Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-30 / 176. szám, kedd

6J ÚJSZÓ RÉGIÓ 1996. Július 30. PELS 0 C Haluskáék esete a Szociális Biztosítóval Amikor tavaly Júniusban a pelsócl, cukorbeteg Haluška Borbálától megvonták a 410 koronás anyagi támogatást, nem Is ó, hanem a 76 éves férje keseredett el. - A hivatalos végzésben az állt, hogy mivel felemelték a nyugdijamat, a'feleségem nem jogusult a segélyre. Az egyedüli bevételi forrásunk az én 3 500 koronás nyugdíjam volt. ehhez Jött a nejem 410 koronás támogatása. Elkeseredésemben Írtam a lapjuknak, hátha segíteni tudnak - mesélte.a minap az idős ember. A Szociális Biztosítóban kérdeztünk rá Haluskáék esetére, s láss csodát: kiderült, hogy Borbála asszonynak igenis jár a Juttatás, ezért az idén márciusban visszamenőleg megkapta a pén zét. Ám néhány héttel ezelőtt Ismét megváltozott a helyzet. - A nyugdij 12 százalékos emelése 423 koronát tesz ki. tehát jelenleg 3945 koronát kapok. a feleségem 450 koronás öregségi nyugdíját 50 koronával emelték. Összbevételünk tehát 4445 korona, ami nagyon is kevés a megélhetéshez. Bárhogy is számolok, az én nyugdijamat csak 13 koronával emelték, hiszen feleségemtől újra megvonták a 410 koronás járadékát. Nehezen lehet a semmiből takarékoskodni, pedig kell. Havonta 500 koronát a téli tüzelőre teszünk félre, a villany havi 140 koronás kiadást Jelent. Hiába kértük az önkormányzattól a hazadó csökkentését, válaszra sem méltattak bennünket. Az idős. beteges házaspár helyzete nem irigylésre méltó. És igazán nem csak az anyagiak miatt. - Cukorbetegségem a szememet támadta meg, alig látok. A férjem szívbeteg, meg kellett műteni a szemét Is, így aztán nem bírunk cipekedni. Főzéskor Is gondban vagyok, az uramnak kell megmondania, megpirult-e már a hagyma vagy a rántás. Más kérdés persze az, hogy mit eszem. Az orvos minden napra húst ajánl, csak pénzt nem ad hozzá - neveti el magát Borbála néni kissé keserűen.- így aztán felváltva hol tésztát, hol főzeléket eszünk. Nagy kár, hogy nincs, aki a bölcsődéből elhozná nekünk a nyugdíjasoknak főzött ételt, mi szívesen adnánk érte 17 koronát. - Az igazsághoz tartozik folytatta a férj hogy rövid ideig volt egy „gondozónk". Havi 180 koronát fizettünk a községi hivatalnak, ók viszont 680-at adtak egy munkanélküli fiatalembernek azért, hogy ellásson minket, ám az kevesellte a pénzt. Haluška bácsi azon is kesergett, hogy nincs ereje a kert művelésére, gondozására. - Fáj a szívem, amikor kitekintek az ablakból, s ott is látom a pusztulás nyomalt. De hát betegen mit tehet az ember? Szomorúan élünk, filléres gondjaink mellett az is nyomaszt, hogy fogytán az erőnk. Mi lesz velünk? - kérdezgetjük egymástól. Felvetődött az is, hogy eladnánk a házunkat és egy kassal nyugdijasotthonba költöznénk. Ott él ugyanis a lányunk. A baj csak az, hogy az otthonban évekig kell várni az üresedésre. Azzal vigasztaljuk magunkat, majd csak lesz valahogy. Sovány vigasz, ugye? PÉTERFI SZONYA EGGYEL TOBB KOZSEG A NYITRAI JARASBAN Válás - húsz év után Július elsejétől eggyel több község tartozik a Nyltral Járáshoz. Húszéves együttélés után ugyanis újra különvált Kálaz és Báblndal. Kálaz lakosságának több mint hatvan százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek. Báblndalon ötven százalék a magyarok aránya, annak ellenére, hogy