Új Szó, 1996. július (49. évfolyam, 152-177. szám)

1996-07-02 / 153. szám, kedd

2 \ ÚJ SZÓ BELFOLD - KÜLFÖLD 1996. július 2. Határozat a millecentenáriumi emlékművekről (Folytatás az 1. oldalról) Szlovákia területén. Szerinte a szlovákiai ma­gyarok elődei nem 1100 éwel ezelőtt, hanem a törökök elől menekülve jutottak el erre a te­rületre, ahol a szlovák lakosság jószívűségé­nek köszönhetően letelepedhettek. Végezetül azon nézetének adott hangot, hogy a környe­zetvédelmi' miniszternek valamennyi honfog­lalást éltető emlékművet le kellene romboltat­nia, s a helyreállítás költségeit az emlékművet emelőkkel kellene megtéríttetnie. Eva Garajo­vá (DSZM) egyetértett Lazarová eszmefuttatá­sával, és felhívta a figyelmet arra, hogy a ma­gyarok az államalapítás ezeréves évfordulójá­ra is készülnek, ami ugyancsak ellenkezik a történelmi tényekkel. Anton Hrnko (DU) kifej­tette: nem tud egyetérteni a millecentenáriu­mi emlékművek létesítésével, mivel a magyar törzsek Kárpát-medencébe való bevonulása a többi nemzet leigázásával járt együtt. Ennek az erőszakos eseménynek a felidézése Hrnko szerint nem szolgálja a nemzetek békés együttélését. „Olyan törvényre van szükség, amely elejét venné a vad emlékműemelések­nek" - vélekedett. Történészek értékeljék a történelmet Köteles László (Együttélés) emlékeztette képviselőtársait arra a körülményre, hogy a Magyarországon élő szlovákokat senki nem akadályozta meg letelepedésük 250. évfordu­lójának megünneplésében, melynek alkalmá­ból emlékművet is emeltek. Felhívta a figyel­met: a történelmi tényeket nem a képvi­selőknek, hanem a történészeknek kellene értékelniük. Duka Zólyomi Árpád (Együttélés) nevetségesnek nevezte Lazarová eszmefutta­tásait, és közölte vele: szégyenkeznie kellene, amiért dilettáns ostobaságokkal butítja a par­lamentet. Bauer Edit (Együttélés) képvi­selőtársai figyelmébe ajánlotta, hogy a nem­zeti kisebbségeknek joguk van szimbólumaik használatához, miként kultúrájuk és identitá­suk megőrzéséhez is. A törvényhozás végül el­fogadott egy határozatot, mely szerint a ma­gyarok Kárpát-medencébe való bevonulása kapcsán Nagykaposon, Tornaiján és Dél-Szlo­vákia más községeiben felállított emlékművek nem szolgálják Szlovákia lakosságának békés együttélését. A parlament ezért mély aggodal­mát fejezi ki a dél-szlovákiai önkormányzatok emlékműépítési szándékaival összefüggés­ben, és felkéri őket: bírálják felül döntésüket, álljanak el a szóban forgó emlékművek létesí­tésétől. A határozatot 79 igen, 11 nem és há­rom tartózkodás mellett fogadta el a parla­ment. Az ellenzéki képviselők közül csupán Jo­zef Pokorný, František Švec és Jozef Košnár szavazott a javaslat elfogadása mellett. Ki törődjön a kijózanítókkal? A kijózanítók létesítéséről és fenntartásá­ról, valamint a szeszes italokkal való vissza­élés megakadályozásáról szóló törvényterve­zet ellen több ellenzéki képviselő emelt kifo­gást. Viliam Sopko, Tibor Šagát és Ásványi László (MKDM) nem értettek egyet azzal, hogy a kijózanítók fenntartását a községekre ru­házzák át, országos viszonylatban 22 millió koronába kerül a létező 120 ágy fenntartása, ami a költségvetésnek csupán néhány ezrelé­ke. Azon községeket, városokat azonban, ahol kijózanítók vannak, ez az öszeg rendkívü­li módon megterhelné, ezért attól lehet tartani, hogy nem fogják támogatni fenntartásukat. A parlament elvetette Ásványi javaslatát, hogy a kijózanítók fenntartási költségeit továbbra is az egészségügyi minisztérium