Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1996-08-20 / 194. szám, kedd

2 J ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. augusztus 20. RövIDEN^^ Túlbecsülte képességeit P. Š. őrmester, aki augusztus 14-én a lešťi katonai gyakorlótéren a harckocsizók gyakorlatozása közben vesztette életét. Jozef Tuchyňa vezérezredes elnökleté­vel a vezérkar tisztjei foglalkoz­tak a rendkívüli esettel. Megálla­pították: az őrmester a kitűzött feladat lehető leggyorsabb meg­oldására törekedve alábecsülte a veszélyt, s ez a halálát okozta. A testület a Jaslovské Bohunice-i zászlóaljnál örtént halálesettel is foglalkozott. A környezetvédelmi miniszté­rium és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynök­sége (USAID) tegnap szerződést írt alá Pozsonyban a Duna tiszta­ságának a védelméről. Lengyelország és Szlovákia közös fegyvergyártási program megvalósítását fontolgatja - kö­zölte Jozef Gajdoš védelmi állam­titkár, miután befejezte megbe­széléseit lengyel kollégájával, Andrzej Karkoszkával. Ján Ducký gazdasági minisz­ter tegnap a kassai magnezitü­zemben dolgozók további sorsá­ról tárgyalt Marián Mesiarikkal, a bányászszakszervezet elnökével. Szlovákia Szociáldemokrata Pártja a miniszterelnöknek címzett nyílt levelében nemtet­szését fejezte ki a Nemzeti Va­gyonalap arrogáns privatizációs machinációival kapcsolatban. Roman Hofbauer, a parla­ment gazdasági és privatizációs bizottságának elnöke tegnap a kormányhivatalnak írott levelé­ben kérte, vizsgálják meg, kik áll­nak a HANCO Kft. és az EKOMET Kft. mögött. Az említett cégek a SlovTel konzorcium részeként ér­dekeltek a GSM-hálózat szlováki­ai kiépítésében. TA SR, ČTK Mára halasztották a döntést (Folytatás az L oldalról) augusztus 20-áig el kell távolíta­ni. Ha ezt nem teszik meg a helyi­ek, akkor megteszi a hivatal, ter­mészetesen az építők vagy a köz­ség költségére. A Csemadok ve­zetősége többségi szavazattal úgy döntött, hogy megpróbál mégis halasztást kérni az enge­dély megszerzésére, mert szerin­te ha a falu központjában lévő emlékparkban a korábbi, máso­dik világháborús emlékmű építé­se nem ütközött nehézségekbe, akkor a nem egészen egy méter alapterületű kopjafaszerű mille­centenáriumi szimbólum miért ne férhetne meg mellette? A ve­zetőségi tagok többségének az a véleménye, hogy megpróbálnak a ma kiszálló bizottsággal mindkét fél számára elfogadható egyez­ségrejutni. Tehát ezen a tárgyalá­son dől majd el az emlékmű to­vábbi sorsa. (kat.) Alapszerzodeseket vetettek össze (Folytatás az 1. oldalról) értelmezésén kívül a közösségi és egyházi javak ügyének kezelé­se is. Markó nem értett egyet az­zal, hogy az RDMSZ „feje felett" történt volna meg a román-ma­gyar alapszerződés véglegesíté­se. - Az elmúlt években és hóna­pokban rendszeresen folytak konzultációk az RMDSZ vezetői, illetve a magyar külügyminisztéri­umnak, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselői között. Nem állíthatom tehát, hogy nem voltak konzultációk. Nekünk arról is tudomásunk volt, hogy létezik ilyen értelmezési ja­vaslat, de azt is meg kell monda­nom, hogy mi ezzel szemben ha­tározottan kinyilvánítottuk ellen­véleményünket - szögezte le. Zavaró tényező? Bugár Béla már csak azért is fontosnak ítélte a találkozót, mi­vel első kézből szerezhettek infor­mációkat a magyar-román alap­szerződés sokak által végsőnek tekintett változatáról, amely Bu­gár szerint sokkal szűkebben ke­zeli a kisebbségi jogokat, mint a magyar-szlovák alapszerződés. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke ismételten hangsúlyozta, ez nem lehet kö­zömbös az M K politikusai számá­ra, hiszen a magyar-román alap­szerződés kisebbségi vonatkozá­sú kitételei közvetve kihatással lesznek a szlovákiai magyarok sorsára is. - Amikor a ma­gyar-magyar csúcs záródoku­mentumának elfogadása nyo­mán végre beindulhatna egy po­zitív folyamat a magyar kormány és a határon túli magyar szerve­zetek munkájának elősegítésére, akkor a román-magyar alap­szerződés szűkítő értelmezése megzavarhatja ezt a folyamatot ­jelentette ki. Politikai józanság A. Nagy László, az Magyar Pol­gári Párt elnöke a találkozó legfőbb jellemzőiként a politikai józanságot és a körültekintő ma­gatartást emelte ki. - A romániai magyaroknak azzal az illúzióval kell leszámolniuk, amellyel a szlo­vákiai magyaroknak is le kellett számolniuk a szlovák-magyar alapszerződés megkötése előtt. Azzal, hogy egy alapszerződéssel megoldhatók a határon túli ma­gyarok alapvető problémái. Kide­rült, hogy ez az elképzelés főként az autonómia tekintetében túl volt exponálva - vélekedett az MPP elnöke. A. Nagy szerint eb­ben a helyzetben rendkívül fontos a politikai józanság megőrzése. Az RMDSZ és az MK találkozója megítélése szerint megfelelt en­nek a követelménynek. Ismét magyar-magyar csúcs? Duray Miklós, az Együttélés el­nöke szerint az informatív jellegű találkozótól nem lehetett többet várni, mint amilyen eredménnyel zárult. Legfontosabb eredmény­ként azt jelölte meg, hogy széles körben tisztázták nézeteiket, és értékelték a fennálló helyzetet. ­Abból indultunk ki, hogy ez év júli­us 5-én volt egy magyar-magyar csúcstalálkozó, amelyen kölcsö­nösen elfogadtunk egymás irá­nyába ható feladatokat és kötele­zettségeket. A magyar kormány megerősítette, hogy minden ere­jével támogatni foga a határon túli magyar közösségek autonó­miatörekvéseit, ezek a közössé­gek pedig egyértelművé tették, hogy támogatják Magyarország és a közép-európai térség euro­atlanti integrációját - értékelt az elnök. Duray szerint az elmúlt hó­nap arról tanúskodott, hogy meg­romlott a kommunikáció a ma­gyar kormány és a határon túli magyar közösségek között. Az Együttélés elnöke szerint a ma­gyar-román alapszerződésben tett engedményekkel a magyar kormány egyértelműen megszeg­te a magyar-magyar csúcsta­lálkozó közös nyilatkozatában tett ígéretét. A továbbiakban kö­zölte: értékelni kell a fennálló helyzetet, ezért javasolni fogják a miniszterelnöki hivatalnak, hogy szeptember ismét kerítsen sort a magyar-magyar csúcstalálkozó­ra. - Ha erre nem kerül sor, a ma­gyarországi parlamenti pártok­hoz fordulunk, hogy támogassák kérésünket, és vállalják át a ház­igazda szerepét - tette hozzá. Markó Béla szerint a szeptem­beri csúcstalálkozón ismételten át kellene tekinteni a magyar kor­mány és a határon túli magyar szervezetek közti kapcsolat és kommunikáció kérdését, mert ő is úgy látja, hogy ebben zavarok mutatkoztak. HORVÁTH GABRIELLA Mečiar a területi reformról és az 1998-as választásokról TA SR- és CTK-hír Besztercebányán a kerületi hiva­talok elöljáróinak a részvételével tárgyaltak tegnap a kormánykoalí­ció pártjai a közigazgatási re­formmal kapcsolatos lépésekről. Vladimír Mečiar miniszterelnök szerint a tanácskozás eredményes volt; valamennyi fél megegyezett abban, hogy mindaddig, amíg az ál­lamigazgatás reformja nem valósul meg, szinte naponta folytatnak ez ügyben egyeztető tanácskozást. ­Úgy gondolom, éppen megfelel az idő a reform végrehajtására, hogy 1998-ban a következő választáso­kon ennek megvalósítása be­tetőzzön. Ha a pártok