Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-28 / 201. szám, szerda

1996. augusztus 28. OKTATAS ÚJ sz ólj] Bővíti szakmai szolgáltatásait az SZMPSZ Július végén a. Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának El­nöksége pályázatot hirdetett tantárgyi szakértői feladatok el­látására. Fodor Attilától, az SZMPSZ titkárától érdeklődtünk: miről van szó tulajdonképpen? - Az SZMPSZ programjának és tevékenységének egyik fon­tos területe a pedagógusok szakmai továbbképzése és a pe­dagógiai innováció segítése. Fel­adataink e téren az elmúlt két­három évben egyre gyarapod­tak, mivel a hatalom fokozato­san leváltotta a magyar nemzeti­ségű tanfelügyelöket, szaktaná­csadókat, kutatókat. Mára az a lehetetlen helyzet alakult ki, hogy iskoláink és pedagógusa­ink magyar anyanyelvű szakfel­ügyelők és módszertani tanácsa­dók nélkül maradtak, a magyar pedagógusok szakmai tovább­képzése megoldatlan. Szövetsé­günk 1994 június 1-től működte­ti - ezidáig egyszemélyes - pe­dagógiai intézetét. Természete­sen lehetetlen, hogy egyetlen személy minden tantárgyban, valamennyi iskolatípuson, Po­zsonytól Királyhelmecig érdemi munkát végezzen. Az idén meg­teremtődtek az anyagi lehetősé­gek arra,"hogy a pedagógiai inté­zet további munkatársakkal gya­rapodjék. Hány személyről van szó? - A tervezett költségvetés nyolc tantárgyi szakértő tevé­kenységével számol. Mielőtt azonban bárki azt feltételezné, hogy aranybányára leltünk, ne­tán az oktatási főhatóság támo­gatja nemes törekvésünket (hi­szen az ő feladatát vállaljuk át), szerényen meg kell jegyeznem; mindössze nyolc, szerződéses alapon bedolgozó kollégáról van szó, akik havi 20 óra terjedelem­ben végzik egy-egy tantárgy gon­dozását. Szerződésük egy évre, az 1996/97-es tanévre szól. A pályázati kiírás nem tartal­mazta, mely tantárgyak kapnak szakértőt. - Az elnökség júliusi ülésén meghatározta a nyolc tantár­gyat, végül azonban elvetette ezek meghirdetését. Egyrészt azért, hogy a pályázat ne legyen korlátozó, kizáró, másrészt azért, hogy képet kapjunk arról, kik hajlandók ilyen feladatot vál­lalni. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy valamilyen módon együttműködhessünk azokkal is, akikkel most - anyagiak hiá­nyában - nem köthetünk szerződést. Mi lesz a tantárgyi szakértő feladata? - Egyelőre csak körvonalaz­tuk a tevékenységét: az adott tantárgyban szakmai-módszerta­ni fejlesztések kezdeményezése és segítése, szaktanácsadás, pedagógus-továbbképzések tar­talmi gondozása, szakmai műhely kialakítása és publikáció azok a területek, amelyekre gon­doltunk. Új kezdeményezésről lé­vén szó nem akarunk előre kor­látokat, merev határokat szabni a nyolc munkatársnak. A tantár­gyak különbözősége következté­ben is, és az egyes személyek képességeiből, szakmai elkép­zeléseiből adódóan is eltérések lesznek az egyes tantárgyi sza­kértők munkájában. Ez az első év a kísérletezés éve lesz, jövőre már a tapasztalatok ismereté­ben pontosíthatjuk a feladat­kört. A jelentkezési határidő a múlt héten járt le. Hány pályázó je­lentkezett, s eldőlt-e már, kik lesznek szeptembertől a szövet­ség tantárgyi szakértői? - Az augusztus 25-i határ­időre 11 pályázat érkezett be. Két-két személy jelentkezett ma­gyar nyelv és irodalomra, törté­nelemre és 1.-4. évfolyamra, egy-egy jelentkező óvópedagógi­ára, matematikára, fizikára, föld­rajzra és egy személy természet­tudományi tantárgycsoportra. A pályázatok elbírálására és a tan­tárgyi szakértők kiválasztására az elnökség augusztus 29-i ülé­sén kerül sor. Iskoláink vezetői és a tantestületek a központi iro­da által megjelentetett Híreink szeptemberi számában kapnak tájékoztatást a döntésről. Bí­zunk abban, hogy élnek a tantár­gyi szakértők által nyújtott kíná­latokkal és lehetőségekkel. Úgy hallottam, hogy a fentiek­ben vázolt kezdeményezés mel­lett egy meglepetés is várja az önképzésre, a folyamatos szak­mai megújulásra nyitott pedagó­gusokat. - Szeptember elejétől az or­szág 24 pontján szaklaptelephe­lyet kezdünk működtetni. Vagyis 24 oktatási intézménybe jutta­tunk el a napokban mintegy 30 magyarországi szaklapból álló csomagot, majd az egyes kiadvá­nyok újabb számait havonta egy alkalommal postán küldjük el az egyes helyekre. A folyóiratokat a szövetség központi irodája ren­delte meg, mi biztosítjuk a Ma­gyarországról történő szállítást és a szétosztást is. A kínálat rendkívül gazdag, olyan szakos kollégák is szellemi táplálékhoz juthatnak, akikkel eddig a hazai publicisztika nagyon mostohán bánt. A következő lapokról van szó: Köznevelés, Óvodai Neve­lés, Tanító, Új Katedra, Új Peda­gógiai Szemle, Hogyan Tovább?, A Természetismeret Tanítása, Magyartanítás, továbbá az Or­szágos Közoktatási Szolgáltató Iroda (OKSZI) módszertani lapjai: Alsó tagozat, Speciális pedagó­gia, Ének - zene, Magyar, Törté­nelem, Matematika, Fizika, Ké­mia, Biológia, Testnevelés, Könyvtárhasználattan, valamint a MOZAIK Oktatási Stúdió kiad­ványai: A matematika tanítása, A fizika tanítása, A kémia tanítása, A biológia tanítása, A földrajz ta­nítása. A megrendelt szakfolyói­ratok között szerepel a Magyar Pedagógia, az Iskolakultúra, a Magyar Pedagógiai Irodalom és az Embernevelés Is, ám valami fennakadás miatt még nem ér­keztek meg. A lapokat átbön­gészve állítom, hogy ez a kínálat a vérbeli pedagógusokat nem hagyja hidegen. Milyen szempontok alapján esett a választás az említett 24 iskolára? - A 24 intézmény egy-egy kör­zet központi iskolája. Abból in­dultunk ki, hogy - nagyságuk miatt - városi iskoláink azok, ahol továbbképzések, értekezle­tek, versenyek stb. alkalmával összejönnek a pedagógusok, eszerint választottuk ki a helye­ket: Pozsony, Szene, Somorja, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Galánta, Vágsellye, Nyitra, Érsek­újvár, Párkány, Komárom (3 he­lyen), Gúta, Zselíz, Léva, Ipoly­ság, Fülek, Rimaszombat, Tor­naija, Rozsnyó, Kassa, Nagyka­pos, Királyhelmec. Ezeken a he­lyeken az iskola igazgatójával és az SZMPSZ -alapszervezet elnö­kével szerződést kötöttünk, amelyben vállalják a szaklapok elhelyezését és biztosítják hoz­záférhetőségüket, vagyis azt, hogy a vonzáskörzetükbe tarto­zó többi iskola pedagógusai is kölcsönözhessék a lapokat. Említette, hogy holnap ülése­zik az elnökség. Mi szerepel a napirendjén? - A már említett pályázatok el­bírálása és az aktuális, tanév­kezdéssel kapcsolatos ügyek (a dokumentáció nyelve, az