Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-24 / 198. szám, szombat

2 I ÚJ SZÓ BÍELFÖLD - KÜLFÖLD 1996. augusztus 24. MOSZ KVA Antiszemita merénylet? Pokolgép robbant csütörtökön késő este egy moszkvai zsinagó­ga épülete mellett - jelentette a moszkvai biztonsági szolgálat közlése alapján az ITAR-TASZSZ. A szakértők szerint a robbanóesz­közben mintegy 300 gramm TNT­vel azonos hatású robbanószer volt. Személyi sérülés nem tör­tént, de a környező épületek abla­kai kitörtek. A hatóságok haladéktalanul megkezdték a. nyomozást. Sza­kértők szerint a robbanásnak nincs köze a korábbi moszkvai robbantásokhoz, köztük a két júli­usi, trolibusz elleni merénylethez. Az AFP jelentése szerint a zsi­nagógát működtető vallási közös­ség nyilatkozatot adott ki, amely­ben „antiszemita merényletnek" nevezte a robbantást. MTI Kitüntetés a szabadult pilótáknak Viktor Csernomirgyin orosz mi­niszterelnök kitüntetéseket adott át tegnap az ll-76-os re­pülőgép legénységének „az af­ganisztáni kényszertartózkodás­ból való kiszabadulásukkor ta­núsított hősiességükért, bátor­ságukért és kitartásukért". A hét repülős a múlt hét vé­gén érkezett Moszkvába, miu­tán vakmerő szökést hajtottak végre egy afgán lázadócsoport fogságából, egy évi megpróbál­tatás után. A miniszterelnök átadta Bo­risz Jetein üdvözletét a pilóták­nak. - Csütörtökön hosszas be­szélgetést folytattam az elnök­kel. Borisz Jelcin üdvözletét küldi önöknek. Őszintén aggódott ma­gukért - mondta Csernomirgyin. A miniszterelnök aláhúzta: bár az orosz vezetés állhatatos erőfeszítéseket tett a pilóták ki­szabadításáért, ők végül életü­ket kockáztatva maguk szaba­dultak ki a fogságból. MTI TINCA A MAGYAR-ROMAN ALAPSZERZŐDÉSRŐL Tisztességes kompromisszum MTI-hír „Nem tudunk megszabadulni ama csaknem 50 éve belénk ivódott gondolkodásmódtól, hogy győzteseket és vesztese­ket lássunk az események meg­ítélésekor" - mondotta Gheor­ghe Tinca román védelmi minis­zter a román-magyar alap­szerződéssel kapcsolatban adott nyilatkozatában. A Cronica Romana című napi­lap pénteki számában megje­lent interjújában a miniszter ki­fejtette: „Véleményem szerint tisztességes kompromisszum született, amelyhez mindkét fél hozzájárult. Helytelen azt állíta­ni, hogy Románia elért mindent, amit akart, Magyarország pedig engedett. Ugyanígy nem mond­hatjuk azt sem, hogy Magyaror­szág győzött, s mi engedtünk. Mindkét fél megtette a tőle tel­hető erőfeszítéseket, figyelem­be véve azt a közeget, amely je­lenleg körülveszi őket. Meg kell szoknunk azokat a struktúrákat uraló szabályokat, amelyekbe integrálódni akarunk, nevezete­sen, hogy minden probléma csakis tárgyalásos úton oldható meg, s annak végül kompro­misszumhoz kell vezetnie. Ez a szabály tartotta és tartja egyben az európai és euroatlanti közös­séget" - jelentette ki Tinca a Cronica Romanában. PERESZ-ARAFAT TALALKOZO Netanjahu tárgyalásokat ígér MTI-hírek Az izraeli kormányfő a PFSZ­szel folytatott tárgyalások közeli felújítását ígérte az egyiptomi el­nöknek. Benjamin Netanjahu csütörtökön telefonon tárgyalt Hoszni Mubarakkal, röviddel az­után, hogy Hoszni Mubarak kilá­tásba helyezte: nem hívja össze a novemberre tervezett kairói közel-keleti gazdasági csúcsér­tekezletet, ha Izrael nem teljesí­ti a palesztinokkal kötött eddigi megállapodásait, és nem foly­tatja a béketárgyalásokat. Netanjahu hivatala sajtónyi­latkozatban közölte, hogy „a mi­niszterelnök tájékoztatta Muba­rak elnököt a palesztinokkal a közeli jövőben felújítandó tárgya lások tervezett menetrendjéről". Izraelnek a megállapodások szerint már márciusban ki kel­lett volna vonnia katonáit a cisz­jordániai Hebron városából, de a kivonást a napokban újabb feltételekhez kötötte. Ugyancsak csütörtökön Bili Clinton amerikai elnök levélben biztosította Jasszer Arafatot, a Palesztin Hatóság elnökét arról, hogy az Egyesült Államok to­vábbra is támogatja a közel-ke­leti békefolyamatot. Mint gázai hivatalos (palesztin) források el­mondták, a levélben Clinton méltatta Arafat türelmét, a bé­keerőfeszítésekben megnyilvá­Peresz és Arafat nuló jószándékát, és ígéretet tett arra, hogy Washington a jövőben tovább fáradozik egy át­fogó közel-keleti béke kidolgo­zásán. Gázában csütörtök este ült tárgyalóasztalhoz Jasszer Arafat és Simon Peresz izraeli ellenzé­ČTK/AP ki vezető. Ez volt az első találko­zójuk azóta, hogy Peresz veresé­get szenvedett a választásokon. Az egyórás tárgyalás utáni kö­zös sajtóértekezleten mindkét politikus elkötelezte magát a bé­kemegállapodás megóvása és továbblendítése mellett. VAJ D AS AG A magyarok zaklatásáról Amikor 1992-ben úgy tűnt, hogy a vajdasági magyarok kihir­detik autonómiájukat, azt a fel­adatot kaptam, hogy a szabadkai rendőrség tagjaként jól ijesszek rájuk - nyilatkozta a Nedeljni Te­legrafnak adott nyilatkozatában Miodrag Lukovac volt szabadkai rendőr, a radikális párt egykori hí­ve. A Magyar Szó által ismertetett nyilatkozatban a szerbiai vezetés mostani politikájában mélyen csa­lódott Lukovac elmondta: „Már az utasítás kiadása előtt is többsör megjelentem azokban a helysé­gekben, ahol a magyarok vannak többségben, s a félelemkeltés kü­lönböző módozatait alkalmaztam ellenük. A legjelentősebb ilyen ak­ció, amelyet feletteseim is jóvá­hagytak, az a híres sajtóértekez­let volt, amelyet a szerb csetnik­gárda tartott Szabadkán" ­mondta Lukovac, majd közölte: egyike volt annak a kilenc gép­pisztolyosnak, akik bejelentették, hogy a magyarok megtorlásokra számíthatnak. MTI AUSZTRIA Amerikai fegyverraktárak Az osztrák belügyi szervek egy titkos akciójuk során az elmúlt napokban összesen négy, a II. világháború után létesített ame­rikai fegyverraktárt ürítettek ki ­jelentette a tegnapi grazi K/e/ne Zeitung. A raktárak mindegyike tíz em­berre való felszerelést tartalma­zott. Az egyik helyszínen azon­ban hiányzott mintegy 20 kézig­ránát, 50 kilogramm robbanóa­nyag, továbbá több pisztoly és géppisztoly a „szokásos" kész­letből, ami arra utal, hogy ezt a rejtekhelyet körülbelül két évti­zeddel ezelőtt egy vízvezeték építésekor ismeretlen szemé­lyek felfedezték és kifosztották - mondta az akció vezetője. A feltárt raktárak a hallstatti tóhoz közeli Bad Mitterndorfban és környékén voltak. Ezt a kör­zetet a kort ismerő szakértők már januárban - amikor felröp­pentek a hírek a titkos amerikai raktárakról - lehetséges hely­színnek tekintették. MTI VILÁGHÍRADO Megnyílhat a kolozsvári magyar egyetem? A román-magyar alapszerződésben szerepei a Bolyai János ko­lozsvári magyar egyetem visszaállítása - jelentette ki Magyaror szágról történt visszatérése után Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető elnöke. Takács Csaba elmondta, hogy román és magyar forrásokból származnak az egyetem újrain­dításáról szóló értesülései. Az RMDSZ vezető politikusa beszámolt arról is, hogy az alapszerződésről folytatott legutóbbi budapesti tár­gyalások középpontjában az erdélyi magyar egyházi javak vissza­adásának ügye és az ellenőrző mechanizmusok álltak. Algéria: lelőtték a francia püspök merénylőit Az algériai biztonsági erők agyonlőtték azt a három iszlámista ge­rillát, akit egy francia püspök augusztus eleji meggyilkolásával gya­núsítottak - közölte az algériai állami televízió. A biztonsági erők to­vábbá letartóztattak négy férfit, akit a merénylőkkel való együttműködés miatt köröztek. A televízió nem számolt be arról, hogy az iszlámista gerillákat mikor lőtték agyon, csupán a négy le­tartóztatottat és az elkobzott fegyvereket mutatta. A hírolvasó sze­rint a letartóztatottak megvallották a Pierre Claviere francia római katolikus püspök elleni merénylet részleteit. Az FBI irodát nyit Prágában Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal (FBI) még az idén meg akarja nyitni prágai irodáját, hogy szorosabbra fűzze a két ország együttműködését a szervezett bűnözés és a nemzetközi terroriz­mus elleni harcban - közölte csütörtökön a cseh rendőrfőkapitány helyettese, illetve az FBI egyik szóvivője. Az FBI-nál már is meghir­dették a pályázatot a csehországi képviselő leendő posztjára, amely az Egyesült Államok prágai nagykövetségének keretében működik majd. Irak akadályozza a leszerelési ellenőröket Irak továbbra is kijátssza a tiltott fegyverei leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság megfigyelőit. Vasúti szerelvényeken és teherautó­kon szállítja ide-oda az országban a tiltott hadianyagokat, hogy a fel­ügyelők ne fedezzék föl azokat - közölte a Biztonsági Tanáccsal csütörtökön Rolf Ekeus, az ENSZ-bizottság vezetője. USA: visszaküldik a kubai menekülteket Washingtonban csütörtökön megerősítették, hogy a jövőben is visszaadják Kubának azokat a menekülteket, akik a tengeren át az Egyesült Államokba, illetve a guantánamói támaszpontra menekül­nek. Glyn Davies külügyi szóvivő azért tette ezt a nyilatkozatot, mert Havanna a hét elején azzal vádolta az amerikai hatóságokat, hogy nem tartották be erre vonatkozó korábbi megállapodásukat. Az 1995 májusában született megegyezés szerint az illegálisan az Egyesült Államokba menekülő kubaiakat visszaküldik, ugyanakkor évi húszezer kubai számára hivatalosan engedélyezik a bevándor­lást. Észak-koreai diplomaták kiutasítása Cigarettacsempészés vádjával kiutasítottak Svédországból há­rom észak-koreai diplomatát. A svéd hatóságokkal együttműködő észt rendőrség Tallinnban - kompraszállás közben - letartóztatta, mert rajtakapta őket azon, hogy 75 ezer dollár értékű cigarettát csempésznek Svédországba, ahol a dohányáru hagyományosan na­gyon drága. Palme fia elégedetlen Alkalmatlansággal vádolta a tíz évvel ezelőtt meggyilkolt svéd mi­niszterelnök, Olof Palme fia a merénylet kivizsgálásával megbízott bizottságot. Maarten Palme szerint a bizottságban bűnügyi sza­kértőkként olyanok tevékenykednek, akik azelőtt sohasem foglal koztak ilyen ügyekkel. Javasolta, hogy a vizsgálat során kérjék kül­földi rendőrségi szakértők segítségét, és