felelősséget éreznek a polgárok iránt, akkor ga­rantálniuk kell a sikert - vélte. Sze­mélyi kérdések tegnap nem voltak napirenden. Mečiar közölte, hogy a nyolc kerületihivatal-vezető az ő moz­galmából (DSZM) került ki, de mindegyiknek lesz helyettese: há­rom helyet a Szlovák Nemzeti Párt, ötöt pedig a Lupták-féle munkásszövetség tölt be. Szabadságon volt Új Szó-Információ A miniszterelnök vasárnap Nyit­rán a város polgármesterének át­adta a kerületi székhelyi státusról szóló certifikátumot. Mint ismere­tes, az ünnepélyes aktusról hiány­zott Komárom, Érsekújvár és Léva polgármestere. Az előbbi kettő teg­napi számunkban ismertette távol­maradásának az okát. Es a lévai polgármester? - A Nyitra kerületi székhellyé való nyilvánítása alkal­mából tartott ünnepségen azon egyszerű oknál fogva nem vettem részt, hogy augusztus 5-étől l&éig rendes évi szabadságomat töltöt­tem. Erről bárki meggyőződhet ­nyilatkozta Ladislav Kiseiý, Léva polgármestere. (bodzsár) VADASKODIK AZ SZNP Michal Kováč ismét céltábla TA SR-hír A Szlovák Nemzeti Párt nyilat­kozatot tett közzé, amelyben Mi­chal Kováč államfőnek a pozsonyi magyar nagykövetség által au­gusztus 15-én rendezett fogadá­son való részvételére reagált. A párt szerint a rendezvény megtar­tásának egyik oka a magyar hon­foglalás 1100. évfordulója, ami a közleményben „az ómagyar no­mádok véres betörése terüle­tünkre" megfogalmazásként sze­repelt. Az államfő részvétele azt jelen­ti, hogy a köztársasági elnök egyetért mindazzal, amit „a ke­gyetlen ázsiai hordáknak a Kár­pát-medencébe történt betörése követett". Az SZNP szerint Michal Kováč lépése példátlan Európá­ban, tettével valamennyi szlová­kot és a szlovák nemzetet is megsértette. Végezetül a párt az ünnepi fogadás formájának meg­választását is mint komoly politi­kai provokációt értékeli. ISMÉT FIZETHETNEK A TEVE­ÉS RÁDIÓKÉSZÜLÉKÉRT A NYUGDÍJASOK Ez sem okozott meglepetést... Pásztor István, Nagykürtös: ­Én úgy tudom, minket, hetven éven felüli nyugdíjasokat a rá­dió- és tévéelőfizetési díj fizeté­se nem érint. V. Magda, Rimaszombat: ­Márciusban még fizettem, ápri­lisban már nem, pedig nem is kérvényeztem. Nekem 3 ezer koronán felül van a nyugdíjam, tehát szeptembertől újra kérik tőlem? Mit tehetek? Kifizetem. Nagy Jánosné, Kassa: - En­gem nem lep meg ez az intézke­dés. Itt a benzin árát is előbb csökkentették egy kicsit, aztán felemelték... Már mindenért pénzt kérnek az embertől. Kép­zelje, a minap kaptunk egy hiva­talos levelet, hogy jelentsük be, hány négyzetméter területű a mi háztetőnk. Állítólag az esővíz-el­vezetésért is kiszabnak ránk dí­jat, a szennyvízelvezetésért pe­dig eddig is fizettünk. Egyébként mi az esővizet tavasztól őszig a konyhakert öntözésére használ­juk. Nem mondom, a tévét es­ténként bekapcsoljuk. Azért is, hogy szebbnek, színesebbnek lássuk az életet, és benne - a gazdasági helyzetet. T. L„ Nagykapos: - Meglep ez a változás. Eddig még úgy-ahogy ki tudtam jönni a nyugdíjamból, de ha ezután a tévé- és rádiódí­jat is fizetni kell majd, összébb kell húznom magam. A 3450 ko­ronából a szoba-konyhás laká­somra több mint 600 koronát költök. A gyógyszerek árát nem is számolom, no meg aztán élni is kell valamiből... (km; bgy; fo; gj; kgy) A HARMADIK SZEKTOR GRÉMIUMA SZERINT: Akadályozzák az alapítványok bejegyzését Uj Szó-tudósítás A belügyminisztérium utasí­tást adott a helyi államigazgatá­si hivataloknak, hogy nejegyez­zék be az újonnan létrehozandó alapítványokat. Az utasítás an­nak ellenére történt, hogy csak szeptember elsejétől