költségveté­séből vagy a kormány tartalékalapjából fedez­zék. Nem kapták meg a kellő többséget Viliam Sopko és Tibor Šagát módosító indítványai sem, így a törvénytervezetet lényegi változtatá­sok nélkül hagyták jóvá. A frissen elfogadott jogszabály egyértelműen tiltja a szeszes italok árusítását 18 évnél fiatalabb, valamint egyér­telműen ittas személyeknek. A kulturális ren­dezvényeken és összejöveteleken csupán sör és bor árusítására lesz lehetőség. A községek­nek módjuk lesz arra, hogy saját területükön, bizonyos napokon vagy órák alatt megtiltsák az alkohol árusítását az éttermekben, az élel­miszerüzletekben vagy más nyilvános helye­ken. A reklámról szóló törvénytervezet vitája után Marián Vanko előadó javasolta, szavaz­zanak arról, hogy a törvénytervezetről csak ma, a módosító javaslatok írásbeli kidolgozá­sát követően szavazzanak. A törvényhozás ezt követően elfogadta a döntőbírósági eljárásról szóló jogszabálytervezetet. A hétfői ülés 18 bí­ró megválasztásával fejeződött be. (horváth) [0ZSA ERNŐ: Az emlékműveket nem kell eltávolítani ÚJ Szó-információ Rózsa Ernő (Együttélés) a parlamentben tegnap Jogi érvek­kel tiltakozott az ellen, hogy beavatkozzanak a nagykaposl önkormányzat hatáskörébe. Figyelmeztette a testületet: az önkormányzat emlékműügyben hozott határozatának vala­mennyi pontja törvényes. ség hatáskörébe tartozik, tehát ez is jogszerű. Jogszerű a határo­zat harmadik pontja is, melyben az önkormányzat a kulturális bi­zottságot bízta meg az em­lékműemeléssel kapcsolatos in­tézkedések lebonyolításával. A községekről szóló törvény ki­mondja, az ilyen utasítás kiadása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ha abból indulunk ki, hogy a társadalmi átalakítás so­rán jogállam kiépítésére törek­szünk, el kell ismernünk: a közsé­gi képviselő-testület az alkotmány értelmében járt el, konkrétan a 34/1 cikkely és az önigazgatásról - Szigorúan jogi szempontból értékeltem a nagykaposi képvi­selő-testület határozatát. Rámu­tattam, hogy az első pont, amely­nek értelmében 50 000 koronát juttatnak az emlékmű építésére, összhangban áll a községekről szóló 481-es számú törvénnyel, amely szerint a község vagyoná­val a képviselő-testület rendelke­zik. A határozat második pontja arra vonatkozik, hol építik fel az emlékművet. Mivel építményről van szó, az 50. számú törvény ér­telmében az engedélyezés a köz­szóló 64. és 67. cikkely alapján. Az alaptörvény értelmében a köz­ségek önállóan hoznak döntése­ket saját ügyeikben, és semmi­lyen utasításokkal nem befolyá­solhatók. A nagykaposi önkor­mányzat élt ezzel az alkotmányos jogával. Nem akarom felsorolni azokat a nemzetközi dokumentu­mokat, amelyek a nemzetiségi kérdéssel foglalkoznak, csupán a szlovák-magyar alapszerződésre hívom fel a figyelmet, melynek 13. és 15. cikkelye megadja a ki­sebbségeknek azt a jogot, hogy saját történelmüket, kultúrájukat védjék és fenntartsák. A törvény­hozás nem módosíthatja határo­zattal az önkormányzat döntését. • Miként tekintsünk tehát erre a parlamenti határozatra? - Ez a parlamenti határozat egy ténymegállapítás, amely né­zetem szerint téves felfogáson alapul. Nem állítható, hogy az em­lékművek emelésével megsérte­nénk a szlovákok és a magyarok közti békés együttélést. Ez fából vaskarika, amely fenyegetően hathat a helyi lakosokra, ám nem több, mint a szlovák nemzeti kizá­rólagosság prezentálása. • A millecentenácium alkal­mából emelt emlékműveket te­hát nem kell eltávolítani? - Szerintem