Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-21 / 195. szám, szerda

1996. augusztus 30. BELFÖLD - GAZDASÁG ÚJ SZ

Ó [ 21 \ NEM ALLT MEG A MEZOGAZDASAG HANYATLASA Ismét az állam parancsol? „A gyakorlat, sajnos, azt mutatja, hogy a mezőgazdaság hanyatlása nem állt meg, csupán lelassult. Fokozódik a termelők pénzügyi helyzetének romlása, és a veszteségesség következményeként a mezőgazdasági üzemek nagy része az alaptőkéje rovására termel" - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet az Agrokomplex alkalmával rendezett a Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. a termelők hibája az sem, hogy Szlovákia lakossága bevételének 40 százalékát élelmiszerre költi. Ez teljes mértékben az alacsony bérek rovására írható. „Az energiaár emelkedése néhány napig szenzáció, aztán majdnem mindenki beletörődik. A gabona felvásárlási árának növekedése pedig már hetek-hónapok óta sajtótéma" - nehezményezték a termelők képviselői, majd hozzátették: „Most, hogy végre alkalmazkodunk a piaci viszonyokhoz, és megpróbáljuk gabonánkat kedvezőbb áron értékesíteni, mindenki bennünk látja a társadalom fő ellenségét, az infÚl Szó-jelentés Cyril Moravčík, a szövetség elnöke a költségek és a felvásárlási árak közti egyre mélyülő aránytalanságot jelölte meg ennek fő okaként. Mint elmondta, a mezőgazdasági üzemek már évek óta a szociális béke megőrzésének fő pillérei, és igazságtalan dolog azokat okolni az élelmiszerárak emelkedéséért. Hiszen a költségekkel szemben amelyek világpiaciak, és amelyeket szemrebbenés nélkül meg kell fizetniük a termelőknek - a felvásárlási árak messze elmaradnak a világpiaci áraktól. Nem lációs spirál elindítóit. Pedig a kenyér és tésztafélék drágulásának nem ez az egyedüli, fő oka. Sőt! Például a vízdíj emelése öt fillért tesz hozzá minden egyes kifli árához. Nem is beszélve az energia, az üzemanyag árának rohamos emelkedéséről." A sajtótájékoztatón szó esett továbbá arról, hogy a felvásárló üzemek és a feldolgozók alkalmazkodtak a piaci viszonyokhoz, és többet adnak a gabonáért, mint az Állami Piacszabályozási Alap által meghirdetett árak. Ezért sok termelő - akik szerződést kötöttek az alappal különböző okokra (például az alacsonyabb terméshozamokra) hivatkozva fel szeretné bontani a megállapodást. Még az esetleges szankcionálás árán is. Olyan hírek kaptak ugyanis szárnyra, hogy a jövő évi támogatások, illetve szubvenciók odaítélésekor diszkriminálják a szerződést felbontó termelőket. Ez nem nevezhető másnak, mint az állami direktíva újabb megnyilvánulásának. Ugyanakkor az állam nem parancsol megálljt a csillagászati összegekre rúgó költségeknek. Az Agrokomplex standjait járva a termelők egyik szeme sír, a másik nevet. Örülnek a bő kínálatnak, ugyanakkor tudják, hogy a legtöbb esetben képtelenek a több milliós modern gépeket megvásárolni. Csupán a Mezőgazdasági Felvásárló Vállalattal szemben mintegy 3,5 milliárd koronával vannak eladósodva a mezőgazdasági üzemek. Megoldást jelentene, ha az állam átvállalná ezeket a terheket, s azáltal fellélegezhetnének a termelők, és beindulhatna egy egészséges fejlesztési folyamat. Mindennek gyakorlati megvalósulására azonban nem sok esély mutatkozik. (krasznica) Kevesebb osztályozott szén fogy A szlovákiai szénbányászat 1989-ig • kivételes helyzetben volt, majd uralkodóvá kezdett válni az a nézet, hogy egyáltalán nincs rá szükségünk. Csupán az 1992-es és 1993-as év fordulóján kezdett megváltozni ez a felfogás - állítja többek között Milan Špak, a kérdés szakértője, aki 1993-ban a gazdasági minisztérium tüzelőanyag és energetikai szakosztályán dolgozott, ma pedig a holiči HOSTA Kft. igazgatója. Szerinte a szénbányászatot öt éven belül nyereségessé lehetne fejleszteni. Mint ismeretes, a szlovákiai hőerőműveket csehországi, illetve oroszországi és ukrajnai szénre építették, tehát akkor sem használhatnánk szlovákiai barnaszenet, ha lenne belőle elegendő. Ehhez elsősorban rekonstrukciót kellene végrehajtani az erőműveken, ami viszont nem valósítható meg egyik napról a másikra. A szlovákiai barnaszénkészletek fokozatosan kimerülőben vannak. A szakértő szerint a Novákyi, illetve a Záhorie Bánya készletei 20 évre elegendőek, a többi lelőhely hamarább kimerül. Ami pedig a fogyasztást illeti: az osztályozott szén iránti kereslet fokozatosan csökken, mivel egyre több azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek gázzal, illetve árammal fűtenek. A szénfogyasztás alakulását meghatározza majd a légkör védelméről szóló törvény 1999. január elseji hatályba lépése éppúgy, mint a hőerőművek és a termelővállalatok lehetőségei. A Pravda nyomán Az SZK barnaszén-kitermelése Adatok ezer tonnában 4148 1991 1992 1993 1994 1995 1996 MECIAR A KASSAI MAGNEZITGYARROL A kormány segíteni akar TA SR-hír A kassai magnezitgyár problémáját meg kell oldani, de elhúzódásának okozója a megoldatlan gazdasági és szervezési összefüggéseken kívül a megfontolatlan szociális nyomásgyakorlás is jelentette ki a Rádiožurnál tegnap déli adásában Vladimír Mečiar miniszterelnök a felszámolás alatt levő állami vállalatnál uralkodó helyzet kapcsán. Továbbá kifejtette, hogy a kormány segíteni akar, és ezt meg is kell tennie, ezért feladatul adta a gazdasági miniszternek, hogy a hónap végéig terjessze a kabinet elé a helyzet megoldásának javaslatát. A kormány pedig ennek alapján dönt, ahogy azt tette a rajeci Korosán esetében is. Mint ismeretes, eleget tettek a vállalatnál dolgozó 320 személy anyagi követeléseinek. A magnezitgyár körüli helyzettel összefüggésben hangsúlyozta még, hogy e probléma nem újkeletű. A gazdasági miniszter főleg Rudolf Schuster kassai főpolgármesternek és a város lakosságának nyomására döntött a vállalat bezárásáról és felszámolásáról. A környezetvédelem szempontjából ugyan ez jó döntés volt, de nem gondolták végig összefüggéseit, főleg ami a foglalkoztatottság kérdését illeti. A továbbiakban kifejtette, hogy a szakszervezetek is felelősek a kialakult helyzetért, és ezért vállalniuk kell a felelősséget. Szerinte az a privatizáló személy, aki mellett a bányászok kiálltak, nem fizetőképes. „Már abban a pillanatban tudtuk, hogy nem teljesíti kötelezettségeit, amikor tárgyalni kezdtek vele" - szögezte le a miniszterelnök. A NÓGRÁDI HATÁRÁTKELŐHELYEN Hétfő a legrosszabb nap Hétfő a legrosszabb nap a kamionosok részére a Losonci járásban található három határátkelőhely egyikén, a Šiatorská Bukovinka-in. Štefan Markuš, a füleki idegenrendészeti osztály parancsnoka szerint a turistaidény kezdete előtt a Losoncról Magyarország felé vezető utat az első osztályba sorolták, ami azt jelenti, hogy a kamionosok a hét végén nem használhatják. S miután a kamionok a hét elején megmozdulnak, a várakozási idő órákra növekszik. A személygépkocsi-forgalom viszont a hétvégi napokon nagy itt. Sokan keresik fel a Salgótarjánban, illetve Budapesten működő kínai, vietnami és lengyel piacokat, és sokakat csábítanak hétvégén a magyarországi üdülőközpontok, fürdőhelyek is. ™ "" Helyreigazítás Hétfői számunk 5. oldalán ismertettük a Reményben megjelent írnunk kell róla című cikket, amelybe másolás közben értelemzavaró hiba került. Ez a rész helyesen így hangzik: Kimutatások készültek, amelyek szerint - ez volt az első változat - Dél-Szlovákiában 372 olyan község van, ahol nem miséznek szlovákul. Amikor az egyik főpásztor is igazságra hivatkozva tiltakozott ilyen nem létező szám ellen, előkerült egy szépített változat, amely szerint 165 helységben nem miséznek szlovákul. Ám ez a „javított" változat sem felel meg a valóságnak. A szerző és az érintettek szíves elnézését kérjük. VÁLASZ OLVASÓINKNAK Öröklés D. P.: A nagybátyámat 1945-ben elüldözték az akkori csehszlovák államból. Voltak itt földjei, és volt egy bérháza ís, ezeket elkonflskálták tőle. A nagybátyám tavaly meghalt. A végrendeletében az egyedüli örököseként én vagyok feltüntetve. Ezzel kapcsolatban akarom megkérdezni, követelhetem-e a szlovák államtól a szlovákiai örökségem kiadását. A végrendeletben ezek a földek és a bérház egyébként tételesen fel vannak tüntetve (telekkönyvi kivonatnak és egyéb nyilvántartásoknak megfelelően). Nem akarjuk elkeseríteni, de örökölni csak azt lehet, ami az örökhagyót a halála pillanatában megillette. Az örökhagyó a végrendeletében bármiféle vagyont feltüntethet. Örökölni viszont csak azt lehet, ami az örökhagyót a halála napján, a halála pillanatában megillette. Ha a nagybátyja vagyonát konfiskálták, és ő ezt a vagyont nem igényelte vissza, nem kérte a konfiskálási határozat megsemmisítését, akkor nagyon nehéz, illetve gyakorlatilag lehetetlen les? ehhez a vagyonhoz hozzájutnia, mivel a világszerte általánosan elismert alapelv szerint „az örökös nem örökölhet több jogot, mint amennyi az örökhagyót megillette". Számolnia kell azzal is hogy a konfiskációkkal kapcsolatos kárpótlási határidők már lejártak. Ebben az esetben úgynevezett jogvesztő határidőkről volt szó, és ezért még méltányossági okokra történő hivatkozással sem lehet kérelmezni új határidőt vagy más jogorvoslatot. (fekete) HALALOZ Fájdalommal tudatjuk, hogy 1996. augusztus 19-én, 68. életévében elhunyt RAVASZ LAJOS. Temetése 1996. augusztus 22-én (csütörtökön) 14 órakor lesz a dióspatonyi temetőben. A gyászoló család DS-185 A Böngésző nyertese A Vasárnap játékára e héten 1322 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Császár Klára közjegyző jelenlétében sorsolta ki a szerencsés nyertes nevét, aki Ruzsik Mária tardoskeddi olvasónk. E héten neki küldünk 1500 koronát. A helyes megfejtés: Egy szerelmes szakács 1000+1 receptjét. Ha szerda, akkor.... Vasárnap Kapható az újságárusoknál Megrendelhető a postai kézbesítőknél vagy az alábbi címen: d. a. Czvedler s.r.o. Kláštorná 4 931 01 Šamorín A 34. szám tartalmából * Elemi dolgokat kellene végre tisztázni Miklósi Péter interjúja Csoóri Sándorral, a Magyarok Világszövetségének elnökével Egy Garam menti mítosz Danis Ferenc írása Szent István lovaggá üttetéséről És nyolcadszor is felcsendült a Himnusz J. Mészáros Károly budapesti riportja a magyar olimpikonok hivatalos fogadásáról Vásárolja meg a Vasárnap ót/