Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-08 / 157. szám, hétfő

6 | ÚJ SZÓ VI LAG PIAC 1996. július 8. PEPSI-COLA KONTRA COCA-COLA Itt a kék, hol a piros? Április 2-a Pepsl-nap volt. Ez volt az a nap, amikor 54 év után a drága kicsi, piros-fehér-kék dobozos Pepsi-Cola átlénye­gült és megkékült. A „Projeckt Blue" során a világ minden egyes dobozos PepsIJe ugyanazon a napon változott meg. Eltűnt a régi csomagolás és design, s helyébe a háromdi­menziós, futurista felirattal ellátott acélkék doboz lépett. Nem kis pénzbe került a váltás. A világ legdrágább rádiós és tele­víziós reklámhadjárata kíséri, Cla­udia Schifferrel az élen, s a valaha tartott legköltségesebb sajtókon­ferencia, amelyre a világ minden részéről összesen 400 újságíró érkezett Gatwickbe. A Pepsi-válla­lat soha nem látott marketinghú­zással rávette „egy kis" pénzzel a Concorde-ot, hogy egy évig kék színben szelje az eget. A globális image-váltás és az ezzel együtt já­ró reklámkampány hozzávetőle­gesen 500 millió dollárjába kerül a vállalatnak. De vajon mi a céljuk mindezzel? Hiszen némi túlzás­nak tűnhet ennyi pénzt, időt, fá­radságot szánni arra, hogy az ed­dig piros-fehér-kék dobozt csupa kékre változtasson valaki. Igen ám, csakhogy a legtöbb ember nem gondolja végig, mit is jelent valójában a Pepsi és a Coke között dúló marketingháború, amit olyan sikerrel végeznek, hogy a „Coca-Cola" az „oké" után a második legismertebb szó lett a világon. És a Coca-Colával máris magyarázatot nyerünk a Pepsi színeváltozására. Az ember azt hi­hetné, hogy az ilyen drasztikus átalakítás mögött katasztrofális eladási adatok húzódhatnak meg. Pedig nem így van. Az igaz­ság az, hogy a Pepsi nagyon is jó eredményeket ért el mostaná­ban, egyre többet és többet ad el. A Coke összes eladásának vi­szont még így is csak egyharma­dát éri el. Liz Baker színszakértő szerint a piros és a kék a lehető legel­térőbb jelentést hordozó színek. „A kék konzervatívabb és tradici­onálisabb szín. Megbízhatóságot sugároz. A Coca-Cola piros színe ezzel szemben szenvedélyes, im­pulzív és tekintélyparancsoló. A színek roppant fontosak a marke­ting világában. A McDonald's pi­ros-sárga színvilága például ét­vágygerjesztő hatással van a vá­sárlókra, és mozgalmasságával remekül illeszkedik a gyorsétte­rem-koncepcióhoz. A Pepsi és a Coke között dúló véres csata olyan komoly, hogy állítólag a két vállalat más-más politikai pártot támogat: míg a Pepsi a republikánusok, addig a Coke a demokraták mögött sora­kozott fel. Az enyhülés éveiben, amelyik cég jó lóra tett, vagyis a győztes elnökjelöltet támogatta, kedvező forgalmazási feltétekkel árulhatta termékét a kommunis­ta országokban. M BRITISH AIRWAYS - AMERICAN AIRLINES Óriások légiszövetsége A British Airways (BA) és az American Airlines (AA) bejelentet­te, hogy Jövő áprilistól közösen kívánják árusítani útvonalalkat, s össze akarják hangolni az Indulási időpontokat. Az egyezség azt jelenti, hogy a két légitársaságnál a részvényeken kívül min­den közös lesz. Amennyiben sikerül létrehozni a szövetséget, a BA-AA párosé lesz a világ legnagyobb légiszövetsége. Jelenleg ez a két társaság el­lenőrzi az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közötti forgalom 60 százalékát, s ezen belül a London-New York útvonal 70 százaléka az övék. Amerika és Európa között minden negyedik utast ez a két cég szállítja. A beje­lentés hatására felzúdult a kon­kurencia: követelik a két érintett ország kormányától, hogy akadá­lyozzák meg az üzletet. Az Egye­sült Államokban mindenekelőtt a Delta és a Federal Express, Nagy­Britanniában pedig a Virgin érde­keit sérti a megállapodás. A szövetség kétségtelenül csak akkor jöhet létre, ha men­tességet kap a versenyhatósági felülvizsgálat alól. Az amerikai kormány akkor kész ezt megad­ni, ha cserébe Nagy-Britannia hajlandó „nyitott