nem, mert erre nincs jogalap. Amíg alkotmány­módosításra vagy törvénymódosí­tásra nem kerül sor, az em­lékműveket nem lehet eltávolíta­ni. Természetesen megvan az el­méleti lehetősége, hogy törvény­ben korlátozzák az önkormányza­tok jogait. Ez azonban az európai integráció szempontjából kényes dolog lenne. (horváth) IFJABB MICHAL KOVAC-UGY Újabb fejlemények nélkül TA SR-hír Ifjabb Michal Kováč tudott róla, hogy az ide­genrendészeten és a rendőrség útlevélosztá­lyán le kell adnia útlevelét, illetve hogy az állam­határon elveszik azt tőle, s így lehetetlenné te­szik számára a határátlépést. Ezt Dušan Ivan alezredes, az országos rendőrfőkapitányság szóvivője állította tegnapi sajtóértekezletén. Mivel az idézések nem jutottak el a címzetthez, az idegenrendészeti osztály június 13-án utasí­tást adott ki ifj. Kováč útlevelének bevonására. A szóvivő hangsúlyozta, az elnök fia június 18­án levelet küldött az illetékes osztályra, mely­ben azt írta, tudatosítja, hogy ha jelentkezik a rendőrségen, elveszik az útlevelét. Ennek el­lenére a múlt hét csütörtökén a Pozsony-Berg határátkelőnél megpróbálkozott az államhatár átlépésével, az útlevelét pedig a fentiekben is­mertetett rendelet értelmében elvették. Jozef Číž őrnagy, a rendőrfőkapitányság bűnügyi osztályának nyomozója tegnap ál­lásfoglalástjuttatott el a sajtóirodához, azzal kapcsolatban, hogy Ivan Gimera, az Igazság­talanul Elbocsátott Rendőrök Társulásának (IERT) elnöke a közelmúltban ismételten nyil­vánosságra hozta, hogy segít azzal a tanúval való kapcsolatteremtésben, aki állítólag ké­pes megcáfolni az egyik eltitkolt tanúnak az ifj. Kováč elhurcolásáról tett vallomását. A kapcsolatteremtés eddig még nem jött létre, ezért Číž felszólítja Gimerát, illetve Ján Havlá­tot, ifj. Kováč jogi képviselőjét, hogy tegyék lehetővé az IERT elnöke által közvetített tanú kihallgatását. KARADZSICS „TAVOZASA" Tanácstalan zavar Továbbra is tanácstalan zavar érezhető Radovan Kara­dzsics felemás távozása körül. Michael Stelner, a nemzet­közi közösség boszniai főképviselőjének, Karl Blldtnek a helyettese konkrét lépéseket sürgetett tegnap a boszniai szerbek ellen azután, hogy Karadzsics továbbra sem távo­zott egyértelműen elnöki posztjáról. MTI-hír Steiner Szarajevóban kijelen­tette: eljött az ideje annak, hogy a nemzetközi közösség ünnep­élyes szavait tettek kövessék, mert ez az egyetlen nyelv, ame­lyet palei körökben megértenek. Steiner szóvivője, Colum Murphy ugyanakkor megerősítette, hogy a Karadzsics által aláírt szöveg, amelyben csak hivatali hatalmá­nak átadásáról van szó, Kari Bildt irodájából származik. „Kara­dzsics aláírta, amit aláírásra elé tettünk" - mondotta Murphy. A boszniai szerb alkotmány le­hetőségeihez igazított szöveget Paléban azonban újabb zavarkel­tésre használták fel - tette hozzá magyarázatul. Paléban leszögez­ték, hogy Karadzsics nem mon­dott le tisztségéről, hanem csu­pán átruházta a hatalmat Biljana Plavsics alelnökre. Kari Bildt Stockholmban, még vasárnap este arról beszélt, hogy számára nem kétséges Kara­dzsics távozása a hatalomból. Bejelentett kötelezettségvállalá­sa a főképviselő szerint nem ma­nipuláció. „Felőlem nevezheti magát elnöknek, kínai császár­nak vagy Donald kacsának, az a fontos, hogy többé ne tölthesse be funkcióit" - hangoztatta Bildt. Viszont tegnap már azt mondta: Karadzsics erélyes válaszra szá­míthat, ha azt tapasztalják, hogy továbbra is gyakorolja az elnöki hatalmat. Rijád gátolta a bázis jobb védelmét