Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-30 / 176. szám, kedd

6J ÚJSZÓ RÉGIÓ 1996. Július 30. PELS 0 C Haluskáék esete a Szociális Biztosítóval Amikor tavaly Júniusban a pelsócl, cukorbeteg Haluška Bor­bálától megvonták a 410 koronás anyagi támogatást, nem Is ó, hanem a 76 éves férje keseredett el. - A hivatalos végzésben az állt, hogy mivel felemelték a nyugdijamat, a'feleségem nem jogusult a segélyre. Az egyedüli bevételi forrásunk az én 3 500 koronás nyugdíjam volt. ehhez Jött a nejem 410 koronás támo­gatása. Elkeseredésemben Ír­tam a lapjuknak, hátha segíteni tudnak - mesélte.a minap az idős ember. A Szociális Biztosítóban kér­deztünk rá Haluskáék esetére, s láss csodát: kiderült, hogy Bor­bála asszonynak igenis jár a Jut­tatás, ezért az idén márciusban visszamenőleg megkapta a pén zét. Ám néhány héttel ezelőtt Is­mét megváltozott a helyzet. - A nyugdij 12 százalékos emelése 423 koronát tesz ki. te­hát jelenleg 3945 koronát ka­pok. a feleségem 450 koronás öregségi nyugdíját 50 koronával emelték. Összbevételünk tehát 4445 korona, ami nagyon is ke­vés a megélhetéshez. Bárhogy is számolok, az én nyugdijamat csak 13 koronával emelték, hi­szen feleségemtől újra megvon­ták a 410 koronás járadékát. Nehezen lehet a semmiből taka­rékoskodni, pedig kell. Havonta 500 koronát a téli tüzelőre te­szünk félre, a villany havi 140 koronás kiadást Jelent. Hiába kértük az önkormányzattól a hazadó csökkentését, válaszra sem méltattak bennünket. Az idős. beteges házaspár helyzete nem irigylésre méltó. És igazán nem csak az anyagiak miatt. - Cukorbetegségem a szeme­met támadta meg, alig látok. A férjem szívbeteg, meg kellett műteni a szemét Is, így aztán nem bírunk cipekedni. Főzéskor Is gondban vagyok, az uramnak kell megmondania, megpirult-e már a hagyma vagy a rántás. Más kérdés persze az, hogy mit eszem. Az orvos minden napra húst ajánl, csak pénzt nem ad hozzá - neveti el magát Borbála néni kissé keserűen.- így aztán felváltva hol tésztát, hol főzelé­ket eszünk. Nagy kár, hogy nincs, aki a bölcsődéből elhozná nekünk a nyugdíjasoknak főzött ételt, mi szívesen adnánk érte 17 koronát. - Az igazsághoz tartozik ­folytatta a férj hogy rövid ide­ig volt egy „gondozónk". Havi 180 koronát fizettünk a községi hivatalnak, ók viszont 680-at adtak egy munkanélküli fiatal­embernek azért, hogy ellásson minket, ám az kevesellte a pénzt. Haluška bácsi azon is keser­gett, hogy nincs ereje a kert művelésére, gondozására. - Fáj a szívem, amikor kite­kintek az ablakból, s ott is látom a pusztulás nyomalt. De hát be­tegen mit tehet az ember? Szo­morúan élünk, filléres gondjaink mellett az is nyomaszt, hogy fogytán az erőnk. Mi lesz ve­lünk? - kérdezgetjük egymástól. Felvetődött az is, hogy eladnánk a házunkat és egy kassal nyug­dijasotthonba költöznénk. Ott él ugyanis a lányunk. A baj csak az, hogy az otthonban évekig kell várni az üresedésre. Azzal vigasztaljuk magunkat, majd csak lesz valahogy. Sovány vi­gasz, ugye? PÉTERFI SZONYA EGGYEL TOBB KOZSEG A NYITRAI JARASBAN Válás - húsz év után Július elsejétől eggyel több község tartozik a Nyltral Járás­hoz. Húszéves együttélés után ugyanis újra különvált Kálaz és Báblndal. Kálaz lakosságának több mint hatvan százalé­ka vallja magát magyar nemzetiségűnek. Báblndalon ötven százalék a magyarok aránya, annak ellenére, hogy már évek óta nincs Kálazon