égbolt" megáll­apodást kötni, azaz liberalizálni a légiközlekedést. Több európai or­szágban ugyanis még mindig mo­nopolhelyzetet biztosítanak a nemzeti légitársaságnak, akadá­lyozva ezzel a szabad verseny tér­nyerését. London is éberen őrkö­dik a Britisth Airways kiváltságai fölött, mindenekelőtt a Heathrow repülőtéren, amelyet 38 száza­lékban a BA használ. A BA-nál már közölték: lemondanak a mo­nopolhelyzetről az AA-szövetség érdekében. A londoni repülőtér szabad használata azt jelentené az amerikai légitársaságoknak, hogy megfelelő ugródeszkát nyernek a jól fizető távol-keleti já­ratokhoz. A helyzet paradoxona, hogy a szaporodó szövetségek, amelyek rövid távon a piaci erőfölény megszilárdítását szolgálják, las­sacskán kikényszerítik a „nyitott égbolt" megállapodásokat. MH Franciaország a fő áramexportőr Franciaország Nyugat­Európa messze legna­gyobb áramexportőre volt 1995-ben. A francia áramkivitel 69 milliárd ki­lowattórával haladta meg az áramimportot. A nyu­gat-európai villamosháló­zathoz tartozó 14 ország közül a legnagyobb áram­importőr Olaszország volt, 38 miliárd kilowattó­rával. Az áramexportőrök kö­zött volt még Svájc 7 mil­liárd, Ausztria 2,3 milli­árd és a maradék Jugo­szlávia 0,1 milliárd kilo­wattóra kiviteli többlettel. A nyugat-európai villa­moshálózat többi tagor­szága több áramot im­portált, mint amennyit ex­portált. Közéjük tartozik Németország, 5 milliárd kilowattóra importtöbb­lettel. MTI Áramkereskedelem a nyugat-európai villamoshálózaton belül 1995-ben milliárd kilowattórában. Import Export Importtöblet Belgium 9,3 +4,0 Németország 38,7 33,7 +5,0 Franciaország 2,3 71,7 -69,4 Görögország 1,4 0,6 +0,8 Olaszország 39,0 1,2 r +37,8 Luxemburg 5,6 0,7 +4,9 Hollandia 15,5 2,9 +11,6 Ausztria ff,7 10,0 Portugália 2,6 _ 1,8 +0,8 Svájc 18,1 25,1 -7,0 Spanyolország 7,6 2,9 +4,7 Szlovénia/Horvátország 2,9 0,8 +2,1 Kis-Jugoszlávia 0,4 0,5 -0,1 SZLOVÁKI A AZ ELSŐ CSOPORTBAN Világbanki jelentés térségünkről A Világbank „A tervtől a piacig" című új tanulmányában, amelyben az átmeneti gazdaságokat vette nagyító alá, elis­merően szól Csehország és több más kelet-európai ország határozott liberalizációs politikájáról. Csehországban a liberalizációs politika nagy eredményeket szült, a kormánynak azonban fenn kell tartania a gazdaság növekedési ütemét, hogy az életszínvonalat a fejlett országok szintjére hozza fel. Csehországnak csakúgy, mint a többi visegrádi országnak, nyug­díjrendszer-reformot kell végre­hajtania. Lengyelországban pél­dául, ha a kormány nyugdíjkiadá­sai a jelenlegi ütemben emelked­nének tovább, akkor belátható időn belül közel teljes bevételét a nyugdíjakra kellene majd költe­nie. A Világbank prágai illetékese szerint a nyugdíjak állami finan­szírozása nem csak az átmeneti államokban nehéz, de a sokkal fejlettebb OECD-országokban is. Hivatalos adatok szerint Cseh­országban a magánszektor adja a hazai össztermék (GDP) 74 szá­zalékát. Egyes jelek arra mutat­nak, hogy ez az arány valójában 80 százalék is lehet. A gazdaság liberalizálását tekintve Magyaror­szág az első csoportba került Len­gyelországgal, Szlovéniával, Hor­vátországgal, Macedóniával, Csehországgal és Szlovákiával együtt - szögezi le a tanulmány. A második csoportban van Bulgá­ria, Észtország, Lettország, Litvá­nia, Albánia, Románia és Mongó­lia. A harmadik csoportba sorolta a tanulmány Kirgizisztánt, Orosz­országot, Moldovát, Örményor­szágot, Grúziát és Kazahsztánt. A negyedik csoportba pedig Üzbe­gisztán, Ukrajna, Fehéroroszor­szág, Azerbajdzsán, Tádzsikisz­tán és Türkmenisztán került. A Világbank adatai szerint ne­gatív volt Bulgária GDP növeke­dése az 1989 és 1994 közötti időszakban csakúgy, mint cso­portjának többi országában. A kettes számú csoport átlagos GDP-emelkedése mínusz 4,2 százalékot tett ki. A Magyaror­szágot is magában foglaló első csoport GDP-je 1989-1994 kö­zött 1,6 százalékkal csökkent, majd 1994-1995 között 4,5 szá­zalékkal bővült. A második cso­portban az infláció évi átlaga 1989 és 1994 között 149,2 szá­zalék volt, és ez a következő esz­tendőben 59 százalékra csök­kent. Az első csoport esetében az adat 106 százalékról 18,7 százalékra módosult. Statiszti­kák szerint a jövedelmek közötti egyenlőtlenség Bulgáriában sok­kal kimutathatóbb, mint például Magyarországon, Csehország­ban, Szlovéniában vagy Lengyel­országban - olvasható a Világ­banktanulmányában. MTI Az 1080 lafeosra jutó Intemet-efdtetök szama Audi Jól indult az év az Audi autó­gyárnál, a legújabb konjunktúraa­datok miatt azonban a vállalatve­zetés óvatos, ha a további kilátá­sokról esik szó. Az első hónapok­ban különösen jól ment az export, ezért valószínűleg átlépik a tava­lyi 448 500 darabos eladási szá­mot. A Volkswagen csoporthoz tartozó vállalat erre az évre leg­alább a tavalyival azonos, 588,7 millió márkás adózás előtti nyere­séget irányzott elő. Az idei év első negyedében az Audi" 206 millió márka adózás előtti profitot ért el. Az ingolstadti székhelyű cég a január-március időszakban 116 651 autót szállított vevőinek, 6,3 százalékkal többet, mint egy év­vel korábban. A hazai eladások eközben 3,6 százalékkal 52 290 darabra estek vissza, és az Audi piaci részesedése 5,7 százalékra csökkent a tavalyi első negyedévi 6,5 százalékhoz képest. Visa A dél-afrikai First National Bank júliusban kísérleti jelleggel bevezeti a Visa TravelMoney-t, a világ első nemzetközi, előrefize­tett bankkártyáját, amely napi 24 órában lehetővé teszi a pénzfor­galmat és egy speciális, utazási célokra elkülönített pénzalapon keresztül forradalmasítja az at­lantai Olimpiai Játékokra utazók számára a pénzkivitelt és -felvé­telt. Az azonnal felhasználható kártyát az utazók még az utazás megkezdése előtt megvásárol­hatják kívánság szerinti pénz­összeggel. Lejárat után a kártya eldobható, a fel nem használt egyenleg pedig visszaigényel­hető. A First National Bank az első bank, amely egy különleges, ünnepi kiadású kártya segítségé­vel, kísérleti jelleggel bevezeti a Visa TravelMoney-t. A Visa Travel­Money-t első ízben a lillehamme­ri Téli Olimpiai Játékokon tesztel­ték 1994. februárban Norvégiá­ban. Ezt követően sikeresen pró­bálták ki és vezették be Mexikó­ban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. MTI Nationale-Nederlanden A magyar tévé reklámaiból jól ismert Nationale-Nederlanden holland életbiztosító július else­jétől Szlovákia 15 városában kezdte meg működését. A hol­land ING Group pénzügyi cso­port birtokában lévő biztosító korábban Észak-Amerikában, Ázsiában, Nyugat- és Közép-Eu­rópában építette ki hálózatát. Az ING Group egyébként 1992-ben jelent meg a szlovák piacon, amikoris az ING Bank N. V. ré­vén fiókot nyitott Pozsonyban. Térségünkben már Lengyelor­szágban, Csehországban és Ma­gyarországon működik a hol­land életbiztosító. -U­Az egységes europénz kétségei A párizsi székhelyű nemzetkö­zi gazdasági szervezet, az OECD szakértői szerint sem Németor­szág, sem Franciaország nem tudja időben, azaz 1997 végére teljesíteni az egységes pénz lét­rehozásának feltételéül szabott egyik legfontosabb feltételt: azt, hogy az érintett államok állam­háztartási deficitjüket a GDP 3 százaléka alá szorítsák le. Az in­formációt a Párizsban megje­lenő angol nyelvű napilap, az In­ternational Herald Tribune kö­zölte, arra a bizalmas jelentésre hivatkozva, amelyet a szervezet szakértői terjesztettek az OECD egyik legfontosabb, gazdaság­politikai bizottsága elé. Az International Herald Tribu­ne értesülése szerint az OECD sürgeti az Európai Unió tagálla­mait: adjanak választ arra, hogy ha várhatóan nem tudják betar­tani a kulcsfeltételt, hogyan kép­zelik el a monetáris unió létreho­zását. - Ha nem születik gyors válasz a kérdésre, akkor az érin­tett országok nem