utalt arra a detektívek ál­tal hangoztatott feltételezésre, amely szerint elképzelhető, hogy svéd rendőröknek is része volt Olof Palme meggyilkolásában. Chile: a katonai diktatúra további áldozatai Egy chilei emberi jogi bizottság további 899 emberről derítette ki, hogy meghaltak vagy eltűntek az Augusto Pinochet vezette katonai diktatúra évei alatt. A hat évig tartó nyomozás végeredménye sze­rint közel 3 200-ra tehető a junta áldozatainak száma - jelentette be csütörtökön a bizottság vezetője, aki a vizsgálatról készült jelen­tést átadta Eduardo Frei államfőnek. MTI AMERIKAI ELNÖKVALASZTAS - FELMERESEK Az oktatás meghatározó téma Az amerikai választók túlnyomó többségének a véleménye szerint az ország előtt álló legfontosabb probléma az okta­tás helyzetének a Javítása, magasan megelőzve a gazdaság állapotát és a bűnözés elleni küzdelmet. A Reuters-Zogby megbízásából készült felmérés alapján a megkérdezettek­nek csaknem a kilencven százaléka gondolja úgy, hogy az oktatással kapcsolatos kérdések döntő mértékben befolyá­solják majd, hogy kire adja a szavazatát a novemberi elnök­választásokon. Az amerikai állampolgárok ag­godalma nyilvánvalóan nem alap­talan, és véleményüket alátá­masztja az oktatásügyi minisztéri­um legújabb jelentése is. A beszá­moló szerint most szeptemberben nem kevesebb, mint 51,7 millió amerikai tanuló és diák fog beirat­kozni a különböző - elemi, közép­és felsőszintű - oktatási intézmé­nyekbe, megdöntve a korábbi, 1971-es csúcsot. A robbanást az idézi elő, hogy az ötvenes-hatva­nas évtizedben született korosz­tály - az úgynevezett baby-boom nemzedék - gyermekei most kez­denek felnőni, irdatlan terhet je­lentve az amerikai iskolarendszer­re. A hullám 2006-ban fogja elérni a tetőpontját, akkor 54,6 millió ta­nulónak és diáknak kell majd he­lyet biztosítani az oktatási intéz­ményekben. A minisztériumi je­lentés szerint addigra 190 000 ta­nárral, 6000 iskolával és 15 milli­árd dollárral többre lesz szükség a jelenlegihez képest, ha el kívánják kerülni a válságot. A Reuters-Zogby felmérése azt tükrözi, hogy ebből a szempontból Bili Clintonnak kedvezőbb a hely­zete, mert ő nagyobb hangsúlyt fektet az iskolarendszer védelmé­re, mint republikánus kihívója, Bob Dole. A csütörtökön ismertetett nép­szerűségi mutatók egyébként me­gerősítik, hogy a republikánusok derűlátást és egységet sugárzó San Diegó-i kongresszusa nyo­mán Bob Dole-nak sikerült lefa­ragnia a hátrányából, és már csak öt százalékkal van lemaradva az elnöktől. A különbség azonban is­mét növekedhet, hiszen a jövő hé­ten a demokratákon a sor, kon­venciójuk napokon át rivaldafény­be állíthatja az elnököt. A felmérés tanúsága szerint a választók szemében az oktatás, a gazdaság és a bűnözés után a kö­vetkező témakörök esnek majd latba a szavazásnál (fontossági sorrendben): a jelölt jelleme, az egészségügy helyzete, a költség­vetési deficit, a környezetvéde­lem, az adócsökkentés, a külpoli­tika és az abortusz. MTI Sikeres budapesti koncertje után Prágában folytatta turnéját Tina Turner. Csütörtöki fellépése előtt még ta­lálkozott Václav Havel államfővel. A ČTK fotójának tanúsága szerint mindketten a legjobb formájukat hoz­ták: Tina áttetsző fekete csipkében feszített, az elnök farmerben és pulóverben.

Next

/
Thumbnails
Contents