piacai védelmében, miután Amerikában - az ottani ellenkampányok hatására - a cigarettafogyasztás az utóbbi években legkevesebb 30 százalékkal esett vissza. Az európai 11,4 milliárd dolláros cigaretta-árbevétel így egyre fontosabb a cégnek, amelyik igyekszik megvetni a lábát a dohányáruk mellett más ágazatokban is: az elmúlt években megszerezte a Kraft élelmiszer-ipari vállalatot és a világ harmadik sörgyártójának tartott Millert. A kissé elkésett reklámbetiltás negatív hatásánál jóval súlyosabbnak ígérkezik az olaszországi adócsalási botrány, amely szintén június elején robbant ki. Egy bejelentés nyomán a nápolyi ügyészség indított országos vizsgálatot a PM ellen, s az első hírek - bár egyelőre sok a tisztázatlan részlet - nem kisebb mint 10 ezer milliárd lírás (6 milliárd dolláros) nagyságrendű, éveken át folytatott adócsalásról szólnak. A maxiadócsalás úgy valósult meg, hogy a PM 1987-től összesen 7761 milliárd líra értékű cigarettaimportja után külföldi cégként adózott, igénybe véve az ezzel járó kedvezményeket, miközben valójában nem külföldi cég, hiszen minden műveletét az Olaszországban bejegyzett Intertaba útján intézi. HVG INFOKOMMUNIKACIOS IPAR A keresztül-kasul behálózott világ A világ leggazdagabb felén gőzerővel halad a telefonos, a számítógépes és az audiovizuális szórakoztatóipar cégeinek összeolvadása és ennek nyomán az új húzóágazat, az infokommunikációs ipar térnyerése. E viharos átalakulási folyamattal párhuzamosan folyik a távközlési szolgáltatások nemzetközi liberalizációja. Az infokommunikációs ipar súlyát érzékelteti, hogy bevételei már 1994-ben elérték az 1,43 ezer milliárd dollárt, a világ összesített hazai össztermékének (GDP) mintegy 6 százalékát. A Nemzetközi Távközlési Unió tavalyi évkönyve szerint az infokommunikációs ipar közel kétszer akkora ütemben növekszik, mint a világgazdaság átlaga. A világ 25 legnagyobb infokommunikációs nagyvállalatának forgalma 1994-ben 7 százalékkal 770 milliárd dollárra, összesített profitjuk pedig 29 milliárd dollárra nőtt. Ezek után lássuk, hogy 100 lakosra mennyi telefonvonal, televíziókészülék és személyi számítógép (PC) jutott 1994-ben a világ egyes országaiban. HVG Ország Telefon Tévé PC USA 59,5 79 29,7 Dánia 60,4 55 19,3 Kanada 57,5 65 17,5 Svédország 68,3 48 17,2 Ausztrália 49,6 48 21,7 Franciaország 54,7 58 14,0 Svájc 59,7 41 28,8 Hollandia 50,9 48 15,6 Németország 48,3 55 14,4 Japán 47,8 64 12,0 Magyarország 17,0 42 3,4 Csehország 20,9 39 3,6 A fejlett világ átlaga 52,3 63 18,7 Világátlag 14,5 27 4,3 A legkedveltebb úticélok A turizmus az egyik legfontosabb húzóágazattá lépett elő világszerte. Korántsem mindegy, hogy egy-egy országba évente hány külföldi látogat el, ott mennyit költ és mennyi turistaéjszakát tölt. Magyarország 60,1 45,8 40,1 26,4 22,8 19 19 # f ď # 0 / / # / t-V meglehetősen előkelő helyen szerepel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 1993as ranglistáján, konkrétan az ötödik helyen áll. Grafikonunk a világ legkedveltebb úticéljait tünteti fel (millió látogató). MN Grafikon: VOX NOVA 18,3 17 16,5 154 14,3 / •T ^ # 12,4 n,5 IF * # i