pusztán azt kockáztatják, hogy hitelüket vesztik, hanem a pénzpiacot is súlyos helyzetbe hozhatják - írja az angol nyelvű napilap. Az IHT szerint egyébként az OECD veze­tése azt is kétségbe vonja, hogy a maastrichti kritériumok teljesí­tését szolgáló gazdaságpolitika (azaz a költségvetési kiadások megnyirbálása most, amikor a gazdasági növekedés amúgy is lassú) nem csökkenti-e még job­ban a növekedési kilátást, illet­ve nem vezet-e a munkanélküli­ség fokozódásához. Ez a problé­ma a francia közgazdászokat is aggasztja, de a párizsi kormány egyelőre kitart a pénzügyi szigor mellett: Alain Juppé miniszterel­nök az egyik rendkívüli kormány­ülésen minden minisztériumot a kiadások lefaragására szólí­tott fel. A Le Monde olyan infor­mációt közölt, hogy a francia kormányzat összesen 60 milli­árd frankkal szeretné csökken­teni a költségvetési kiadás ezer milliárd feletti részét. SZERZŐI JOGVÉDELEM AZ INTERNETEN Telítődik a szupersztráda Az évezred végére a Jelenlegi kevesebb mint 60 millióról akár az 500 milliót Is elérheti az Internet Információs szu­persztrádát Igénybe vevők száma - állítja Christian Thom­messen, az IBM európai, közép-keleti és afrikai számítás­technikai hálózatának elnökhelyettese. delemről szóló törvények módo­sítását, hogy a terjesztés, lehí­vás és másolás digitális formáit követni lehessen. Az új törvény magában foglalná a kompute­Szerinte akkorra az Internet forgalma meg fogja haladni a hangosított telefonszolgáltatáso­két feltéve, hogy sikerül meg­nyugtató megoldást találni az adatbiztonsági problémákra is. Erre utal az is, hogy nagymérték­ben módosult az Internet szolgál­tatásait igénybe vevők demográ­fiai megosztása - a korábban főleg akadémiai intézetek közötti hálózat mindinkább üzleti vállal­kozássá válik. Miközben az utób­bi hat hónap folyamán az Inter­net-használók átlagos életkora 25-ről 31 évre nőtt, az ügyfelek több mint 20 százalékát kifeje­zetten a jól keresőkhöz lehet so­rolni, és az üzleti menedzserek 35 százaléka már ma is kapcso­latban áll a hálózattal. Az International Business Ma­chines (IBM) kétszáz alkalma­zottja a Washington melletti Falls Churchben azon fáradozik, hogy tökéletesítse az infoMarket elne­vezésű találmányt, amely forra­dalmasíthatja az Internetet. A vi­lágméretű számítógépes hálóza­ton eddig ugyanis nem jelentek meg tömegesen a szerzői jogvé­delem alá eső termékek, mert az újság- és könyvkiadók nem tud­tak meggyőződni arról, hogy az anyagokhoz törvényesen jutnak a polgárok, s fizetnek is értük. Az IBM persze nincs egyedül, vagy egy tucat vállalat igyekszik olyan szolgáltatást kialakítani, amely csak a jogosultaknak teszi hozzáférhetővé a féltett informá­ciókat. A kiadók viszont már alig várják az új technológia megjele­nését, mert szeretnének közvet­len kapcsolatba lépni a fogyasz­tókkal. Az Internetet azonban eleddig nem szabályozták, s nin­is illand 2 Finnország w USA |> Norvégia Svédország Svájc Hollandia Dania Nagy-Britannia Ausztria Németország Belgium Luxemburg Magyarország Görögország becsült száma kb. 11,500 71 7® 0! 0 1,0 — M 0,4 ill csenek általánosan elfogadott szabályok arra nézve sem, ho­gyan lehet, hogyan szabad elek­tronikus úton kereskedni. A ka­lózkodástól való félelem tartotta vissza edig a kiadókat, adatban­kokat az Internettől. A piac azon­ban jelenleg is egymilliárd dollárt képvisel, de az ezredfordulóig megközelítheti a 2,5 milliárdot. A kiadók és adatbankok már régóta sürgetik a szerzői jogvé­ren elért anyagok megváltozta­tásának és a kódolás manipulá­lásának a tilalmát is. A fejlődés azonban feltartóztathatatlan és gyors, hiszen az elemzők szerint az amerikai nagyvállalatok Inter­net-kapcsolatra alkalmas hor­dozható komputerekkel szerelik fel alkalmazottaikat, s ehhez a folyamathoz a kiadóknak és adatbankoknak villámsebesen igazodniuk kell. MH, MN

Next

/
Thumbnails
Contents