magyar Iskola. A két falu közös történelme 1976-ban kezdődött, de a lako­sok lélekben mindig különbsé­get tettek a két társközség kö­zött, soha nem fogadták el Iga­zán ezt a kényszerházaságot. Annál Is Inkább, hogy mindkét falunak saját temploma, te­metője, üzletközpontja, gáz- és vízvezeték-hálózata volt, tehát élhette a saját életét. Valójában csak a községi hivatal volt közös. A különválást először 1990 ben kezdték pedzegetni, de a kezdeményezők akkor még nem gyűjtöttek össze elegendő szá­mú aláírást. Egy ideig aztán csend volt ebben az ügyben, majd 1994-ben népszavazást ír­tak ki, amely a két falu sorsáról lett volna hivatott dönteni - de csak az egyik községben. Kála­zon. A kálaziak több mint nyolc­van százaléka a különválást tá­mogatta ugyan, de a kérvény, amelyet a belügymlnlsztérlum­ba küldtek, hiányos volt - nem tartalmazta a bábindaliak véle­ményét a dologról. Ezért Járultak az urnákhoz ez év tavaszán a bábindallak Is, és nyolcvanöt százalékos többség­gel szintén az elszakadás mel­lett tették le voksukat. A helyi la­kosok döntését immár a kor­mány is jóváhagyta, most tehát már csak az új községi önkor­mányzatok kiépítése van hátra. Ez sem a szokványos módon tör­ténik, hiszen annak ellenére, hogy az újonnan keletkezett község Bábindal, mégis Kálazon fognak polgármestert választa­ni. Az eddigi polgármester, Jozef Cigáň ugyanis bábindali lakos és így a törvény értelmében au tomatlkusan ott fogia ellátni hi­vatalát. De a kálaziaknak sem kell megvárniuk a parlament által novemberre meghirdetett hely­hatósági pótválasztásokat. A Nyitrai Járási Hivatal és Kálaz község közös megegyezése alapján a helyi polgármester-vá­lasztásra már augusztus 10-én sor kerülhet és az eredmény vég­leges lesz. Képviselőket egyik községben sem kell választani, mivel a legutóbi önkormányzati választásokon már előrelátóak voltak és úgy állították fel a kép­viseló-testületet, hogy az esetle­ges kettéváláskor ne érhessék őket meglepetések. Kálaz 1200 lakosát tizennyolcan, a 600 bá­bindali polgárt pedig kilencen kepviselték és ez a szam mind­két községben elég ahhoz, hogy az önkormányzatok működőké­pesek legyenek. (vrabec) Aki a virágot szereti... Igaz mondás, hogy aki a virá­got szereti, rossz ember nem le­het. Ám ehhez azt Is illik rögtön hozzátenni, hogy aki ennek a szeretetnek a müvelője. az egy életen át rabja marad a virágter­mesztésnek. Ennek ékes példá­ja az ipolysági Tóth László és ne­je, ők kora tavasztól kesö őszig a város központjában lévő virá­goskertjükben dolgoznak. En­nek meg is van az eredménye, kertjükben szinte hetenként váltják egymást a szebbnél szebb vlragköltemények. Ennek bizonysága az alábbi felvétel is, amely a már elmúlt tavasznak állit emléket. SAJGI ROZSNYÓ JÓZSEF PÁRKÁNY Rozsnyó TŐketerebcs R. szombat * Losonc Pozsony Galánta D.szerdohely Ipolyhidvóu orkány IPOLYHIDVEG Gondból sok, pénzből kevés van Közép-Szlovákia s egyben a Nagykürtösi Járás legdélibb tele pülése a 700 lelket számláló, több mint 80 százalékban ma­gyarok lakta Ipolyhídvég. Mezei László polgármester már a má­sodik megbízatási időszakban intézi a község ügyes-bajos dol gait. Arra a kérdésre, hogy mos­tanság, mi a legnagyobb gondja, szintén kérdéssel válaszolt. - Honnét szerezzünk pénzt a vízvezetékhálózat építésére és honnét biztosítsuk a jó minőségű ivóvizet? Ugyanis köz vetlen környékünkön nem sike­rült jó Ivóvizet adó forrásokra bukkani, a vízvezetékre pedig szükség van, mert nemcsak ná­lunk, hanem az egész Ipoly men­tén rossz a kútvlzek minősége. Pénz dolgában nem állunk vala­mi Jól, mert két éwel ezelőtt, az iskola épületének felújítása mi­att alaposan kiköltekeztünk. Ezt nem panaszként említem, hi­szen örülünk, hogy annyi év után újra van kisiskolánk. Visszatérve a vízvezetékhez: előreláthatólag 1998-ban jöhet számításba az építkezés meg­kezdése. Ez ugyan óhatatlanul a járdák, az utak felbontásává! jár, ezért úgy gondoltuk, hogy egy kalap alatt a gázvezetéket is lefektetjük. S ha már a gondok­nál tartunk, nem hagyhatom említés nélkül, hogy évek óta sok bosszúságot okoz az Ipoly folyó, amely ezen a szakaszon, mivel nincs szabályozva, gyak­ran kilép a medréből, elöntve a környező réteket, legelőket. Né­ha hetekig víz alatt állnak ezek a területek, igy aztán nem sok hasznukat lehet venni. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha mi­hamarább hozzáfognak ezen a szakszón is az Ipoly szabályozá­sához. (zsár) KOMAROMI JÁRÁS Nőtt a balesetek száma Ugy tűnik, az idei szeszélyes időjárás a baleseti statisztikára Is kedvezőtlen hatással van. A Komáromi Járási Rendőrkapi­tányság közlekedési osztályán megtudtuk, hogy az idén a járás területén Január elsejétől július utolsó hétvégéjéig 635 közúti szerencsétlenség történt, ez 143-mal több, mint a tavalyi év hasonló időszaka alatt. Tavaly nyolcan vesztették életüket a Já rás útjain, tizennégyen súlyo­san, százan pedig könnyebben sérültek meg. Az idén tizenhá­rom ember halt meg, tizenöten súlyos, kilencvennyolcan pedig könnyebb sérüléseket szenved­tek. Az anyagi kár 1995 első hét hónapja alatt 8 670 050 korona volt. Az idén ez több mint 3 milli­óval emelkedettt, pontosan 11 928 950 koronát tesz ki. Nőtt az olyan balesetek szá­ma, amelyeket alkoholt fogyasz­tó járművezetők okoztak. Tavaly ötven, az Idén viszont kilenc­vennyolc esetben találtak alko­holt a sofőrök vérében. Az idén szembetűnően sok kö­zúti baleset történt a hét középső napjaiban, szerdánként átlag 133, a csütörtöki napokon pedig 106 balesethez hívták a rendőrö ket Komáromban és környékén. Június hetedike volt a legszomo­rúbb a baleseti statisztika szem­pontjából, ezt a napot azóta „fe­kete péntekként" emlegetik a rendőrség munkatársai. Akkor a déli órákban egy negyvenkilenc éves komáromi férfi elbóbiskolt a volán mögött, és Lada típusú sze­mélygépkocsijával áttért az út­test bal oldalára, ahol frontálisan ütközött egy teherautóval. A sze­rencsétlenséget a személyautó sofőrje nem élte túl. A másik eset néhány órával később történt. Egy fiatalember új motorkerék­párját próbálta ki. miközben nagy sebességgel az út mentén vesz­teglő traktorba rohant. Az ütkö­zés során a huszonéves motor­kerékpáros életét vesztette. E tragédiák is arra figyelmeztet­nek, vezessünk óvatosan, gon­doljunk arra, hogy az utakon nem vagyunk egyedül, (kamoncza) Ha nyár, akkor táborozás Bár a tanév Idején nagyobb a sürgés-forgás, de a nyári hóna­pokban sincs uborkaszezon a párkányi Szabadidőközpontban. Hégll Gyula Igazgatótól, aki Ides­tova harminc éve szervezi, Irá­nyítja a gyerekek szabadidőprog­ramjait, azt kérdeztem, hogy mi­lyen kínálattal várták, várják a diákokat a vakáció Idején. - Ha nyár, akkor táborozás. Ehhez tartva magunkat szerveztük meg júli­us elején a párkányi Kisbojtár, a Stú rovčatá és a kőhidgyarmati gyermek­tánccsoportot, valamint a Tücsök né­pi gyermekzenekar részére a nyári tánctábort Liptovský Hrádokon. Az ott töltött tíz nap alatt Hégll Dušan foglal­kozott a 84 táncossal. Természete­sen nemcsak gyakorlásból állt a tá­bor, a gyerekeknek módjukban állt megismerkedni a liptói táj természeti szépségeivel és nevezetességeivel is. Sőt a východnál folklórfesztíválra Is elvittük őket, ahol persze, csak mint nézők voltak jelen. Bennünk, szer­vezőkben némi tüskét hagyott, hogy míg a Párkányi Városi Művelődési Központ hozzájárult a Kisbojtár tábo­ri költségeinek fedezéséhez, addig a városi képviselő-testület nem szavaz­ta meg a Štúrovčatä tánccsoportnak kért anyagi támogatást - jegyezte meg keserű szájízzel a tánctábor margójára Hégli Gyula, aki a további­akban azt is elmondta, hogy 40 gye­rekkel a napokban indulnak a kelet­szlovákiai Kysak üdülőközpontba tá­borozni. Természetesen, ml Is fogadunk nyaralókat - folytatta ugyanis mintegy 30 gyerek elszállásolását tudjuk hiztosítani, Itt a szabadidő­központban. Alighogy elmentek a ga­ramszentkereszti gyerekek, jöttek a selmecbányaiak, majd az újbányaiak zárják a sort Nekik a termálfürdőnk hűsítő vize. az úszás, lubickolás Je­lenti az Igazi kikapcsolódást. Mivel Párkányban és közvetlen környékén Is akad számos látnivaló, ezekkel Is megismertetjük a Közép-Szlovákiá­ból érkezett táborlakóinkat. - Gondoltak-e azokra a helybeli, párkányi gyerekekre, akik Ilyen-olyan oknál fogva kénytelenek otthon tölte­ni a szünidőt? • - Öt héten keresztül, egyhetes tur­nusokban, napközi táborba várjuk a kényszerúségből Itthon maradt gye­rekeket. Reggel 7-től este 6-lg biztosí­tunk nekik nemcsak hasznos elfog­laltságot vagy kikapcsolódást, ha­nem étkezést is. Rövid beszélgetésünk végén Hégll Gyulától azt is megtudtam, hogy az új tanévben, akárcsak az előzőben, 32 szakkör áll majd az iskolák tanulói­nak rendelkezésére, hogy ki-ki ér­deklődésének és képességeinek megfelelően hasznosítsa szabadide­jét, gyarapítsa ismereteit. BODZSÁR GYULA Közadakozás - szobrokért Köztudott, hogy az elmúlt kommunista rend­szerben a szakrális köztéri szobroknak, fino­man szólva, nem volt becsületük. Ennek követ­keztében számos értékes műalkotás az enyé­szetnek indult, hiszen az akkori hivatalos ideo­lógiának nem fűződött érdeke a restaurálásuk­hoz. Míg a múltban ideológiai megkötöttségek miatt kerültek hátrányos helyzetbe a vallási Ih­letésű köztéri szobrok, napjainkban pénzhiány akadályozza a felújításukat, legalábbis a leg­több településen. Ezek közé tartozik Ipolyság is. ahol csak a Fő téren található, a város lako­sai által 1858-ban, a Szeplőtelen Istenanya tiszteletére állított Mária-szobor (a képen lát­ható) két szakaszban történő restaurálására több mint 760 ezer koronát kellene előterme­teni. A kérdés az, hogy honnét, hiszen a város­nak nincs rá pénze. Ezért a városatyák úgy döntöttek, hogy a körzeti hivatal engedélyével közadakozásból gyűjtik össze a szükséges pénzt a városka köztéri szobrainak felújításá­hoz. Mindenesetre a már említett Mária-szobor restaurálási munkálatainak megkezdéséhez jól fog jönni a körzeti hivatal által ígért 80 ezer korona támogatás. Remélhetőleg a város pol gárai és vállalkozói Is segítik majd pénzadomá­nyaikkal e nemes ügyet. (bodzsár) (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents