Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-29 / 175. szám, hétfő

6 ) ÚJ SZÓ VI LAG PIAC 1996. július 29. CÉGVILÁG TWA A TWA amerikai légitársaság éppen egyik repülőgépének minapi tragédiája előtt néhány órával jelentette be, hogy a korábbi veszteségék után idén a második negyedévben 400 százalékkal növekedett a nyeresége a tavalyi második negyedévhez képest, és ez nagy fordulat, miután a vállalat korábban már kétszer is szerepelt a csődbíróság előtt. Jeffrey Erickson, a TWA vezetője azt mondta, hogy a légitársaság eredményes harmadik* negyedévre számít, s várhatóan teljesíteni tudja az idei évre kitűzött céljait. A St. Louis-i székhelyű légivállalat nyeresége a második negyedévben 25,3 millió dollárra növekedett a múlt év azonos időszakának 5,2 millió dollárja után. A bevétel 12 százalékkal 965,8 millió dollárra bővült. A TWA légitársaságot a harmincas években Howard Hughes milliárdos vásárolta meg, s alakította át a világ egyik legísmertett légitársaságává. A TWA 1992-ben és 1995-ben került csődvédelem alá. A legutóbbi átszervezés idején 1,7 milliárd dolláros adósságából 500 millió dollárt részvényekre cserélt be és jelentős költségmegtakarító intézkedéseket vezetett be. A vállalati vezetés 1996-ra 95 millió dollár tiszta nyereséget irányzott elő a múlt évi 227 millió dollár veszteség után. Alitalia Az Alitalia olasz légitársaság ebben az évben minden korábbi negatív rekordot megdöntő, 1,2 billió lírás veszteséggel számol, de ebben az összegben szerepel a társaság talpraállítására kidolgozott szanálási terv 800 milliárd lírás költsége is. Michele Tedeschi, az Alitaliában főrészvényes IRI állami holding elnöke az olasz szenátus illetékes bizottságát tájékoztatva elmondta, hogy a szanálási terv költségei nélkül az idei várható üzemeltetési veszteség 400 milliárd líra körül lesz, amely a tavalyi 442 milliárd lírás üzemeltetési veszteséghez viszonyítva javulás. A társaság adóssága eléri a 3,4 billió lírát, amelyhez további 1,2 milliárd líra lízing- és egyéb kötelezettség járul. News Corp. Rupert Murdoché, a News Corp. tulajdonosáé lehet immár a legtöbb tévéállomás az Egyesült Államokban, miután csaknem 2,5 milliárd dollárért megvette a New World Communication Groupot, s ezzel további tízzel 22-re gyarapította Fox tévéállomásainak számát. Az egész ügylet várhatóan 1997 elejére válik véglegessé. A 22 tévéállomás révén a News Corp. a 95,9 millió tévével fölszerelt amerikai otthon 40 százalékába jut el, s. megelőzi az eddig vezető CBS-t. MTI A BUSINESS WEEK KETSZAZAS LISTAJA Feljövőben a fejlődők A legfejlettebb országok legnagyobb vállalkozásai az Idén Is „kibérelték" a világ legjelentősebb cégeit felsoroló táblázat első néhány száz helyét. A „nagyok" dominanciája ugyan változatlan, de a feltörekvő országok cégei egyre Jobban megközelítik a multinacionális óriásokat. A feltörekvő országok cégei két évig tartó helyben topogás után tavaly ismét jelentős előrelépést könyvelhettek el. A Morgan Stanley International Inc. (MSCI) elemzése szerint május végén piaci értékük meghaladta a 858 milliárd dollárt, s ez 16,3 százalékkal több, mint a tavaly májusi 738 milliárd dollár. A MSCI elemzői az ezres „nagy lista" mellett ez évben is összeállították a feltörekvő országok, feltörekvő cégeinek listáját, ebben immár hagyományosan a koreai cégek dominálnak az elsők között. Az élen a Korean Electric Power áll, amelynek piaci értékét 23 milliárd dollárra taksálták, ugyanakkor a Samsung vezeti a forgalom (20,5 milliárd) és profit (3,2 milliárd dollár) szerint összeállított listát. A forgalom szerinti toplista első öt helyezettjei is koreai: a Hyundai Motor, Korea Electric, Pohang Iron and Steel; közéjük csak egy brazil, a Petrobrás tudott beékelődni. A peso válságát úgy tűnik, kezdi kiheverni a mexikói gazdaság is. Hála a nagy amerikai cégek befektetéseinek, több mexikói cég megerősítette pozícióját a listán. Jó példa erre a Kimberley - Clark de Mexico, amely a 132 helyről a 48.