Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-27 / 200. szám, kedd

1996. augusztus 30. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ Ó [ 3 \ LAKASEPITESI ELOTAKAREKOSSAG Az állam nem fizet rá Az Első Építési Takarékpénztár 1995-ben 50 000 szlovákiai lakás rekonstrukciójához, illetve korszerű­sítéséhezjárult hozzá. Ján Roland Burger, a takarék­pénztár igazgatója szerint az idén 60 000-rel nő a felújított lakások száma. Az építkezési hitelek, illetve a közteshitelek felhasználásának szempontjából pontosítva az adatokat az igazgató hangsúlyozta, hogy a pénzeszközök 75 százalékát javításokra, re­konstrukciókra és lakáskorszerűsítésekre fordítják, 25 százalékát pedig új lakások építésére. Míg tavaly a pénzintézet 1,1 milliárd koronát szabadított fel hi­telek, közteshitelek formájában vagy a szerződésből eredő egyéb felhasználási feltételek alapján, az idén 4 milliárd korona, jövőre pedig 7 milliárd korona ilyen célú felszabadításával számol. Az igazgató hangsúlyozta hogy 1996 az első olyan esztendő, amikor a takarékpénztár több pénzt nyújt hitel for­májában mint az állam, amely 2,3 milliárd koronát juttat az Első Építési Takarékpénztárnak lakás­előtakarékossági prémiumokra. Az állam által kifizetett támogatás azonban a meg­valósított lakásépítési tervekből befizetett adók és átutalások formájában nagyon gyorsan többszörö­sen megtérül az állami költségvetésbe. TA SR Az Első Építési Takarékpénztárral kötött szerződések számának alakulása (zárójelben az adott évben megkötött szerződések száma) 761600 (142 022) 55 059 1992 1993 1994 1995 1996 (aug. 2-ig) KOLTSEGVETESI ES DOTÁLT SZFÉRA A szakszervezetek 13. fizetést követelnek ÚJ Szó-tudósítás A szakszervezetek a költségvetési és a dotált szférában Jövőre á bértarifák 15 százalékos emelését és tizenharma­dik fizetést követelnek - derült ki a Szakszervezeti Szövet­ségek Konföderációja (KOZ) és a kormány képviselőinek tegnapi találkozóján. még nem adták fel a reményt, hogy ezen a címen sikerül vala­milyen juttatást biztosítani a két említett szférában dolgozóknak. Ezzel kapcsolatban egyelőre az egyes ágazatok képviselőitől kaptak ígéretet arra, hogy ha az év végén marad pénzük, igye­keznek majd ilyen célra is fel­használni. A jövő évet tekintve a Daniel Repáš, a KOZ alelnöke a megbeszélések után elmond­ta, hogy a tavalyi tapasztalatok­ból okulva a tárgyalásokat még a jövő évi költségvetés kidolgo­zásának elején megkezdték. Ta­valy nem sikerült megegyezniük a tizenharmadik fizetésben, de 15 százalékos bértarifa-fejlesz­tést végső kompromisszumnak tekintik, amelyből nem hajlan­dók engedni. Ezenkívül azt kér­ték, hogy a tizenharmadik fize­tést kormányrendelet biztosítsa. Jozef Kalman miniszterelnök­helyettes a KOZ hozzáállását ru­galmatlannak nevezte. A tavalyi pluszfizetés utólagos megítélé­sére semmi esélyt nem lát, az idei követeléseket pedig a pénz­ügyminisztérium, illetve az illeté­kes miniszterek elé terjeszti. A két fél legközelebb szeptember 19-én ül tárgyalóasztalhoz. Kal­man felhívta a figyelmet arra is, hogy a költségvetési szférában a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest az átlagfizetés 12,3 százalékkal nőtt (7520 koroná­ra), a dotált szférában pedig 8 százalékkal (6681 koronára). A jövő évi számítások alapjául szolgáló makroökonómiai muta­tók pedig lényegében megegyez­nek az ideiekkel. így például a jövő évi költségvetés kidolgozá­sakor egyelőre hatszázalékos inflációval számolnak. (tuba) VALUTATULAJDONOSOK FIGYELMÉBE Kamatcsökkentési hullám Az elmúlt héten az 1,48-1,49 DEM, 107-108 JPY szinteken In­gadozott a dollár árfolyama. Augusztus 20-án került sor az ame­rikai központi bank, a FED nyíltpiaci bizottságának ülésére, ahol a kamatok változatlan szinten tartása mellett döntöttek. A hír nem gyakorolt hatást az árfolyamokra, mivel egy esetleges ka­matemelésre csak igen kevesen számítottak a devizapiacokon. kos repó kamatcsökkentést haj­tott végre. A kereskedelmi bankok egyik fontos forrásszerzési le­hetőségét jelentő értékpapír­visszavásárlási konstrukció ka­matának enyhítése a rövid távú pénzpiaci kamatok csökkentését eredményezte. A váratlan intézke­dés hatására a márka árfolyama gyengülni kezdett mind a dollár­ral, mind más európai valutákkal szemben. Amint az szokásos, ezúttal sem maradt el a német intézkedést kö­vető kamatcsökkentési hullám A hét másik, nagy érdeklődés­sel kísért eseménye a német köz­ponti bank tanácsülése volt, ettől ugyanis várható volt egy újabb ka­matcsökkentés. A legfrissebb né­met gazdasági adatok fényében, mint például a lassuló pénz­mennyiség-bővülési ütem, vala­mint a németországi gazdaságku­tató intézet optimista konjunktú­ra-előrejelzése alapján azonban kezdtek szertefoszlani a várako­zások. A devizapiacok legnagyobb meglepetésére azonban a Bun­desbank agresszív, 0,3 százalé­Európában. A franciák, az osztrá­kok, a belgák, a hollandok, a dá­nok, a finnek, a görögök is hason­ló mértékben szállították lejjebb egyes irányadó kamataikat. Válto­zatlanul erős a kereslet a svájci frank iránt, többek között a Borisz Jelcin egészségi állapotával kap­csolatos aggodalmak miatt profi­tál biztonsági tartalékvaluta funk­ciójából. A héten Kanadában is 0,25 százalékos kamatcsökken­tést hajtott végre a központi bank, amelyeta kereskedelmi bankok is követtek legjobb adósaik számá­ra megállapított hitelkamataik­ban. A japán jen árfolyama nem változott jelentősen, annak ellené­re sem, hogy egy újabb pénzinté­zetjelentett csődöt. A dollár a né­met csökkentést követően mint­egy 80 pfenniget erősödött, elgon­dolkodtató azonban, hogy árfolya­ma már a következő napon visszasüllyedt a korábbi értékek környékére. Tény, hogy a költség­vetési hiány és a külkereskedelmi deficit számai változatlanul túl magasak, ráadásul az elnökvá­lasztás évében a kormányzat alig­ha képes ellenállni az exportlobby nyomásának, akik versenyképes­ségük megőrzése érdekében nem támogatják a dollár erősödését. A héten ismertté vált amerikai gazdasági adatok szerint június­ban a külkereskedelmi deficit 23,1 százalékkal, 8,11 milliárd dollárra csökkent. Júliusban az im­portárak 0,2, az exportárak 0,5 százalékkal csökkentek, a tartós fogyasztási cikkek megrendelésál­lománya 1,6, a védelmi jellegű té­telek nélkül 3,5 százalékkal emel­kedett. A dollár árfolyama ezen a héten valószínűleg változatlanul 1,47-1,50 DEM között fog inga­dozni. SZATMÁRI SÁNDOR VÁLASZ OLVASÓINKNAK Törvénytelenül O. J.: - A munkáltatóm tegnap közölte velünk, hogy a mun­kaviszonyunk szeptember elsejétől megszűnik. Senki sem merte megkérdezni, hogy a végkielégítést klflzetl-e nekünk. Amikor én ezt megkérdeztem, a kft. elnöke azt válaszolta, hogy rajtam kívül mindenki dolgozhat szeptember elsejéig, nekem pedig azonnali hatályú felmondást ad. Jogos ez? Egy ilyen helyzetben semmi sem jogos. Szóban, szóbelileg nem lehet megszüntetni a mun­kaviszonyt sem felmondással, sem pedig azonnali hatállyal. A munkaviszony bármilyen módon történő megszüntetése érvé­nyességének feltétele az, hogy egy ilyen jogügyletnek írásban kell történnie, és a munkavi­szony megszüntetésének oka csak az lehet, amit a törvény té­telesen említ, felsorol (itt főként a Munka Törvénykönyve 46. §­ának első bekezdésében, illetve az említett törvénykönyv 53. íj­ában felsorolt jogcímekről van szó). Törvény írja elő a felmondá­si határidőket is. Vannak bizonyos kivételek; például a munkaviszonyon kívül végzett tevékenységről szóló megállapodások tesznek le­hetővé ilyen kivételes megoldá­sokat. Mivel a munkaszerződéseiket nem ismerjük, ajánlatosnak tar­tanánk, ha a munkaszerződése­ikkel egy ügyvédet keresnének fel, aki, ha valóban munka­szerződésekről van szó, megfo­galmazhat egy olyan bírósági be­adványt, amely a munkaviszony megszüntetése érvénytelensé­gének megállapítására irányul­na, és érvényesítené az ilyen jog­ellenes cselekményből eredő jo­gokat is (többek között mondjuk a felmondási időre járó munka­bér-megtérítést stb.). (fekete) SZLOVÁKI A EURO-ATLANTI CSATLAKOZASA Kerekasztal - hétfőn ÚJ Szó-hír Az MKDM-mel tárgyaltak tegnap a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt vezetői arról, hogy mit kellene feltétlenül tenni az ország miha­marabbi euro-atlanti csatlakozása érdekében. Bárdos Gyula, az MKDM szóvivője lapunknak megerősítette, hogy a jövő hétfőn kerül sor a politikai pártok és mozgalmak e témával kapcsolatos kerek­asztal-megbeszélésére. A tegnapi, az MKDM kezdeményezéséből született tárgyaláson más kérdésekről is szó volt. Bárdos lapunk­nak elmondta: mozgalmuk vezetése hangsúlyosan sürgette az el­lenzéki összefogást. Pontosabban az ellenzéki pártok összefogá­sát, azt, hogy tiltakozzanak a kormánynak a kultúra, az oktatásügy stb. terén alkalmazott jelenlegi praktikái ellen, s dolgozzanak ki al­ternatívákat. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy kezdeményezésük­nek kedvező visszhangja lesz az ellenzék körében. G. A. Pornókiadvány a Matica... (Folytatás az 1. oldalról) nyomását. A Maticának le­hetősége van arra, hogy a Neo­grafia igazgatósági tagjai révén vagy a részvénytársasági közgyűlés segítségével beavat­kozzék az ügybe." A szlovák sajtóban a múlt hé­ten jelent meg a hír, hogy a ma­ticás nyomdában készül a cseh és szlovák piacon megjelenő egyik legkeményebb pornókiad­vány, az ÖKM, amely azonban sem a kiadóról, sem a nyomdá­ról nem közöl semmilyen ada­tot. Csak emlékeztetőül: a Mati­ca slovenská a Neografia nyom­dát 1994-ben az akkori Mečiar­kormánytól jelképes áron, egy koronáért kapta meg. HALALOZAS Fájdalommal tudatjuk, hogy 1996. augusztus 24-én, 63. életévében elhunyt CZVEDLER JÁNOS. Temetése 1996. augusztus 28-án (szerdán) 16.30 órakor lesz a somorjai temetőben. A gyászoló család V-1924 „Törököt fogtak" A MEZŐGAZDÁSZOK MOZGALMA SZERINT: Az illegális gabonakivitel kivizsgálása politikai akarat kérdése • ÚJ Szó-tudósítás „A Mezőgazdászok Mozgalma a semlegességet tartja Szlovákia szempontjából a legelfogadhatóbb alternatívának. Ugyanakkor teljes mértékben egyetért azzal, hogy ha­zánk NATO-csatlakozásáról - más, hasonló fontosságú kérdésekhez hasonlóan - népszavazással kelle­ne dönteni" - jelentette kí Jozef Klein, a mozgalom elnöke a tegna­pi sajtótájékoztatón. Álláspontjuk­ról múlt pénteki megbeszélésükön tájékoztatták a köztársasági elnö­köt is. Az EU-tagsággal kapcsolat­ban Kleip kifejtette, hogy az a mezőgazdaság szempontjából bi­zonyos tekintetben előnyös lenne, hiszen az EU-tagországokban akár a 40 százalékot is eléri az agrárága­zat támogatottsága. Nem tartja vi­szont reálisnak, hogy nálunk is ha­sonló mértékben dotálják a mezőgazdaságot; így viszont a ha­zai paraszt nem lenne egyenrangú partnere a külföldi farmernek, és nehezen tudná megállni a helyét a konkurenciaharcban. A mezőgazdaság hanyatlását és az ágazatban uralkodó gazdasági válságot a mozgalom képviselői szerint még nem sikerült megállíta­ni. Ennek fő okát a bankok hitelpo­litikájában és a költségek, valamint a felvásárlási árak közti aránytalan­ságban látják. A bankok öt év alatt (1991-től 1995-ig) kamatok címén 12,1 milliárd koronát hajtottak be a mezőgazdasági termelőktől, és mindezt nagyrészt nem a nyere­ségből, hanem az üzemek alaptőkéjének rovására. Remény­kedésre adhat okot az a tény, hogy a bankok új tartalékalap létrehozá­sán dolgoznak. A mintegy 30 milli­árd korona a bankok adósságállo­mányának leépítésére szolgálna. Gyakorlatilag ez azt jelentené, hogy a bankok elengedhetnék adósaik tartozásainak bizonyos részét. Jó volna, ha a mezőgazdaság adós­ságterheinek enyhítésére 3-4 milli­árd korona jutna ebből az összegből. Addig ugyanis, míg a hosszú távú hiteleknek és azok ka­matainak visszafizetése alól nem mentesülnek, vagy legalábbis ideig­lenesen nem szabadulnak meg a mezőgazdasági üzemek, nagy ré­szük nem bír talpra állni. A gabonaárakkal és a hazai ga­bonapiac alakulásával kapcsolat­ban szerintük egyáltalán nem kelle­ne korlátozni a kivitelt és a behoza­talt. Addig ugyanis, míg az állam be­leavatkozik abba, hogy a termelő mennyiért és kinek adhatja el ter­ményét, soha nem kap érte a világ­piaci árnak megfelelő összeget. Ugyanakkor a költségek már meg­közelítették, sőt sok esetben elér­ték a világpiaciakat. Ilyen körülmé­nyek között azonban nem lehet gazdaságosan termelni. Kérdé­sünkre, hogy a mozgalom vezetősé­ge szerint nyilvánosságra kerül-e a tavaszi illegális gabonakivitel fe­lelőseinek névsora, a következő vá­laszt kaptuk: mindez akarom ­nem akarom kérdése. Az egész ügy kivizsgálása néhány nap alatt lezaj­lana, ha megvolna a politikai hata­lom részéről az akarat. Ismertek vi­szont a parlamentben uralkodó erőviszonyok, ezért nincs túl sok re­mény arra, hogy fény derüljön a va­lódi felelősök kilétére. Ennek el­lenére a parlament mezőgazdasági bizottságában a soron következő ülésen napirendre szeretnék tűzni ezt a kérdést. (krasznica) Ú) Szó-lnformáclo A növekvő bűnözéssel ará­nyosan a rendőröknek is egy­re több dolguk akad, s ez alól nem képez kivételt a határ­rendőrségés az idegenrendé­szet sem. 1994-ben 2182 il­legálisnek, határátlépőt tar­tóztattak le Szlovákiában, '95-ben már 2739-et, idén pedig 1985-öt. Pavol Ňuňuk ezredes, a határrendőrség és idegenrendészet igazgatójá­nak tájékoztatása szerint túl­nyomórészt ázsiai bevándor­lók akadnak fenn a horgon, elsősorban irakiak, afganisz­tániak, libanoniak és kurdok. Úticéljuk szinte kivétel nélkül Németország. A szlovák hatá­ron egyébként ötszáz és ezer dollár közti összeget kell fizet­ni az átcsempészésért, és egyre többen keresik ily mó­don a kenyerüket. Az embercsempészetet természetesen jól szervezett, nemzetközi maffia irányítja, tarifái borsosak. A kéjutazás­nak korántsem nevezhető, kamionok, teherautók gyom­rában abszolvált Isztam­bul-Frankfurt út hatezer amerikai dollárba kerül. A le­bukás veszélye nagy, hiszen több határon is át kell kelni. A kamionból előkászálódó le­bukottaknak fogalmuk sincs, éppen melyik ország ha­tárőrei csípték el őket, azon­ban Németországot egyikük sem ejtené ki a száján. Azt hajtogatják, valamelyik de­mokratikus európai ország­ban szeretnének letelepedni, és csodálkoznak, hogy Szlová­kiában vannak. Ennek ellené­re szinte kivétel nélkül mene­dékjogot kérnek. Sorsuk több­nyire kitoloncolás, mégpedig abba az országba, ahonnan elindultak a remélt „éden" fe­lé. Szlovákiában jelenleg 23 548 személy tartózkodik ál­landó vagy tartós tartózkodási engedéllyel, többségük cseh állampolgár. hzs

Next

/
Thumbnails
Contents