Új Szó, 1996. augusztus (49. évfolyam, 178-203. szám)

1997-08-02 / 179. szám, péntek

1996. augusztus 1. VELEMENY - TALLÓZÓ ÚJ SZ

Ó LfjÜ A vita méltatlan módszerei Az A. Nagy László és Duray Miklós tipusu po litikusokra a legjellemzőbb az, hogy állandóan Igaztalan dolgokkal manipulálnak, olyan téziseket hangoztatnak, amelyeket politikai ellenfelük sosem mondott, s amelyeket ők ennek el lenére .bátran" cáfolnak Ugyanakkor gyáva ság is jellemzi őket, hiszen amikor saját, valóban elmondott véleményüket kellene védel meznlük, akkor magyarázkodnak, s olyan naiv elmélethez folyamodnak, hogy „rossz a fordítás", vagy „én ezt másként gondoltam". Például Duray Miklós 1993 júniusában azt állította, hogy Szlovákiában etnikai tisztogatásokra készülnek a magyarok eller*. S amikor szembekerült az Igazsággal, akkor már igyekezett kitáncolni. Mindezek a módszerek megtalálhatók az Új Szó július 18-i számában, az egy nappal korábban velem közölt beszélgetésre reagáló véleményükben. A. Nagy László, miután a Magyar Polgári Pártot fölvették a Liberális Internacionáléba, kijelentette: „Megteszünk mindent, hogy Szlovákia semmilyen kivételt sem kapjon az Európai Unióba való felvétele során." Áliitólag azért, mert Szlovákiában a magyar nemzetiségű állampolgároknak nincsenek alapvető'jogaik. Azután meghívta Losoncra a holland liberálisokat, akik Itteni tartózkodásuk során csak az ellenzéklekkel találkoztak. Nekik Is elismételte azokat az igaztalan állításokat, amelyek a Magyar Polgári Pártnak és vezérkarának eszköztárában találhatók. A holland D. Elsma magáévá tette azt a téves nézetet, miszerint Szlovákia katonai téren Oroszország felé vonzódna. Ezzel a hamis allítással korábban Gyurovszky László szerzett szégyent azon a papiernickyi tanácskozáson, amelyen amerikai és nyugat-európai képviselők is részt vettek. S azok a kitalációk, miszerint Szlovákiában a magyarjiemzetiségú állampolgároknak nincsenek alapvető jogaik, bekerültek a Liberális Internacionálé július 12-1 bécsi határozatába. Ez Szlovákia egészének árt, hiszen szeretnék késleltetni az ország csatlakozását az Európai Uni óba. Ezt követően viszont A. Nagy László kijelentette az ÚJ Szóban, hogy nem tett semmit, ami ellentétes lenne Szlovákia erdekeivel. Az Európai Unióba való csatlakozásról szerencsére A. Nagy László nélkül döntenek majd. ám Szlovákia minden polgárának - tehát nemcsak a szlovákoknak - az érdeke, hogy oda bekerüljünk. Az pedig egyszerűen hazugság, amit velem kapcsolatban A. Nagy László állít, miszerint én Irigyelném Magyarország csatlakozását az Európai Unióba. Naiv az olyasfajta reménykedése is, hogy ősszel újra kormányválság várható. Ugyanígy minősítem azt az állítását is, mely szerint tisztogatások lesznek a Járásokban. A járások szama emelkedik, tehát több szakemberre lesz szükség, akkor miféle tisztogatásokról beszól? Figyelemre méltó más is: A. Nagy László a Práca című.napilapban kormányellenes tetteivel kérkedett Sidó Zoltán nemrég Budapesten viszont arról beszélt, hogy közeleg az idő, amikor a hatalomnak radikálisabban is a tudomására hozzák, hogy érdekeiket képesek megvédeni. A. Nagy és Sidó urak nyilván a tűzzel Játszanak es olyan akciókat akarnak kiprovokálnl, amelyek megzavarnák Szlovákiában a szlovákok és a magyarok állampolgári együttélését. Sértésekkel illetett az említett reagálásában Duray Miklós Is. Ez már csak igy szokot lenni: annak, akinek nincsenek érvel, az személyében sértegeti azt az embert, akivel érdemben kellene vitáznia. .

