Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-18 / 166. szám, csütörtök

1996. július 18. BELFOLD - KÜLFÖLD ÚJSZ Ó 31 Félrevezető és valótlan állítások (Folytatás az 1. oldalról) kot, ha kell, akár politikai kirakat­perek formájában is. Slobodník úrnak van még egy harmadik jó oka is hecckampányt folytatni ellenünk. Tudja, hogy a kormányválság csak ideig-óráig oldódott meg. Ősszel könnyen újabb válság törhet ki. Azt is tud­ja, hogy az új területi rendezés po­litikai tisztogatásokkal fog járni. Tudja, hogy az ország népe hábo­rogni fog, és ilyenkor jól jön a fi­gyelemelterelés. A magyar kártya Szlovákiában mindig felhasznál­ható volt. A. NAGY LÁSZLÓ Józan ész, el ne hagyj! Józan ész, el ne hagyj! - jutott eszembe a Dušan Slobodníkkal készített interjút olvasva, és egy pillanatra elmosolyodtam, miként akkor szokás, amikor tehetetlen­ségén akar az ember felülkere­kedni, vagy olyan gyermeteg felnőttel.áll szemben, akin már nincs segítség. Ezzel napirendre is térhetünk Dušan Slobodník megnyilvánulásai fölött, hiszen zavaros és képtelen állításaival még vitatkozni sem érdemes, mert minden replika azt a látsza­tot keltheti, hogy akivel vitatko­zunk, az vitapartner. Ami fölött azonban nem lehet napirendre térni, az az agyszüleményeinek a gyökere, és az a lehetőség, ami a kezében van. Slobodník veszé­lyes fickó, mert göbbelsi szavai­nak nem a szellem, hanem a ha­talom ad súlyt Vegyük sorra tehát azt, amit ko­molyan kell vennünk: 1. A Külügyi Bizottságjúlius 15­re öszehívott rendkívüli ülése ér­vénytelen volt, mert nem volt ha­tározatképes, hiszen tagjainak kevesebb, mint a fele jelent meg ott. Ennek a ténynek van egy egyértelmű következménye: a bi­zottság nem tehetett közzé sem­milyen nyilatkozatot. Ennek el­lenére megtette ezt. A bizottság azon tagjai, akik megjelentek a meghívó nyomán a tanácskozá­son, név szerint vagy csoportosan nyilatkozhattak volna, de a bizott­ság nevében nem, még az elnöke sem. 2. Dušan Slobodník prejudikál, hiszen bűncselekmény elköveté­sével vádolja az öt magyar képvi­selőt. Sőt bűnösnek nyilvánítja őket, és szavai arról tanúskod­nak, mintha már készen állna a politika monstre-per koncepciója, mert szinte elhanyagolható kér­désnek tartja, hogy még nem bi­zonyították be bűnösségüket. Slo­bodník számára az is elhanyagol­ható, hogy egy olyan büntetőjogi formulációt emleget, amely a je­lenleg érvényes Büntető Törvény­könyvből hiányzik. Igaz, a kom­munista időszakban benne volt, és tartalmazza a Büntető Tör­vénykönyv módosított formája is, amely még nincs érvényben. Sza­vaival szinte újraiskoláz bennün­ket, a hitlerizmus és a sztáliniz­mus, a nácizmus és a kommuniz­mus joggyakorlatából. Iskolapél­dáját nyújtja azon képlet bizonyí­tásának, hogy aki politikailag nem ért egyet vele (velük), az bűnös. Alig múlt tíz éve, hogy a kommunista hatalom ugyanilyen magatartása miatt börtönben ül­tem. 3. Legmegdöbbentőbb, „legúj­szerűbb" az alkotmányos rend felforgatásával kapcsolatos néze­te, ami azonban szervesen kötődik a bűnösség politikai moti­váltságú vélelméhez. Azt állítja: az öt magyar képviselő azáltal, hogy részt vett a magyar-magyar csúcstalálkozón - ahol a szlovák kormányzat szempontjából elfo­gadhatatlannak minősített záró­nyilatkozat született - idegen ha­talommal szövetkezett Szlovákia alkotmányos rendjének a megvál­toztatására. Csak pontosítás ked­véért: amíg Magyarországon legi­tim kormány működik, ez szá­munkra nem idegen hatalom ­igaz, Slobodník számára lehet, hogy az. Pedig a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálása óta a szlovákiai magyarság jogállásá­nak az ügyében Magyarország semmiképpen sem tekinthető idegen hatalomnak, de még csak egyszerű szomszéd országnak sem, hiszen a két ország kölcsö­nös kötelezettséget vállalt a bele­szólási jogra a területén élő szlo­vák, illetve magyar közösséget il­letően. Slobodník axiómaként ha­tó kijelentésének a folytatása a legérdekesebb. Eszerint nem csu­pán a határok megváltoztatását érti az alkotmányos rend megvál­toztatásaként, hanem az érvé­nyes egyéb törvények megváltoz­tatását is. Furcsának hangzik ez egy olyan politikus szájából, aki olyan kormánykoalíció tagja, amely rövid másfél év alatt szám­talanszor sértette meg az alkot­mányt, és kizárólag politikai céllal változtatott meg törvényeket vagy fogadott el újakat. Sőt minden bi­zonnyal emberrablást és merény­leteket is szervezett. Csak okulás­ként kell megjegyezni: a törvé­nyek megváltoztatásának a szán­déka nem alkotmányellenes. Sőt még az alkotmány megváltoztatá­sára tett kísérlet sem az. Parla­menti képviselőként bármikor be­nyújthatok alkotmánymódosító javaslatot is. Aki ezt politikusként, sőt parlamenti képviselőként nem tudja, illetve Slobodníkhoz hasonlóan sajátos szempontból értelmezi, nem való semmilyen közéleti funkcióba, de ha mégis betölt ilyet, akkor csak egy totali­tárius hatalom támaszaként te­heti. 4. Akár elmezavarnak is tekint­hetnénk Slobodník azon vélemé­nyét, hogy esetleg betiltsák a ma­gyar pártokat. Hiszen egy politika­ilag plurális demokráciában de­mokratikusan szerveződött és de­mokratikusan működő politikai szervezetnek a betiltásáról elmél­kedni aligha vall másról, hacsak nem arról, hogy az így vélekedő személynek halvány sejtelme sincs a demokráciáról, illetve ar­ról, hogy a szlovákiai törvények hogyan rendelkeznek a pártok működésének feltételeiről. 5. Slobodník azzal fenye­getőzik, hogy ha Szlovákia hozzá­igazítja jogrendjét az európaihoz, akkor csökkenteni kell a magyar­ság jogi ellátottságának szintjét. Ehhez először egy általános meg­jegyzést kell fűzni: a nyugat-euró­pai országokban sok minden úgy is működik, hogy arról törvények nem rendelkeznek. Mert a közfel­fogás hozza működésbe a jogbiz­tonság mechanizmusait. A volt kommunista országokban pedig sokszor az se működik, amiről szi­gorú jogszabályok szólnak. Slo­bodník szavaiban azonban kódol­va van a szlovákiai magyarság fo­lyamatos jogkorlátozásának az ideológiája, amit úgy is lehet ér­telmezni, ha a magyarok Európa­pártiak, akkor jogkorlátozással lesznek megbüntetve. Az Európá­val való szembesülést ugyanis Szlovákia egyre kevésbé viseli el, amiről tanúskodik az európai in­tegrációs folyamatokból való ki­szorulása is. 6. Végezetül Dušan Slobodník­nak nem csupán a jogtudata bá­nyabéka alatti, de folyamatosan ferdít, sőt hazudik is. Hiszen ho­gyan lehet megítélni másként azt a véleményét, amelyet a magyar­országi szlovákok felmorzsolódá­sáról alkotott? - mert tudvalevő, hogy az ottani szlovákok hirtelen eltűnése a szlovák, illetve a csehszlovák politikának a bűne, amikor a második világháború után szülőföldjük elhagyására buzdították őket, és több mint százezren áttelepültek az akkori Csehszlovákiába. Dušan Slobod­níknak ezek a félrevezető és va­lótlannak minősülő állításai csak akkor tartoznának a bocsánatos bűn kategóriájába, ha kiderülne róla, hogy félrevezették őt. A hely­zet azonban fordítva igaz: ő akar félrevezetni. Ez sem adna ko­moly okot az aggodalomra, hogy­ha stílusához hűen egy kikötői kocsmában tenné ezt. A helyzet azonban komolyabb, de ettől sem szabad kétségbeesni, mert a vízisikló is azt mondja a gólya csőrében: fel a fejjel! A túlélésre vagy a sikerre akár vesztésre álló helyzetben is annak van esélye, aki nem ijed meg. A magyar-ma­gyar csúcstalálkozón kiadott nyi­latkozatra reagálva a szlovák po­litikusok nagy része azonban ijedtségéről tett tanúbizonysá­got. De mitől ijedhettek meg? Nyilván attól, hogy a nyilatkozat egyértelmű, összhangban áll az európai jogrenddel és értékrend­del, az integrált Európa mellett teszi le a voksot, és az önkor­mányzatiságot tekinti a demok­rácia alapjának. A nyilatkozatban megfogalmazott igények ugyan­akkor semmiben sem mondanak ellent a szlovákiai jogrendnek. Önmagukkal szembesültek tehát ezek a szlovák politikusok, és ettől ijedtek meg, félelmükön pe­dig éktelen kiáltozással akarnak úrrá lenni. Ennek az üvöltöző énekkarnak úgy látszik, Dušan Slobodník akar lenni a tambur­majorja. DURAY MIKLÓS Energiaáremelésre várva A Gazdasági és Szociális Ér­dekegyeztető Tanács mai ülésén a kormány által előterjesztett ár­módosító javaslattal foglalkozik majd. Már tavaly szándékában állt a kormánynak az energiaá­rak emelése, azonban a tömeg­közlekedéshez nyújtott szociális jellegű kedvezmények megszün­tetése után, a szakszervezetek nyomására ettől a szándékától kénytelen volt elállni. A kormány­javaslat egyébként a villamos­áram emelkedését a lakosság számára tíz, a vállalkozók szá­mára öt százalékban állapította meg. Ez a lakosságnak évi 365 millió, a költségvetési szférának 200 millió, a vállalkozóknak pe­dig egymilliárd koronás plussz­költséget jelent. Egy-egy háztar­tás havi költségei hozzávetőlege­sen 259 és 381 korona közti összeggel növekednek. -P­Növekvő munkanélküliség A munkaügyi minisztérium tájé­koztatása szerint júniusban 11,95 százalékos volt a munka­nélküliség, összesen 311 244 munkanélkülit evidáltak Szlováki­ában. Ján Remešík, a minisztéri­um foglalkoztatási részlegének igazgatója elmondta, hogy május­ban, az érettségiző diákok nyilván­tartásba vételével 1,43 százalék­kal növekedett a munkanélküliek száma, ugyanis a végzős diákok jelentős része a tényleges katonai szolgálat megkezdése előtt mint állástalan jelentkezett be a hivata­loknál. A legtöbb munkanélküli a Rimaszombati (25,47) és Rozs­nyói (22,41 százalék) járásban van. A Losonci járás ötödik a sor­ban 19,41 százalékkal. A munka­ügyi hivatalok júniusban 31 647 személyt iktattak ki a nyilvántar­tásból, 29 százalékuknak a hiva­tal szerzett állást TA SR VÁLASZ OLVASÓINKNAK Az árucsatolás tilalma B. £.: Úgy rémlik, hogy a minap az Cl] Szó írt valamit