lép életbe az alapítványokról szóló tör­vény, tehát addig a régi bejegy­zési rend érvényes - hangzott el a Harmadik Szektor Grémiu­mának tegnapi sajtótájékozta­tóján. Helena Woleková, a grémium képviselője e következtetést abból szűrte le, hogy a napok­ban két alapítványtól megta­gadták a helyi államigazgatási hivatalokban a bejegyzést. Új­ságírói kérdésre, vajon rendel­keznek-e bizonyítékokkal a bel­ügyminisztériumi utasítást il­letően, elmondta: a hivatalno­kok belügyminisztériumi utasí­tásra hivatkoztak. Sikerült telefonon elérnünk dr. Zuzana Majerovát, a belügy­minisztérium illetékes osztályve­zetőjét. Közölte, ők semmilyen ilyen jellegű utasítást nem adtak ki. Szavai szerint éppen ellen­kezőleg, arról tájékoztatták a helyi államigazgatási szerveket, hogy augusztus 31-éig kötele­sek bejegyezni az új alapítványo­kat. Elmondta: egy esetben kap­tak visszajelzést, hogy erre nem voltak hajlandók. Azon alapítványoknak, ame­lyeket a régi előírások alapján regisztrálnak, egy éven belül kell eleget tenniük a szeptemberben hatályba lépő törvényből eredő követelményeknek, szigorítá­soknak. A szeptember elseje után bejegyzett alapítványok esetében mindössze hat hónap áll rendelkezésre. G. A. DURAY-NYILATKOZAT Kovács László reagált A Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a szlovákiai magyar pártok újabb találkozót javasolnak az Illetékes ma­gyar kormányhivatalok vezetőivel még a román-magyar alapszerződés aláírása előtt. A Magyar Rádió értesülése szerint az erre vonatkozó meg­egyezés hétfőn, a szlovákiai ma­gyar pártok és az RMDSZ Buda­pesten tartott zárt körű, ve­zetőségi szintű egyeztetésén szü­letett meg. Az eszmecsere részt­vevői arra a megállapításra jutot­tak, hogy a magyar-román alap­szerződési tárgyalások semmi­képpen sem tekinthetők lezárt­nak - mondta a Krónikának Du­ray Miklós, a szlovákiai Együtt­élés Politikai Mozgalom elnöke. Duray szerint az a tény, hogy a tárgyaló felek értelmezik az Euró­pa Tanács 1201-es ajánlását, önmagában azt jelenti, hogy szembefordulnak az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésével, hiszen ilyen jellegű értelmezés eddig az Európa Tanácson belül még nem született. Az a lábjegy­zet, amely az etnikai alapú auto­nómiát, illetve a kollektív jogokat együttesen elutasítja, gyakorlati­lag azt jelenti, hogy mindenfajta autonómiatörekvést elutasít. Ez­zel a lépésével a magyar kor­mány szembefordult azzal a kö­telezettségvállalásával, amelyet a magyar-magyar csúcstalálko­zón aláírt - hangoztatta Duray Miklós. A szlovákiai magyar pár­tok, illetve az RMDSZ a kialakult helyzet miatt kezdeményezni fog­ja a magyar-magyar csúcs ismé­telt összehívását. Ha erre a ké­résre a magyar kormány nem re­agálna, akkor az érintettek a ma­gyar parlamenti pártokhoz fordul­nak - mondta Duray Miklós. Ko­vács László külügyminiszter Du­ray Miklós nyilatkozatára reagál­va mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy Duray Miklós állításával ellentétben a magyar-román alapszerződés szövegében sze­replő lábjegyzet nem utasítja el a kollektív jogokat és az etnikai alapú területi autonómiát, ha­nem csupán azt a tényt állapítja meg, hogy ezek a fogalmak az Európa Tanács 1201-es számú ajánlásában nem szerepelnek. Az ajánlás és maga az alap­szerződés ugyanakkor tartalmaz­za, hogy a nemzeti kisebbségek­hez tartozók jogaikat egyénileg és csoportjuk más tagjaival közö­sen gyakorolhatják, ami tartalmi­lag megfelel a kollektív jogoknak. Ami az autonómia kérdését illeti: a lábjegyzet nem érinti az Európa Tanács 1201-es ajánlásának utalását az autonóm szervezetek létrehozásának lehetőségére, szó sincs tehát úgymond min­denféle autonómiatörekvés el­utasításáról - hangsúlyozta a külügyminiszter. MTI Börtönlázadás Kínában Kínai rendőrök és katonák agyonlőttek kilenc szökött rabot, akik menekülés közben 18 em­bert megöltek, és tizenegyet meg­sebesítettek -jelentettea Peking­ben megjelenő Newspaper Digest hétfői híre alapján a Reuter. A lázadás még július 15-én történt egy Hszincsiang tartományban lévő munkatáborban: 12 rab agyonvert 4 börtönőrt, akik mun­kába kísérték őket. Az őrök fegy­vereit és lőszerét elvették. Hat rabtársukat megölték, mert nem akartak velük együtt szökni, hár­mat pedig megsebesítettek. A gyil­kosságok láttán a banda két tagja elszökött társaitól. A szökevények a közeli városban elraboltak egy teherautót, és elgázoltak hét gya­logost. Egy katonai raktár egyik őrét lelőtték, a másikat megse­besítették, s fegyvereket és lőszert vittek magukkal. A kere­sésükre indult rendőrök öt rabot lelőttek, és egyet megsebesítet­tek, majd elfogtak. A segítségül hívott katonák megölték a meg­maradt négy szökevényt, s ezzel július 16-án befejeződött a láz­adás. A banda két elmenekült tagját azóta is keresik. MTI Tizenkét halottja van... (Folytatás az 1. oldalról) elekromos műszere sem műkö­dik. Az IL-76-os ezt követően két és fél órán keresztül körö­zött a repülőtér körzetében, s felrobbant, amikor hajnali ne­gyed négykor megkísérelte a le­szállást. A gép 1200 méterre a leszállópálya végétől csapódott a földhöz. Szemtanúk jelentése szerint az első robbanást ki­sebb robbanások sorozata kö­vette, s a katasztrófában az egész gép kiégett. A jugoszláv hatóságok szakemberei és a belgrádi orosz nagykövetség munkatársai azonnal a hely­színre érkeztek, hogy megpró­bálják feltárni a légiszerencsét­lenség pontos okát. A Beta hírügynökség arról is beszá­molt, hogy Moszkvából is elin­dult egy szakértőkből álló cso­port, s csak az alapos vizsgálat után tesznek közzé hivatalos közleményt. OROSZORSZÁG Lebegy és Kulikov marad a helyén MTI-hír Alekszandr Lebegy, a Nemzetbiztonsági Tanács titkára, az orosz elnök csecsenföldi megbízottja és Anatolij Kulikov bel­ügyminiszter megtartják tisztségüket. Ezt közölte hétfői sajtó­tájékoztatóján Szerge] Jasztrzsembszkij, az államfő szóvivője. sok felújítását. A csecsenföldi vál­ság további rendezésének tervét Lebegynek legkésőbb augusztus 26-ig az államfő elé kell terjeszte­nie. A második feladat a csecsen­földi rendezéssel foglalkozó álla­mi bizottság megszüntetésével kapcsolatos, s arra kötelezi Lebe­gyet, hogy tegyen jelentést arról, milyen mértékben felelősek az au­gusztus 6-a óta lezajlott csecsen­földi eseményekért a konfliktus rendezésében fontos tisztségeket betöltő személyek. Mint Jasztr­zsembszkij megjegyezte, „az el­nök megbízatásainak végrehajtá­sa előtt nincs szükség arra, hogy egyes tisztségviselők felelősségé­nek mértékéről beszéljenek. Jasztrzsembszkij elmondta, hogy augusztus 18-án Borisz Jel­cin a csecsenföldi konfliktussal kapcsolatban két feladattal bízta meg Lebegyet. Az első szerint az államfő augusztus 14-i rendeleté­vel, illetve a moszkvai és nazranyi békemegállapodással összhang­ban gondoskodnia kell a Csecsen Köztársaság és Groznij törvényes rendjének helyreállításáról az au­gusztus 5-i állapotnak megfe­lelően. Ez magában foglalja az ál­lami intézmények, katonai egysé­gek, őrhelyek blokádjának meg­szüntetését, a harci cselekmé­nyek leállítását és a béketárgyalá-

Next

/
Thumbnails
Contents