-ra jött fel egy év alatt, miközben részvényeinek értéke 78 százalékkal emelkedett. Brazília érdekes módon az állami tulajdonban lévő óriáscégekkel van jelen a legnagyobbak között - Telebras telekommunikációs cég a 2., míg a másik szintén telefóniában érdekelt Telesp a 11. helyen áll. Érdekesség, hogy az ipari nagyhatalomnak számító India cégei közül egy sem található az első hetven között. A State Bank of India a 75., a Tata Engineering and Locomotive pedig csak 88. a listán. Az ázsiai és dél-amerikai cégek mögött a 129. helyen áll az első európai, mégpedig az izraeli Teva gyógyszergyár - ez a cég vette meg a közelmúltban a debreceni Biogalt. A sereghajtó között van viszont a török légitársaság és a legnagyobb török bank, az Akbank. Görögország mindösze egy céggel - a Hellenic Bottling a 196. - képviselteti magát. A Business Week éves rangsorában jövőre jelentős változás várható, hiszen a Világbank szakosított pénzintézete az IFC június végétől Oroszországot, Marokkót és Egyiptomot is felvette az eddig vizsgált 27 ország mellé. Ezekről naponta készít indexeket, míg további 14 úgynevezett peremországról - Litvániától Jamaicáig - havonta készül jelentés. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi kétszázas listára kerülésért keményen meg kell majd küzdeniük a még domináns ázsiai és délamerikai cégeknek. MH A feltörekvők 200-as céglistájából Helye- A cég Ország Piaci zés neve érték (millió dollárban) 1. Korea Electric Power Korea 23 945 2. Telebras Brazília 20 740 3. Telekom Malaysia Malajzia 18 209 4. Cathay Life Insurance Tajvan 16 413 5. Anglo American Dél-Afrika 15111 6. Telefonos de Mexico Mexikó 15023 7. Telekomunikasi Indonesia Indonézia 14 205 8. Eletrobras Brazília 13 215 9. Tenaga Nasional Malajzia 13 050 10. De Beers Consolidated Mines Dél-Afrika 12 361 11. Telecomunicacoes de Sao Paulo Brazília 11237 12. Malayan Banking Malajzia 10 827 GAZDASAGI VILAGBUNOZES Csalás, nem ámítás A vállalatok és az üzleti élet soha nem látott méretű globalizálódásával „sikeresen" tart lépést a gazdasági bűnözés, mindenekelőtt a cégen belüli csalás műfaja. Erről a tevékenységről Igyekezett képet kapni a világ egyik vezető könyvvizsgáló és vezetési tanácsadási vállalata, az Ernst and Young felmérése, amelynek eredménye nagy meglepetést váltott ki az ipari országok üzleti köreiben is. Kiderült belőlük, hogy az elmúlt öt esztendőben a vállalatok mintegy kétharmadánál fedeztek fel csalást. Nemzetközi tevékenységük során 40 százalékuknál ötnél többet. A múlt esztendőben a válaszadó vállalatoknak a csalás összesen 780 millió dollár kárt okozott, s az összegből mindössze 70 millió térült meg a biztosítók és a bíróságok „segítségével". A legnagyohb értékű családok az amerikai és francia vállalatoknál történtek, ismétlődésük gyakorisága pedig a dél-afrikai és az ír cégeknél volt a legnagyobb. Igencsak sokatmondó, hogy a felfedezett csalások 80 százalékát saját alkalmazottaik követték el, az esetek 20 százalékában szorosan együttműködve a „külsősökkel". Az irányzat alól csak a pénzintézetek jelentenek kivételt, ahol a csalások kétharmada házon kívüliek lelkén szárad. Szakértők véleménye szerint a csaló alkalmazottak magas aránya azzal magyarázható, hogy a vállalatok többsége nincs felvértezve hatékony megelőző stratégiával, illetve ellenőrző szervezettel. Megdöbbentő, hogy a vállalatok és a pénzintézetek véletlenül fedezték fel a csalások 57 százalékát, elsősorban külső információk, névtelen bejelentések, valamint vezetőváltások nyomán. A válaszadók kétharmada szerint ilyen visszaélések bármikor megismétlődhetnek. Ennél is többek véleménye szerint megelőzhetők lettek volna a legnagyobb értékre elkövetett csalások. Am a vállalatok kétharmada nem rendelkezik írásos csaláselhárító szabályzattal, a cégek felében nem dolgoztak ki csalás esetére írásos jelentési szabályzatot. A vállalatok 94 százalékában úgy vélik, hogy a számítógépes rendszerük a legsebezhetőbb, a cégek 91 százaléka szerint pedig az értékesítés folyamatában nyílik a legkedvezőbb lehetőség a csalásra. A bankok, a biztosítók, az építőipari cégek, az áruházak és a csomagküldő hálózatok vezetik azt a toplistát, amely - a válaszadók szerint - a jövőben is a csalásnak leginkább kitett ágazatokat rangsorolja. Kiderült a személyes interjúkból, hogy a cégek, illetve tevékenységük fokozottan nemzetközivé válása melegágya a csalásnak, amelyet elősegít az üzleti kultúrák különbözősége, az elektronikus adatcsere bővülésre, valamint az Internet bekapcsolása az üzleti világba. A vállalatok többségében továbbra is a helyzet rosszabbodásától tartanak. A válaszadók 80 százaléka szerint jelenlegi ellenőrzési és megfigyelési rendszerük további nagy értékű visszaéléseket tesz lehetővé. M CSÖKKENNEK A KATONAI KIADASOK Ágyú helyett vajat A Nemzetközi Valutaalap (IMF) felmérése szerint a világ fegyverkezési kiadásai dinamikusan csökkennek. A katonai kiadások már a '80-as évek második Telében apadásnak indultak, s ez a folyamat Jellemzi évtizedünk eddig eltelt részét Is. Az IMF szerint 1990-ben a világ összesített bruttó hazai termékének 3,6 százalékát fordították katonai célokra, tavaly viszont ez az arány nem haladta meg a 2,4 százalékot. A katonai kiadások meredek csökkenésében fontos szerepet játszottak a hidegháború befejeződése és a gazdasági megrázkódtatások a volt szocialista országokban. 1990 óta az Egyesült Államok katonai kiadásai - amelyek a világ hadiipari kiadásainak egyharmadát képviselik - a GDP 5,3 százalékáról 3,5 százalékára csökkentek. Ugyanebben az időszakban a Szovjetunióban, illetve utódállamaiban a GDP 8,4 százalékáról 3,1 százalékra mérséklődtek a katonai kiadások. A Nemzetközi Valutaalap által vizsgált országok közül évtizedünk első felében mindössze 25 ország növelte katonai kiadásait, átlagosan a GDP 0,8 százalékával. Ugyanakkor 90 ország csökkentette ilyen jellegű kiadásait, átlagosan a GDP 1,6 százalékával. A vizsgált 17 ipari ország közül mindössze egy, Japán növelte hadiipari kiadásait a bruttó hazai termékhez viszonyítva. Kulcskérdésnek számít természetesen, hogy a katonai kiadások csökkentéséből származó megtakarításokat miként használták fel az egyes országok. Az IMF számításai szerint 1990 óta a „béke osztaléka" eléri az évi 345 milliárd dollárt. A felmérések tanúsága szerint az egyes országok a megtakarításokat igen hatékonyan használták fel a gazdaság, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésére. A katonai kiadásokat drámaian csökkentő országok többsége - a valutaalap szerint - egyrészről csökkentette a költségvetési hiányt, másrészről növelte a szociális célú kiadásokat. Azon kevés ország, amely az elmúlt években a GDP-hez viszonyítva fokozta katonai kiadásait, igyekezett a szociális kiadásokat is növelni, duzzasztva ezzel a költségvetés hiányát. Az IMF szerint ezekben az államokban a katonai kiadások növelése kedvezőtlenül hatott viszont mind az állami, mind pedig a magánberuházások alakulására. MH PRIVATIZÁCIÓS HULLÁM A NAGYVILAGBAN Rekordot döntő magánosítás A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb felmérése szerint Idén a világ privatizációs bevételei várhatóan minden korábbi rekordot megdöntenek, s a kormányok a magánosításból összesen mintegy 85 milliárd dollár bevételhez Juthatnak, szemben az 1994. évi 69,1 és a tavalyi 62,3 milliárd dolláros bevétellel. Az idei esztendő első négy hónapjában az OECD-országok összesített magánosítási bevétele 8 milliárd dollár volt, s ez az összeg a várakozások szerint az év végére eléri majd a 60 milliárdot. (Tavaly az OECD-államokban összesen 46,5 milliárd dollár privatizációs bevételt regisztráltak.) A párizsi székhelyű szervezet szerint az állami vállalati tulajdon visszaszorításában a távközlési cégek magánkézbe adása a meghatározó, a tőkepiaci fellendülésben pedig a kötvénykibocsátások játszanak döntő szerepet. Igencsak kedvező a privatizációs fellendülés számára, hogy a világgazdaságban viszonylag szilárd makrogazdasági körülmények uralkodnak. Az idei privatizációs lista élén Németország áll, amely a tervek szerint 17 milliárd dollár értékben kínál állami vállalati tulajdoni hányadokat. Ebből az összegből a Deutsche Telekom távközlési cég önmaga 10 milliárd dollárral részesedik. Franciaországban 1995-ben a tervezett 11 milliárd helyett csak 5,7 milliárd dollárnyi állami tulajdont sikerült értékesíteni. Az idei célkitűzés 4,5 milliárd dollár. Olaszországban tavaly a privatizációs bevételek elérték a 7.2 milliárd dollárt, idén a kincstár a magánosításból várhatóan 6.3 milliárdos bevételre tesz szert. Az OECD elemzése szerint Nagy-Britanniában 6,4, Japánban 6,3, Ausztráliában pedig 4,9 milliárd dollár állami vagyont értékesítenek az idén. Az OECD-n kívüli térségekben várhatóan 25 milliárd dollárra növekszik a privatizációból származó bevétel, szemben a tavalyi 15,5 milliárddal. Az összesítés megállapítja, hogy az állami vállalatok részvényeinek megvásárlásában mind nagyobb szerepet játszanak a nemzetközi befektetők és a befektetési alapok: 1993-ban és 1994-ben részesedésük 33, tavaly viszont már 50 százalék volt a privatizációban. Az OECD szerint a következő esztendőkben a magánosítás világszerte tovább gyorsul. MH A legismertebb cégek rangsora A vállalatok számára különösen fontos, hogy lehetőleg minél több fogyasztó ismerje őket. Ezért ugyancsak odafigyelnek, amikor tanácsadó és piackutató cégek felmérést végeznek a cégek, márkák ismertségéről. Legutóbb a rangos londoni tanácsadó cég, a Henrion, Ludlow and Schmidt mérte fel, hogy Európában mi a helyzet e téren. A rendszeres, kétéves időközönként tartott piacvizsgálatnak köszönhetően kiderült, hogy a Coca-Cola továbbra is tartja vezető helyét, míg a legnagyobb előrelépést az amerikai szoftvergyártó, a Microsoft tette, ugyanis a cég először bukkant fel az első 15 legismertebb márka között, s máris az 5. helyre ugrott. A felmérés során a megkérdezettek kétharmada úgy vélte: a cég arculata hallatlanul fontos a sikeres piaci szereplés terén, míg az ötöde szerint az ismertség hozzájárul az új vásárlók megszerzéséhez. Ezek után lássuk, -kontinensünkön melyek a legismertebb vállalatok (százalékban). 1. Coca-Cola 2. IBM 3. McDonald's I M 4. Mercedes jM; 5. Microsoft | U 8 6.Shell j J7 1

12 11 7.-1 8. Sony |jj|! 7.-8. BMW 9.-11. British Airways 9.-11. British Petroleum 9.-11. Ford 12. Nestlé 13. ICI Forrás: Ekonom Gfafikon: VOX NOVA Csillagászati irodabérleti díjak Egy dologban már bizonyosan behoztuk a nálunk fejlettebb országokat, ez pedig az irodabérleti díjak csillagászati ára. Moszkvában az irodák négyzetméterenkénti átlagos bérleti díja lekörözi London, Párizs vagy Zürich árait. Pozsonynak sem kell szégyenkeznie, hiszen Hamburggal van egy szinten és Budapestnél is drágább. A jelenlegi helyzet az Ingatlan Piac adatai szerint a következő (ezer forint/négyzetméter/hónap) MH Irodabérleti díjak (E Ft/m/hó) Forrás: \naetim f te