az áru­csatolás tilalmáról. Nem Igazán értem ezt a fogalmat, és ép­pen ezért szeretném megkérdezni, hogy a pincér nem sértet­te-e meg a törvényt akkor, amikor én az étteremben zöldség­tálat és ehhez hasábburgonyát rendeltem, de ő kijelentette, hasábburgonyát csak húshoz adhat. Nem vagyok fanatikus vegetáriánus. Volt már úgy Is, hogy az étteremben csak húst rendeltem, és minden további nélkül, minden körítés nélkül kihozták nekem a félig átsült véres blfszteket. Történetesen ez abban az étteremben történt, amelyben nekem a zöldség­tálhoz nem akarták kihozni a hasábburgonyát. Őszintén szólva nem emlék­szünk arra, hogy foglalkoztunk volna az árucsatolás tilalmával, holott nagyon jól tudjuk, hogy ez egy manapság, sajnos, nagyon időszerű kérdés. Az árucsatolás tilalmával az 1992. évi 634. Tt. számú fo­gyasztóvédelmi törvény 6. §­ának első bekezdése foglalko­zik. Az említett rendelkezés sze­rint az eladó semmiféle módon sem diszkriminálhatja a fo­gyasztót; főként pedig nem ta­gadhatja meg azt, hogy a fo­gyasztónak eladja azokat a ter­mékeket, amelyeket kiállított, vagy amelyeket eladásra egyéb­ként is előkészített. Nézetünk szerint a levelében említett esetben valóban tiltott árucsatolásról volt szó. A hasáb­burgonya eladását egyszerűen nem lehet függővé tenni attól, hogy valaki húsevő-e vagy sem... Az ilyen és hasonló esetekben a fogyasztóvédelmi szervekhez, mondjuk a kereskedelmi fel­ügyelőséghez kellene fordulni panasszal, habár ez már ugye, egy olyan „eső után köpö­nyeg"-szerű megoldás, és a sa­ját tapasztalataink alapján is el­mondhatjuk, hogy méltányolha­tó jogorvoslathoz nem vezet. En­nek ellenére élni kell ezzel a pa­naszjoggal. (fekete) MTI-hír A MAGYAR-SZLOVÁK FESZÜLTSÉGRŐL Eltérő lapvélemények gokban kellene örülni. Pozsonyt azonban haragra gerjesztette a 3. pont, amely döntő kérdésnek minősítette az önigazgatási szer­vezetek és az autonómia létreho­zását A szöveg kifejezetten összekapcsolja az autonómia lét­rehozását a szülőföldön való megmaradással, így a magyar ki­sebbség elszakadásáról szó sincs a nyilatkozatban. A lap a szokásos túlzások közé sorolja, hogy a szlovák és a román újsá­gok is a magyar irredentizmusról és az egész térség esetleges de­stabilizálásáról cikkeznek. Buda­pest azonban tudhatta volna, hogy a hagyományosan érzékeny kapcsolatokban gyakran hasz­nos a magától értetődőt is megis­mételni. A BBC egyebek között azt állapította meg, hogy Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Csapody Miklós, az ellenzéki MDF alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagja lé­nyegében hasonlóan értékelte a találkozót, illetve az ott elfoga­dott nyilatkozatot. Azzal, hogy a magyarországi hatalom közvetlenül leült tárgyal­ni a környező országok magyar kisebbségeivel, tulajdonképpen semmibe vette a nemzetközi nor­mákat, és a régió, illetve Európa biztonságának legcsekélyebb igényeit is — hangoztatja a Szoci­ális Demokrácia Romániai Párt­jának(SZDRP) sajtóirodája. A Magyarországgal sokszor hét-, sőt hónapszámra alig foglal­kozó moszkvai lapok közül szer­dán kettő is viszonylag nagy teret szentelt a szlovák-magyar kap­csolatokban támadt feszültség­nek. A Nyeza viszi maja Gazeta megállapította: a budapesti veze­tés a felelős az államközi kapcso­latok új keletű kiéleződéséért. Jól­lehet várható volt a szomszédok ideges és hangos reagálása, a magyar hatóságok mégis lehetsé­gesnek és szükségesnek tartot­ták a találkozó megtartását a kül­földön élő nemzeti kisebbségek képviselőivel és az annak mene­téből következő záródokumentu­mok elfogadását. A kommunista moszkvai Pravda szerint a viszály almája a határon túli magyarok identitásmegőrzésének feltétele­ként követelt autonómia, amely a budapesti találkozó zárónyilatko­zatában szerepelt. Az újdonság az, hogy a budapesti nyilatkoza­tot aláírta Horn Gyula kormányfő is, aki korábban nem ritkán en­gesztelhetetlenséget mutatott a határon túli magyarok autonómi­atörekvései ügyében. A Frankfurter Allgemeine Zei­tung szerint a nyilatkozat első pil­lantásra eléggé általánosnak tűnik ahhoz, hogy sehol se vált­son ki ellenvetést. Túlnyomórészt olyan pontokat tartalmaz, ame­lyeknek épp a szomszédos orszá­A fogyasztói árak alakulása Szlovákiában 1995 és 1996 első négy hónapjának összehasonlítása. Ki­indulási alap az 1990-es év, amely száz egységnek felel meg. 282,2 265,2 282,9 283,6 266,5 267,3 284,4 268,4 '95 '96 április Mečiar nem megy Mogyoródra A Szlovák Kormányhivatal cáfolja azt a Népszabadságban megje­lent információt, mely szerint Vladimír Mečiar miniszterelnök szemé­lyesen lesz jelen az augusztus 11-i, mogyoródi Forma-l-es futa­mon. A magyar lap értesülése szerint Mečiar Bernie Ecclestone-nal, a Forma-1 mindenható urával beszélt meg találkozót a Hungarorin­gen. (Megbeszéléseik tárgyát nyilván a Pöstyénben felépítendő For­ma-l-es versenypálya képezte volna - a szerk. megj.) TA SR AZ ÚJ SZÓ NYÁRI JÁTÉKA AZ úr szó most nemcsak hírt, pénzt is hoz a házhoz! 1996. VII. 18. - - K HELMS-BURTON TÖRVÉNY Kuba-ellenes szankciók Az Európai Unió „beindította a gépezetet" annak feltárására, hogy a kubai érdekeltséggel ren­delkező közösségi vállalkozások miként tehetők védetté a Helms-Burton törvény harmadik országot sújtó diszkriminatív ha­tásával szemben - jelezte az Eu­rópai Bizottság szóvivője szer­dán délben, a testület brüsszeli központjában. Utalt Jacques Santer bizottsági elnök és Sir Leon Brittan alelnök kedd esti közös nyilatkozatára, amely üd­vözli az amerikai elnök által el­határozott „szerény enged­ményt" (nevezetesen, hogy feb­ruár 1-jéig nem kezdhető per a törvény megsértésével vádolha­tó vállalkozások ellen), de kifo­gásolja, hogy magát az ilyen pe­rekre alapot adó diszkriminatív pontot hivatalosan jóváhagyta. Mindezek fényében az EU-nak meg kell kezdenie a felkészülést önmaga védelmére. MTI Tetemek tömege A boszniai háborús bűnöket vizs­gáló nemzetközi szakértőcsoport eddig 86 tetemet hantolt ki Sreb­renica közelében talált tömegsírok feltárásakor. William Haglund sze­rint a tömegsírok feltehetően még 30 eltűntnek nyilvánított személy holttestét rejtik. A patológusok szerint az embereket közvetlen közelről agyonlőtték. MTI UDULÉS BALATONI üdülőkben, hotelek­ben 2-4 ágyas szobák (750-900 forint/fő áron) kiadók. Reggeli, vacsora: + 550 Ft, teljes ellátás 790 Ft. Horizont üdülők, 8623 Balatonföldvár, Báthory u. 40. Tel.: 0036/84-340-224, 0036/ 83-312-352. VS-708

Next

/
Thumbnails
Contents