William Perry amerikai védelmi miniszter vasárnap elismerte, hogy az amerikai katonák ellen múlt héten Szaúd-Arábiában vég­rehajtott robbantásos merénylet­nek talán kevesebb áldozata le­hetett volna, ha a szaúdi hatósá­gok már korábban teljesítik az Egyesült Államok kérését, hogy erősítsék meg a dahrani amerikai bázis biztonságát. Perry elmond­ta: a robbanás helyszínén tett lá­togatása közben tudta meg, hogy az amerikai katonai vezetők az el­múlt hónapokban két ízben is en­gedélyt kértek a biztonsági övezet kiszélesítésére a körül a lakó­tömb körül, amelyet múlt pénte­ken a terroristák bombatámadá­sa ért. A szaúdi hatóságok azon­ban mindkétszer elutasították a kérést. MTI Jelcin esélyei jobbak (Folytatás az 1. oldalról) illetve ukrán elnök találkozóját. Ugyanakkor Jelcin megbeszélést folytatott Viktor Csernomirgyin kormányfővel, aki tájékoztatta őt a hét legfejlettebb ipari ország ve­zetőinek múlt hét végi lyoni talál­kozójáról, s megvitatta vele a vá­lasztások előtti belpolitikai hely­zetet. Közben Gennagyij Zjuganov sajtóértekezletén ismét igyeke­zett politikai hasznot húzni Jelcin gyengélkedéséből. Noha tagadta, hogy politikai spekulációt folytat­na, megjegyezte, hogy szeretne beletekinteni az elnök kórlapjá­ba, mivel Jelcin négy napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Mintegy válaszként Zjuganov­nak, Jelcin tegnap megjelent a té­vében. A választók támogatását kérte, és felszólította őket, hogy tegyék félre napi ügyeiket, men­jenek el szavazni, s az új Oroszor­szágra adják voksukat. Jelcin egyben figyelmeztette hallgató­ságát: „Aki távol marad az urnák­tól, lényegében Oroszország el­len voksol." Jelcin felhívta a választók fi­gyelmét arra, hogy minden voks számít, és döntő lehet. Megismé­telte, hogy véleménye szerint azok, akik június 16-án kommu­nista ellenfelére szavaztak, való­jában a jelenlegi nehézségek el­len tiltakoztak, de nem a múltra voksoltak. Grigorij Javlinszkij orosz re­formpolitikus a Der Spiegel című német hetilapnak úgy nyilatko­zott, hogy egyáltalán nem veszi biztosra Borisz Jelcin győzelmét az elnökválasztás második for­dulójában. Az első fordulóban negyedik helyen végzett Javlinsz­kij a hírmagazin legújabb számá­ban úgy vélekedett, hogy a vá­lasztási küzdelem az utolsó pilla­natig nyitott marad. A választók őt támogató 7,3 százalékának a reformpolitikus nem ad semmi­féle ajánlást, mert szavai szerint „Jelcinnek kell meggyőznie a szavazókat". Hiányolták a kisebbségi nyelvhasználati... (Folytatás az 1. oldalról) több időt vett igénybe. Hangsúlyoz­ta ugyanakkor, hogy az EU-hoz való csatlakozáskor nagyobb súiyuk van a társadalmi-politikai és biz­tonsági szempontoknak, mint a gazdaságiaknak. Werner Hoyer a legsúlyosabb problémaként említette Szlovákia külföldi megítélését. Megerősítet­te: az EU-ban nagy hangsúlyt he­lyeznek arra, hogy a jövendő tagor­szágokban milyen színvonalú és mennyire stabil a demokrácia. Az elnöki szóvivő szerint a be­szélgetés résztvevői a nemzeti ki­sebbségek kérdését is érintették. Barnier említést tett arról, az Euró­pa Parlamentben nagy felbolydu­lást keltett, hogy még nem fogad­ták el a kisebbségi nyelvek hasz­nálatáról szóló törvényt, illetve a Büntető Törvénykönyv módosítá­sa. Leszögezte: a tárgyalások meg­kezdése még nem jelenti, hogy va­lamennyi társult tagország részére automatikusan garantálják az EU­ban való részvételt. Az unió tagor­szágai nem akceptálják majd az olyan államokat, amelyeknek prob­lémáik vannak a demokráciával. Ivan Gašparovičcsal, a parla­ment elnökével folytatott megbe­széléseik során a külföldi ven­dégek mindenekelőtt a gazdasági eredmények, illetve a politikai szín­vonal iránt érdeklődtek. A találko­zó után a házelnök a sajtó képvi­selői előtt kijelentette többek kö­zött: megbeszéléseik tárgyát a szüntelenül ismétlődő témakörök képezték. Elégedettségének adott hangot, hogy a beszélgetés során nem kapott kérdést a nemzeti ki­sebbségek helyzetére vonatkozó­an. Ez szerinte jó jel, „ami azt je­lenti, hogy Európa olyan országnak tartja Szlovákiát, amely képes megoldani ezt a kérdést". A Vladimír Mečiar miniszterel­nökkel folytatott tárgyalásaikat kö­vetően a vendégek újságírók előtt kijelentették, hogy nagyon intenzí­ven és nyíltan tárgyaltak. „A mi­niszterelnök úrnak megmondtuk, hogy az Európába való belépés a közös piacra való belépést jelenti, és egyúttal olyan politikai unióba való belépést is, amely bizonyos demokratikus értékeket, rendszert vall a magáénak, ahol a demokrá­cia és az emberi jogok védelme végérvényesen szavatolt" - jelen­tette ki Michel Barnier. Mindkét vendég hangsúlyozta, hogy mind Franciaország, mind Németország kész segíteni Szlovákiának az EU­hoz való csatlakozásában. Juraj Schenk, aki jelen volt e tár­gyalásokon, leszögezte, hogy Szlo­vákia az ilyen megbeszéléseket az EU-val való partneri párbeszéd szerves részének tekinti. Juraj Ma­tejovský külügyi szóvivő tájékozta­tása szerint a külügyminiszter a tárgyalások során hangsúlyozta, Szlovákia standard és átalakuló ország, amely respektálja az Euró­pai Unióba való belépés gazdasági és politikai szempontjait. „Nem volt szó konkrét országokról. Azért jöttek ide, mert az Európai Unió ér­deklődést tanúsít Szlovákia iránt" ­mondta a szóvivő. RIMASZOMBAT Megint leváltottak egy iskolaigazgatót ÚJ Szó-hír Hétfőtől új igazgatója van a rimaszombati Dobšinský utcai Magyar Tannyelvű Alapiskolának. Tegnap reggel Štefan Lupták, a rimaszombati tan­ügyi hivatal igazgatója ma­gához rendelte Sebők Valé­riát, az alapiskola igazgató­ját és helyettesét, Šrámek Tibort, majd felolvasta az igazgató azonnali leváltásá­ról szóló levelet, és azt személyesen adta át Sebők Valériának. A tanügyi hivatal vezetője a leváltást nem indokolta. Az intézmény vezetésével Šrámek Tibort, az addigi he­lyettest bízta meg. (-kas) Az Együttélés Intézőbi­zottsága ezzel kapcsolat­ban eljuttatta szerkesztősé­günknek az álláspontját, amely hangsúlyozza: A szlovák állami iskola­igazgatás tovább gyarapí­totta a magyar pedagógus áldozatok számát. A járási tanügyi igazgató­ság e lépésével a saját fe­lelősségéről akarja elterelni a figyelmet, arról, hogy egy éve nem képes - mert nem akarja - megoldani az isko­la már régen jóváhagyott át­helyezését az új épületbe. Sebők Valéria azért „bűnhődik", mert kiállt az is­kola, a gyermekek törvény­adta jogáért. Nincs ok a kenyer aranak emelesere (Folytatás az 1. oldalról) héz helyzetbe sodorták" ­hangsúlyozta. Szólt továbbá arról, hogy az új termésig nem várható további ármoz­gás, mivel mindent hazai tar­talékokból fedezünk, s a kor­mánynak továbbra is szán­dékában áll az árak szinten tartása. A kormányfő szerint nem áll fenn a helyzet rosszabbo­dásának veszélye, s a mun­ka- és szociális ügyi minisz­ter feladatul kapta, dolgozza ki, az egyes lakossági cso­portokra milyen hatással len­ne az esetleges árváltozás, hogy szükség esetén a rászo­rulókat segítségnyújtásban részesíthessék.

Next

/
Thumbnails
Contents