új isko­latörvény stb.) megvitatása mel­lett a fő hangsúly az országos közgyűlés előkészítésére kerül. Augusztusban elkészült a prog­ramtervezet, most az alapsza­bály módosítását és az alapszer­vezeti taggyűlésekkel, valamint a területi konferenciákkal és a november 23-24-i országos közgyűléssel kapcsolatos szer­vezési teendőket tárgyaljuk meg. -psz­PÁRIZS UTAN MISKOLCON Ifjúsági Matematikai Kongresszus semmiből egy új, más vi­lágot teremtettem..." Bolyai Farkasnak ez a sokat idézett mondata volt az ifjú matemati­kusok nemzetközi kongresszu­sának mottója. A matematikát szerető felnőttek és tehetsé­ges fiatalok utoljára négy évvel ezelőtt Párizsban találkoztak. Az idei találkozónak Miskolc adott otthont. A július 29-e és augusztus 2-a között lezajlott rendezvény szorosan kapcsoló­dott az egy héttel korábban Bu­dapesten tartott II. Európai Ma­tematikai Kongresszushoz. Az ifjúsági kongresszus húsz vi­lághírű előadója között tizen­két olyan magyar professzor szerepelt, akik Európa és a tengerentúl híres egyetemein is oktatnak, illetve különböző tekintélyes tudományos intéze­tek meghatározó egyéniségei. A legnagyobb érdeklődést a vi­lághírű magyar matematikus, Erdős-Pál Néhány számelméle­ti kérdésről c. előadása váltot­ta ki. Népes és figyelmes hall­gatóságra lelt Laczkovics Mik­lós Skatulyaelv, Cofman Judit (Erlangen) Nevezetes számso­rozatok, Nemetz Tibor Az átté­teles titkosírások megfejté­séből eredő matematika, Surá­nyl János Számelméleti érde­kességek, Kiss Elemér (Maros­vásárhely) Bolyai János a szám­elmélet magyar úttörője, Ro­bert Tljdeman (Leiden) Szám­elméleti problémák, Ruttkay Zsófia (Amszterdam) A Fibo­nacci- számokról és Pósa La­jos Matematikai játékok c. előadása. A diákok előadásai közül a teljesség igénye nélkül a követ­kezőket említem meg: Csekes Anikó és koll. (Miskolc): A Bo­lyai-geometria, Bárczi Tamás ­Üveges Zsolt (Miskolc): Térki­töltés golyókkal, Végh László (Debrecen): A „Black Jack"-kár­tyajáték elemzése, Gyuricza György - Rizsányi Zsolt (Sza­badka): Optimumkeresés, Vaj­da Szilárd (Kolozsvár): A DROIT matematikai program, Braun Gábor (Budapest): Sakktáblák lefedhetősége téglalap alakú dominókkal, Csifó László - Se­bestyén Imola (Székelykeresz­túr): Euklideszi algoritmusok a matematikában, Sóbester And­rás (Marosvásárhely): Egyen­letmegoldás a numerikus ana­lízis módszerével, Pap Júlia (Debrecen): Escer-mintákkal díszített térmértani alakzatok, Timothy Stonehocker (Whea­ton): A Pitagorasz-tétellel kap­csolatos ciklusok. Kár, hogy hazai magyar diákjaink közül senki sem készített előadást, annál inkább, mivel a tanács­kozás hivatalos nyelve a ma­gyar és az angol volt. A kongresszuson elhangzott előadások olyan kérdésekre adtak igenlő választ, mint: Le­het-e szép a matematika?; Ér­dekelhet-e egy kutatót az, amit az iskolában tanulnak?; Lehet­e egy középiskolásnak olyan ötlete, amely fontos lehet a matematikai kutatás számá­ra?; Szót érthet-e egy középis­kolás diák a matematikáról be­szélgetve egy matematikus­sal? A kongresszus mintegy 300 résztvevője 19 országból érke­zett. A külföldiek közül legna­gyobb számban a franciák, hor­vátok, németek, oroszok és lengyelek