Slobodník veszélyes fickó, mert göbbelsi szavainak nem a szellem, hanem a hatalom ad súlyt." (...) „ Szavaival szinte újraiskoláz bennünket a hitlerizmus és a sztáli nizmus, a nácizmus és a kommunizmus joggyakorlatából(...) . jogtudata bányabéka alatti". Kell-e ilyesfajta naivitásokra válaszolni? Nyilvánvalóan nem, hiszen mindez a nyilatkozó bizonyítványa. Duray úr teljes mértékben elferdíti a szavaimat és fenyegetéseket ad a szájamba. Kétségbe vonja a jogomat a külügyi bizottság összehívására. Az ülés után a koalíciós partnerekkel való megegyezést követően kijelentettem: .Ami a mentelmi jog kérdését Illeti, a nemzeti tanács belső rendjével, az alkotmánnyal és a törvénnyel összhangban fogunk eljárni." Ezt igy közölték a napilapok, ugyanígy hangzott el a tévében Is. Ám Duray Miklós szükségét érezte, hogy ellenségképet rajzoljon és azzal vádoljon meg engem, hogy nagy pert készítek elő. Mindezt az Új Szó olvasóinak várható reakciójára hangolta, akik ezek után úgy érezhetik, mintha „magyarfaló" lennék. Ugyanilyen felelőtlen hazugság nekem tulajdonítani olyasféle nyilatkozatot, miszerint Szlovákia csökkentené a nemzetiségi jogok mai szintjét. Ez kimondottan demagóg húzás. Nem igaz, és csupán azokra a módszerekre derít fényt, amelyeket Duray Miklós alkalmaz. Abszolút hazugságnak minősítem azt az állí tását, hogy „esetleg betiltsák a magyar pártokat." Én a velencei bizottság véleményét idéztem, amely arra utal. hogy a nemzetközi dokumentumok alapján a kisebbségeknek nincs Joguk a helyi autonómiára, sajátos statútumra, önrendelkezésre, sőt még önálló politikai képviseletre sem. Ehhez az Idézethez hozzátettem: „Az a tény, hogy Szlovákia magyar nemzetiségű polgárainak vannak saját politikai pártjai, a szlovákiai nemzetiségi jogok magas szintjéről tanúskodik". És pont. A többi Duray Miklós szüleménye. Olyan emberként, aki Jól ismeri a jelenlegi nemzetiségi jogok szintjét Európában, kategorikusan visszautasítom Duray Miklósnak azt az állítását, miszerint Szlovákiában állandóan korlátozzák a magyar kisebbség jogait. A valós helyzet az, hogy a nemzetiségi jogok szintje Szlovákiában átlagon felüli. Szlovákia ebben a vonatkozásban Európa legfejlettebb államai közé tartozik. Ezek vitathatatlan tények, amelyeket elismernek a világméretű és az európai intézmények is. A szerkesztőseg által megszabott terjedelem nem teszi lehetővé a számomra, hogy részletesen kifejtsem a véleményem, de ha az Új Szó ezt lehetővé teszi, akkor részletes érvekkel és tényekkel tudom alátámasztani fenti véleményemet. De ezt nyilván A. Nagy László és Duray Miklós urak nem engednék meg, hiszen ha szembesülnének a tényekkel, akkor miként folytathatnák Szlovákia hazugságokra épülő rágalmazását? Még egyet Duray Miklóssal kapcsolatban. A magyar olvasónak tudnia kellene, hogy Duray Miklós a budapesti kongresszuson Dél-Szlovákia területi autonómiájáért kardoskodott. Ám amikor arról kérdezték, valóban igy volt-e. nem volt benne annyi férfiúi bátorság, hogy beismerje az igazat. Helyénvaló lenne, ha végre nem beszélné ki magát a rossz fordításra. Budapes ten ugyanis arról beszélt, hogy a magyarság reintegrációját a föderáció elve alapján kellene valóra váltani. Szerinte a Magyar Köztársaság alkotmányát még az európai integráció előtt kellene átdolgozni, éspedig úgy, hogy a határon túli magyarokat ne tekintsék idegennek. Ezért kellene támogatni a magyar kisebbségek erőfeszítéseit a területi autonómiák létrehozására. Arról van szó - hangsúlyozta Duray -. hogy ha az európai struktúrákba csak Magyarország kerül, akkor a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje révén, tekintettel a területi autonómiákra, az egész magyar