már évek óta nincs Kálazon magyar Iskola. A két falu közös történelme 1976-ban kezdődött, de a lakosok lélekben mindig különbséget tettek a két társközség között, soha nem fogadták el Igazán ezt a kényszerházaságot. Annál Is Inkább, hogy mindkét falunak saját temploma, temetője, üzletközpontja, gáz- és vízvezeték-hálózata volt, tehát élhette a saját életét. Valójában csak a községi hivatal volt közös. A különválást először 1990 ben kezdték pedzegetni, de a kezdeményezők akkor még nem gyűjtöttek össze elegendő számú aláírást. Egy ideig aztán csend volt ebben az ügyben, majd 1994-ben népszavazást írtak ki, amely a két falu sorsáról lett volna hivatott dönteni - de csak az egyik községben. Kálazon. A kálaziak több mint nyolcvan százaléka a különválást támogatta ugyan, de a kérvény, amelyet a belügymlnlsztérlumba küldtek, hiányos volt - nem tartalmazta a bábindaliak véleményét a dologról. Ezért Járultak az urnákhoz ez év tavaszán a bábindallak Is, és nyolcvanöt százalékos többséggel szintén az elszakadás mellett tették le voksukat. A helyi lakosok döntését immár a kormány is jóváhagyta, most tehát már csak az új községi önkormányzatok kiépítése van hátra. Ez sem a szokványos módon történik, hiszen annak ellenére, hogy az újonnan keletkezett község Bábindal, mégis Kálazon fognak polgármestert választani. Az eddigi polgármester, Jozef Cigáň ugyanis bábindali lakos és így a törvény értelmében au tomatlkusan ott fogia ellátni hivatalát. De a kálaziaknak sem kell megvárniuk a parlament által novemberre meghirdetett helyhatósági pótválasztásokat. A Nyitrai Járási Hivatal és Kálaz község közös megegyezése alapján a helyi polgármester-választásra már augusztus 10-én sor kerülhet és az eredmény végleges lesz. Képviselőket egyik községben sem kell választani, mivel a legutóbi önkormányzati választásokon már előrelátóak voltak és úgy állították fel a képviseló-testületet, hogy az esetleges kettéváláskor ne érhessék őket meglepetések. Kálaz 1200 lakosát tizennyolcan, a 600 bábindali polgárt pedig kilencen kepviselték és ez a szam mindkét községben elég ahhoz, hogy az önkormányzatok működőképesek legyenek. (vrabec) Aki a virágot szereti... Igaz mondás, hogy aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet. Ám ehhez azt Is illik rögtön hozzátenni, hogy aki ennek a szeretetnek a müvelője. az egy életen át rabja marad a virágtermesztésnek. Ennek ékes példája az ipolysági Tóth László és neje, ők kora tavasztól kesö őszig a város központjában lévő virágoskertjükben dolgoznak. Ennek meg is van az eredménye, kertjükben szinte hetenként váltják egymást a szebbnél szebb vlragköltemények. Ennek bizonysága az alábbi felvétel is, amely a már elmúlt tavasznak állit emléket. SAJGI ROZSNYÓ JÓZSEF PÁRKÁNY Rozsnyó TŐketerebcs R. szombat * Losonc Pozsony Galánta D.szerdohely Ipolyhidvóu orkány IPOLYHIDVEG Gondból sok, pénzből kevés van Közép-Szlovákia s egyben a Nagykürtösi Járás legdélibb tele pülése a 700 lelket számláló, több mint 80 százalékban magyarok lakta Ipolyhídvég. Mezei László polgármester már a második megbízatási időszakban intézi a község ügyes-bajos dol gait. Arra a kérdésre, hogy mostanság, mi a legnagyobb gondja, szintén kérdéssel válaszolt. - Honnét szerezzünk pénzt a vízvezetékhálózat építésére és honnét biztosítsuk a jó minőségű ivóvizet? Ugyanis köz vetlen környékünkön nem sikerült jó Ivóvizet adó forrásokra bukkani, a vízvezetékre pedig szükség van, mert nemcsak nálunk, hanem az egész Ipoly mentén rossz a kútvlzek minősége. Pénz dolgában nem állunk valami Jól, mert két éwel ezelőtt, az iskola épületének felújítása miatt alaposan kiköltekeztünk. Ezt nem panaszként említem, hiszen örülünk, hogy annyi év után újra van kisiskolánk. Visszatérve a vízvezetékhez: előreláthatólag 1998-ban jöhet számításba az építkezés megkezdése. Ez ugyan óhatatlanul a járdák, az utak felbontásává! jár, ezért úgy gondoltuk, hogy egy kalap alatt a gázvezetéket is lefektetjük. S ha már a gondoknál tartunk, nem hagyhatom említés nélkül, hogy évek óta sok bosszúságot okoz az Ipoly folyó, amely ezen a szakaszon, mivel nincs szabályozva, gyakran kilép a medréből, elöntve a környező réteket, legelőket. Néha hetekig víz alatt állnak ezek a területek, igy aztán nem sok hasznukat lehet venni. Ezen csak úgy lehet segíteni, ha mihamarább hozzáfognak ezen a szakszón is az Ipoly szabályozásához. (zsár) KOMAROMI JÁRÁS Nőtt a balesetek száma Ugy tűnik, az idei szeszélyes időjárás a baleseti statisztikára Is kedvezőtlen hatással van. A Komáromi Járási Rendőrkapitányság közlekedési osztályán megtudtuk, hogy az idén a járás területén Január elsejétől július utolsó hétvégéjéig 635 közúti szerencsétlenség történt, ez 143-mal több, mint a tavalyi év hasonló időszaka alatt. Tavaly nyolcan vesztették életüket a Já rás útjain, tizennégyen súlyosan, százan pedig könnyebben sérültek meg. Az idén tizenhárom ember halt meg, tizenöten súlyos, kilencvennyolcan pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. Az anyagi kár 1995 első hét hónapja alatt 8 670 050 korona volt. Az idén ez több mint 3 millióval emelkedettt, pontosan 11 928 950 koronát tesz ki. Nőtt az olyan balesetek száma, amelyeket alkoholt fogyasztó járművezetők okoztak. Tavaly ötven, az Idén viszont kilencvennyolc esetben találtak alkoholt a sofőrök vérében. Az idén szembetűnően sok közúti baleset történt a hét középső napjaiban, szerdánként átlag 133, a csütörtöki napokon pedig 106 balesethez hívták a rendőrö ket Komáromban és környékén. Június hetedike volt a legszomorúbb a baleseti statisztika szempontjából, ezt a napot azóta „fekete péntekként" emlegetik a rendőrség munkatársai. Akkor a déli órákban egy negyvenkilenc éves komáromi férfi elbóbiskolt a volán mögött, és Lada típusú személygépkocsijával áttért az úttest bal oldalára, ahol frontálisan ütközött egy teherautóval. A szerencsétlenséget a személyautó sofőrje nem élte túl. A másik eset néhány órával később történt. Egy fiatalember új motorkerékpárját próbálta ki. miközben nagy sebességgel az út mentén veszteglő traktorba rohant. Az ütközés során a huszonéves motorkerékpáros életét vesztette. E tragédiák is arra figyelmeztetnek, vezessünk óvatosan, gondoljunk arra, hogy az utakon nem vagyunk egyedül, (kamoncza) Ha nyár, akkor táborozás Bár a tanév Idején nagyobb a sürgés-forgás, de a nyári hónapokban sincs uborkaszezon a párkányi Szabadidőközpontban. Hégll Gyula Igazgatótól, aki Idestova harminc éve szervezi, Irányítja a gyerekek szabadidőprogramjait, azt kérdeztem, hogy milyen kínálattal várták, várják a diákokat a vakáció Idején. - Ha nyár, akkor táborozás. Ehhez tartva magunkat szerveztük meg július elején a párkányi Kisbojtár, a Stú rovčatá és a kőhidgyarmati gyermektánccsoportot, valamint a Tücsök népi gyermekzenekar részére a nyári tánctábort Liptovský Hrádokon. Az ott töltött tíz nap alatt Hégll Dušan foglalkozott a 84 táncossal. Természetesen nemcsak gyakorlásból állt a tábor, a gyerekeknek módjukban állt megismerkedni a liptói táj természeti szépségeivel és nevezetességeivel is. Sőt a východnál folklórfesztíválra Is elvittük őket, ahol persze, csak mint nézők voltak jelen. Bennünk, szervezőkben némi tüskét hagyott, hogy míg a Párkányi Városi Művelődési Központ hozzájárult a Kisbojtár tábori költségeinek fedezéséhez, addig a városi képviselő-testület nem szavazta meg a Štúrovčatä tánccsoportnak kért anyagi támogatást - jegyezte meg keserű szájízzel a tánctábor margójára Hégli Gyula, aki a továbbiakban azt is elmondta, hogy 40 gyerekkel a napokban indulnak a keletszlovákiai Kysak üdülőközpontba táborozni. Természetesen, ml Is fogadunk nyaralókat - folytatta ugyanis mintegy 30 gyerek elszállásolását tudjuk hiztosítani, Itt a szabadidőközpontban. Alighogy elmentek a garamszentkereszti gyerekek, jöttek a selmecbányaiak, majd az újbányaiak zárják a sort Nekik a termálfürdőnk hűsítő vize. az úszás, lubickolás Jelenti az Igazi kikapcsolódást. Mivel Párkányban és közvetlen környékén Is akad számos látnivaló, ezekkel Is megismertetjük a Közép-Szlovákiából érkezett táborlakóinkat. - Gondoltak-e azokra a helybeli, párkányi gyerekekre, akik Ilyen-olyan oknál fogva kénytelenek otthon tölteni a szünidőt? • - Öt héten keresztül, egyhetes turnusokban, napközi táborba várjuk a kényszerúségből Itthon maradt gyerekeket. Reggel 7-től este 6-lg biztosítunk nekik nemcsak hasznos elfoglaltságot vagy kikapcsolódást, hanem étkezést is. Rövid beszélgetésünk végén Hégll Gyulától azt is megtudtam, hogy az új tanévben, akárcsak az előzőben, 32 szakkör áll majd az iskolák tanulóinak rendelkezésére, hogy ki-ki érdeklődésének és képességeinek megfelelően hasznosítsa szabadidejét, gyarapítsa ismereteit. BODZSÁR GYULA Közadakozás - szobrokért Köztudott, hogy az elmúlt kommunista rendszerben a szakrális köztéri szobroknak, finoman szólva, nem volt becsületük. Ennek következtében számos értékes műalkotás az enyészetnek indult, hiszen az akkori hivatalos ideológiának nem fűződött érdeke a restaurálásukhoz. Míg a múltban ideológiai megkötöttségek miatt kerültek hátrányos helyzetbe a vallási Ihletésű köztéri szobrok, napjainkban pénzhiány akadályozza a felújításukat, legalábbis a legtöbb településen. Ezek közé tartozik Ipolyság is. ahol csak a Fő téren található, a város lakosai által 1858-ban, a Szeplőtelen Istenanya tiszteletére állított Mária-szobor (a képen látható) két szakaszban történő restaurálására több mint 760 ezer koronát kellene előtermeteni. A kérdés az, hogy honnét, hiszen a városnak nincs rá pénze. Ezért a városatyák úgy döntöttek, hogy a körzeti hivatal engedélyével közadakozásból gyűjtik össze a szükséges pénzt a városka köztéri szobrainak felújításához. Mindenesetre a már említett Mária-szobor restaurálási munkálatainak megkezdéséhez jól fog jönni a körzeti hivatal által ígért 80 ezer korona támogatás. Remélhetőleg a város pol gárai és vállalkozói Is segítik majd pénzadományaikkal e nemes ügyet. (bodzsár) (A szerző felvétele)