Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-05 / 181. szám, hétfő

6 ] ÚJ SZÓ VILÁGPIAC 1996. augusztus 5 J CÉGVILÁG , Idei makroökonómiai mutatók McDonald's Az amerikai McDonald's gyorsétkezde láncolat profitja 11 százalékkal nőtt az- idei második negyedévben a tavalyival összevetve. A növekedést a cég mind az Egyesült Államokon belüli, mind pedig a külföldi eladások bővülésével magyarazza. Az elmúlt évnegyedben 420,4 millió dollár volt a McDonald's profitja. Bevétele 2,47 milliárd dollárról 2,67 milliárdra emelkedett. Az idén több mint 2500 új étkezdét akar nyitni, ezek kétharmadát külföldön. Jelenleg 19 ezer 263 éttér me van, 15 százalékkal több, mint egy éwel ezelőtt. A hálózat első félévi nettó profitja 722 millió dollár volt a tavalyi első félévi 660,4 millió után. A bevétel 5,09 milliárd dollárra nőtt a tavalyi első félévi 4,63 milliárd dollár után. Aviastar Az 'Aviastar orosz repülőgépgyártó képviselet irodát nyit a tajvani fővárosban, hogy jobban megdolgozhassa az ázsiai-csendes-óceáni piacot. Az Aviastar szeretne szeletet kihasítani a bővülő ázsiai repülőgéppiacból a 200 üléses gépekből álló Tupoliev 204-es termékcsaládnak és az Antonov 124-es óriás teherszállítónak. Az orosz gépek egyelőre nem repülhetnek Tajvanra, mert az ottani polgári légügyi hatóság nem ismeri el az orosz biztonsági tanúsítványt. Ha az eladasok megfelelő szintet érnek el a térségben, akkor az Aviastar megfontolja karbantartóközpont megnyitását is Tajvanon. A Tüpoljev 204-eseket tavaly kezdték gyártani, megfelelnek a Boeing 757-esnek vagy az Airbus 32 l-esnek, csak egyharmaddal olcsóbbak. Eurodisney Elégedett üzleti eredmenyeivel a Párizs melletti Eurodisney szórakoztató parkot működtető vállalat. A Eurodisney SCA a lolyó pénzügyi év harmadik negyedében a forgalom szerény növekedése közben számottevően növelte profitját az előző év hasonló időszakahoz képest. Árbevetele 1,36 milliárd frankról 1,42 milliárd frankra emelkedett, működési profitja 91 millió frankról 146 millió frankra nőtt. Nettó profitja viszont 13,5 százalékkal 147 millió frankra mérséklődött, adósságvisszavásárlás miatt. Az Euro disney működési profitjának erőteljes növekedését az árbevétel Javulásával és azzal magyarázta, hogy a költségvetést az Idén nem terhelte olyan kiadás, mint az elmúlt évben átadott látvá nyosság, a Space Mountain hullámvasút megnyitása. MTI 19.5% 23,6% 3,4% 2,8% 14,3% ••• +5,5% AH 1 10,6% ri -1,0% •i 12,1% +7.3

% 6,2% KÉT ÉV ALATT 30-4

0 MILLIARD SCHILLING BEVETELT VÁR AUSZTRIA Gyorsítanák a privatizációt Alig száradt meg a tinta Ausztria két évre szóló, példátlan takarékosságot előirányzó költségvetésén, máris hiányok mutatkoznak. Viktor Klíma pénzügyminiszter ezt az állítólag tízmilliárdos szakadékot privatizációs bevétellel szeretné betömni. A koalíciós megállapodásba külön fejezetként került be a magá nosítás gyorsított ütemű folytatásának szándéka s menetrendje. Az összvagyon becsült értéke 100 milliárd schilling. A szakértők a következő két évben 30-40 milliárd privatizációs bevételt tartanak reálisnak. A Creditanstalt bank magá nosítása évek óta napirenden van. A pénzintézetben állami tulajdon a részvények 49 százaléka, ami azonban 70 százalékos szavazatarányt biztosít. A privatizációt hátráltatja a túl magas ár: a J. P. Morgan tanácsadó cég 900 schillingre becsülte az egyébként 600-650 schilling értékű részvényt, s ezzel a 12 milliárd schillinges vételár 18 milliárd fölé emelkedett. Jelentős bevétel várható a száz százalékig állami tulajdonú, 12 milliárd schillingre értékelt Post sparkasse (P.S.K.) eladásából. A hamarosan megalakuló részvénytársaság 50 százalékos tulajdono sa marad az Osztrák Köztársaság. 25 százalékot a tőzsdén keresztül értékesítenek, 25 százalékot pedig a szintén részvénytársasággá alakuló posta vásárol meg. Az állam szeretne túladni a 20 százaié kos Bank Austria-tulajdonán is (becsült érték 9,5 milliárd). Az Austria Tabak 100 százalékos ál lami tulajdona 12-15 milliárd schillinget ér. Szakértők itt is valószínűbbnek tartják a tőzsdei értékesítést. További terv a Schwechatl Repülőtér Rt. 19 százalékos állami részesedésének eladása (2-2,5 milliárd schilling). Az OMV-ban (az államosított ipari holdingon keresztül) még mindig birtokolt 49,9 százalék tulajdona 12-14 milliárd schillinget ér. Ha végre megszületik a törvény az energiaszektor privatizációjának második szakaszáról, megnyílik az út az energiaellátók többségi tulajdonanak magánkézbe adása előtt Is. A posta levá lasztása a költségvetésről, átalakulása részvénytársasággá további bevételeket hozhat. Az első kézzelfogható eredmény a GSM mobiltelefon-licenc kiadása 8 milliárd schillinget hoz az államkasszának. Ez az első konkrétan beérkező bevétel. MH Nagyvárosok árlistája Az ázsiai városokban a legmagasabbak a megélhetési költségek - derül kl a CRG genfi székhelyű cég felméréséből. Tokió, Oszaka, Peking, Sanghaj és Hongkong számit a világ öt luxus városának. drágább élni Pekingben, a sorban rögtön utána következik Tokió, Hongkong és Moszkva, míg Mexikóváros és Monterey a világ legolcsóbb városai közé tartozik. Egy otthoni étkezés Tokioban a legdrágább. Ha valaki este meg akar inni néhány Italt, akkor a legjobb, ha Lagosban vagy Szófiaban teszi, mivel ott nem kell túl mélyen a zsebébe nyúlnia. Ne válassza viszont Oslót Az Európában drágának számító Koppenhága csak a 19. helyen áll a ranglistán, a norvég főváros a 22., míg Stockholm csupán az 54. a rangsorban. A femérésben a világ 139 városanak lakhatási, utazási, iskoláztatási és szórakozási költségeit, valamint élelmiszer, dohány, háztartási eszköz, ruhanemű és cipő árait hasonlították össze. Az adatok szerint a világon a legvagy Szingapúrt, mert ezekben a városokban ugyanez elképzelhetetlenül drága időtöltésnek számit. Ha az ember ruhatárát Tokióban, Dubaiban vagy Kuvaitvárosban esetleg Genfben akarja felfrissíteni, ne csodálkozzon, ha úgy érzi, mintha kifosztották volna. Ezzel szemben Caracasban, Portlandben vagy Pittsburghben szinte minden ruhanemű rendkívül olcsó. Ha egy éjszakát étteremben akar valaki eltölteni, akkor Bukarestbe, Harareba vagy Teheránba kell utaznia, ha azonban valakinek nem elég vastag a pénztárcája, ne próbálkozzon Tokióval. Genffel vagy Párizzsal. MTI A NAGYTŐKE NEM JÓTÉKONYKODNI AKAR Termelékenység és nyereség a cél A világpiac meghatározó alakítói a multlnaclonálit óriásvállalatok. Magyarországon az egyik iegnagyobt óriáscég az amerikai General Electric, amely a Tung s ram megvételével biztos piacot szerzett termékelnek. Az utóbbi Időben mind több multlellenes hangot halla ni térségünkben, többek közt azzal vádolják őket, hogy egyfajta legújabbkorl gyarmatosítók, a szakszer vezeteket legyöngító kolosszusok. Völgyes Iván a General Electric magyarországi vezérképviselője, főtanácsadója. Nem érdektelen tehát, hogy miként vélekedik az óriáscégek szerepéről. Meglátásai nagyban érvényesek a szlovákiai helyzetre Is. - A nagytőke soha nem ruház be jótékonysági alapon, érdekei vannak, profitot akar termelni. Hol teheti ezt? Ott, ahol jogi szempontból is tartósan garantált feltételek között találja meg a befektetési lehetőséget. A nagytöke hosszú távú megtérülésben gondolkodik és a stabilitásra alapoz. Amíg ez megvan, addig az ország imázsa azt su gallja a világ multinacionális cégeinek, hogy érdemes itt befektetni. Ha valaki arra gondol, hogy az olcsó munkaerő lenne a befektetés elsődleges szempontja, az félreismeri a nagyvállalatok ebbéli stratégiáját. A legfontosabb tényező az, hogy legyen lehetőség a produktivitás növelésére, miután ennek révén lehet nagyobb profitot elérni. A produktivitásba beleértendő a jogi és az adminisztratív környezet, például a vámszabályozás. Magyarországon ma még számottevő admlniszrtatív korlátai is vannak a nagyvállalatok mindennapos zavartalan és sikeres működésének. Ezeket az akadályokat naponta kell átlépni, áttörni. A rugalmasságot a piac megköveteli a nagy cégektől, nem véletlen tehát, hogy ugyanezt a rugalmasságot igényli a tőke a befogadó partnerországtól is. • Mindemellett a gumitörvények országának is nevezik hazánkat - ez jó, vagy rossz? - Sajnos igen és sajnos nem. Bár léteznek a gumitörvények. a gazdaságban, irányításban még mindig jellemző a szemellenzősség. a túlzottan bürokratizált megközelítés. A piachoz gyorsan alkalmazkodó Jogi szabályozásra lenne szükség. Hosszú távú, kiszámítható, Jogi garanciákon alapuló rendszerek hiánya Is valóságos ma még. A külföldi befektetőnek nagyon megnehezíti a dolgát a gyakori, szinte mindennapos Jogi, pénzügyi változás, ami azonban nem azonos a rugalmasággal. A piachoz alkalmazkodó rugalmassághoz kell ugyanis megteremteni az adminisztratív környezetet. Fordítva viszont nem megy, képtelenség előbb létehozni az adminisztratív környezetet, hogy aztán később ahhoz alkalmazkodjon a piac. • Szinte elképzelhetetlen, hogy a G E talál olyan fejlődő országot, ahol az Igényeinek azonnal megfe /e/ő, otthoni gazdasági, ter melési, műszaki kultúrájával egyező viszonyokat találna. Sőt sokkal inkább más környezetben hajtja végre beruházásait, olykor falakat kell lebontania, el lenállást megszüntetnie még akkor is, ha a fogadta tás kedvezó. Bizonyosan van technológiája ezekre a helyzetekre Is. de vajon milyen? - Abból Indult kl a General Electric befektetési koncepci ója, hogy a cég legyen globális, de alkalmazkodjon a lokális viszonyhoz. Ennek csupán egy titka van, az, hogy az amerikai menedzsment és az adott országban tevékenykedő, a vállalat érdekeit képviselő megbízottak állandóan és nyitottan tudjanak kom munlkálni azokkal az állami kormányzati, gazdaságpolitikai felső vezetőkkel, akik a szabályokat meghozzák. Nem arról van szó, hogy a GE olyan szabályozókat kíván elérni a magyar piacon, mint amilyeneket elképzel. De engedtessék meg nekünk a kommunikációnak az a lehetősége még a szabályozás előtt, hogy elmondhassuk, mi az, ami bennünket zavar, mi az, amit Jónak vagy rossznak tartunk. A döntés nem a mi dolgunk s nem is akarjuk úgy befolyásolni, hogy prüszkölünk ellene. Azt szeretnénk elérni a világon mindenütt, hogy partnerként viseltessenek velünk. A kommunikáció hiánya ugyanis zavarja azo kat a vezetőket, akik tervez nek. Az MN nyomán A legeredményesebb fegyverkereskedők A hidegháború elmúltával évről évre csökken a fegyverkezésre fordított kiadá s7)k nagysága. 1987 óta az erre a célra felhasznált összeg világviszonylatban 50-55 százalékkal csökkent - állapítja meg a rangos svéd békekutató intézet, a SIPRI (Stockholm International Peace Research Institute). Ennek ellenére a fegyverkereskedelem még mindig jó üzletnek bizonyul. E téren az Egyesült Államok döntő fölényre tett szert, annak ellenére, hogy Oroszország az elmúlt egy évben a két éwel korábbi szinthez képesl gyakorlatilag megnégyszerezte fegyverexportját. A legnagyobb fegyverkereskedők listáján szembetűnő Franciaország visszaesése, és konverzió ide, fegyvergyárak bezárása oda, Csehország,. valamint Szlovákia meglehetősen előkelő helyezése e kétes értékű sikerlistán. Az élmezőnyben az elmúlt évben százalékban kifejezve éppen Szlovákia növel te leginkább kivitelét. A táblázat a SIPRI 1996-os évkönyve alapján készült, az adatok millió márkában értendők. Ország 1995 1994 1. USA 15 138 19 616 2. Oroszország 5975 1472 3. Németország 3005 3779 4. Nagy-Britannia 2554 2284 5. Kína 1328 1138 6. Franciaország 1247 1562 7. Üzbegisztán 710 621 8. Hollandia 685 899 9. Csehország 499 567 10. Olaszország 496 517 11. Izrael 485 353 12. 13. 14. Szlovákia 272 44 Forrás: NO Számítógépgyártók versengése Napjaink legkecsegtetőbb, legnagyobb haszonnal járó gazdasági területe az Informatikai ipar, ezen belül a távközlési berendezések és számítógépek gyártása. A csúcstechnológiát alkalmazó legnagyobb számítógépgyártók nem véletlenül kerülnek ki a világ legfejlettebb régióiból. konkrétan az Egyesült Államokból és Japánból. A világ tíz legnagyobb számítógépgyártója közül hat az Egyesült Államokban, három Japánban, s mindössze egy Európában, közelebbről Németországban tevékenykedik. Az első helyen immár évtizedek óta az International Business Machine (IBM) áll, s bár az agresszív trónkövetelők éves forgalmainak volumene gyorsabban növekszik mint az IBM esetében, azért még mindig nyomasztó az amerikai vállalatóriás fölénye. Hogy mennyire, azt az 1994-ben elért forgalom alapján összeállított grafikonunk is hűen ábrázolja. T Vállalat (ország) Forgalom milliárd dollárban Í.IBM(UA) 2. Hewlett-Packard (USA) —-1 64,1 • i:: :

: -... ;*|f|iPI| ff8fÍ • 25.4 3. Fujitsu (Japán) | 4. NEC (Japán) 5. Digital (USA) 6. Hitachi (Japán) 7. Compaq (USA) 8. Apple (USA) [ ] 9,2 9. Unisys (USA) [J 77,4 10. Siemens (Németorsz.) TI Grafikon Vox Nova