nemzet bekerülhetne. Vajon válaszol-e legalább most egyenesen: A területi autonómiát igényli-e. avagy sem? Most vajon Igazat válaszol? Veszélyes játékot űz bárki a Szlovák Köztársasággal, aki föderatív elrendezéssel kívánja Szlovákia egy részét elválasztani. Tudom, hogy ezeket a sorokat jórészt magyar nemzetiségű olvasóknak írom. Hiszem azonban, hogy az önök döntő többsége számára elfogadhatatlan a határváltoztatások gondolata, a magyar és a szlovák polgárok békés életének megzavarása Duray Miklós és néhány más politikus kielégítetlen politikai ambícióinak az érdekében. El tudom képzelni, hogy Duray Miklós ismét azt állítja majd, hogy nem mondta azt, amit valójában mondott. En viszont szeretném hangsúlyozni, hogy a politikai küzdelmek során sem süllyedek le igaztalan dolgokhoz és személyes sértésekhez. Arra szeretném kérni tisztelt magyar olvasóimat: gondolkozzanak el azon, hogy azok a kísérletek, amelyek szeretnének etnikai feszültsegeket szítani a magyarok és a szlovákok között, vajon a Szlovák Köztársaság valamennyi polgárának békés együttélését szolgálják-e ? S annak a gazdaságilag sikeresen fejlődő országnak az érdekeit szolgálják-e, amely a szlovákok, a magyarok és más nemzetiségűek közös hazája. DUŠAN SLOBODNÍK Független lapként, Slobodník úr feltételezésével ellentetben, nekünk egyetlen szlovákiai magyar politikus sem parancsol, vagy tilt meg semmit. Törvénytisztelők Is vagyunk, ezért a vonatkozó szabályok értelmében teljes terjedelemben közöljük a parlament külügyi bizottsága elnökének a válaszát. Annak ellenére, hogy nagyon sok kitételével nem értünk egyet. Nyilván tisztelt olvasóink Is levonják a megfelelő következtetéseket. Ezért csupán az alábblakat kívánjuk megjegyezni: ij Teljes mértékben egyetértünk A. Nagy Lászlónak a lapunkban közölt helyzetelemzésével, mely szerint „Szlovákia jolenlegl kormányának lehetetlen belpolitikája, nemzetiségi politikája, az ellenzékkel, a köztarsasagi elnökkel szembeni magntnrtása és a nemzetközi szerződések folyamatos megsértése miatt egyre kevesebb az esélye, hogy az első körben (...) kerüljön be a NATO-ba és az Európai Unióba. Emiatt pedig nem bűnbakokat kellene keresni, hanem Igazi felelősöket. 2) Ugyancsak tények Igazolják azt, amit Duray Miklós állít, hiszen naponta tanúi vagyunk az olyasfajta kísérleteknek, amelyek a szlovákiai magyarság szerzett jogalt Iparkodnak korlátozni és megnyirbálni. 3) Szilárd meggyőződésünk az Is, hogy a válaszban név szerint említett közéleti személyiségeknek nem célja az etnikai feszültségek szítása, ők a szlovákiai magyarsággal együtt vallják, hogy olyan Szlovákia a közös hazánk, ahol állampolgárként és magyarként jogbiztonságban, tényleges egyenjogúságban, valóban európai mértékű, s a mindennapok valóságában Is érvényesülő kisebbségi Jogokra támaszkodva elhetnek. 4) Slobodník képviselő úrnak teljesen Igaza van abban, hogy Szlovákia valamennyi állampolgárának az érdeke, hogy az ország mielőbb bekerüljön az euro-atlanti struktúrákba. Ezt a folymatot viszont semmiben sem gátolják a szlovákiai magyarok és politikai képviselőik, s nem is ók késleltetik. A szerkesztőség Az üzemanyag-áremelést a Brent árának változása okozta Az üzemanyagok árának emelését Zita Žitňanová, a Slovnaft árképző osztályanak vezetője szerint a Brent olaj világpiaci árának alakulása tette szükségesse. Ez a tavalyi ev ha sonló időszakához képest megközelítőleg 20 százalékkal emelkedett, és napjainkban hordónkénti 19,20 amerikai dollár körül mozog. Ráadásul Idén még a szokásos nyári ár csökkenés sem következett be. A Trend hetilap szerint a Brent September a Július 9-ei 19,00 dollárról Július 16-ra 20,03 dollárra emelkedett. Az