képviseltették magu­kat. Szlovákiából mindössze hárman voltunk. A diákok ra­gyogó előadásokat hallhattak a matematika könnyen ért­hető, de a kutatás számára fontos területeiről. Maguk is tarthattak előadásokat, bemu­tathattak matematikai eszkö­zöket, logikai játékokat, számí­tógépes modelleket. Találkoz­hattak a II. Európai Matemati­kai Kongresszus résztvevőivel, megízlelhették a közös munka és kutatás örömét, ismeretsé­geket és barátságokat köthet­tek, bebarangolhatták Miskol­cot és környékét, egyszóval hasznos és élménydús napo­kat tölthettek neves matemati­kusok és azonos érdeklődésű fiatalok társaságában. A kon­ferencia szervezői (fő szervező: dr. Körtesi Péter) - a Miskolci Egyetem, a Bolyai János Mate­matikai Társulat Borsod-Abaúj­Zemplén Megyei Tagozata, a miskolci Herman Ottó és Föl­des Ferenc gimnázium - olyan kiváló munkát végeztek, amely a miskolci rendezvényt minden részvevő számára emlékeze­tessé tette. -ogy­Figyelem, címváltozás! Értesítjük a pedagóguso­kat, hogy szeptember 1-től megváltozik a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szö­vetsége központi irodája postafiókjának címe, amely a következő lesz: SZMPSZ, P. 0. Box 49, 945 01 Komárno 1. Nemzetközi matematikai diákolimpia '96 Bombay, vagy ahogy az indiai­ak (újra) nevezik, Mumbai adott otthont július 5-e és 17-e között a 37. nemzetközi matematikai diákolimpiának. A nemzetek nem hivatalos versenyén, ame­lyen 75 ország képviseltette ma­gát, Románia került az első hely­re 187 ponttal, a második az Egyesült Államok 185 ponttal, a harmadik Magyarország 167 ponttal, a negyedik Oroszország 162 ponttal, az ötödik Nagy-Bri­tannia 161 ponttal, a hatodik Kí­na 160 ponttal. A folytatás: Viet­nam, Kórea, Irán, Németország, Japán, Bulgária, Lengyelország, India, Izrael, Kanada stb. Szlovákia csapata a 17. he­lyen végzett. Tagjai: Ivan Cim­rák, Miroslav Dudík, Eugen Ko­váč, Vladimír Marko, Viera Ružičková és Varga Tamás. A szlovákiai csapat minden tagja ezüst- vagy bronzérmet szerzett. A bronzérmes Varga Tamás a Komáromi Selye János Gimnázi­um idén érettségizett növendé­ke, tanára Fonód Tibor. Az előző évek nemzetközi matlmatikai diákolimpiáin ha­zai magyar diákjaink közül 1978-ban Bukarestben az érse­kújvári Filakovszky Péter bronz­érmet, 1984-ben Prágában a kassai Balázs György ezüstér­met szerzett. Hagyományainak megfe­lelően a verseny két napon át három-három feladat megoldá­sából állt ( gondolkodási idő 4,5 óra). Az anyanyelven írt dolgoza­tok elbírálása és a teljesítmé­nyek pontszám szerinti egybeve­tése, valamint a helyezéshatá­rok megállapítása mintegy 50 matematikus nehéz munkája volt. OLÁH GYÖRGY „Sikereink önmagukért beszélnek" A nyári szünidő lassan véget ér, az iskolák vezetői már a közelgő tanév menetrendjét tervezik, mi­közben az elmúlt időszak sikereit és esetleges kudarcait is számba­veszik. A Komáromi Selye János Gimnázium igazán szép sikereket könyvelhetett el az 1995/96-os tanévben, hisz diákjai között olyan tehetségek vannak, akik nemcsak résztvevői, de helyezett­jei is a hazai és nemzetközi ver­senyeknek. Róluk beszélgettünk Ipóth Barnabás igazgatóval. Kezdjük az idén érettségizett Varga Tamással.. .- Tamás valóban iskolánk egyik büszkesége. Rendkívül te­hetséges ez a búcsi fiú, aki az első évfolyamtól kezdve rendsze­resen foglalkozott matematika­és fizika-versenyfeladatokkal. A négy gimnáziumi év alatt rendre a nyugat-szlovákiai kerületi olimpia élmezőnyében végzett, és szinte állandó résztvevője volt a külön­böző szintű fizika- és matematika­versenyeknek. A nagy áttörést a tavalyi év jelentette, amikor kima­gasló eredményeinek köszön­hetően tagja lett annak az öttagú válogatottnak, amely a Nemzet­közi Fizikai Diákolimpián az ausztráliai Canberrában képvisel­te Szlovákiát. Ott is megállta a he­lyét, hisz harmadikosként, a saját korcsoportjánál idősebb, tapasz­taltabb ellenfelek közt közvetle­nül az érmesek mögött végzett. Idén matematikából brillírozott, így ezen a nyáron a hat főből álló szlovákiai csapat tagjaként részt vehetett az indiai Bombay-ben megrendezett Nemzetközi Mate­matikai Diákolimpián, ahol bronz­érmet szerzett. Számomra szinte természetes, hogy Tamás három különböző egyetemre nyert felvé­telt, és hiszem, hogy bármerre is sodorja az élet, mindenütt meg­állja a helyét. Úgy tudom, az alsó tagozaton sem hiányoznak az ügyeletes zsenik. - Sok tehetséges, ügyes gyere­künk van az alsó tagozaton és a klasszikus gimnázium növendé­kei között is. Rendkívül eredmé­nyesen szerepelt a negyedikes Keszegh Balázs, aki több olyan nemzetközi versenyt megnyert, amelybe diákjaink bekapcsolód­tak. Győzött például a bátaszéki versenyen, a Zrínyi Ilona Matema­tikaversenyen Kecskeméten, és a maximális 50 pontos teljesít­ménnyel nyerte a 20. Felvidéki Magyar Matematikaversenyt az elsősök kategóriájában. De na­gyon jól szerepelt sok más diá­kunk is, például Héder Zoltán, Horváth Réka, Kukel Imre, Koltai Péter és még sorolhatnám. Elis­merés illeti a felkészítő tanárokat, akik időt, fáradságot nem kímél­ve foglalkoznak tehetséges diák­jainkkal, hogy azután együtt örül­hessenek a sikernek. Gyakran hallani olyan véle­ményt, hogy a komáromi gimná­zium túlságosan matematika­központú. Tény, hogy sok szép eredmé­nyünk van ezen a területen, de mégsem mondanám, hogy csakis erre összpontosítunk. Célunk, hogy jól felkészült, sokoldalúan képzett fiatalokat bocsássunk út­ra az itt töltött négy vagy ezentúl már nyolc év után. fgy nemcsak kitűnő matematikusainkra lehe­tünk büszkék, hanem vers- és prózamondóinkra, a GIMISZ-szín­pad szereplőire, az idegennyelvi versenyeken helyezést elért diák­jainkra, vagy azokra, akik immár második alkalommal nyerték el a Szlovákiai Magyar Gimnáziumok Országos Atlétikai Versenyének vándorserlegét. Ezek a sikerek önmagukért beszélnek, és talán meggyőzik a kételkedőket is, akik azt hiszik, hogy a szlovák oktatási nyelvű iskolát látogató gyerek könnyebben boldogul. Mi azt vall­juk, hogy az anyanyelven meg­szerzett tudásnál nincs nagyobb kincs. S hogy ez valóban így van, annak egykori növendékeink bol­dogulása, sikeres helytállása a cáfolhatatlan bizonyítéka, (ha) Az imént olvasottakhoz kap­csolódik a hír: a jövőért felelőssé­get érző, lelkes pedagógusok az eddigi sikereken felbuzdulva lét­rehozták a PROMATEK ALAPÍTVÁNYT a magyar oktatási nyelvű iskolák azon tehetséges diákjai számára, akik matemati­kai versenyeken vesznek részt. Az összegyűlt pénzből fedeznék felkészítésüket és utazásukat a versenyekre. Az alapítvány ötta­gú kuratóriumának elnöke Ke­szegh István, a Komáromi Selye János Gimnázium matematika szakos tanára. A diákok felkészí­tése a hétvégeken folyik majd, és már több gimnázium és szakkö­zépiskola matematika szakos pe­dagógusa jelezte, lesz kivel foglal­koznia annak a tíznél több peda­gógusból álló csoportnak, amely vállalta az ifjú tehetségek ismere­teinek gyarapítását. A további ér­deklődők Keszegh Istvántól kap­hatnak részletesebb tájékozta­tást. LANSTYÁK ISTVÁN: Kétnyelvűségi alapfogalmak 19. TRANSZFER. Az idegennyelv-elsa­játítás kontextusában az *interfe­rencia műszó helyett gyakran a transzfer haasználatos. Egyik vál­faja az ún. *negatív transzfer, amely olyankor jelentkezik, amikor a két nyelv azonos jelentésű ele­mei szerkezetükben vagy más te­kintetben eltérnek egymástól, vagy pedig az azonos szerkezeti föl­építésű elemeknek a jelentése kü­lönbözik. A negatív transzfer nehe­zíti az illető idegen nyelvi jelenség elsajátítását. - Ha a két nyelv azo­nos jelentésű, ill. szerkezetű ele­mei közt nincs ilyen eltérés, *pozi­tív transzferről beszélünk. A pozitív transzfer megkönnyíti az illető ide­gen nyelvi jelenség megtanulását. - így például tudjuk, hogy az indoe­urópai nyelvek birtoklásra utaló igéjének (pl. szl. mať, ang. have, ném. habén stb.) a magyarban többnyire a van igével alakult szer­kezet felel meg (pl. nekem van), amelyben a birtokosra utaló szó a mondatnak nem alanya, hanem részeshatározója (nekem). Amikor az egynyelvű magyar gyerekek an­golul tanulnak, gyakran haasznál­ják a have (van neki) helyett a be (van) igét, pl. I am a car 'van egy autóm' (valójában: 'autó vagyok') a helyes I have a car 'van egy autóm' helyett. Ez a két szerkezet eltéré­séből következő negatív transzfer nehezíti számukra a be és a have igék helyes használatának elsajá­títását. Ezzel szemben a szlovák anyanyelvű gyermekeknek a have ige használata nem okoz gondot, ilyenkor náluk ugyanis pozitív transzfer lép föl (az angol have ige ebben a jelentésben megfelel a szlovák mať igének). Másfelől azonban a magyar anyanyelvű gyermekek sokkal könnyebben „rászoknak" az angol határozott névelő haasználatára, mint a szlo­vákok, például az olyan mondatok­ban, mint The book is on the table, melyeknek magyar változatában az angolhoz hasonlóan használa­tos a névelő (A könyv az asztalon van), míg a szlovák nyelv egyálta­lán nem ismeri a névelő kategóriá­ját (Kniha je na stole). - A transz­fer és az azonos jelentésű transz­ferencia műszót egyesek az ide­gennyelv-oktatáson kívül is hasz­nálják, az interferenciával azonos értelemben. FORRÁSNYELV. Az a nyelv (vagy nyelvváltozat), amely valamilyen nyelvi művelet kiindulópontjául szolgál. Főként a fordítástudo­mányban és az idegennyelv-okta­tásban használt fogalom. A fordí­tástudományban azt a nyelvet (vagy nyelvváltozatot) jelöli, amelyről fordítanak. Az idegen­nyelv-oktatásban az idegen nyel­vet tanulók anyanyelvének megje­lölésére szolgál. - A forrásnyelv a cé/nye/wel áll szemben. Vö. *át­a dó nyelv.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents