Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-27 / 200. szám, kedd

Tőketerebes Sajógömör Rozsnyó Pozsony Galánta O . D.szerdahely R.szombat Losonc Nagykürtös 0* » o É.újvár Komárom Tornaija Alsósztregova Tardoskedd 1996. augusztus 26. ALSOSZTREGOVA Vendégriasztó felár Nem tudom, máshol hogy van ez, de a meglehetősen közkedveltté vált alsósztregovai termálfürdőben „megkülönböztetett" figyelmetszentelnek a külföldi, esetünkben a közeli országhatáron túlról érkező fürdőzőknek. Szlovák és magyar nyelvű felirat olvasható a pénztárablakon, hogy külföldieknek 50 százalékos felárat számolnak a belépőjegyre meg a parkolódijra is. Ugyanis a fürdő területén belül található a parkoló, és a pénztár melletti nagykapun át lehet csak bejutni oda. Utólag belátom, buta kérdést tettem fel a kasszában ülő hölgynek, mikor azt kérdeztem, mondja már, miről ismerik fel a külföldieket. - Először is az autójuk rendszámáról, meg aztán nem beszélik a szlovák nyelvet - hangzott a frappáns válasz. - És mi van akkor, ha a kocsimban magyarországi barátaimmal érkezem ide, én váltok nekik belépőt, de természetesen nem kotyogom ki, milyen állampolgárságú személyek ülnek az autóban? - Az már az ő szerencséjük. - Olyan esetben mi a teendő, ha gyalogosan érkezik a külföldi turista, és történetesen szlovákul is beszél? Például egy cseh turista? - Nem számolunk felárat. Eljátszottam a gondolattal: egyszer talán majd azt is megérjük, hogy a fürdő üzemeltetőjének „vendégcsalogató" ötletétől felbuzdulva a fagylaltárus, a lángossütő, a zöldséges meg az étterem tulajdonosa is felárat fog számolni az idegen nyelvű látogatóknak a sztregovai fürdőben. Gyanítom, honnét fúj a szél. Mint már említettem, közel van ide a szlovák-magyar államhatár, s bizony a nyári hónapok hétvégéin főleg Balassagyarmatról és környékéről sokan járnak fürödni Sztregovára. Bizonyára tisztában van vele az üzemeltető, hogy a magyaroknak, otthoni áraikhoz viszonyítva, nálunk még felárral is kifizetődőbb a lubickolás, tehát lehet rajtuk keresni. Kapzsiságot érzek ebben a feláras dologban, s nem vagyok benne biztos, hogy ez a sztregovaiak vendégcsalogató érzékét dicséri. Persze elképzelhető, hogy egészen más, általam nem ismert megfontolások alapján döntöttek a külföldi látogatókkal szemben alkalmazott árakról. BODZSÁR GYULA TORNAIJA Szükség lesz a szükséglakásokra? A júniusi adatok szerint a lakásbérlők Tornaiján 956 ezer koronával tartoznak a városnak, s félő, hogy ez a szám - ha nem történik hatásos intézkedés - hamarosan több lesz egymillió koronánál is. A városatyák nemrégiben úgy rendelkeztek, hogy szükséglakásokat rendeznek be, és a krónikusan nem fizető lakókat oda költöztetik. A szükséglakások azóta elkészültek, s a városi lakásbizottság várhatóan jóváhagyja az első három család kilakoltatását. Ezen kívül még tizenöt család ellen folyik bírósági eljárás: a hivatalos végzést követően nyilván ők kerülnek sorra. Feltéve, hogy addig nem törlesztik a számlát, amely egyes családok esetében eléri az 50 ezer koronát is. Mint arról a lakásbizottság tagjai lapunkat tájékoztatták, nem szociálisan hátrányos családokról van szó, egyszerűen hanyagságból nem fizetik ki a tartozásukat. Értesüléseink szerint az említett három családnak még szeptember 15-ig módjában áll kifizetni a tartozását, és ha ezt megteszik, akkor a lakásbizottság eltekint a kilakoltatástól. A munkásszállóból átalakított szükséglakásokban közel húsz család részére van hely. (-kas) Honfoglalási emlékünnepség A Csemadok nagymegyeri szervezete jó egy hete Vagyunk és leszünk címmel emlékezett meg a honfoglalás 1100., illetve a település első írásos emlékének 530. évfordulójáról. Varga László, a Csemadok helyi szervezetének elnöke ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy elődeink nem barbár leigázóként jöttek az ázsiai sztyeppés vidékről a Kárpát-medencébe. A magyarság szabadságszerető nemzetként ézér szállal kötődik az európai kultúrához. A jubileumi ünnepség fénypontjaként a Szent István utcában, a katolikus temető előtti parkban került sor az Erdélyből ajándékozott millecentenáriumi kopjafa felavatására, melyet Kovács László helyi katolikus esperes szentelt fel. Ő azt hangsúlyozta, hogy nemzetünk az ezer év viharaiban, megpróbáltatásaiban is hű maradt a keresztény állam eszméihez. Az erdélyi Szentegyháza Hárs Sándor tanár vezette 140 fős ifjúsági csoportja az alkalomhoz méltó aktussal, ünnepi beszéddel, az erdélyi himnusszal tisztelgett a kopjafa előtt, amely a két nép barátságát hivatott erősíteni. Ezt követte az ifjúsági istentisztelet a katolikus templomban, amit hatalmas tömeg előtt Kovács László esperes celebrált. A mise után a Zárdaiskola udvarán, a szabadtéri műsorban osztatlan sikert aratott az erdélyi Szentegyháza ifjúsági csoportja, a somorjai Kis Csali és a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola néptáncegyüttese. A megemlékezés este a helyi cserkészcsapat tábortüzével zárult. A jövőben újabb cserelátogatások szilárdítják majd Nagymegyer és Szentegyháza testvéri együttműködését. KRASCSENICS GÉZA 2074 I ÚJ SZ

Ó VILA

GP

IAC A szerző felvétele KOMÁROMI KEZDEMÉNYEZÉS Könyvsorozatból mozgalom SAJÓGÖMÖR Ki volt Czinka Panna? - Az ismeretterjesztő irodalom birtokában helyileg is biztosítható az Ausztriából, Magyarországról és egyéb tájakról érkező csoportok hosszabb-rövidebb programja. Először azokra a helységekre számítunk, ahol már megjelentek a kiadványaink. Például a deáki templom felé tartók számára az ebéd a helybeli fürdőben vagy akár Tardoskedden is megszervezhető. Az ide, Komáromba érkező csoport pedig bizonyára kellemesen szórakozik majd a pati fürdő meglátogatásával - mondja. Az egyesület, igény esetén, megszervezné az utat, a részt vevő önkormányzatok pedig olcsó szállást és étkezést biztosítanának. Mindez természetesen a hazai utazókra is vonatkozik. Rá kell jönnünk, hogy szép tájak nemcsak a határon túl vannak, hanem még otthon sem ismerünk sok mindent. Sőt a bérházi életmódba belefásult ember számára egy futballpályán szervezett gulyásparti is érdekes felüdülést jelenthet. Végezetül: egy ilyen mozgalommal megmozgatnánk a diákságot is, hiszen Magyarországon a Tájak Korok Múzeumok mozgalomnak nagyon sok híve van, akik például országszerte a műemlékeknél az erre a célra elhelyezett pecséteket gyűjtik. Ez alkalmat nyújtana az iskoláknak is, hogy a diákokat szélesebb vagy éppen szűkebb környezetük felfedezésére késztesse. Szénássy Árpádék most dolgoznak a Honismereti Egyesület alapszabályzatán, amelyet a belügyminisztériumi bejegyzés előtt még 15-20 csallóközi polgármesterrel is véleményeztetni szeretnének. (tuba) Borovszký Sámuel Gömőr-Kishont vármegye monográfiájában az áll, hogy Czinka Panna 1711-ben született a Tornaija melletti Sajógömörben. A községben talált halotti anyakönyvi kivonat pedig latinul íródott, magyar fordítása a következőképpen hangzik: „1772. február 5-én eltemettetett Czinka Pannának nevezett kiváló hegedűművészetéről híres cigányasszony. Temetését énekkar kísérte." Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regényében az áll, hogy a zenész a nagymajtényi fegyverletétel után született. - Mi az igazság? - kérdeztük Gömöri Kovács Istvánt, Sajógömör krónikását. - Czinka Ferenc muzsikus a Fejedelmet elkísérte Rodostóba. A tábori zenésznek két fia volt: Sándor és Ferenc, nos ez utóbbi fiú házasságából született Panna, akit Lányi János helybéli füldesúr egy rozsnyói zeneiskolába járatott. Bandát alapított, és kuruc egyenruhában Európa-szerte népszerűsítette a kuruc nótákat. Sajógömör önkormányzata 1992-ben a községközpontjában emléket állított a híres cigányprímásnak. Az emléktáblán az eredeti sírfelirat egyik szép mondata (is) olvasható: „Anyám, Tőled csak a keserű halált örököltem, de én hírt és dicsőséget szereztem e névnek." FARKAS OTTÓ Czinka Panna sajógömöri emlékművén mindig van virág Jókai Mór szülőháza, a volt bencés gimnázium, a szerb templom, Lehár-emlékek, Jókaiés Klapka-szobor s végezetül a református templom és kollégium - ezek voltak a minap egy komáromi körséta állomásai, amelyet Szénássy Zoltán helytörténész szervezett a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum Tájak Korok Múzeumok Egyesületétől érkezett csoport számára. Bár tájainkon kevés helység tudja felvonultatni a történelmi emlékeknek a komáromihoz hasonló tárházát, azért sok helyütt akad egy-két látnivaló, melyek felkelthetik a hazai és a külföldi turisták érdeklődését. pellengért is, hogy az olyan híres helyeket, mint a bényi templom vagy a nagysallói honvédemlékmű, már ne is említsünk. A fenti példák a Komáromi Nyomda Kiadó nem egészen egy éve megjelenő Honismereti Kiskönyvtárának füzeteiből származnak. A kiskönyvtár manapság már több mint hatvan kötetet tartalmaz, de Szénássy Árpád, a kiadó igazgatója szerint legkésőbb tavaszra elérik a százat. Céljuk, hogy a hazánkba érkező külföldieket, meg a belföldi kirándulókat is alapvető információkkal lássák el az adott település látnivalóiról. Ebben általában a helybeli szerzőkkel működnek A komáromi református kollégium, itt tanult például Csokonai, Petőfi és Jókai. Sőt gyakran a helybeliek sem ismerik teljesen azokat a műemlékeket, amelyek mellett naponta elmennek. Csak példaként említsük meg, hogy Bősön a vízi erőmű lassanként háttérbe szorítja a tényt, hogy az ottani Amadé-kastélyban született II. József császár. A szomszédos Várkony templománál pedig sok egyéb mellett megtekinthetünk egy együtt, de ezek hiányában a kollégájával, Alexander Reškóval az évek során összegyűjtött irodalmukatfelhasználva maguk is feldolgozzák a témát. A sorozat ötlete Éri Istvántól, a Tájak Korok Múzeumok Egyesület elnökétől származik, és Szénássy Árpád a mozgalom példáját követve most egy honismereti egyesületet szervez. TARDOSKEDD Vendégek Kárpátaljáról A hónap elején öt napot töltött az érsekújvári járásbeli Tardoskedden a kárpátaljai Szűrte község harmincegy tagú küldöttsé„ ge. Arról, hogyan került sor erre a látogatásra, Kele Lajost, Tardoskedd polgármesterét kérdeztük. - Június végén Gödöllőn, a magyar polgármesterek világtalálkozóján találkoztam Puskár Árpáddal, Szűrte polgármesterével. Engem a falu képviselő-testülete azzal bízott meg, hogy a világtalálkozón vegyem fel a kapcsolatot kárpátaljai, erdélyi, illetve vajdasági községek polgármestereivel azzal a távlati céllal, hogy idővel e településekkel testvérközségi kapcsolatot alakítsunk ki. Ezt megemlítettem Puskár Árpádnak, s egyúttal meghívtam őt és társait Tardoskeddre. A meghívásnak augusztus ötödike és kilencedike között eleget is tettek, ők voltak az első vendégek a község ötven férőhelyes turistaszállójában, amelyet éppen augusztus ötödikén nyitottunk meg. • Milyen programot készítettek a vendégeknek? - Úgy vélem, sikerült nagyon változatos progra(Tiot összeállítanunk számukra. Ebben a községi hivatal munkatársain kívül sokat segített Balogh Olga mérnöknő, a helybéli mezőgazdasági szövetkezet alkalmazottja, aki a képviselő-testületben a szervezési bizottság elnöke. A vendégeknek bemutattuk községünket, jártak Érsekújvárott, egynapos látogatást tettek Pozsonyban, részt vettek egy katolikus szentmisén, amelyen Lénár Károly helybéli esperes külön üdvözölte őket. A szentmise keretében felléptek a Tardoskeddi Ifjúsági Közösség tagjai, akik valóban emlékezetessé tették számukra az estét. Természetesen ha az időjárás kedvező volt, bármikor elmehettek a termálfürdőnkbe. Hazautazásuk előtt a községi hivatalban fogadást rendeztünk a tiszteletükre. Ezen részt vett többek között azok a magánvállalkozók is, akik anyagilag és egyéb formában segítettek abban, hogy a vendégeink jól érezzék magukat, és kellemes emlékekkel távozzanak Tardoskeddről. A harmincegy tagú csoportban több kiskorú is volt, ők tinidiszkón vehettek részt. Este pedig Szűrte község műkedvelő csoportja lepett meg bennünket egy zenés-verses összeállítással. Egyébként ittlétükről a helyi kábeltévé másfél órás felvételt készített, és minden résztvevőnek színes fotókat ajándékoztunk. • Lesz folytatás is? - Igen. Szűrte polgármestere meghívott bennünket egy kárpátaljai látogatásra, aminek valószínűleg az ősz folyamán meghívásnak eleget is teszünk. • Ebben a régióban meglehetősen ritka, hogy egy falu Kárpátaljáról hív vendégeket. Miért döntöttek éppen Szűrte község mellett? - Ez csak a kezdet. Idővel szeretnénk erdélyi és vajdasági falvakkal is felvenni a kapcsolatot. A cél, hogy megismerjük azoknak a településeknek az életét, az ottani emberek mentalitását, problémáit, akik magyarokként szintén kisebbségben élnek egy másik ország területén. Puskár Árpád szürtei polgármestert is arra kértük a látogatás végén, hogy összegezze tapasztalatait. - Nagyon hálás vagyok Kele Lajos polgármesternek azért, hogy ez a látogatás ilyen gyorsan és ilyen formában megvalósult. Sok hasznos tapasztalatra tettem szert, melyeket otthon valószínűleg kamatoztatni tudok. Ami az élményeket illeti: nehéz volna egyet kiemelni közülük. Sokat jelentett számomra az itteni emberek kedvessége, vendégszeretete, a pozsonyi látogatás. Abban bízom, hogy ősszel Szürtén láthatjuk vendégül Tardoskedd küldöttségét, és ebből a barátságból idővel akár testvértelepülési kapcsolat is kialakulhat. • Szürtének hány lakosa van, és Kárpátalja melyik részén található? - Ungvártól, Kárpátalja központjától tizennyolc kilométerre, az országhatártól, Csaptól pedig kilenc kilométer távolságra, a főút mentén fekszik, 2800 lakosa van, a túlnyomó többség magyarnak vallja magát. A faluban a legjelentősebb politikai erőt a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége képviseli, amelynek ötszáz tagja van. Van egy alapfokú iskolánk, ahol az oktatás magyarul is folyik. A helybéliek zöme pedig a volt kolhozban dolgozik. Sokan foglalkoznak háztájival, s miután nálunk is sok üzem, gyár megszűnt, több családnak az egyedüli bevételi forrást az jelenti, hogy a megtermett gyümölcsöt, zöldséget, a tejet és a túrót a piacon értékesíti. • Milyen téren tudna együttműködni Tardoskedd és Szűrte? - Szerintem szóba jöhet a kulturális együttműködés, gondolok itt a két faluban működő ifjúsági énekkar kölcsönös bemutatkozásaira, fellépéseire. Aztán vállalkozók számára lehetne szorosabb kapcsolatokat teremteni, úgy, hogy abból mindkét fél profitáljon. KAMONCZA MÁRTA