előrejelzések szerint a kőolajpiac még mindig eléggé a növekedés irányába tart, de már meglelentek az esetleges vál tás jelei. Žitňanová szerint Csehországban az üzemanyagok árát folyamatosan emeltek, igy jobban tükrözik a valós hely zetet. Hangsúlyozta viszont, hogy a szlovákiai árviszonyok nem térnek el a csehországiaktól. VLADIMÍR DUDUC, Národná obroda A kormány engedett a gyártók nyomásának A villamos energia, a víz és az üzemanyagok árának eme lése kellemetlen meglepetést jelentett az érdekegyeztető tanácsban helyet foglaló szakszervezeti oldal számára. „Az energia árának emeléséről az érdekegyeztető tanácsban tárgyaltunk, a víz árának emelésével kapcsolatban pedig a kormány képviselői csak annyit közöltek, hogy testületük már jóváhagyta a lépést" jelentette ki Alojz Engliš. a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának (KOZ) elnöke, aki a kormány eljárását a szociális egyeztetés felrúgásának nevezte. Véleménye szerint a kormány engedett a gyártók nyomásának és a problémáikat a lakossag valiara helyezte át, vagyis azokéra, akik a legkevésbé képesek védekezni. Arra Is figyelmeztetett, hogy a kormanynak mar most gondolnia kellene a létminimum emelésére, mert a megélhetesl költségek növekedése ezt október elsejéig, de legkésőbb november elsejéig szüksegessé teszi.. Arra a kérdésre, hogy meddig tűrik a szakszervezetek a kormány eljárását, Alojz Engliš azt válaszolta, hogy a háromoldalú érdekegyeztető tanácsban elsősorban a megegyezésre törekednek, de a türelmüknek Is van határa. Miloš Krššák, a KOZ szakértője megjegyzte, hogy a megélhetési költségek tíz százalékos emelkedése esetén a szakszervezetek törvény adta joga kérni a létminimum emelését. JOZEF PAHOLÍK, Práca Csökkenhet az alkoholmentes italok ára Az ásványvizek kivételével az alkoholmentes italok árának a mai naptól kezdve csökkennie kellene. Augusztus l-e után ugyanis esetükben a hozzáadottérték-adó 23-ról 6 százalékra csökken. Ennek megfelelően a 3540 koronás italok ára 4-5 koronával csökkenhetne. A szakértők attól tartanak, hogy a kereskedők nem csökkentik az áraikat, mivel a gyártók az elektromos energia és a víz árának változása miatt emelik az áraikat. Tegnap azonban több gyártó is biztosított bennünket arról, hogy a fogyasztás növekedésériek érdeké ben egyelőre ezt nem építik be az áraikba jam, SME 2005-ig emelkedik a villamos energia ára A kormány március 14-én fogadta el a Mohi Atomerőmű 1. és 2. blokkjának befejezésével kapcsolatos finanszírozási modell anyagát. Ebben az szerepel, hogy a villamos energia eladási ára 1997-ben az Inflációnál 3 szazalékkal gyorsabban, 1998-ban az inflációnak megfelelően, 2000-ben az Inflációnál 2 százalékkal gyorsabban, majd pedig 2001 2005 között az inflációnak megfelelő ütemben fog emelkedni. A kormány által 1995. április 16-án jóváhagyott gazdaságpolitikai memorandum szerint a testületnek 1995 június végéig kellett kidolgoznia a villamos energia, földgáz és a távhőszolgáltatás árainak módosítását úgy, hogy az a fej lesztéshez szükséges összeget is tartalmazva megfeleljen az Indokolt költségeknek. sp, SME (Rövidítve) Uborkaszezon - tíz éwel ezelőtti árakkal Uborkaszezon van. Jelen esetben kivételesen nem a politikára gondolok, hanem a jól'éle csülamádénak való ra. Uborkaszezon van tehát, meg paprika-, meg paradicsomszezon. Nagyon sokan várták a nyarat, hogy végre ne kelljen hajszálvékony szelet zöldséggel ..megijeszteni" a reggeli vajaskenyeret. hanem úgy istenigazából belakjanak paprikából. paradicsomból. Mások - a termelők - némi plusszjövedelmet. esetleg egész évre szóló megélhetési lehetőséget látnak a zöldségben. A kereskedők pedig jó Üzletet remélnek. A fogyasztó természetesen minél olcsóbban szeretne hozzájutni az áruhoz, a termelő és a kereskedő pedig minél nagyobb hasznot akar elérni. Különböznek tehát a/ érdekek, azonban itt is, mint mindenütt, meg kellene találni a mindenki s/.ámára elfogadható arany középutat. Igen ám, de lehetséges ez egyáltalán? ' Be kell vallanom, én termelőpárti vagyok. Aki nincs közvetlen kapcsolatban a kertészkedőkkel, nem is tudhatja, mi mindennel jár együtt ez a munka. Kora tavasztól - aki hajtatott zöldségekkel foglalkozik. annak már a téli hónapoktól - rengeteg munkával és ami még rosszabb, állandó fes/Ull séggcl párosul a termesztés. Hiszen u hajtaton zöldségek esetében néha elég egy hosszabb áramkiesés. vagy a/., hogy a ga/da ne ébredjen lel időben megrakni a kályhát, és máris oda a termés. Nem is beszélve a kártevőkről, betegségekről, amelyek ellen vagy van orvosság, vagy nincs ľ.selleg pénz nincs drága növényvédő s/.erek vá sárlására. És ha már a pénznél tartunk, a vetőmag, a fólia, a/, energia ára alattomosan kúszik felfelé. A befektetett munkát pedig általában már fel se szá mólja a termelő, hiszen akkor végképp elmenne a kedve a kertészkedéstől. Amikor aztán végre beérik a termés, jön a következő. sok esetben a legnagyobb gond: az érié kcsités. Azoknak, akik kicsiben kertészkednek, nem éri meg több tíz. esetleg száz kilométert utazni azért, hogy közvetlenül a fogyasztónak adhassák el az árut, akik viszont nagyban kertészkednek. a/, egész mennyiségei képtelenek piacokon értékesíteni. Mimikéi csoport rá van tehál uialva a felvásárlókra. közvetítőkre, akik aztán általában ki is használják előnyös helyzetüket. Sajnos legtöbbször nem egy, hanem több közvetítőn keresztül jut el az áru a fogyasztóhoz, aki aztán dupla árat fizet érte. mint amennyit a termelő kap a felvásárlótól. Régóta folyik a vita arról, mikéül lehelne lerövidíteni a termelő és a vásárló közli utal. kit lehetne kihagyni a láncból. Sajnos, egyelőre nemigen mutál ko/.ik kiút ebből a helyzetből. Néhányan központi nagyraktárak kiépítésében lát ják a megoldást, ami viszont állami támogatás nélkül elképzelhetetlen. Ügy tfínik azonban, hogy a földművelésügyi minisztériumnak nem érdeke ilyenfajta beruházás finanszírozása. A termelők pedig anyagi és egyéb okok miatt egyelőre a konkurenciái látják egymásban és nem az érdekközösséget - szintén nem képesek ezl megvalósítani. Térjllk vissza az árakhoz. Piaci viszonyok mel lelt az. árakat a kereslet-kfnálat törvényeinek kellene szabályoznia. Lehel, hogy a fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban ez így is van, ile nálunk sajnos nem. Vegyünk egy konkrét példát. Az idén kereseti zöldség, már-már hiánycikk a konzervuborka. Senkinek sem lehelne egy szava se, ha ez megmutatkozna a/ árában is A ter melőklől viszont ugyanúgy 12. 9, illetve 6 korona körüli áron veszik at a felvásárlók az első-, másod . illetve harmadosztályú uborkát, mint 10 évvel ezelőtt. Kérdem én. mi kompenzálja akkor a kei lés/.kedők többletkiadásait? Miben mutatkozik meg a költségek növekedése? Igaz. a piacon 16-20 koronát kérnek az. uborka kilójáért, de ez a többlet már nem az ő zsebükbe vándorol. A termelök nem értik. - józan paraszti ésszel nem is érthetik -, hogy ha egys/ei valamiből hiány van, akkor az mién nem látszódik a/, árakon. Az ellenkezője ugyanis, léhát a túlkínálat egyből leveri azokat. A fogyasztó természetesen szeretne minél olcsóbban Iriss zöldséghez jutni. Neki soknak tűnhet július végén 15-20 koronái kiadni egy kiló paprikáért-paradicsomért. esetleg uborkáért. De véleményem s/.erinl ebben az esetben is érvényes, hogy nem az árak magasak, hanem a fizetések alacsonyak. Erről azonban nem a termelők lehetnek.